Pest Megyei Hírlap, 1969. március (13. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-26 / 70. szám

VAC I UAPLÖ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 70. SZÁM 1969. MÁRCIUS 26., SZERDA Hajdúszoboszló-Őrszenirniklós-Vác Két ütemken épül Napi 15 ezer köbméter gáz a városnak A hét elején mérőlécekkel, műszerekkel felszerelt munka­csapat jelent meg a Honvéd utca környékén. Térképeztek, nyomvonalat jelöltek, és az ér­deklődőknek lakonikus rövid­séggel válaszolták: gázügyben dolgozunk! Megelőzően érdekes tárgya­lást folytattak a Hajdúságban. Kéttagú bizottság utazott a Tiszántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalathoz, Hajdúszo­boszlóra. Markó Dénes mér­nök, a Pest megyei Tervező- iroda munkatársa és Szeidl József, a Váci Városi Tanács tervcsoportvezetője több órás megbeszélést folytatott Halász Imrével és Pápai Lásziónéval, a gázszolgáltató képviselőivel. Jegyzőkönyvben rögzítették a tárgyalás eredményét. E szerint a váci földgázellátás ügye a megvalósulás szakaszába lépett. A Tiszántúli Gázszolgáltató — mint beruházó — megrendelte a szükséges terveket a Pest megyei Tervezőirodánál. Biz­tosítja a megfelelő anyagi fe­dezetet, az ütemterv betartá­sát; ugyanakkor a Váci Váro­si Tanács széles körű közvé­leménykutatást végez és bizto­sítja a megfelelő számú igény­lőt ennek a korszerű energiá­nak a fogadásához. Kétütemű terv készül. A szoboszlói földgáz Örszentmik- lóson keresztül, acélból ké­szült főnyomócsőben érkezik a vasúton túli ipartelephez 1970 végéig. Az első szakasz iránya a Földvári téri lakótelep és az Elhurcoltak tere. Leágazásokkal biztosítják a Forte, a hajógyár, a húsipar, a Patyolat, s más üzemek gáz­zal való ellátását. Az Izzóhoz hat . atmoszférás, a DCM-hez negyven atmoszférás vezeté­ken érkezik a gáz. A második szakasz végső terminusa 1971. december 31-e. Addig az Elhurcoltak terétől a Híradástechnikáig megépítik a vezetéket. Bekapcsolják a Konstantin téri iskolákat, a kötöttárugyárat, az új áruhá­zát és a vasúton túli települé­seket. Több üzem már bejelentette igényét. Előreláthatólag napi 15 ezer köbméter gázt használ fel a város a DCM fogyasztása nélkül. Török Ferenc, a Pest megyei tervezőiroda igazgatója külö­nös gondot fordít a tervezésre. Szász Frigyes személyében szakértőt jelölt ki a tervezési munkálatokhoz. Április elején Markó Dénes vezetésével 10 tagú tervező­brigád kap helyet a Löwy Sándor utcai könyvtárudvar egyik épületében. A gáz- és közművesítési tervek készíté­sén kívül besegítenek építési vonatkozású munkák előkészí­tésébe is. Március utolsó hetében a váci gázellátás ügye a biztos megvalósulás útjára lépett. Papp Rezső Törnek felvétele ELBA VÖLGYÉTŐL a Dunakanyar városába Hazánkba érkezett Walther R. Hartmann, az Elbeturist idegenvezetője. A nagy béke- harcos, a magyar—német kul- túrkapcsolatok lelkes ápolója váci ismerősei meghívására időzött városunkban. — A szépséges Elba-völgy után mi a véleménye a Duna­kanyarról? — Sok szépet hallottam er­ről a vidékről és nem csalód­tam benne. Hosszú éveken át Szász-Sv ájc legszebb terüle­tén, a Basteio-n teljesítettem szolgálatot, a magyar