Pest Megyei Hírlap, 1969. március (13. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-25 / 69. szám

4 1969. MÁRCIUS 25., KEDD Karai László LAZ Fehér habokban gázolok már számig ér a tajték de ránt előre száz dolog és új szerelmek, mámorok kilenc korbácsa hajt még. A part a lucskos ködbe vész, és mindegy már, hogy vállalom vagy muszájból vagyok merész; csábít a tenger és nehéz szivárványt hordok vállamon. Háry János DÍ SZLETVITA A szegedi szabadtéri játékok Igazgatóságán hétfőn az idei nyitó darab Kodály „Háry Já­nos” című daljátékénak dísz­letvitáját tartották meg. Fü- löp Zoltán, dr. Tary Jánossal, a játékok igazgatójával és a szcenikai vezetőkkel beszélge­tett az előadás kulisszáinak most elkészült és bemutatott terveiről. A neves díszlettervező mű­vész ismertette, hogy olyan környezetben játszódik majd a „Háry”, amelyet a nagyot- mondó címszereplő — szemé­lyes tapasztalatai híján — csak elképzelni tud magának. Elsőnek egy sárbaragadt kis falu, Nagyabony házai töltik majd be a 700 négyzetméteres színpadot. Ahogy Háry mesél­III. Richard a Ma dách Színházban Címszerepben: ADATIK TUDTÁRA TÖRÖKKÚT Az első magyar színes scifi RITKA SZERENCSE: eljátsz­hatni a töprengő, cselekedeteit az ész szigorú kontrollja alatt tartó Hamletet, és a cseleke­deteit egyetlen cél érdeké­be állító, mindenre kész III. Richárdot. De nemcsak sze­rencse szükségeltetik a shakes- peare-i életmű e két végletes figurájának megformálásá­hoz, hanem hatalmas, mindent tudó tehetség is. Ahogy a né­hány évvel ezelőtti Hamlet- előadás Gábor Miklósé volt, úgy a mostani III. Richárd- előadás is Gábor Miklósé. Ahogy a néhány évvel eze­lőtti Hamlet Gábor Miklós kivételes tehetségéről, szug- gesztíven egyéni értelmező­készségéről tett tanúbizony­ságot, úgy a mostani Ri- chárd-alakítás is. MÉG NEM KIRÁLYKÉNT, még csak Gloster hercegként mondja Richárd: „Elvégeztem, hogy gazember leszek”. Sok­szor idézett kulcsmondata ez a drámának, s bizonyara en­nek az „alapmondatnak” a különböző értelmezése dönti el, mit fog mondani nekünk a torzszülött Richard történe­te. Gábor Miklós értelmezésé­ben azt mondja: a véres esz­közökkel megszerzett hatalom is emberi, nincs benne semmi misztikus, mégha elrémisztő is; a gyilkost mozgató külső- erők és belső rugók is jól megérthetőek, mégha nem el­fogadhatóak is. Meghökkentő értelmezés. Hiszen valami­féle romantikus elképzelés alapján gyakran vagyunk haj­lamosak a véres hatalmak születését az emberen túli, te­hát az embertelen világába utasítani, holott a véres hata­lom is éppen olyan emberi produktum, mint minden más ezen a világon. Emberi pro­duktum, hiszen a gyilkos Ri- chárdnak szövetségesekre és hiszékenyekre, néma cinko­sokra és mindenre kapható orvgyilkosokra van szüksége ahhoz, hogy III. Richárddá, királlyá válhasson. Nem ő bűnös csak — hanem minden­ki, aki szolgálatában állt, mindenki, aki elfogadta a ha­talmát. Nem a végzet ren­dezi tehát a tragédiát, nem csak a végzet, hanem mi mindannyian, akik szereplői vagy nézői vagyunk. GÁBOR MIKLÓS alakításá­ban, Albert Camus híres szavaival élve, az a