Pest Megyei Hírlap, 1969. április (13. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-19 / 88. szám
1969. ÁPRILIS 19., SZOMBAT 1'J.al till. kJCívIíw KÜRTÖSÖK Az ifjú képzőművészek tárlatáról már ismerős a szobor. Vígh Tamás „Kürtösök” című alkotása már akkor nagy sikert aratott. Most eredeti nagyságában gyönyörködhetünk benne — a napokban állították fel a Postai Tervező Iroda székháza előtt — avatására május elsején kerül sor. Fotó: Gábor Békeaktívák tanácskozása A magyar békemozgalom hagyományos tavaszi akciójának előkészítésére a Hazafias Népfront bizottsága megyei békeaktíva tanácskozást tart hétfőn délelőtt. A szolidaritási hónap megyei programját Zsebesi István, a megyei elnökség tagja ismerteti, utána Avar János újságíró a békemozgalom feladatairól beszél a jelenlegi nemzetközi helyzetben. Ugyanekkor kerül sör az MSZBT arany- koszorús jelvényeinek, valamint a békemozgalom aranykoszorús jelvényeinek ünnepélyes átadására. A tizennégy kitüntetett este az Operaházban rendezett díszelőadásra is meghívót kap. Angolnacsapda Beváltak a Sió-zsilipnél elhelyezett angolnafogó csapdák, s ezzel megoldódott a Balatonon az 1961-től telepített angolnák halászata. A siófoki csapdákból az első napon 15 mázsa angolna került szárazra. Nem ritka közöttük az egyméteres példány sem. A termelőszövetkezeti beruházásokról Nagy programok megvalósítása 1969-70-ben Új, korszerű tenyésztőtelepek, hűtőházak Kétszeres tsz építőkapacitás (A cikk első részét lapunk tegnapi számában közöltük.) Előző cikkünkben felvázoltuk az 1968. évben megvalósult, vagy előkészített beruházásokat, amelyek a Pest megyei tsz-ekben elérték a 465 millió forintot. Most az 1969-ben várható beruházásokról írunk, melyekre megyénk tsz-ei által 1969—70. évre bejelentett beruházási tervek alapján számíthatunk. Arra a kérdésre, 1969-ben, vagy 1970-ben többet ruháznak-e be tsz-eink, mint 1968- ban, Máthé György, a Pest megyei Tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya közgazdasági csoportjának mérnök-közgazdásza, igennel felelj Mint mondotta, ebben az évben már nincs központi felmérés, illetve bejelentési kötelezettség, a tsz- ek a statisztikai hivatalt tájékoztatják beruházási szándékaikról. így előfordulhat, hogy olyan tételeket is beállítanak, amelyekhez a kellő anyagi fedezetek még nem biztosíthatók. Ennék ellenére, csaknem bizonyos, hogy 1969- ben a megyei tsz-ek beruházásai felülmúlják az 1968. évit. Hozzávetőlegesen, mintegy 500 millió forinttal számolhatunk, 1970-ben pedig még többel. Az idei félmil- liárd forintból valószínűleg az építésre fordított összeg eléri és meghaladja majd a 250 milliót. A főbb beruházási elvek Amikor népgazdaságunk nagy összegekkel támogatja a Pest megyei tsz-ek beruházásait is, bizonyos beruházáspoliti- kai elveknek és célkitűzéseknek kell érvényesülniük megyénk mezőgazdaságában. Melyek ezek az elvek? Először talán az, hogy a beruházások a megtermelt termékek megfelelő minőségű és veszteség nélküli megőrzését szolgálják. Ennék érdekében tovább kell gyorsítani az őszi betakarítási munkák gépesítését és előtérbe kell helyezni a termékek mennyiségi és minőségi megóvását célzó hűtő és tároló kapacitások kiépítését. A hűtőházak tároló kapacitásának gyorsabb ütemű növelését szükségessé teszi megyénkben a telepített nagyüzemi gyümölcsösök termőre fordulása. (Gondolunk itt például a Szob és környékén levő tsz-ek bogyós telepítésére.) A szövetkezetek