Pest Megyei Hírlap, 1969. április (13. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-17 / 86. szám

1969 APRTMS 17.. CStlTttHTttK PESt MEGYEI cSftHfw ÜLNÖKVÁLASZTÁS Bíróságok népképviselettel Beszélgetés dr. Csapó Lászlóval, a megyei bíróság sági A bírósági hírek — tárgyalá­sok — döntések újságoldalra került vagy csak az érdekel­tek számára fontos ítélethir­detések mindig érdeklik az embereket. Arról annál keve­sebb szó esik, hogy tulajdon­képpen hogyan is működnek az eseteket mérlegelő és igaz­ságot tenni akaró testületek. Most egy aktuális esemény hívja fel rá a figyelmet: népi ülnököket választanak. Az el­múlt hét végén rövid közle­mény látott napvilágot, amely­ből a lényegre emlékeztetünk; ezek szerint április 15 és má­jus 15 között tartják az ülnö­kök jelölő gyűléseit, majd a lista május 16 és június 30 között kerül az illetékes váro­si, járási, illetve a megyei ta­nácsok elé, hogy ott az előter­jesztésről döntsenek. A válasz­tásokról beszélgetünk a Pest megyei Bíróság elnökhelyette­sével, dr. Csapó Lászlóval. — A háromévenként ismét­lődő esemény a mi életünkben természetszerű és igen fontos. A kívülállónak azonban, úgy gondolom, nem árt néhány szót szólni arról, hogy tulaj­donképpen mi is történik most, s mennyire közérdekű ez az esemény. #/ — Mindenek előtt arról, hogy van-e múltja, hagyomá­nya. — Ha a Horthy-időkre gon­dol, nemleges választ kell ad­nom. Hoztak ugyan valami­lyen rendelkezést erről — bi­zonyos népképviseleti esküdt­széki színezettel —, ebből azonban sohasem lett gyakor­lat. Tulajdonképpen 1945-ben kezdődött — persze, a megelő­ző tanácsköztársasági munkás­katona- és földművestanácso­kat nem számítva. A félszaba­dulás után megalakultak a népbíróságok, a háborús és népellenes bűnösök felelősség­re vonására, később az uzsora­bírósági tanácsok és így to­vább. Ennek a lényege már a népi bíráskodás, részvétel, méghozzá aktív részvétel az ítélkezési munkában. • — Megbocsásson, de más országokban, így nyugaton is működnek népképviseleti jel­leggel esküdtszékek. — Igen, ez így igaz. Van azonban egy alapvető különb­ség. Az esküdtszék általában arra hivatott, hogy kimondja vagy elvesse az illető bűnössé­gét. Nálunk — és itt már ráté­elnökhelyettesével rek népi ülnökeink hatásköré­re — a szakbíróval egyenlő jo­gokat élvez a népi ülnök. Ez bizony nagy lehetőséget je­lent. Egy háromtagú bíróság döntésének megfogalmazásá­hoz például legalább két azo­nos vélemény szükséges. Elő­fordulhat, hogy a két ülnök el­lentétes álláspontra helyezke­dik. • — Lássuk hát, hogyan és kikből verbuválódnak az ülnö­kök? — Fontos követelmény, hogy döntő többségük a termelő­munkából vagy a termelőmun­kával közvetlen kapcsolatban álló munkakörből kerüljön ki. Ez lényeges kívánság, de természetesen nem az egyedü­li kritérium. • — Tehát milyen követel­ményeket állítanak? — Röviden így fogalmazha­tom meg: jelölhető minden magyar állampolgár, aki 23. életévét betöltötte, büntetlen előéletű, politikailag, erkölcsi­leg feddhetetlen. A büntetlen előélet, persze, nem azt jelen­ti, hogy ha valaki átment a tiloson, s megbírságolták, már nem jöhet számításba. Be azt már fontosnak tartjuk, hogy a megelőző egy-két éven belül ne terhelje valamilyen üzemi fe­gyelmi vétség sem. Ha valaki azonos jogokat élvez a szakbí­rókkal, tehát az igazságszol­gáltató testület tagja, azzal szem,ben sokkal szigorúbb mér- ,cét alkalmaznak a kívülállók is. A — A megelőző hivatalos közleményben már sző volt ró­la, de nem árt felfrissíteni, hogy összesen 1200 ülnököt je­lölnek, illetve