IBUSZ- utasok megelégedésére. Most Pirnába helyeztek át. A Feke­te Sas szállóban fogadom az idegeneket. Sok meglepetést tartogatok azok számára, akik pirnai csoportba kérték -magú­kat. — Mi a jelenlegi utazásának fő célja? — Sok-sok kedves magyar ismerősöm meghívására láto­gattam Vácra. A deákvári ét­teremben találkoztam váci, szobi, dunakeszi ismerősökkel. A sok figyelmesség, ajándék, a baráti ünneplés felejthetet­len marad számomra. Elme­gyek családommal még Bé­késcsabára, Debrecenbe és Egerbe. Április elején indu­lunk vissza, akkor indul az első magyar csoport Pirnába. (P.) Vőcofí temették el Heroclek Károlyt Kilencvenhat éves korában elhunyt Herodek Károly, a Vakok Országos Intézete gyé­mántdiplomával kitüntetett nyugalmazott igazgatója, a Va­kokat Gyámolító Országos Egyesület volt alelnöke, a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola több évtizeden át volt tanára. Végső kívánságának megfelelően hétfőn délelőtt a vác-alsóvárosi temetőben he­lyezték örök nyugalomra a családi sírboltban. Megyei tanácstag beszámolója Dr. Néninger Anna megyei tanácstag beszámolót tart már­cius 27-én, csütörtökön a párt­ós, .tömegszervezeti székház el­ső emeleti klubszobájában;' Olvasóink levelei a tiszta városért A tavaszi rügyek alig fes- utcáig tartó senkiföldjének* lenek az ágakon, asztalo- elhanyagoltságáról panasziko- mon is csak az ezüstös barka dik, ahol „a drótkerítésbe fo- ígéri a fák lombbaborulását. gózkodva” járnak rossz időben A szürke felhőkkel vattázott az emberek. M. E. régi oJva­égbolt is türelemre int várako­zásomban a zöld leveles ta­vaszra. Nem így azonban azok a le­velek, sárga levelezőlapok, amelyek most itt fekszenek előttem. Ezek nem olyan rá­érősek, mint ez az idei késle­kedő természet. Nem, nem a tavaszi rügyfakadást sürgetik, hiszen tudják, hogy — a ta­vasz hivatalos fordulója után — biztosan a fákra dobja rö­videsen virágos kalapját. Más okból nyugtalanok és türel­metlenek ezek a levélírók — amiatt, hogy egyre jobban, még a zöld lomboknál is job­ban késlekedik városunkban a tavaszi nagytakarítás. „Az egész város utcái szeme­tesek” — méltatlankodik K. J.- né, az alsóvárosból. Le is írja, mit szeretne: „Nagyon kérjük az illetékeseket, amit lehet, tegyenek meg annak érdeké­ben, hogy nagyobb legyen a rend. és a tisztaság mindenütt a mi kedves városunkban." — Igen, ezt írja: mindenütt — még az alsóváros! temetőben is, ahol „sárosak, elhanyagol­tak a temetői utak... és visz- szataszító látvány fogadja a gyászolókat a sírásó lakás környékén, ahol ólak, kazlak regimentje éktelenkedik.” P. J. a Lajos-telepről „az ön­töde futballpályájától a Bimbó sónk a 2403 számú ruházati bolt előtti rengeteg szeméten „csodálkozik”. Nincs egy sep- rűjük, amivel a járdájukat le­seperjék, és nincs egy rongyuk, amivel a kirakatok üvegeit le­mossák? — kérdezi. Folytatni lehetne a szemetes utcák sorát. A város tisztasá­gáért felelős személyek — úgy látszik — nem járnak mosta­nában a vasútállomás felé, és nem hallják reggelente a vo­natról érkezők méltatlankodá­sát a példátlanul szemetes jár­da miatt. Hát nincs egy sep­rűjük az itt lakóknak, az itte­ni boltoknak? De