nagysze­rű, hogy: „Emberi üggyé te­szi a sorsot, amelyet az embe­reknek kell elrendezni ma­guk között.” Emberi üggyé te­szi azáltal, hogy elrémisztő maszkja és elrémisztő hang­jai mögött is mindig azt érez­zük, nem a sátán, hanem egy sátáni ember dolgozik benne A zsámbéki pasa elgondol­kozva tekintett ki vára abla­kán. — Sehogy sincs jól — csóválta szakállas fejét —, hogy lenn a faluban a hithű harcosoknak olyan nagy utat kelljen megtenniük az esti lábmosáshoz. Allah jó néven venné, ha én kútat építtetnék oda a kerek ablakú ház mellé. Ha a ni kezd, nyílt színi változással, középről kigördülnek a nád- fedeles viskók és mögöttük előtűnik a határ, majd a Burg aranyozott nádfedeles épüle­te, amelynek falait magyaros népi motívumok díszítik. A kulisszákkal Háry gondolatait és elképzeléseit követve olyan „paraszti mennyországot” va­rázsolnak a színpadra, amely leginkább egy régi nemesi kú­riához hasonlít. Nagyon látvá­nyosnak ígérkezik a második felvonás, ahol látható lesz Majland harminckét és Nagy­abony két tornya. A csatajele­netnél pirotechnikai eljárással különösen színes képek tűn­nek majd a néző elé. Gábor Miklós és általa a világban; s ameny- nyiben az általa eltorzított hatalom, egyáltalában, a ha­talom eltorzításának útjai és lehetőségei nem misztikus ere­detűek, sorsszerűek, Istentől elrendeltek, úgy az ember ké­pes útját állni, egy emberi torzulásnak. SAJNOS AZONBAN a drá­ma utolsó felvonása, mintha kicsúszott volna Vámos Lász­ló rendező kezéből, és Rich­mond grófjának győzelme Richárd fölött, úgy vélem túl könnyedre, túl „ködösre”, kis­sé operett-ízűre sikerült. Hoz­zá kell tenni ehhez mentség­ként, hogy ez a felvonás Shakespeare tragédiájának ko­runk számára legnehezebben értelmezhető pontja, s még a kitűnő Lawrence Olivier-nak sem sikerült teljes egészében megoldania. A bizonytalanul megoldott utolsó felvonás miatt az állítás — sajnos — kérdéssé válik: képes az em­ber útját állni az embertől torzított hatalomnak? N. P. 12. Nagyon jól éreztem, magam szabadlábon, de már kezdett az idegeimre menni a Lewis— Forster kettős. Megengedtem magamnak egy epés megjegy­zést: — A bostoni derbin Cunci- mókust százharmincegy az egyhez adták, mégis ő nyerte meg a versenyt.., Ruth nevetett... — Ugyan, szívem, te nem vagy ló. — Ti magyarok — folytatta a lány —, nagyon sze­rethetitek a lovakat. Itt volt az az úr, ha jól emlékszem, va­lami ezredes, akivel egy buk­mékerirodában összetalálkoz­tál; ma pedig egy másik ma­gyarral ismerkedtem meg — Magyarral? — csodálkoz­tam. — Igen. És az is lószakem­ber. — Ö is bukmékerirodában dolgozik? — Nem. Saját bukméker­irodája van. Ruth elmondta, hogy amikor a fogházból hazaért, egy idő­sebb úr várt rá. Bemutatko­zott, mint a Terner-bukméker- iroda tulajdonosa, és kérte Ruth-ot. hogy szenteljen neki egy kis időt. A lány igent mon­gyaurok szorgalmasan fizetik az adót, talán még fürdőt is emelhetnék ott. Legalább is a hagyomány szerint az 1630—40-es évek­ben ily módoií épült meg a Törökkút, amely többszöri át­alakítás után, de ma is teljes szépségében ontja a vizet Zsámbékon. Igaz, az emberek