megértették ezeket a célokat és bejelentett információink szerint a következő két évben mintegy 3500 tonna hűtő-tároló kapacitás létesítését tervezik. A telepített nagyüzemi szőlők sürgetik a szőlőfeldolgozó és borlároló kapacitás üzemi beruházással való növelését is. A szövetkezetek ezért a következő két évben közel 61 000 mázsa szőlő feldolgozására képes üzemek és 36 000 hektoliter bor tárolására alkalmas létesítmények megvalósítását tervezik. Kiemelten fontos Rendkívül fontos a szarvas- marhatartás és a sertéshús növelését célzó beruházási programok szorgalmazása. Megyénkben is szarvasmarha- állomány és a sertésállomány növelésének egyetlen célravezető eszköze a szakosított tehenészeti és sertéstelepek létesítése, amelyekre már eddig is kitűnő példák vannak. Szakosított tehenészeti telep a következő években mintegy húsz szövetkezetben épül majd 6470 férőhellyel. Szakosított sertéstelepet is sok helyen létesítenek, várhatóan 26 ezer férőhellyel. Megyénk adottságai, köztük a főváros közelsége és a lakosság friss zöldséggel, primőrökkel való részbeni, közvetlen ellátása szükségessé teszi a zöldségtermesztés további, gyors fejlesztését. Az állami felvásárló vállalatok is a maguk lehetőségéhez mérten segítik ebben a tsz-eket, de a közgazdasági ösztönzőkkel még jobban befolyásolni kell ebben az irányban a megfelelő adottságokkal rendelkező közös gazdaságokat. A szövetkezetek ébrek is a lehetőségekkel, erre mutat 1969—70-re tervezett, mintegy 20 milliós építésberuházásuk is, amit a zöldségtermesztéssel kapcsolatban óhajtanak megvalósítani. Ehhez kapcsolódik az öntözésfejlesztési tervek valóra- váltása is. Nagyon fontos a meglevő öntözőkapacitások kihasználása, és továbbiak lérecsovics Lehel lelkendezve kapaszkodott belém, amikor meglátott: — Az ég küldött! — Tévedsz, á feleségem. Körözöttért a boltba! — Mindegy, akkor is jó, hogy találkoztunk. Regényt írok! — jelentette ki büszkén, mint apa, akinek négyfejű ikrei születtek. — Gratulálok. De én megyek, mert a körözött... — Sehova sem mész, sehová ... Űgyis olyan ritkán találkozunk, néhány percet rámáldozhatsz. Rám és a regényemre. Felolvasom az első részt, ami már kész ... Gyere... csak gyere ... Tudod, hogy milyen sokat adok a véleményedre — és már vonszolt is be a presszóba, annak is a sarkába, s mielőtt magamhoz tértem volna, már kezében Volt a papír. — Akkor felolvasom — rebegte boldog el- révüléssel Precsovics Lehel. — Olvasd — néztem ki az ablakon, már most búcsúzva a tavasztól, mert innen én nyárig, úgy éreztem, ki nem jutok. Es Precsovics Lehel hozzákezdett regényének olvasásához ... — A cím: A teszt nélküli nő... — Te, Precsovics, mióta selypítesz? — szóltam közbe akaratlanul. — En egyáltalán nem selypítek, barátom. Jól értetted. Nem test nélküli, hanem teszt nélküli a nő ... Ä pszichoanalitikus regény — Es mi ebben a jó, meg mi ebben a cím? — Hogy mi ebben a cím, azt még nem tudom, de magad is igazolhattad, hogy a cím igenis jó. Félreérthető. Es ez a lényeg. De folytatom. Első fejezet. A városra úgy ült rá az alkony, mint kövér asszony egy idegen férfi kalapjára. Némán, nesztelenül, de véglegesen ... Jó, mi, ezzel a hasonlattal? — Nagyszerű — bólintottam együttérzően, mert mindig szerettem látni, ha kövér asszonyok ülnek a más kalapjára. — ... az alkony betört a szobába is. Egyszerű, szerény kis szoba volt ez ... Balra egy másfél személyes ágy... , — Stop! Mi az, hogy másfél