választanak. — A jelölésekre üzemeknél, intézményeknél, vállalatoknál, tsz-ekben, ill. a lakógyűléseken kerül sor. Az itt javasoltak ne­vei kerülnek a városi, járási, megyei tanácsülés elé. Mi eze­ket az eseményeket nemcsak a magunk szempontjából, hanem a lakosság érdekeit tekintve is nagyon fontosnak tartjuk. Ezért arra kérjük a szerkesz­tőséget is, hogy a jelölések, il­letve a választások időtartama alatt foglalkozzék a témával, számoljon be az olvasóknak a történendőkről. | t. gy. Burgundia körül túl nagy a csend Dinasztiák városrésze Várják a szanálást Példás iskola A görbe utcákon, kiugrók, beugrók kacskaringéit követ­ve, a hihetetlenül keskeny jár­dákon haladva itt is, ott is az ablakokból kihajló öregasszo­nyokat lát a sétáló. Vásárlás­ból hazatérő nők, karjukon ko­sárral, hosszan beszélgetnek egymással a nyitott kapukban. Mindenki ismeri itt egymást, s a gyerekek a szomszédok zsí­ros kenyerén is híznak. De meglátszik azonnal az óriási ellentét is a város történelmi terei, középületei, templomai, s e munkásnegyed között Mert az Alsóváros, azaz Bur­gundia körülbelül az első gyá­rakkal egy időben épült, nö­vekedett Vácott. Az itt lakó munkáscsaládok többnyire már dinasztiák. S nem egy időtől megfáradt házra szegeztek munkásmozgalmi emléktáblát. (Amikor nemrég az egykori A magyar-szovjet kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének távlatai DR. BÍRÓ JÓZSEF NYILATKOZATA Dr. Bíró József külkereske­delmi miniszter nyilatkozott a magyar—szovjet kereskedelmi kapcsolatok továbbfejlesztésé­nek lehetőségeiről, az elkép­zelésekről. A Szovjetunió biztosítja számunkra az ország gazdasá­gi vérkeringésének zavartalan fenntartásához szükséges nyersanyagok teljes importjá­nak megközelítően 50 száza­lékát. Az importált nyersolaj­termékek 92 százaléka, a nyersolaj 85,, a vasérc 95, a nyersvas 97, a foszforműtrágya 91, a villamos energia 76, a fa­féleségek 73, a koksz és a gya­pot 50—50 százaléka szárma­zik a Szovjetunióból, tekintet­tel arra, hogy az ipari terme­lés minden egyszázalékos nö­velése a nyersanyagimport 1,2 A Budapesti Kőolajipari Gépgyár AZONNAL FELVESZ A KÖZPONTI TELEPHELYRE: esztergályos, marós, lakatos, ív-lánghegesztő, kompresszorkezelő, villanyszerelő szakmunkásokat és férfi segédmunkásokat. A központi telephelyen 44 órás a munkahét, MINDEN MÁSODIK SZOMBAT SZABAD KOLSZOLGÁLATOS MUNKÁRA: kardoskúti, algyői, százhalombattai és szőnyi műszer- és technológiai szerelési munkahelyeinkre felveszünk csőszerelő, központifűtés-szerelő, lakatos, hegesztő, villanyszerelő szakmunkásokat és férfi segédmunkásokat. A vidéki munkahelyeken is 44 órás a munkahét, MINDEN SZOMBAT SZABAD. Alföldi munkahelyeinken dekádmunkarend szerint dolgoznak. Munkásszálló, üzemi konyha van. A szállás ingyenes. Bér: megegyezés szerint. A béren felül 500 FT KOLSZOLGÁLATI ÁTALÁNYT, az alföldi munkahelyeken még külön területi pótlékot is fizetünk. Felvétel esetén az útiköltséget térítjük, de próbaidő alatt történő kilépés esetén ezt visszavonjuk. Segédmunkások részére hegesztőképző tanfolyamot szervezünk. JELENTKEZÉS: a vállalat Munkaügyi osztályán (Budapest XVIII., Gyömrői út 79—83.) vidéken a munkahelyek vezetőinél. százalékos növelését teszi szükségessé, a következő terv­időszakban is messzemenően szárpítunk a Szovjetunióból származó nyersanyagok nö­vekvő importjára. Az ország alapanyag- és fűtőanyag-ellátása érdekében a Szovjetunió kész nagymér­tékben növelni a kőolajszállí­tásokat. Ebben az évben 3,6 millió tonna nyersolaj érke­zik a Szovjetunióból, 