ne folytas­suk, látja ezt mindenki ... L evélíróink soraiból a szép és állandóan újuló város iránti szeretet árad, és az kész­tette őket írásra ezen a lassan bontakozó tavaszon. Régi, ré­gi emberi szokás, vagy ennél is több: szertartás emlékei idé­ződnek e sorokban, amelyek­ben — úgy tűnik — csaknem azonos értelmet tulajdonítanak a tavasznak és a tisztaságnak. Merthogy ilyenkor — a termé­szet megújulása idején — vég­zik mindenfelé az emberek a tavaszi nagytakarítást. Milyen szép volna, ha a mi városunk minden lakója összefogna, és tiszta utcákkal várná a tava­szi lombokat. (ferencz) Az alapításra emlékeztek Elmondta: Gáspár László szakosztályvezető — A VÁCI VASUTAS SPORTEGYESÜLET megala­kulásának 25. évfordulójára emlékeztünk a sportegyesület hajdani alapkőlerakóival és labdarúgóival. Szegedről, Oros­házáról, Kisvárdáról, s más helységekből jöttek sporttár­sak, hogy velünk együtt örül­jenek, ünnepeljenek. — Meggyes Pista bácsi, az alapító tagság vezetője har­mincperces versbe foglalta össze a negyedszázaddal ez­Levelek nyomában Miért kell fizetni ,érdekeltségi hozzájárulást”? az VÁCI KISLEXIKON Borszéki Nép. János Zsig­mond (Vác, 1865. március 18. — Erzsébetfalva 1913. október 18.): festőművész. Apjának (akkor Híd utca, ma Bartók Béla utca) lakatosműhelye volt. Mivel korán árvaságra jutott, Pesten nagybátyja vé­geztette el vele az elemi és polgári iskolát. Két évet az Iparrajz iskolában töltött, majd az Országos Mintarajz- iskolába került. Mint elsőéves növendék, lemásolta Munká­csy: Krisztus Pilátus előtt cí­mű képét, a következő évben pedig az Űjoncozás címűt, amelyet maga Munkácsy is megdicsért. 1387-ben Mün­chenbe került az akadémiára, visszatérte után pedig Buda­pesten Lotznál tanult. 1898- ban Erzsébetfalván műtermet nyitott. Főbb munkái: A buz­gó apáca (1885); Lerajzollak (1889)); Mulatság (1886); Kár­mán szeretnek egyet (1891); Uzsonna (1895.). Képeit a Képzőművészeti Társulat ki­állításán és a Műcsarnokban mutatták be. Az 1892-i tavaszi tárlat, az C nevével nyitott Bottyán János, Vak (Eszter­gom, 1640 táján — Lőrincz- Káta 1709. szeptember 24. vagy 25.): kuruc tábornok. Szegénynemes család sarja. Is­koláit Sellyén, a jezsuiták kol­légiumában végezte, majd végvári lovas vitéznek állt be. 1669-ben már híres katona volt. 1682-ben az esztergomi vár vezére, 1684-ben pedig Vác várának kapitánya. A Rá- kóczi-szabadságharcban vé­gigharcolja az egész Dunán­túlt, a császári csapatokkal szemben. A feljegyzések sze­rint hat hét alatt az egész or­szágrészt elfoglalta, egyik vá­rat a másik után vette be. Harmincezer harcosnak pa­rancsolt. Második házassága gr. Forgács Juliannával rop­pant gazdaggá tette, övé volt Bátorkeszi (mezőváros), Kö­bölkút Kis-Üjfalu, Kígyós- Gyarmat, Nagy-Bény, Leánd nevű falvak, Gyiva és Béla, Esztergom, Nyáregyháza, Pest, Szántó és Fel-Győ. Nagy érték feküdt gulyáiban és ménesei­ben is. Az egyik szemét a t"- rök elleni harcokban vesztette el. Ezért viselt fekete selyem­kendőt. Agyvelőgyullaöásban halt meg. Móritz Valéria (Folytatjuk) „Fizetünk, de miért?” — Ilyen és ehhez hasonló hangvé­telű leveleket lehet mostanában olvasni a