személyes ágy? — Ne szólj mindig közbe. Kizökkentesz .., Egy embernek sok, kettőnek kevés ... Egyszóval olyan modern, kétszemélyes fekvőhely, amely emiatt elősegíti a demográfiái robbanást... De folytatom. Tehát, balra egy másfél személyes ágy. Jobbra falba épített mosdó és más semmi. Csak egy ajtó. Szemben. Amelyen az alkony is bejött és most egy nő is bejön. Meg egy férfi is. A nő alacsony, csinos, a férfi magas és szintén... — Mi az, hogy szintén? — kaptam a fejemhez. — Szintén csinos. Nem értesz te a drámai tömörítéshez, azt már látom. Folytatom. Áll az ajtó, áll a nő, áll a férfi, nézik a szobát, az alkonyt, a másfél személyes ágyat, kint felmorajlik az utca esti élete, bent hallgat a csend, hallgat a férfi és a nő és ... — ... és? — Na látod, itt akadtam meg. Szeretném, ha segítenél. Megvan a regény címe. Megvan a couleur local, megvannak a főszereplők. És most fogalmam sincs, hogy mit csinálnak tovább? — nézett rám segélykérő pillantással. — Hát... mondjuk — töprengtem —, mondjuk odamennek az ágyhoz és ... — Ne — sikoltott fel Precsovics Lehel —, ne is folytasd. Hát mit gondolsz te, hogy pornográfiát írok én, obszcenitást? A címből is kiderülhetett volna, ha értenél az ilyesmihez, hogy pszicho- analitikai regényt akarok írni, de te... a te szennyes fantáziád ... Bánom, hogy hozzád fordultam — állt fel mélyen megsértve Precsovics Lehel, és a teszt nélküli nővel a hóna alatt távozott. Mégiscsak selypít ez. Gyurkó Géza tesítése. Államunk nagy kiterjedésű területen az öntözőtársulások segítségével is e program mielőbbi megvalósítását szorgalmazza. Öntöző- berendezések beszerzésére, a meglevők fejlesztésére nem kevesebb, mint 20 milliót kívánnak a Pest megyei tsz-ek fordítani. Az éltető víz Rendkívül megnövekszik a vízrendezési és talajjavítási beruházások összege megyénkben. Előreláthatólag 40 millió forintot költenek erre a célra. A meglevő állóeszközállomány gazdaságosabb kihasználása érdekében a következő években növelni kell az épületek-majorok közművekkel, villannyal, vízzel, csatornákkal, bekötő és belső utakkal, valamint korszerű technológiai berendezésekkel való ellátását. E célra az állami beruházásokkal együtt kb 70 milliót költenek majd. Az 1969—70-re előirányzott beruházási programok megvalósítása a helyi erők összefogását, még gazdaságosabb kihasználását is feltételezi. A tsz-beruházások megvalósításában kétségtelenül a legjelentősebb minőségi változást népgazdaságunk nagy összegű támogatása okozta, hiszen a fontos beruházások összegének 50—60—70 százalékát a tsz-ek számára az állam megtéríti. E rendelettel és ennek alkalmazásával Pest megyében is tsz-einkben valósággal gomba módjára nőttek ki a földből az új tehe- nészeti-sertéshizlaló és te- nyésztelepek, nőtt az öntözhető terület, szaporodtak a földeken dolgozó gépek. Jelentős előrehaladást hozott a tsz ‘saját építőszervezetek növekedése is. Az elmúlt évben például már 128 tsz- nek volt építőrészlege és 8 tsz-ben közös építőtevékenység folyt, mintegy 3000 ember bevonásával. A végzett építés több mint 500 millió forint, amelyből kereken 200 millió volt a tsz-ek saját építkezése. A tsz építőszervezet kapacitása már több mint kétszerese a tanácsi építőipar kapacitásának és ez az építő erő, megfelelő irányítással, tevékenységének koordinálásával mezőgazdaságunk további felemelkedésének fontos tényezőjeként szerepelhet. Minden jel arra mutat, hogy az 1969-es esztendő — a