Pest Megyei Hírlap, 1969. április (13. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-20 / 89. szám
4 1969. ÁPRILIS 20., VASÁRNAP Bajok a lakásgazdálkodással 80-90 százalék magánerőből Magas OTP-kamatok Interjú Papp Györggyé!, a megyei tanács osztályvezetőjével A LAKÁSKÉRDÉSRÖL FOLYTATOTT BESZÉLGETÉSEINKBEN, AZ ELMÚLT HETEKBEN FŐLEG A LAKÁS- ELOSZTÁS ÉS AZ ÜZEMI LAKÁSÉPÍTÉS GONDJAIRÓL ÉS LEHETŐSÉGEIRŐL VOLT SZÓ. MOST PAPP GYÖRGYÖT, A PEST MEGYEI TANÁCS TERVOSZTÁLYÁNAK VEZETŐJÉT ELSŐSORBAN A MEGYEI LAKÁSÉPÍTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ KÉRDÉSEKRŐL FAGGATTUK. ÚJSÁGÍRÓ: Ha egyetlen mondatban kéne meghatároznia, mit mondana: milyen a lakáshelyzet? PAPP GYÖRGY: Lassan javuló ... S ebben a meghatározásban mindkét szóra egyként esik a hangsúly, mert úgy gondolom, hogy a lakáshelyzet javul, de lassan. És tulajdonképpen kielégítő soha nem lesz. Jelenleg az a célunk, hogy minden családnak biztosítani tudjunk önálló lakást, de ha a tizenöt éves lakásfejlesztési tervben sikerülne is ezt a célt megvalósítani, ott áll már előttünk a következő cél: az eddiginél nagyobb, komfortosabb, modernebb lakások biztosítása. UJSÄGIRÖ: A „Valóság” című folyóirat hasábjain vitáznak a lakásgazdálkodásról. Ebben a vitában hangzott el, hogy ha meg is valósulna a tizenöt éves lakásfejlesztési program, az sem lenne megoldás — lakásgazdálkodásunk mechanizmusával van baj. Mi erről a véleménye? PAPP GYÖRGY: Tudtommal a lakásgazdálkodás mechanizmusát illető kérdéseket most vizsgálják országos szinten és a vizsgálat célja éppen az, hogy megtalálják azokat a szabályozókat, amelyek a lakásgazdálkodást hatékonyabbá és a lakosság szempontjából igazságosabbá teszik. ÚJSÁGÍRÓ: Mi jellemzi a megye lakáshelyzetét? PÁPP GYÖRGY: Pest megye lakásépítkezését elsősorban az jellemzi, hogy nálunk a magánerőből épülő lakások száma jóval nagyobb az országos átlagnál. ÚJSÁGÍRÓ: Ennek az aránykülönbségnek mi az oka? PAPP GYÖRGY: Azok a demográfiai folyamatok, amelyek az elmúlt években lezajlottak és most is zajlanak. Tíz év alatt az iparszegény megyékből 90—100 ezer ember vándorolt fel és telepedett le a Budapest környéki gyűrűbe. Nyilvánvaló, hogy a tömeges felvándorlások következtében jelentős feszültség keletkezett ezeken a területeken a lakásellátásban, de a szociális, kommunális ellátásban is. Egy másfajta demográfiai mozgás is megfigyelhető azonban, amely jelentősen befolyásolja a megye lakáshelyzetét. Ez a mozgás a kisebb lélekszámú települések felől a nagyobb lélekszámú települések felé irányul. A bevándorlások arányával az állami lakások építése nem tud lépést tartani, de nem is célja, hogy lépést tartson, hiszen ilyen mennyiségű állami lakás építését még távlati célként sem lehet kitűzni. Ezért emelkedik a magánerőből történő építkezések száma. Országosan évente a lakások 65 százaléka épül magánerőből, megyénkben a lakások 85—90 százaléka. ÚJSÁGÍRÓ: A Fővárosi Tanács egyik legutóbbi nyilatkozatában azt olvashattuk, hogy Budapestnek jelenleg még mindig 27 ezer szak- és segédmunkásra lenne szüksége. A főváros felszívó hatása tehát nem szűnt meg. PAPP GYÖRGY: Létezik olyan elképzelés is, amely szerint a főváros iparát nem a létszám növelésével, hanem a