javarésze már a törpevízmű- vet használja, de a vascsövek­ből csörgedező ér hűs forrá­sát ma is sokan felkeresik. A forrást kőkerítéssel vették körül. A széles, hatalmas kvá- derkövekből rakott medence egyik falához illeszkedik a ré­gi kútház. Kettős tagolású négyzetes forma, kisebb négy­zettel a nagyobb felett, egysze­rű kőpárkánnyal. Hiteles tö­rök eredetét le sem tagadhat­ná. A közeli Tinnye község ha­tárában egyébként még egy Törökkút nevű forrás van. Az országúitól jobbra, az elágazásnál kicsiny dombot találunk, ame­lyet egy mesterségesen hul­lámszerű földgyűrű vesz kö­rül. A nép ezt a helyet Kis­várnak, vagy Törökvámak ne­vezi. A kutatások szerint itt valóban vár állott a török kor­ban, de lehetséges az is, hogy egy sokkal régebbi földvárról van szó. A dombocskán még ma is jól kivehető a régi sánc­árok. Itt ,a Kisvár melletti árok­ban csörgedezik az a kicsiny ér, amely a Törökkúlnak ne­vezett, szépen kiépített és jó Miért fosszak a magyar fil­mek? — kérdezte pár évvel ezelőtt egy magyar film címe. Nemes Károly filmesztéta a Magvető Kiadó gondozásában megjelent kötetében megfor­dítja a kérdést: miért jók a magyar filmek? — kérdezi. Mert az utóbbi években már jók. Vagy legalábbis jobbak, mint voltak azelőtt. A tanulmánykötet tíz esz­tendő magyar filmművé­szetéről ad részletes és elfogu­latlan képet. Megismerkedhet az olvasó Fábri Zoltán, Ko­dott, de megjegyezte, hogy nem tudja, mi beszélni valójuk lehetne. Terner erre elmondta, hogy tudomása szerint Ruth szeret engem, s úgy hiszi, hogy én bajba kerültem, és igyek­szik rajtam segíteni. Ö, Ter­ner azért látogatott el Ruth- hoz, hogy részben felvilágosít­sa: méltatlanra pazarolja a bizalmát, mert én nem szoru­lok segítségre; részpen pedig valóban a segítségemre legyen. — És utána megfogta a ke­zedet, mélyen a szemedbe né­zett, hogy lássad: számíthatsz rá! — mondtam. — Ugyan! — tiltakozott Ruth. Őszintén szólva, jólesett a tiltakozása, mégis tovább zsör­tölődtem: — Ismerem én az ilyen jó­lelkű urakat. A lelkűknél csak az érzelmeik nemesebbek... — Ezt hogy érted? — kér­dezte a lány. — Hát úgy, ahogy te. Elő­ször megfogja a kezdet, az­tán ... — ökör vagy, darling — in­tett le Ruth a rá jellemző köz­vetlenséggel. — Mr. Temer már régen túl van azon a ko­ron ... Az ügyvéd és az újságíró Pál utcai fiúk Az ötlet- és a címadó könyv fél évszázad alatt rengeteg magyar és más nyelvű kiadást ért már meg. Ezért vágta nagy fába fejszéjét Fábri Zoltán, amikor egy ilyen „előéletű” könyv filmesítéséhez kezdett. Sikerült neki? Illés György, az operatőr, ezen a héten repülőgépre száll és Los Angelesbe utazik, hát­ha ... Igen, az új amerikai— magyar kooprodukciós film az Oscar-díj esélyesei közé tarto­zik. Másfél óráig újból él a Grund, megelevenednek a hő­sök, a gyerekkor annyira ked­velt hősei: a kis Nemecsek. Boka, Csónakos, az örökké ve­szekedő Barabás—Kolnay-pá- ros és a nagy ellenfelek, Áts Feri, a vácrátóti arborétum, azaz a budapesti Füvészkert gyerekseregének mindig kor­rekt vezére és a félelmetes erejű-hírű Pásztor fivérek. Nemecsek Ernő újból a Gitt­egylet szégyenévé válik, s ne­ve csupa kis betűvel kerül az egyleti naplóba ... Joggal számíthatnak nagy közönségsikerre a film alko­tói. Minden felnőtt szívesen emlékszik a gyermekkori nagy könyvélményre, s a gyerekek szívesen izgulják végig a fil­men is a harcot. A fiatal angol színészek bebizonyították, hogy nem hiába van Angliá­ban gyermekszínész-kultusz. Külön kell szólnunk a film színeiről, amelyek tökéletesen sikerültek: a rendező itt sem engedte, hogy a film a könny­zacskókra hasson. M. S. vács András, Herskó János, Makk Károly, Jancsó Miklós, Szabó István és még sok ne­ves filmművészünk életével, rendezői törekvéseivel — s nem utolsósorban alkotásaik­kal. Nemes Károly könyve az el­ső összefoglaló tanulmány a magyar filmművészet fellen­düléséről. A könyv nemcsak a szakembereket, hanem a nagyközönségnek is sok érde­kes, új mondanivalót tartal­szótlanul hallgatta az idillt. Forster azonban most már megelégelte a dolgot. — Megbízásom nem család­jogi természetű — mondta. — Szeretném, ha a hölgy folytat­ná. — Én is szeretném, ha meg­tudnék minden részletet — közöltem. — A dolog egyre rejtélyesebb lesz. Nem értem, ha egyszer Terner Csánkó cin­kosának tart, miért akar a se­gítségemre lenni. — Én sem értettem — mondta Ruth. — És most már érti? — kér­dezte Lewis, aki közben elő­vette a jegyzetfüzetét. — Talán. Terner megmagya­rázta, hogy az a bizonyos Csán­kó közönséges szélhámos. — Ruth, szívem, ennyit nél­küled is tudok — fakadtam ki epésen. — Már hogy ne lenne az, amikor rámfogja, hogy meg akarom gyilkolni, és éjnek ide­jén kirángattat a karjaidból. Ruth elpirult, határozottan jól állt neki ez is. Legszíve­sebben átöleltem és megcsó­koltam volna, de ezt mégsem illett megtennem a sajtó és a jogásztársadalom képviselője előtt. — De Mr. Terner ennél jó­A napokban kezdi meg az első magyar tudományos-fan­tasztikus film forgatását Fejér Tamás rendező, a MAFILM- stúdiók első scifijének forga­tókönyvét Kuczka Péter írta. A film hősei olyan emberek lesznek, akiket különböző időkben altattak el, „konzer­váltak” az utókornak. A tár­sadalmi fejlődés különböző fokán élt embereket egy ha­talmas barlangrendszer őrzi, amelynek bonyolult mecha­nizmusát, berendezéseit vá­ratlan katasztrófa hoz műkö­désbe. A színesen forgatott első magyar tudományos-fantasz­tikus film népes nemzetközi szereplőgárdát foglalkoztat. Egy-egy jelentősebb figura megformálására felkérték a lengyel Beata Tyszkiewiczet és Krystyna Mikolajewskát, val többet tud Csánkóról — folytatta Ruth. — Éá azt üzen­te neked, hogy ha továbbra is Csánkó cinkosa maradsz és összejátszol vele, alaposan megütheted a bokádat. — Nagyszerű! — mondtam. — Ez aztán segítség! Hogy állhattál szóba egy ilyen alak­kal? — ö is éppúgy magyar, mint te vagy ... gondoltam, össze­tartoztok ... Az egyik magyar meghallotta, hogy a másik baj­ba került, s elment, hogy se­gítsen rajta.' — Köszönöm szépen az ilyen összetartást — mérgelődtem. — Most már te is láthatod, szívem, hogy az idekinti ma­gyar milyen összetartó fajta. Ha az egyik meghallja, hogy a másik bajba került, azonnal odasiet. — Ez szép tulajdonság — jegyezte meg Lewis. — Vala­mi olyasmi, mint amikor a parton álló mentőövet dob a vízben fuldoklónak, pedig nem is ismeri, csak azt tudja róla, hogy éppúgy ember, mint ő. — Hogyne. A jelenet pom­pás, a hasonlat telitalálat. Csak kicsit módosítani kell. Olyan ez, jó uram, mint ami­kor mentőövként követ dob­nak a vízbe fúlónak: kapasz­kodjék bele, biztosabban el­merül. — A tárgyra, a tárgyra! — kopogtatott a jogász az aszta­lon. — Az idő pénz, uram, az idő pénz... — Azt csak megengedi, hogy tisztázzam, mit mondott rólam ez a Terner? — ripakodtam rá az NDK-beli Heidemarie Wenzelt és a bolgár Ivan An- donovot. Főszerepet alakít a készülő filmben Gábor Mik- ' lós is. VÉGVÁRAK Veszprém megyében még ma. is több mint húsz hajdani vég-, vár romjai állanak. Az illeté­kesek gondoskodnak arról, hogy ezeket megmentsék a pusztulástól. A nagyvázsonyi és a sümegi vár után rendbe­hozzák a várpalotai Mátyás­várat, amely a fiatal iparvá­ros idegenforgalmi nevezetes­sége lesz, és helyeit ad az Or­szágos Vegyipari Múzeumnak is. Részletesen helyreállították már a szigligeti várat, mintegy 40 méter hosszú szakaszon megemelték a falakat. az ügyvédre. — Szóval, Ruth, mit mondott? — Azt, hogy te és Csánkó összejátszotok, s az egész meg- gyilkolási történet nem egyéb ügyes mesénél. — És miért találtuk volna ki ezt a hülyeséget? — Azért, mert mindketten a Magyar Nemzetmentők Baj­társi Körének tagjai vagytok. — Inkább az elmebetegek központi klubjának vagyok ón a tagja, de nem ennek — mér­gelődtem ismét. — És ha mind­ketten ilyen nemzetmentők lennénk is^ akkor is, mi értel­me lenne ilyesmivel próbál­kozni ? — Én sem értem, drágám — mondta. — Mr. Temer csak annyit mondott, az a célotok, hogy a Magyar Nemzetmentők Bajtársi Köre nevű jelenték­telen és senkit sem érdeklő asztaltársaságot fontossá te­gyétek. Nem értettem, hogy miért, de hát én olyan buta vagyok. Meghatott Ruth szerénysége. Igyekeztem neki bebizonyí­tani, hogy méltó vagyok hoz­zá. — Ehhez én sem érek fel ésszel. — Jaj, de cuki vagy — si­mogatta meg a kezemet a lány. — Már azt hittem, hogy ben­nem van a hiba. Tudod, én egyszerű lány vagyok. — Egyszerű, de nagyszerű — bókoltam. Lewis, úgy látszik, irigy em­ber volt, nem szerette, ha má­sok enyelegnek a jelenlétében. (Folytatjuk) Műemlékrejtvény (26.) —K— Az egyik Duna menti község római katolikus templomában látható ez a XVIII. század közepéről származó oltárkép, amely a lepantói csatát ábrázolja. Melyik községben van ez a templom? Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a rejtvények megfejtését egyszerre, mind a 30 rejtvénykép közlése után küldjék be a szer­kesztőségünkbe, zárt borítékban, amelyre írják rá: „Műemlék- rejtvény”. A borítékra 1 forintos bélyeget kell ragasztani. Mivel április 4-e és húsvét miatt négynapos munkaszünet lesz, az ere­deti kiírástól eltérően, a megfejtést április 4-ig kell bekülde- niük, a győztesek névsorát pedig április 13-i, vasárnapi számunk­ban közöljük. dollárért ivóvizet adó forráshoz vezet. k. m. KÖNYVESPOLC Miért jók a magyar filmek?

Next

/
Thumbnails
Contents