tsz- beruházások jó lebonyolításával — a további gyors fejlődés alapjait tágítja majd, s tsz- eink árutermelését, bővített újratermelését progresszív módon befolyásolja. — sz—d — Fogoly vöröskatonák ■----------------------- egy uraI ,,Abonylían | dalmi ár-----------------------patarlón á llítottak le. Annyi volt itt a fáradt, összetört, elkeseredett ember, hogy azt lehetett volna hinni, együtt van ezen a tarlón az egész Vörös Hadsereg. Ha valaki azt mondta volna nekem egyszer, hogy ezt az éhséget és szomjúságot emberhalál nélkül ki lehet bírni egy álló héten át — nem hittem volna neki, pedig kibírtuk. Magam sem tudom, hogyan.” (Dobi István: Vallomás és történelem c. művéből.) 1919. júniusának végén a Vörös Hadsereg jelentős egységeit összpontosította Abony- ban és környékén. Érthetően a tiszai offenzívára összpontosított haderő jelentős része ugyancsak a községben, vagy a község közelében esett fogságba. 1919. augusztus 1, után ezek a katonák itt az abonyi uradalmak tarlóin, kastélyok és más épületek helyiségeiben töltötték fogságuk első idejét. Nemcsak olyan vöröskatonákat tartottak itt fogva, akikeit a község környékén ejtettek fogságba, hanem az ország legkülönbözőbb részéből szállítottak ide foglyokat. Egy-egy alkalommal a község területén 20 ezer fogoly is lehetett. megvizsgálni q, I Érdekes I honnét, a---------------— Vörös Hadsereg melyik egységeiből kerültek ide ezek a vöröskatonák. Szerencsére egy fogságban összeállított század (tiszt- helyettesi) névsorát sikerült megtalálnom. Ebbe a tiszthelyettesi századba a Vörös Hadsereg következő egységeiből kerültek: 38-as gyalogezred, 53-as gyalogezred, 6. munkásezred, 11. ezred. 13. gyalogezred, 68-as ezred, 30. gyalogezred, 10. dandár, 30. pótzászlóalj, 29-es tüzérezred, 59-es gyalogezred, 6. gyalogezred, 7. hadosztály, és az 51-es gyalogezred. Az előbb említettem, hogy a község területén egy-egy alkalommal kb. 20 ezer fogoly tartózkodott. Az itt közölt kimutatást csupán 150 személy adata alapján állítottam össze. Sajnos, több névsort eddig még nem sikerült találnom, amelyből pontosabban ki lehetne mutatni, hogy a község területére a Vörös Hadsereg milyen egységeiből kerültek. Szinte történelmi érdekességnek tekinthető, hogy ez a tiszthelyettesi század „Rémhír’’ címmel fogolyújságot adott ki. Természetesen kézzel írták s táborukon belül terjesztették. A Rémhírt az Ajtay kastélyban adták ki 1919 szeptember végén először. Néhány sort idézek a lap első számából: .,Megjelentem! Építek! Török, zúzok, majd újra építek! Leteszek, felveszek, lemondatok. Kineveztetek. Mindennel foglalkozom, különben ellenzéki vagyok! A Ti érdekeiteket szolgálom, önkéntesek.”------------------- természeteI Az újság sen csak bur------------------ koltan foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy mi lesz a foglyok sorsa? Ezzel kapcsolatban érdekes megfigyelni, hogy a sportrovatban az „elmeneteli díjra” fogadásokat közölt. A lóversenynél feltüntetik a lovak neveit, itt a lovak nevei heyett városok neveit tüntették fel, amelyekre fogadni lehetett. Ismerve a történelmet, tudjuk, hogy a foglyokat ezekbe a városokba szállították. Pl. az október eleji fogadási díjtétel a következő volt: Budapest 8, Kecskemét 1,5, Cegléd 3, Craiova 10, Arad 5. Ebből az olvasható ki, hogy a legvalószínűbb volt a Kecskemétre kerülés, utána Cegléd, majd Arad következett. Később ez annyiban változott, hogy az október közepi számban