termelékenység fokozását elősegítő műszaki fejlesztéssel kéne bővíteni. Ha ez lehetséges lenne a gyakorlatban, az nagyban elősegítené, hogy a megyében a bevándorlások okozta feszültségek is csökkenjenek. Ehhez hozzá kell tenni, hogy a megyei ipar munkaerő-szükséglete is évente szintén 5000 fővel nő! Ha csak ezzel kellene számolnunk, akkor a megye belső egyenlegével nem lenne baj, de a főváros közelsége miatt azokkal is számolnunk kell, akik a fővárosban dolgoznak. ÚJSÁGÍRÓ: A Budapest környéki településeket járva megfigyelhető, hogy a bevándorlók főleg a községek külső területein építkeznek, holott rengeteg telek áll üresen a belterületeken. Ügy érzem, hogy ez távlatilag is nehezen megoldható gondokat fog okozni. PAPP GYÖRGY: Valóban. A magánház-építkezések spontaneitása igen kedvezőtlen. Ez a spontaneitás egyrészt az építkezések helyére, de másrészt az építkezések módjára is jellemző. Néhány községben olyan nagy külterületi határok alakultak ki, hogy utódaink sem fognák tudni megbirkózni azokkal a csatornázási, vízhálózati gondokkal, amelyek akkor már bizonyára időszerűek lesznek. Ennek a tervszerűtlenségnek oka a községek belterületén levő telkek aránytalanul magas ára, s a községi tanácsoknak egy kedvezőtlen irányú érdekeltségi rendszere — ugyanis a tanácsoknak jelentős bevételt nyújt a külterületek eladása. Az építkezések módjára is a spontaneitás jellemző. Nálunk elterjedt egyfajta villaszerű ‘építkezés, amelyik a községi építőmester ízlésének és elképzelésének hatására változik, de végeredményben ennél sokkal gazdaságosabb építési formákat lehetne találni. Ezekben a helyre és módra vonatkozó kérdésekben már nemcsak a tervezgetés szintjén állunk. A negyedik ötéves terv időszakára kidolgoztuk, illetve kidolgozzuk a szabályozásnak egy olyan rendszerét, amivel a spontaneitás megállítható. Megoldást fogunk találni arra, hogy a tanácsoknak ne a külterületi telkeket álljon érdekében eladni, s igyekszünk megoldást találni arra is, hogy a települések sűrűségét, helyét is befolyásolni tudjuk, s ezzel a település- szerkezetet javítsuk. Elképzelhető, hogy azokon a településeken, ahol fejleszteni akarunk, az OTP 6 százaléknál kevesebb kamatra nyújtson hitelt. ÚJSÁGÍRÓ: A közelmúltban a megyei tanács határozatot hozott az úgynevezett egészségtelen lakások, a barlanglakások felszámolására. PAPP GYÖRGY: Minden iparilag fejlett nagyváros környékén kialakul a településeknek ez a formája is. de a mi véleményünk szerint Milánó vagy Róma környékének nyomortelepei nem menthetik a mi lelkiismeretünket. Az ismert egészségügyileg nem megfelelő lakások száma 566 — de hozzá kell tenni, hogy a valóságban ez a szám magasabb. Ezeket a „lakásokat” illetően hármas feladat áll előttünk. Először a további beköltözé- j sek megakadályozása. Másodszor az ott lakók lakáshelyzetének, egyéni elbírálás alapján történő megoldása; tervezőirodánk csökkentett igényű, olcsóbb. egyszerűbb kivitelű terveit készítette el. A tervek azonban úgy készültek, hogy lehetőség legyen a lakások későbbi bővítésére, komfortossá tételére is A harmadik teendő: az üresen maradt barlanglakások megsemmisítése, lerombolása. ÚJSÁGÍRÓ: Az ön véleménye szerint a magánépítkezésekhez nyújtott ÖTP-hitel kamatszázalékának