1975-ben pedig 6,5 millió tonna. Előre­láthatólag 1970-ben megkez­dődik és 1973-ban befejeződik a Barátság kőolajvezeték má­sodik szakaszának az építése, amellyel lehetővé válik évente 10 millió tonna nyersolaj szál­lítása. A távvezeték építéséhez 52 millió rubel értékű áru szállításával járulunk hozzá. A Barátság 2. kőolajvezeték­kel párhuzamosan kiépül a földgázimporthoz szükséges vezeték is. A Szovjetunió ugyanis kész 1975-ben — és addig is fokozatosan növékvő mennyiségben — 1 milliárd köbméter földgázt és 4,6 mil­liárd kw/ó villamos energiát szállítani. Az új gazdasági mechaniz­mus körülményei között még inkább bebizonyosodott, hogy hazánk számára a Szovjetunió, rendkívül fontos felvevő piac. Az újabb hosszú lejáratú árucsereforgalmi megállapodás előkészítése során alapvető je­lentőségű a két ország közötti gazdasági, műszaki, tudomá­nyos együttműködés fokozása, a munkamegosztás kiszélesíté­se. Meggyőződésem, hogy a ma­gyar—szovjet gazdasági, keres­kedelmi kapcsolatok tovább­fejlesztését nagymértékben elősegíti a szocialista országok szorosabb együttműködése, in­tegrációja. Az együttműködés gyakorlati fejlesztésének szük­ségességét tekintve nézeteink azonosak szovjet partnereink­kel, ami pedig a módozatokat illeti, meggyőződésem, hogy meg fogjuk találni azokat a variánsokat, amelyek gazda­sági kapcsolataink további, az eddigieknél is fokozottabb mértékű kiszélesítéséhez, bő­vüléséhez vezetnek. Ebben nem jelent akadályt az új gaz­dasági mechanizmus megvaló­sításának eltérő fokozata sem. Bizonyos vagyok abban, hogy a következő tervidőszakban is folytatódhat a magyar—szov­jet kereskedelmi kapcsolatok dinamikus fejlődése, s ez nagy­mértékben elősegíti a magyar gazdaságpolitika céljainak el­érését. váci Vörös Újság példányait lapozgattam, csodálkoztam, hol is élhetett annak idején a sok proletár, akiknek mozgalma annyi erővel töltötte meg a lapot: hát, többek között, itt.) A sovány telkekre emelt há­zak ma is magántulajdonban vannak. Már annak idején, ál­talában több lakással épültek, hogy a bérlőktől — egykor — tisztes haszonra tehessen szert a tulajdonos. Naszálykőből Az egyikben — a háziasz- szony férjével az utcai szoba­konyhában, szülei s két lakója az udvarról nyíló egy-egy he­lyiségben — alig várják, hogy bekövetkezzen a szanálás, amelyről oly régóta beszélnek, alig várják, hogy új lakásba költözzenek. Panaszkodnak a nedves falakra, mert itt a leg­több ház vályogból meg „na­szálykőből” épült, s az utóbbi szinte szivacsként szívja fel a mély fekvésű Duna-parti ár­területen a vizet. A korhadó, rothadó padlóra, a tetőszerke­zetre — az épület felett annyi­ra elment áz idő — nem ér­demes tízezreket költeni. A , másikban viszont a háziak egész életükre berendezkedtek: nem, ők innen soha nem moz­dulnak — fürdőszobát építet­tek. S dicsérik a csendet, a ki* látást, esküsznek a jó levegő­re, mert ide még a DCM pora sem ér el. A levegőben azonban enyhe mocsárszag terjeng. Az utcák többségében ugyanis azoknak közepén csordogál a szennyvíz. A folyó itteni partszakaszá­nak rendezetlensége következ­tében az egész városból fel­gyülemlett hordalék Burgun­diában telepszik le. A negyed­del szomszédos ligetet, kedves sétányukat és játszóterüket — melynek elkezdett parkosí­tása abbamaradt — újabban ugyancsak szeméttelepnek használják városbeli vállala­tok is. Elmaradt ismertető Dr. Vas Gábor körzeti ta­nácstag legutóbbi beszámoló­ján, a környék patriárkális, jó közösségi szelleméhez illőn, sokkal többen jelentek meg, mint más városbeli helyeken — ötvennégyen. Dr. Vas