Pest Megyei Hírlap, 1969. március (13. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-25 / 69. szám
4 1969. MÁRCIUS 25., KEDD Karai László LAZ Fehér habokban gázolok már számig ér a tajték de ránt előre száz dolog és új szerelmek, mámorok kilenc korbácsa hajt még. A part a lucskos ködbe vész, és mindegy már, hogy vállalom vagy muszájból vagyok merész; csábít a tenger és nehéz szivárványt hordok vállamon. Háry János DÍ SZLETVITA A szegedi szabadtéri játékok Igazgatóságán hétfőn az idei nyitó darab Kodály „Háry János” című daljátékénak díszletvitáját tartották meg. Fü- löp Zoltán, dr. Tary Jánossal, a játékok igazgatójával és a szcenikai vezetőkkel beszélgetett az előadás kulisszáinak most elkészült és bemutatott terveiről. A neves díszlettervező művész ismertette, hogy olyan környezetben játszódik majd a „Háry”, amelyet a nagyot- mondó címszereplő — személyes tapasztalatai híján — csak elképzelni tud magának. Elsőnek egy sárbaragadt kis falu, Nagyabony házai töltik majd be a 700 négyzetméteres színpadot. Ahogy Háry mesélIII. Richard a Ma dách Színházban Címszerepben: ADATIK TUDTÁRA TÖRÖKKÚT Az első magyar színes scifi RITKA SZERENCSE: eljátszhatni a töprengő, cselekedeteit az ész szigorú kontrollja alatt tartó Hamletet, és a cselekedeteit egyetlen cél érdekébe állító, mindenre kész III. Richárdot. De nemcsak szerencse szükségeltetik a shakes- peare-i életmű e két végletes figurájának megformálásához, hanem hatalmas, mindent tudó tehetség is. Ahogy a néhány évvel ezelőtti Hamlet- előadás Gábor Miklósé volt, úgy a mostani III. Richárd- előadás is Gábor Miklósé. Ahogy a néhány évvel ezelőtti Hamlet Gábor Miklós kivételes tehetségéről, szug- gesztíven egyéni értelmezőkészségéről tett tanúbizonyságot, úgy a mostani Ri- chárd-alakítás is. MÉG NEM KIRÁLYKÉNT, még csak Gloster hercegként mondja Richárd: „Elvégeztem, hogy gazember leszek”. Sokszor idézett kulcsmondata ez a drámának, s bizonyara ennek az „alapmondatnak” a különböző értelmezése dönti el, mit fog mondani nekünk a torzszülött Richard története. Gábor Miklós értelmezésében azt mondja: a véres eszközökkel megszerzett hatalom is emberi, nincs benne semmi misztikus, mégha elrémisztő is; a gyilkost mozgató külső- erők és belső rugók is jól megérthetőek, mégha nem elfogadhatóak is. Meghökkentő értelmezés. Hiszen valamiféle romantikus elképzelés alapján gyakran vagyunk hajlamosak a véres hatalmak születését az emberen túli, tehát az embertelen világába utasítani, holott a véres hatalom is éppen olyan emberi produktum, mint minden más ezen a világon. Emberi produktum, hiszen a gyilkos Ri- chárdnak szövetségesekre és hiszékenyekre, néma cinkosokra és mindenre kapható orvgyilkosokra van szüksége ahhoz, hogy III. Richárddá, királlyá válhasson. Nem ő bűnös csak — hanem mindenki, aki szolgálatában állt, mindenki, aki elfogadta a hatalmát. Nem a végzet rendezi tehát a tragédiát, nem csak a végzet, hanem mi mindannyian, akik szereplői vagy nézői vagyunk. GÁBOR MIKLÓS alakításában, Albert Camus híres szavaival élve, az a nagyszerű, hogy: „Emberi üggyé teszi a sorsot, amelyet az embereknek kell elrendezni maguk között.” Emberi üggyé teszi azáltal, hogy elrémisztő maszkja és elrémisztő hangjai mögött is mindig azt érezzük, nem a sátán, hanem egy sátáni ember dolgozik benne A zsámbéki pasa elgondolkozva tekintett ki vára ablakán. — Sehogy sincs jól — csóválta szakállas fejét —, hogy lenn a faluban a hithű harcosoknak olyan nagy utat kelljen megtenniük az esti lábmosáshoz. Allah jó néven venné, ha én kútat építtetnék oda a kerek ablakú ház mellé. Ha a ni kezd, nyílt színi változással, középről kigördülnek a nád- fedeles viskók és mögöttük előtűnik a határ, majd a Burg aranyozott nádfedeles épülete, amelynek falait magyaros népi motívumok díszítik. A kulisszákkal Háry gondolatait és elképzeléseit követve olyan „paraszti mennyországot” varázsolnak a színpadra, amely leginkább egy régi nemesi kúriához hasonlít. Nagyon látványosnak ígérkezik a második felvonás, ahol látható lesz Majland harminckét és Nagyabony két tornya. A csatajelenetnél pirotechnikai eljárással különösen színes képek tűnnek majd a néző elé. Gábor Miklós és általa a világban; s ameny- nyiben az általa eltorzított hatalom, egyáltalában, a hatalom eltorzításának útjai és lehetőségei nem misztikus eredetűek, sorsszerűek, Istentől elrendeltek, úgy az ember képes útját állni, egy emberi torzulásnak. SAJNOS AZONBAN a dráma utolsó felvonása, mintha kicsúszott volna Vámos László rendező kezéből, és Richmond grófjának győzelme Richárd fölött, úgy vélem túl könnyedre, túl „ködösre”, kissé operett-ízűre sikerült. Hozzá kell tenni ehhez mentségként, hogy ez a felvonás Shakespeare tragédiájának korunk számára legnehezebben értelmezhető pontja, s még a kitűnő Lawrence Olivier-nak sem sikerült teljes egészében megoldania. A bizonytalanul megoldott utolsó felvonás miatt az állítás — sajnos — kérdéssé válik: képes az ember útját állni az embertől torzított hatalomnak? N. P. 12. Nagyon jól éreztem, magam szabadlábon, de már kezdett az idegeimre menni a Lewis— Forster kettős. Megengedtem magamnak egy epés megjegyzést: — A bostoni derbin Cunci- mókust százharmincegy az egyhez adták, mégis ő nyerte meg a versenyt.., Ruth nevetett... — Ugyan, szívem, te nem vagy ló. — Ti magyarok — folytatta a lány —, nagyon szerethetitek a lovakat. Itt volt az az úr, ha jól emlékszem, valami ezredes, akivel egy bukmékerirodában összetalálkoztál; ma pedig egy másik magyarral ismerkedtem meg — Magyarral? — csodálkoztam. — Igen. És az is lószakember. — Ö is bukmékerirodában dolgozik? — Nem. Saját bukmékerirodája van. Ruth elmondta, hogy amikor a fogházból hazaért, egy idősebb úr várt rá. Bemutatkozott, mint a Terner-bukméker- iroda tulajdonosa, és kérte Ruth-ot. hogy szenteljen neki egy kis időt. A lány igent mongyaurok szorgalmasan fizetik az adót, talán még fürdőt is emelhetnék ott. Legalább is a hagyomány szerint az 1630—40-es években ily módoií épült meg a Törökkút, amely többszöri átalakítás után, de ma is teljes szépségében ontja a vizet Zsámbékon. Igaz, az emberek javarésze már a törpevízmű- vet használja, de a vascsövekből csörgedező ér hűs forrását ma is sokan felkeresik. A forrást kőkerítéssel vették körül. A széles, hatalmas kvá- derkövekből rakott medence egyik falához illeszkedik a régi kútház. Kettős tagolású négyzetes forma, kisebb négyzettel a nagyobb felett, egyszerű kőpárkánnyal. Hiteles török eredetét le sem tagadhatná. A közeli Tinnye község határában egyébként még egy Törökkút nevű forrás van. Az országúitól jobbra, az elágazásnál kicsiny dombot találunk, amelyet egy mesterségesen hullámszerű földgyűrű vesz körül. A nép ezt a helyet Kisvárnak, vagy Törökvámak nevezi. A kutatások szerint itt valóban vár állott a török korban, de lehetséges az is, hogy egy sokkal régebbi földvárról van szó. A dombocskán még ma is jól kivehető a régi sáncárok. Itt ,a Kisvár melletti árokban csörgedezik az a kicsiny ér, amely a Törökkúlnak nevezett, szépen kiépített és jó Miért fosszak a magyar filmek? — kérdezte pár évvel ezelőtt egy magyar film címe. Nemes Károly filmesztéta a Magvető Kiadó gondozásában megjelent kötetében megfordítja a kérdést: miért jók a magyar filmek? — kérdezi. Mert az utóbbi években már jók. Vagy legalábbis jobbak, mint voltak azelőtt. A tanulmánykötet tíz esztendő magyar filmművészetéről ad részletes és elfogulatlan képet. Megismerkedhet az olvasó Fábri Zoltán, Kodott, de megjegyezte, hogy nem tudja, mi beszélni valójuk lehetne. Terner erre elmondta, hogy tudomása szerint Ruth szeret engem, s úgy hiszi, hogy én bajba kerültem, és igyekszik rajtam segíteni. Ö, Terner azért látogatott el Ruth- hoz, hogy részben felvilágosítsa: méltatlanra pazarolja a bizalmát, mert én nem szorulok segítségre; részpen pedig valóban a segítségemre legyen. — És utána megfogta a kezedet, mélyen a szemedbe nézett, hogy lássad: számíthatsz rá! — mondtam. — Ugyan! — tiltakozott Ruth. Őszintén szólva, jólesett a tiltakozása, mégis tovább zsörtölődtem: — Ismerem én az ilyen jólelkű urakat. A lelkűknél csak az érzelmeik nemesebbek... — Ezt hogy érted? — kérdezte a lány. — Hát úgy, ahogy te. Először megfogja a kezdet, aztán ... — ökör vagy, darling — intett le Ruth a rá jellemző közvetlenséggel. — Mr. Temer már régen túl van azon a koron ... Az ügyvéd és az újságíró Pál utcai fiúk Az ötlet- és a címadó könyv fél évszázad alatt rengeteg magyar és más nyelvű kiadást ért már meg. Ezért vágta nagy fába fejszéjét Fábri Zoltán, amikor egy ilyen „előéletű” könyv filmesítéséhez kezdett. Sikerült neki? Illés György, az operatőr, ezen a héten repülőgépre száll és Los Angelesbe utazik, hátha ... Igen, az új amerikai— magyar kooprodukciós film az Oscar-díj esélyesei közé tartozik. Másfél óráig újból él a Grund, megelevenednek a hősök, a gyerekkor annyira kedvelt hősei: a kis Nemecsek. Boka, Csónakos, az örökké veszekedő Barabás—Kolnay-pá- ros és a nagy ellenfelek, Áts Feri, a vácrátóti arborétum, azaz a budapesti Füvészkert gyerekseregének mindig korrekt vezére és a félelmetes erejű-hírű Pásztor fivérek. Nemecsek Ernő újból a Gittegylet szégyenévé válik, s neve csupa kis betűvel kerül az egyleti naplóba ... Joggal számíthatnak nagy közönségsikerre a film alkotói. Minden felnőtt szívesen emlékszik a gyermekkori nagy könyvélményre, s a gyerekek szívesen izgulják végig a filmen is a harcot. A fiatal angol színészek bebizonyították, hogy nem hiába van Angliában gyermekszínész-kultusz. Külön kell szólnunk a film színeiről, amelyek tökéletesen sikerültek: a rendező itt sem engedte, hogy a film a könnyzacskókra hasson. M. S. vács András, Herskó János, Makk Károly, Jancsó Miklós, Szabó István és még sok neves filmművészünk életével, rendezői törekvéseivel — s nem utolsósorban alkotásaikkal. Nemes Károly könyve az első összefoglaló tanulmány a magyar filmművészet fellendüléséről. A könyv nemcsak a szakembereket, hanem a nagyközönségnek is sok érdekes, új mondanivalót tartalszótlanul hallgatta az idillt. Forster azonban most már megelégelte a dolgot. — Megbízásom nem családjogi természetű — mondta. — Szeretném, ha a hölgy folytatná. — Én is szeretném, ha megtudnék minden részletet — közöltem. — A dolog egyre rejtélyesebb lesz. Nem értem, ha egyszer Terner Csánkó cinkosának tart, miért akar a segítségemre lenni. — Én sem értettem — mondta Ruth. — És most már érti? — kérdezte Lewis, aki közben elővette a jegyzetfüzetét. — Talán. Terner megmagyarázta, hogy az a bizonyos Csánkó közönséges szélhámos. — Ruth, szívem, ennyit nélküled is tudok — fakadtam ki epésen. — Már hogy ne lenne az, amikor rámfogja, hogy meg akarom gyilkolni, és éjnek idején kirángattat a karjaidból. Ruth elpirult, határozottan jól állt neki ez is. Legszívesebben átöleltem és megcsókoltam volna, de ezt mégsem illett megtennem a sajtó és a jogásztársadalom képviselője előtt. — De Mr. Terner ennél jóA napokban kezdi meg az első magyar tudományos-fantasztikus film forgatását Fejér Tamás rendező, a MAFILM- stúdiók első scifijének forgatókönyvét Kuczka Péter írta. A film hősei olyan emberek lesznek, akiket különböző időkben altattak el, „konzerváltak” az utókornak. A társadalmi fejlődés különböző fokán élt embereket egy hatalmas barlangrendszer őrzi, amelynek bonyolult mechanizmusát, berendezéseit váratlan katasztrófa hoz működésbe. A színesen forgatott első magyar tudományos-fantasztikus film népes nemzetközi szereplőgárdát foglalkoztat. Egy-egy jelentősebb figura megformálására felkérték a lengyel Beata Tyszkiewiczet és Krystyna Mikolajewskát, val többet tud Csánkóról — folytatta Ruth. — Éá azt üzente neked, hogy ha továbbra is Csánkó cinkosa maradsz és összejátszol vele, alaposan megütheted a bokádat. — Nagyszerű! — mondtam. — Ez aztán segítség! Hogy állhattál szóba egy ilyen alakkal? — ö is éppúgy magyar, mint te vagy ... gondoltam, összetartoztok ... Az egyik magyar meghallotta, hogy a másik bajba került, s elment, hogy segítsen rajta.' — Köszönöm szépen az ilyen összetartást — mérgelődtem. — Most már te is láthatod, szívem, hogy az idekinti magyar milyen összetartó fajta. Ha az egyik meghallja, hogy a másik bajba került, azonnal odasiet. — Ez szép tulajdonság — jegyezte meg Lewis. — Valami olyasmi, mint amikor a parton álló mentőövet dob a vízben fuldoklónak, pedig nem is ismeri, csak azt tudja róla, hogy éppúgy ember, mint ő. — Hogyne. A jelenet pompás, a hasonlat telitalálat. Csak kicsit módosítani kell. Olyan ez, jó uram, mint amikor mentőövként követ dobnak a vízbe fúlónak: kapaszkodjék bele, biztosabban elmerül. — A tárgyra, a tárgyra! — kopogtatott a jogász az asztalon. — Az idő pénz, uram, az idő pénz... — Azt csak megengedi, hogy tisztázzam, mit mondott rólam ez a Terner? — ripakodtam rá az NDK-beli Heidemarie Wenzelt és a bolgár Ivan An- donovot. Főszerepet alakít a készülő filmben Gábor Mik- ' lós is. VÉGVÁRAK Veszprém megyében még ma. is több mint húsz hajdani vég-, vár romjai állanak. Az illetékesek gondoskodnak arról, hogy ezeket megmentsék a pusztulástól. A nagyvázsonyi és a sümegi vár után rendbehozzák a várpalotai Mátyásvárat, amely a fiatal iparváros idegenforgalmi nevezetessége lesz, és helyeit ad az Országos Vegyipari Múzeumnak is. Részletesen helyreállították már a szigligeti várat, mintegy 40 méter hosszú szakaszon megemelték a falakat. az ügyvédre. — Szóval, Ruth, mit mondott? — Azt, hogy te és Csánkó összejátszotok, s az egész meg- gyilkolási történet nem egyéb ügyes mesénél. — És miért találtuk volna ki ezt a hülyeséget? — Azért, mert mindketten a Magyar Nemzetmentők Bajtársi Körének tagjai vagytok. — Inkább az elmebetegek központi klubjának vagyok ón a tagja, de nem ennek — mérgelődtem ismét. — És ha mindketten ilyen nemzetmentők lennénk is^ akkor is, mi értelme lenne ilyesmivel próbálkozni ? — Én sem értem, drágám — mondta. — Mr. Temer csak annyit mondott, az a célotok, hogy a Magyar Nemzetmentők Bajtársi Köre nevű jelentéktelen és senkit sem érdeklő asztaltársaságot fontossá tegyétek. Nem értettem, hogy miért, de hát én olyan buta vagyok. Meghatott Ruth szerénysége. Igyekeztem neki bebizonyítani, hogy méltó vagyok hozzá. — Ehhez én sem érek fel ésszel. — Jaj, de cuki vagy — simogatta meg a kezemet a lány. — Már azt hittem, hogy bennem van a hiba. Tudod, én egyszerű lány vagyok. — Egyszerű, de nagyszerű — bókoltam. Lewis, úgy látszik, irigy ember volt, nem szerette, ha mások enyelegnek a jelenlétében. (Folytatjuk) Műemlékrejtvény (26.) —K— Az egyik Duna menti község római katolikus templomában látható ez a XVIII. század közepéről származó oltárkép, amely a lepantói csatát ábrázolja. Melyik községben van ez a templom? Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a rejtvények megfejtését egyszerre, mind a 30 rejtvénykép közlése után küldjék be a szerkesztőségünkbe, zárt borítékban, amelyre írják rá: „Műemlék- rejtvény”. A borítékra 1 forintos bélyeget kell ragasztani. Mivel április 4-e és húsvét miatt négynapos munkaszünet lesz, az eredeti kiírástól eltérően, a megfejtést április 4-ig kell bekülde- niük, a győztesek névsorát pedig április 13-i, vasárnapi számunkban közöljük. dollárért ivóvizet adó forráshoz vezet. k. m. KÖNYVESPOLC Miért jók a magyar filmek?
