Pest Megyei Hírlap, 1969. március (13. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-27 / 71. szám

PEST MEGYEI VILÁC PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A titkos tárgyalások titka Filozofálgratás presztízsről és látszatról Az amerikai ellenoffenzíva, az „Atlasz-ék”: a II. Páncé­los Ezred, a híres Micheli ültetvény szélén, Saigontól mintegy 70 km-re északnyugatra. A Da Nang-kömyéki harcokban az egyik sebesült ameri­kai tengerészgyalogost társai a segítségül érkezett helikopter­hez kísérik. A felvétel után az AP fotoriportere, Graham Mclnamey maga is megsebesült. Kon-Tíki illán Ra.. ENSZ-sássló a papirusshúrhán A Kanári-áramlat hátán ■ az ó-egyiptomiak nyomában Thor Heyerdahl, a híres norvég kutató 22 évvel ez­előtt a Kon-Tiki tutajjal át­szelte a Csendes-óceánt. Ez a balsafából készült kezdetleges gerendatákolmánnyal megtett rendkívüli utazás, amelyet Heyerdahl oly lebilincselően írt le, világhírűvé tette a nor­vég utazót. Heyerdahlt és uti- társait azonban — mint isme­retes — nem a dicsőséghaj há- szás késztette arra, hogy ve­szélyes hónapokat töltsenek a Kon-Tikin. A tudós azt az el­méletét akarta igazolni, hogy a Polinéziai-szigeteket dél- amerikai jövevények népesí­tették be, akik Heyerdahl vé­leménye szerint a Kon-Tiki- hez hasonló tutajokon óriási távolságokat tettek meg, ügye­sen kihasználva a tengeráram­latokat. A Kon-Tiki hajósa most újabb kockázatos vállalkozás­ra készül. A tudós most azt akarja bebizonyítani, hogy elv­ben az ó-egyiptomiak át­szelhették az Atlanti­óceánt és elérhették Dél- Amerikát. Heyerdahl az utazásra a ví­ziközlekedésnek ugyanazt az eszközét szándékozik felhasz­nálni, amellyel az egyiptomiak 5000 évvel ezelőtt hajóztak — (Folytatás a 2. oldalon.) Nixon amerikai elnök ked­den a rádió- és tv-társaságok szövetségének ülésén mondott beszédében kitért a vietnami tárgyalások kérdésére. Kije­lentette: „Meggyőződésünk, hogy a béke felé igazi hala­dást az észak-vietnamiakkal és a többi érdekelt féllel való, zárt ajtók mögött folytatott tárgyalásokon lehet majd el­érni” —, mert mint állította — „a nyilvános üléseken eddig elért haladás legnagyobb ré­sze magánbeszélgetések ered­ménye volt.” Az amerikai elnök a tit­kos tárgyalások előnyben részesítését azzal indokol­ta, hogy nyilvános ülésen „presztízsmegfontolások” és „a látszat fenntartásá­nak szükségessége” befo­lyásolhatják a szemben­álló feleket. Ezért nem szabad feltárni a magánbeszélgetések tartalmát. „Ez egyaránt érvényes a kül­ügyminiszterre és a hadügy­miniszterre: nem fogunk sem­mit sem megmondani.” Jelenleg — folytatta Nixon — „a legfontosabb az, hogy az Egyesült Államok fenntartsa erőpozícióját mindaddig, amíg okunk nem lesz azt gondolni, hogy ennek az erőnek a csök­kentése hozzájárulhat ellenfe­leink erejének csökkentésé­hez”. Mindazonáltal — állítot­ta feltételesen az elnök — „az Egyesült Államok kormá­nya csökkenteni kívánja az amerikai erőket Vietnamban, (Folytatás a 2. oldalon.) Podgornij Algírban Nyikolaj Podgornij, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke szerdán hivatalos látogatásra Algírba érkezett. A látogatásra Bume- diennek, az Algériai Forradal­mi Tanács és a miniszterta­nács elnökének meghívása alapján került sor. A szovjet államfőt a repülőtéren Bume- dien és más algériai hivatalos személyiségek fogadták. Ez is ritka eset: két szezon­ban azonos helyen, azonos szorgalommal és céúal mun­kálkodnak az emberek csak éppen az épület cserélődik ki egyik esztendőről a másikra Nagykőrösön, a konzervgyár­ban ennek lehetünk tanúi. A savanyítóüzemben, ahol töb­bek között a ropogós kis ubor­kákat tartósították, feltételez­hetően az idén időben folytat­hatják a munkát, pedig idő­közben a régi falakat lerom­bolták. De az újak nagyrészt állnak, s a gyár vezetőinek véleménye és a jelek szerint a mostani szezonra készen lesznek az építők-szerelők. Mindez egy része a szünte­len bővítési-modernizálási programnak. Egyetlen eszten­dő alatt 900 vagonnal nő a híres Nagykőrösi Konzervgyár produkciója, elérve ezzel a ki­lencezer vagont A tempó és a növekedés hagyományosnak mondható, annál inkább új­donságszámba megy, hogy mindenekelőtt a hazai piac igényeihez akarnak alkalmaz­kodni még a kivitel, az export A tanács-vb napirendiént Alkalmatlan lakhelyek felszámolása Vállalati mérlegek A tanácsi vállalatok múlt évi gazdasági munkájáról, a szo­ciális és egészségügyi követel­ményeknek nem megfelelő la­kások felszámolásáról tárgyalt többek között tegnap délelőtt a Pest megyei Tanács végre­hajtó bizottsága. Az új gazdásági irányítási rendszer első évének meg­nyugtató tapasztalata szerint a tanácsi vállalatok átállása za­vartalan volt. Ugyanakkor be­bizonyosodott az is, hogy a vállalati gazdálkodásban tervutasítások nélkül, köz­vetett eszközökkel, vala­mint gazdasági szabály­zókkal biztosítható a terv­szerű fejlődés. Természetesen a vállalati gaz­dálkodás értékelésénél figye­lembe kellett venni, hogy az 1968-as év az új mechanizmus első esztendeje volt. Ennek el­lenére a termelés, az árufor­galom és a szolgáltatás az elő­ző évihez viszonyítva 8,7%-kal nőtt. Az élelmiszeripar és az építőipar tervékenysége ked­vezőtlenül alakult. Exporttevékenységgel a múlt évben a megye ipari és élelmiszeripari vállalatai fog­lalkoztak. Az exporttermelés az iparban a múlt évben, 1967- hez viszonyítva 34,6%-kal, az élelmiszeriparban pedig 66,8%- kal emelkedett. A végrehajtó bizottság elfo­gadta a jelentést, majd ki­mondta: a jövőben a megyei (Folytatás a 3. oldalon) rovására is. Az igazság persze az, hogy gyorsabban növek­vőnk és sokrétűbbek kereske­dőink és fogyasztóink igényei* semhogy annak teljes mérték­ben eleget tudna tenni a nagykőrösi gárda, de amit lehet, megtesznek. A vendéglátóipari nagy­konyháknak szánt különböző félkész termékek egy része iránt ugyancsak növekszik a kereslet. Ilyen a gyümölcs- szószok-levesek készítéséhez való alapanyag. De még min­dig kezdeti stádiumban van sok előregyártott, rántáshoz, habaráshoz való konyhakész termék forgalma, illetve fel- használása. S még egy újdonság: szere­lik, próbálják a gyár dobozké­szítő sorát. Még jócskán dolgozhat­nak vale, hiszen a kezdeti gyártás során sok kisebb- nagyobb hiba jelentkezik, s a berendezés is igen zajos. Ezt leszámítva azonban min­denben felkészültek az új sze­zonra. A gazdaságokkal már tavaly megkötötték a szerző­déseket, hogy legyen időben s elegendő feldolgozni való —, ha az időjárás is úgy akarja. t. gy. A HONGKONGI PEST MEGYÉBEN IS Enyhe lefolyás — Kevés megbetegedés Nem fogékonyak a gyerekek? A Tanácsköztársaság fotóalbumából VÖRÖSKATONÁK GÖDÖLLŐN, 1919-BEN, A KIRÁLYI KASTÉLYBAN Most már több helyütt ki­mutatható az úgynevezett hongkongi influenza megje­lenése. A Pest megyei KÖJÁL szerint januárhoz viszonyít­va, amikor még nem jelent­kezett, tíz százalékkal növe­kedett a táppénzes állomá­nyúak száma. A hét napon belül gyógyulok száma 30 százalékra tehető. Ez arra mu­tat, hogy a 3—4 napos, egy­hetes lázas, néha hüléses tü­netekkel kapcsolódó jelek, esetek megszaporodtak. Ér­dekes, hogy csak szórványo­san, még településeken belül is csak egy-egy körzetben észlelhetők nagyobb számú megbetegedések. Például Du- naharaszti és Ráckeve egyes körzeti orvosai jelzik ezt. Érdekes és egyúttal ör­vendetes is, hogy iskolások között alig tapasztalható a járvány. Még ott sem, ahol a felnőtteknél több megbe­tegedés fordul elő. Szállítottak-e kórházba em­bereket hongkongival? Legfeljebb tíz ilyen esetről tudnak — jelenleg. Hozzá kell tenni persze, hogy a járvány jelentkezése, fellobbanása és távozása legtöbbször szeszé­lyes, kiszámíthatatlan. Miután az eddigi járványok március­ban mindig véget értek, talán bízni lehet abban, hogy ez sem lesz hosszú életű. A megbetegedésekről egyértel­műen azt állapították meg, hogy enyhe lefolyásúak. MOSZKVA Magyar bélyeg Kisfaluéi Strobl-szobor — nemzeti színű zászlóval és az Országházzal A Szovjetunió postaügyi mi­nisztériuma a Magyar Tanács- köztársaság kikiáltásának fél évszázados évfordulója alkal­mából bélyeget bocsátott ki. A művészi kivitelű bélyegen a nemzeti színű magyar zászló és az Országház épülete szol­gáltat hátteret Kisfaluéi Strobl Zsigmond egyik szobrához. Feketerigók Pécsett Pécs címerébe illő madár lett a feketerigó, oly jellegze­tes lakójává vált az enyhe éghajlatú mecsekaljai városnak. Negyedszázada még ritkaságnak számított, ha a kőrengeteg­ben feltűnt egy-egy sötét ruhás rigó. Azóta állandóan gya­rapszik a füttyös „feketesereg”, s ma már alig van olyan parkja Pécsnek, amelyben ne röpködnének ezek a szép for­májú, kedves, dalos madarak. Néhol 15—20 rigóból álló csá- patot is látni, főleg azokon a helyeken, ahol vadszőlő- és jáz­minbokrok díszlenek. Ezek bogyód képezik ugyanis a mada­rak^ téli-tavaszi táplálékát. A jelek szerint a hajdan Mecsek- lakó feketerigók urbanizálódása játszódik le szemünk előtt, hasonlóan ahhoz a folyamathoz, amelynek során például a csóka és a vadgerle vált mezei, illetve erdei madárból meg­rögzött városlakóvá. Minden bizonnyal az épületek nyújtotta nagyobb védettség és az egész éven át bőségesen található táplálék késztette a feketerigókat arra, hogy Dunántúl legna­gyobb városának „polgárai” legyenek. Nixon Vietnamról XIII. ÉVFOLYAM 71. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1969. MÁRCIUS 27., CSÜTÖRTÖK Kilencezer vagon konzerv Első a hazai piac

Next

/
Thumbnails
Contents