még­sem olvasta fel a városi épít­kezésekről, az általános gyara­podásról szóló sokszorosított írásbeli jelentést: ez ugyanis kellemetlen akusztikával hang­Virágos utca, virágos község zott volna ebben a negyedben, ahol az utóbbi éveket is bele­értve, alig kaptak valamit a város költségvetéséből. Bur­gundiát a jövőben úgyis sza­nálják — ez az indokolás. Uj objektum, egy gimnáziu­mot kivéve —* egyáltalán nem épült Hogy mindez milyen szociá­lis következményekkel jár, próbáljuk szemügyre venni az iskolában. Épületének egyik része va­lamikor kastély, másik fele egykor lovarda volt. Külsejé­vel a látogató épp annyira elégedetlen, mint a tisztiorvos, aki legutóbb a konyha állapo­tát vizsgálta egy bejelentésre, mely patkányinváziót emlege­tett. Az általános benyomá­sért, látványban, egyedül a romantikus iskolaudvar, s a rendesen, szépen öltözött, ked­ves gyereksereg kárpótol. Énekkaruk, irodalmi meg csillagászati szakkörük, az, hogy négy osztálynak van operabérlete, hogy egy nagy diákcsoport minden szomba­ton uszodába utazik a fővá­rosba egy tanárral, hogy a há­rom tagozatból álló napközi azokat a gyerekeket is fel­veszi, akiknél nem dolgozik ugyan mindkét szülő, de az otthoni körülmények mégis indokolnak stb. — mindez az iskola jó szellemét, a tanárak munkáját dicséri. De az már, hogy évek óta egyetlen szü­lővel sem volt összeütközésük, vagy hogy a szülői értekezle­ten szinte minden érintett família képviselteti magát — a családok megállapodottsá- gára, kiegyensúlyozottságára utal. De addig? Továbbmenve: nagyjából ugyanezt a hagyományokra visszatekintő megállapodott- ságot, a jelenbe való jó illesz­kedést, a reális gondolkozást fedezhetjük fel a továbbtanu­lási statisztikában. A végzős nyolcadikosok közül harminc­négyen igyekeznek középisko­lába — de sokan mezőgazda- sági és egyéb szakmai terüle­tekre —, huszonnégyen szak­munkásnak és — csak! — ketten jelentkeztek gyors- és gépírónak. Annak a nemrég Vácra települt MÁVAUT-al- kalmazottnak a kislánya, aki előző lakóhelyük közgondolko­dása, szokásai szerint csele­kedve, az általános iskolából egyenesen dolgozni megy, iga­zán meglehetősen egyedül áll példájával ebben az iskolában: hozzá hasonló mindössze öt akad a végzősök között. Az itt kapott kép tehát nem kedvezőtlen. De a statisztika nem mutatja ki azokat a te­hetséges gyerekeket, akiknek képességei az otthonok zsú­foltsága, a negyed életmódok­ra is kiható elhanyagoltsága, az iskola rossz anyagi feltéte­lei miatt nem bontakoztak ki eléggé... A szanálási és épí­tési tervekről többek között t dr. Neininger Anna bírónővel — Burgundia szülöttjével és lakójával —, megyei tanács­taggal beszélgettünk. A szanálás valóban elhatá­rozott: az új Burgundia pe­dig, úgy tűnik, rendezett Du- na-partjával, parkosított kör­nyezetével, magas házaival, valóban ideális lakótelep lesz. E tervben ugyanis végre már a természeti adottságokkal is számolnak, azok előnyeivel élnek. Időhöz kötött terv azon­ban még nincs a váci Alsóvá­ros szanálására. Maga a kér­dezett megyei tanácstag sem gondol, mint magánember, el­költözésre, belátható időn be­lül. És addig? Addig már senki nem törődik az arra hivatot­tak közül Burgundiával? Padányi Anna Üllő is részt vesz a „Virágos községért” mozgalomban. A falu forgalmasabb utcáin, terein kiültették már az árvácskákat, és megkezdték a község parkosítását. Foto: Gárdos A vecsésl méretes-rész leq ünkbe FELVESZÜNK eqy anqol — francia SZABÓ MUNKÁST és eqy IPARI TANULÓT. VECSESI FEHÉRNEMŰ KÉSZÍTŐ ktsz

Next

/
Thumbnails
Contents