Váckörnyéki Víz- rendezési és Talajvédelmi Társulat alsógödi székhazában. A levelek írói egyéni gazdálkodók, kisiparosok, értelmiségiek, akiknek a tulajdonában, illetve kezelésében kis földparcellák vannak. Egy részük talán a földtörvény bevezetése előtt nem is tudott mit kezdeni vele, de mint földhasználóknak, fizetniük kell az adókat, járulékokat a föld után. Az egyik ilyen járu­lék fizetését a Vízügyi Törvény, a 23/1965. évi törvényerejű rendelet írja elő. A legtöbben ma sincsenek tisztában azzal, hogy miért kell fizetni. A befizetési lapokra, a reklamáló levelekre kü­lönböző megjegyzéseket írnak: „fizetünk, de miért?” — „mit kapunk a pénzünkért?” — Erre szeretnénk most választ adni olvasóinknak. 1965. decemberében alakult meg a vízrendezési társulat a járás mezőgazdasági üzemei­nek, közületeinek kívánságára, hogy 30 év mulasztását tegye jóvá. Ugyanis három évtized­nek kellett eltelnie ahhoz, hogy a Gombás-, Szód-, Rá­kos-patakok vízgyűjtő rend­szere évről évre jelentkező vízrendezési és talajvédelmi problémákat, az erózió okoz­ta károkat egy erre a célra alakult társulás felszámolja- A járás mezőgazdasági szakem­berei, az érdekeltségi körébe tartozó szervek vezetői még idejében felismerték, hogy az erózió és az ember által irá­nyított egyéb természeti jelen­ségek felbecsülhetetlen káro­kat okoznak népgazdaságunk­nak, mezőgazdasági üzemeink­nek, és a még szépszerével meglevő egyéni kisgazdasá­goknak. E felismerés vezérelte a já­rás vezetőit, szakembereit ak­kor, amikor létrehozták a Gombás, Szód, Rákos vízgyűj­tő rendszerére alakult vízren­dezési és talajvédelmi társu­lást. Természetesen voltak, akik kételkedtek a társulat szük­ségességében. De azóta már elmúlt három eredményes esztendő. A kételkedők is kénytelenek elismerni, hogy a nehéz körülmények között in­duló, megfelelő anyagi eszkö­zökkel nem rendelkező társu­lás számottevő eredményekkel büszkélkedhet. Az elért ered­ményekből csak néhány jel­lemző adat: A társulat három év alatt 191 363 köbméter földet ter­melt ki 73 kilométer csatorna- hálózatból. A csatornákon 70 műtárgyat (átereszeket, bukó­kat stb.) épített. A megépített csatornákon 1400 méteres sza­kasz kapott betonburkolatot. Az elvégzett munkák összes értéke 8 millió 302 ezer forint. Ezek az eredmények is azt bizonyítják, hogy nem volt hiábavaló a társulat életrehi- vásáért fáradozni. Ki fizet többet? Természetesen az eredmé­nyek megvalósulásához anyagi fedezetre is szükség van. A rendelet kimondja, hogy a társulás tagjai és érdekeltjei évente érdekeltségi hozzájá­rulást kötelesek fizetni. A társulat taggyűlése kát. hol­danként és évente 20 forint érdekeltségi hozzájárulás fize­tését szavazta meg. Ez egyfor­mán vonatkozik a társulat tagjaira és érdekeltjeire, az egyéni gazdálkodókra is. A be­fizetett pénz felhasználását a taggyűlés és az ellenőrző bi­zottság ellenőrzi. Az egyéniek leveleiben ilyen megjegyzések olvashatók: „én nem léptem be semmiféle tár­sulatba, nem vagyok hajlandó fizetni”, „hogy lehetnek eny- nyire pénzéhesek?” A rende­let értelmében az egyéni gaz­dálkodók nem is léphetnek be tagnak, ők a társulat „érde­keltjei”, akik