felemelése, milyen formában befolyásolja az építkezési kedvet? PAPP GYÖRGY: A társadalomban végbement strukturális változások nem szüntettek meg a szociális különbségeket teljes egészében. Ezért országosan jelentkezik az igény egy reális szociálpolitika iránt. A kérdésre azt tudnám válaszol- j ni, hogy az OTP-kamat felemelése elsősorban nein az építkezések számát csökkenti, hanem a struktúráját befolyásolja rossz értelemben. Ez az építkezők összetételében mutatkozik meg. A nagyobb keresetű I ek, jobb helyzetben levők épít- j keznek, a kisebb keresetűeknek I nincs lehetőségük rá. Ennek az aránytalanságnak a megoldása I szintén a szabályozók körének | újfajta meghatározásában keresendő. Egyrészt a szociális helyzetben arányosított telek- I árak, másrészt a kamatok szabályozásával. Erre a szabályozásra országos igény van, de az OTP elzárkózik minden ilyen javaslat elől, mondván, hogy a kamatok felemelését kormány- rendelet határozta meg. Az a javaslatunk, hogy az OTP legyen olyan helyzetben, hogy ne kelljen ilyen mereven al kalmazni a kormányrendeletet, hiszen országos mérlegben akkor is bejönne a 6 százaléknak megfelelő összeg, ha egyes esetekben, vagy egyes helyeken a kamat 4 százalék, másutt ellenben 8 százalék lenne. Ettől függetlenül néhány községben kísérletileg megszervezzük az olcsóbb telkek, tömeges parcellázását. A parcellázást a tanácsi szervek fogják lebonyolítani, igyekezvén, hogy ezekhez a telkekhez az arra legjobban rászorulók jussanak hozzá. ÚJSÁGÍRÓ: Megkérem, tájékoztassa olvasóinkat az állami lakásépítkezésekről is. PAPP GYÖRGY: Tíz év alatt mintegy 2600 állami lakás épült fel a megye városaiban. Ez a szám alacsony. 1960-ban a megye négy városában, Vácott, Nagykőrösön, Cegléden és Szentendrén, összesen 24 kétemeletes és 11 három vagy többemeletes ház állít. Mégha ez a szám azóta meg is tízsze- reződött, ez az arány alacsony, városaiknak nincs még ipari városi jellegük. A negyedik ötéves tervben megkezdjük a városközpontok rekonstrukcióját, s az épülő lakótelepeket nem a városok széleire, hanem éppen a városi jelleg kialakítása érdekében a központokba fogjuk telepíteni. Ez látszólag ráfizetéses, hiszen egy sereg épületet szanálni kell, de a szanálási költségek megtérülnek a közművesítési költségek megtakarításával. De nemcsak a jogilag városként szereplő települések, hanem ezeken ki vül még számos más település is városi fejlesztés alá fog kerülni — azok, amelyek népes ségszámukat, fontosságukat tekintve már régen igénylik a városi fejlesztést. Csak példaként említve, ilyen település Érd, Dunakeszi, Vecsés, Mo- nor, Dunaharaszti, Budaörs Szigetszentmiklós, Százhalombatta és Abony. Arról, hogy hány állami bér- és szövetkezeti lakás fog épülni az elkövetkező években, könnyelműség lenne nyilatkozni, de általánosságban nyugodtan fogalmazhatunk úgy, hogy a megye városaiban, ahol az állami lakásépítkezések zöme folyik előreláthatólag 1975-re 100 lakásra már csak 102 család fog jutni, ami azt jelenti, hogy 1975-ig a megye városaiban lényegében megoldódnak a lakásproblémák. De megoldódnak-e? Mint azt már a beszélgetés elején jeleztem, ak kor majd új cél áll előttünk: az eddigieknél komfortosabb, modernebb lakásokat biztosítani és építeni. A lakáskérdés megoldása az én véleményem szerint egy olyan folyamat, amelyben előrelépni lehet, de ( á végére érni nem. Nádas Péter Sír a fűrész VASTAG A FA TÖRZSE, SIR A KETTÖSFÜRESZ, DE NINCS KEGYELEM ... A CEGLÉD NAGYKÖRÖS KÖZÖTTI ÚTSZAKASZT IS KORSZERŰSÍTIK. A NEMZETKÖZI SZABVÁNYOKNAK ÍGY NEM FELEL MEG, SZÉLESÍTENI KELL. ENNEK A MUNKÁLATNAK Álljak útját a FÁK. Foto: GABOR Gondolatok a kiállításon Tsz-melléküzemek seregszemléje Cegléden Mit gyártanait a termelő- szövetkezetek melléküzemeikben? Erre a kérdésre ad választ az a kiállítás, amely elsőként a megyében, Cegléd városában nyílt meg tegnap délelőtt. A járás húsz, a város hét termelőszövetkezete közül tizenegy, illetve öt sorakoztatta fel termékeit ezen az érdekes és figyelemreméltó kiállításon. Az első benyomás: csodálkozás és meghökkenés afölött, hogy mi mindent gyártanak ezekben a termelőszövetkezeti melléküzemekben. Lakattól a lendkerekes játékautóig, habszivacs ágybetéttől a nylonharisnyáig, gombtól a parkettáig, strandpapucstól a cipzárig, műanyagtálcáktól a házicipőkig több mint száz fajta cikk készül ezekben az üzemekben. Számok. A termelőszövetkezetek összes árbevétele 1966-ban 336 millió forint. 1968-ban: 594 millió forint. Tavaly a termelőszövetekeze- tek a mezőgazdaságból 412 millió, a melléküzemági tevékenységből pedig 182 millió forint árbevételre tettek szert. Kétharmad — egyharmad, jó arány. Különösen akkor jó, ha figyelembe vesszük, hogy a melléküzemági tevékenységnek csak egy részét teszi ki az ipari jellegű munka. Jó néhány termelőszövetkezet saját mezőgazdasági terményének feldolgozásával, illetve közvetlen kereskedelmi forgalomba hozatalával foglalkozik. A ceglédi Dózsa Népének saját vágóhídja, töltelékáru-, sütőipari- és tejtermék feldolgozó üzeme van, s ezek termékeit elsősorban a saját boltjaiban árusítja. A jászkarajenői. Uj Barázda és az albertirsai Dimitrov kitűnő száraztésztaféleségei elsősorban a fővárosban találnak gazdára. Ugyanakkor saját terményeik konzerv előfeldolgozásával, illetve dohány előkészítéssel is foglalkoznak. A ceglédi Kossuth savanyítóüzemével és borkimérésével ér el nagy hasznot. A kocséri Uj Élet tíz holdon termel cirkot, amiből seprűket készítenek. A jászkarajenői Lenin budapesti árudája az elmúlt esztendőben közel hatmilliós forgalmat bonyolított le. A számok tehát bizonyítanak: anyagilag mindenképpen hasznos a termelőszövetkezetek melléküzemági tevékenysége. Nemcsak a közös hasznát gyarapítja, hanem a munkában részt vevők egyéni jövedelmét is növeli. Ugyanakkor segít az állandó foglalkoztatás biztosításában és lehetőséget teremt ahhoz is, hogy jövedelemhez juthassanak az idősebbek, a gyengébb fizikummal rendelkezők és a sok- gyermekes anyák is, mivel a melléküzemágak igen sok bedolgozót is foglalkoztatnak. Szintén számok bizonyítják: a néhány esztendővel ezelőtt még mérleghiányos termelőszövetkezetek éppen a melléküzemági tevékenység bevezetésével rendezték tartozásaikat s léptek a rentábilisan gazdálkodó közös gazdaságok sorába. íme néhány példa. A kocséri Uj Élet öt esztendővel ezelőtt még hárommilliós mérleghiánnyal zárta az esztendőt. Tavaly viszont már 24 millió forint volt a gazdaság bruttó termelési értéke. A nyársapáti Aranyhomok 1966- ban alig nyolcmilliós árbevételt ért el. Tavaly ez az összeg több, mint 24 millióra emelke- det/t. Hasonlóan jelentős fejlődést ért el a nemrég még szintén mérleghiányos csemői Rákóczi is: a kilencmilliós árbevétel két esztendő alatt tizennyolcmillióra nőtt. Kérdés: nem válik-e a termelőszövetkezetek ipari tevékenysége a mezőgazdaság kárára? Nem hanyagolják-e el emiatt a mezőgazdaság fejlesztését? A válasz: nem. Példa: a kacsén Uj Élet fő profilja változatlanul a növénytermesztés és az állattenyésztés. A gazdaság évi 24 milliós brutó termelési értékéből a melléküzemek „csak” négymillió forinttal képviseltetik magukat. Vagy: évente negyedmillió csibét küldenek a baromfifeldolgozó vállalatnak s ez önmagában is több hasznot hoz, mint valamennyi melléküzem. Más példa: a kocséri Petőfi évi bruttó termelési értéke 18 millió forint. Ebből ötmilliót hoz az állattenyésztés, ugyanennyit a növénytermesztés és hozzá hárommilliót a kertészet. Vagyis az összes termelési érték több, mint kétharmadát a mezőgazdaság adja. A termelőszövetkezetek többségében éppen a melléküzemágak bevétele teszi lehetővé a mezőgazdasággal való korszerűbb foglalkozást. A csemői Rákócziban például kétszáz hold szőlőben folytatnak rekonstrukciót, amelynek befejezése után már gépekkel s a legfejlettebb agrotechnikával dolgozhatnak ezen a területen. Ugyanitt a hűtő-tároló építését is a melléküzemágak bevétele tette lehetővé. És folytathatnám hosszan a felsorolást. Néhány érdekes adat A ceglédberceli Egyetértés naponta 45 ezer lakatot gyárt s termékeit az Elzett gyár hatvanhat országba exportálja. A kocséri Petőfi negyedévi játékautó „termése” százötvenezer darab. yUgyám csak az Elzett gyárral kooperálnak. S kiknek dolgozik a többi termelőszövetkezet? íme néhány, a partnerek közül: Videoton, Elektroakusztikai Gyár, Centrum Áruházak, lottó—totó igazgatóság és sokan, nagyon sokan mások. Feltétlenül dicséret illeti a kiállítás rendezőit azért, hogy bepillantási lehetőséget teremtettek a nagyközönség számára: a mezőgazdasági termelésen kívül mivel foglalkoznak még a város és a járás termelőszövetkezetei. De dicséretes volt kezdeményezésük azért is, mert összegező képet adtak arról: hol tartanak a melléküzemágak. Ugyanakkor hasznos figyelemfelhívó és tapasztalatcsere jellege is van ennek a kiállításnak. Példa: több, a járás területén dolgozó termelőszövetkezet csak itt, ezen a kiállításon szerzett tudomást arról, hogy a ceglédi Táncsics gumijavító részleggel rendelkezik. ^ddig vagy kiselejtezték a hibás traktorgumikat, vagy sokkal messzebbre küldték el megjavítani. A kiállítást követően biztos, hogy jelentősen növekszik majd a Táncsics Termelőszövetkezet munkája és ügyfélköre. És befejezésül egy bosszantó apróság: a zsúfoltság. Ez az újszerű és hasznos kiállítás a ceglédi művelődési központban mindössze két helyiséget kapott. Nagyobb teret és méltóbb miliőt érdemelt volna. p. P. A Szövetkezeti Javító Szolgálat BÁRMILYEN Háztartási kisgép és villanymotor Ceglédi út 8 Híradástechnikai eszköz Szolnoki út 1. Személy- és tehergépkocsi v Ceglédi út 8. Motorkerékpár és kerékpár Ceglédi út 6. GARANCIÁLIS ÉS AZON TOLI JAVÍTASAT VALLALJA Nagykőrösi Gépjavító és Faipari Ktsz