Arad esélye megnőtt és Kecskemété csökkent. Szabad legyen idéznem ennek az újságnak humoros jellegű cikkét. „Hazaengedik a foglyokat! Az országház mai ülése (saját tudósítónktól). Az ülést pontban az összes miniszterek jelenlétében megnyitja az elnök. Felolvastatja a napirendet, melynek egyetlen tárgya: a foglyok szabadon- bocsátása. A napired első szónoka: Friedrich miniszterelnök őexellenciája. Kéri az ellenzéket és a józanon gondolkozó szocialistákat, szavazzák meg a törvényt: a foglyok szaba- donbocsájtását, mert ő ehhez köti állását. Ezután Polónyi Géza emelkedett szólásra. Tisztelt Ház! Foglyok volnának Magyarországban? Akik szenvednek és éheznek? Hihetetlen! Mert ha ez igaz, úgy ügyvédi szavamra mondom, én beperelem a foglyok tulajdonosait." Természetesen az országgyűlés nem foglalkozott a foglyok kérdésével, még kevésbé foglalkozott, olyan beállításban, amilyen beállítást humorosan a fogoly vöröskatonák ennek adtak. A foglyok ellátottsága egyenlő volt a nullával, néhány járványos megbetegedés és elhalálozás is akadt. Szeretnem még megjegyezni: a foglyok őrzése ebben az időszakban a román, bojár egységek kezében volt. A Vörös Újság | mai---------------------- — ból A PEST MEGYEI AlLAMI ÉPÍTŐIPARI VAILALAT HETI 44 ÓRÁS MUNKAIDŐRE, JÓ KERESETI LEHETŐSÉGGEL AZONNAL FELVESZ KŐMŰVES. ACS-ALLVANYOZO, LAKATOS. ASZTALOS. VILLANYSZERELŐ, MŰKÖVES, BURKOLÓ, BÁDOGOS. VÍZVEZETÉK- ÉS KÖZPONTIFÜTÉS-SZERELÖ. FESTŐ, SZIGETELŐ. HEGESZTŐ, VASBETONSZERELŐ ÉS ÜVEGES szak- és betanított munkásokat, KÖNNYŰ- ÉS NEHÉZGÉPKEZELŐKET, DÖMPER- VEZETŐT, KUBIKOS, SZAlLITO-RAKODŐ ÉS ALTALANOS segédmunkásokat. Az itt felsorolt szakmákban szakképzetlen dolgozóink háromévi folyamatos munkaviszony után szakmunkás- vizsqát tehetnek. Munkásszállásról és eqyéb szociális Juttatásokról gondoskodunk, ütiköltséqet téritünk. ötnapos munkahét. Kiemelt munkahelyeinken 8 százalékos pótlékot fizetünk. Jelentkezés a vállalat Munkaerőqazdálkodásán: Budapest XXI. (Csepel), Kiss János altábornagy u. 19 — 21. ismert az a tény, hogy Abony 1800 katonát adott á Vörös Hadseregnek. Arról azonban már nagyon kevesen tudnak, hogy 1919 áprilisában Abony- ban külön abonyi vörös zászlóalj alakult volna. Mint érdekességet említeném meg: a külön abonyi zászlóalj ügyével abban az időben Szamuely Tibor és Bőhm Vilmos foglalkozott. Ezzel kapcsolatban többször is jártak a községben, több napot töltöttek Abonyban. A megfelelő parancsnok személyének biztosítása nehéz kérdésnek bizonyult, Ez is egyik oka lett annak, hogy nem valósult meg az önálló abonyi zászlóalj terve. Ezek után azt hiszem törvényszerű az a tény. hogy so'* abonvi vöröskatona fogságánál: eavrész^t érmen Abonvban töltötte. A szolnoki fogházban Sök abon'M volt ekkor Szabad legyen iö^znem egy visszaemlékezésből : „Egv teremben döntően ohowdav volt”1'. Pma+t három darutollas tiszt, rámutatott az egyikre: hová való vagy? Válasz: abonyi. A másik oldalra mutatott: r te hová való vagy? A válás' ugyanaz volt. Többet is megkérdezett. általában abonv'a1 voltak. Rettenetes dühös lei'.. Káromkodott, és azt mondd" ■ Az istenít annak az Abonvna.7 de nagy vörösfészek." fSHoző István visszaemlékezéseiből.) Pásztor Mihály A XX. század Angliában A Sunday Times című londoni folyóirat befejezte azt a közvélemény-kutatást, amelyből kitűnik, hogy Angliában minden harmadik felnőtt ember horoszkópot készíttet magának és rendszeresen látogatja a jósnőket.