viszont földte- tületük arányában ugyanolyan összeggel kötelesek hozzájá­rulni a vízrendezési munkák­hoz, mint a mezőgazdasági üzemek vagy egyéb közületek. Azzal kapcsolatban, hogy a társulat ennyire „pénzéhes”, — el kell mondani, hogy a munkák megvalósításához emberi és gépi munkaerőre, nagy mennyiségű cementre, kőre, kavicsra, van szükség, és ez igen sok pénzt igényel. Természetesen a tagok és ér­dekeltek által befizetett pénz csak egy kis hányada annak, amit az állam bocsát a társu­lat rendelkezésére állami tá­mogatás formájában. Ebből következik, hogy ha a tagok és érdekeltek többet adnak, növekszik a saját erő és így az állam is több támo­gatást nyújt a mindenki szá­mára hasznot hajtó vízrende­zési feladatok végrehajtásához — ezért kell tehát fizetni. A társulat minden erőt, tár­sadalmi segítséget igénybevesz azért, hogy a mulasztások okozta károkat felszámolja, hogy legyőzze a dombvidék első számú közellenségét — az eróziót, hogy elvezesse, és korlátok közé szorítsa a vad­vizeket, hogy a lápos. tocsogói területeket feltörje az eke, és a tespedt földeken újra szór baszökjön a kalász. Nagy Lajos előtti történteket, amikor köb csőnkért szerelésben, pálya nélkül kezdték a munkát. Nem egy mérkőzést szakított félbe a harci repülők közeledését jelző szirénabúgás. — SOKAN KEZDTÉK 4 Váci Vasutas SE színeiben pá­lyafutásukat. Molnár Micu, Harmath Bandi, Frick Pista, Takács Jóska, Simák Samu, Kiss Laci, Pfliegel, Markó, Pogány és mások évekig ker­gették a labdát nálunk, Kö­vesd! Lajos hozzáértő irányí­tásával. Még az NB III-ba való bejutást is kiérdemelték a baj­nokság megnyerésével. — Most deresedő hajjal ül­tek az asztal mellett felesé­gükkel, családtagjaikkal az alapítók, és a sorban utányk következők. És ott voltak, akik nyomukban haladtak. Akik társadalmi munkával pályát építettek, klubhelyiséget csi­nosítottak. — HATÁRTALAN SPORT- SZERETET és lelkesedés tar­totta egybe a Váci Vasutas SE pionírjait. Még most is piros lett az arcuk, amikor felidéz­ték az izgalmas perceket. Az önzetlen sportszeretet, a győz­ni akarás vitte őket a gyepre. Fiatal sportolóink is tanulhat­nának tőlük, akkor talán előbbre léphetne városunk is a ranglistán. (Lejegyezte: P. R.) Kilencven perc Európában Szerdán este érdekes vendé­get fogadnak a Dunakanyar Fotoklubban. Vácra jön Roger Walter, a Kodak-gyár munka­társa és este fél hat órakor vetített képes, előadást tart a művelődési központ emeleti klubszobájában. Másfél órán keresztül európai tájképeket mutat be újszerű audio-vizuá­lis módszerei. KRESZ-akadémia Holnap tartják a KRESZ szabadakadémia utolsó foglal­kozását, amelyen dr. Áfra Ta­más orvos és Fogarassy János, az Állami Biztosító munkatár­sa tart előadást. A szabadaka­démia tagjai az előadások után megkapják az akadémia elvég­zését igazoló lapot, amelyet a gépjárművezetői engedélyben kell elhelyezni. Aki valami­lyen fontos okból nem jelenhet meg a holnapi előadáson, az a Váci Rendőrkapitányság köz­lekedésrendészeti alosztályán (Köztársaság út 4. I. em. 3.) veheti ót az igazolólapot — .1 részvételi jegy ellenében.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents