Pest Megyei Hírlap, 1969. március (13. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-24 / 68. szám
„Afmagőzzel" koccintottak Megjelent az almavodka a ceglédi boltokban is. Az újfajta, műanyag flakonokba töltött, kellemes ízű italt érdeklődéssel fogadták, és József napon sok háznál koccintottak almavodkával az ünnepelt egészségére. Sokan újságolták, hogy aromával ízesítve kitűnő likőrt készítettek ebből az erős gyümölcspárlatból. Két malomban őröltek Lapunk március 20-i számában a Zakatol már a malom című cikkbe — tévedésből — félreértés csúszott. A szerző hengerféket írt hengerszék helyett, és helyesen ezervagonos tárház építéséről volt szó. Olvasóink szíves elnézését kérjük, hogy ez alkalommal a cikkíró és a kérdezett — két malomban őrölt. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CbSÜÜP vS'So"PÜsSeBb XIII. ÉVFOLYAM, 68. SZÁM 1969. MÁRCIUS 24. HÉTFŐ Nagyszabású ünnepségek köszöntötték az évfordulót Zászlódíszbe öltözött város, az évfordulóra emlékező kirakatok, falragaszok köszöntötték az ünnepet. Csütörtökön délután a Kossuth Művelődési Házban tartotta nyilvános ünVeteránok — úttörők A Hámán Kató Általános Iskolában 20-án, délután 3 órakor tartották megemlékező ünnepségüket a Tanácsköztársaság 50. évfordulója alkalmából. A meghívott vendégeket piros nyakkendős úttörők sorfala fogadta. Az ünnepség után — méltó befejezésként — a kispajtások a meghívott veteránok köré sereglettek, akik szívesen válaszoltak sok-sok kérdésre. Nyújtózkodik már a paradicsom a fólia-ágyakban A ceglédi Kossuth Termelőszövetkezet piaci elárusítóhelyén kis ládákban már megcsodálhattuk a zölden és pirosán virító újhagyma- és retekcsomókat. Persze nem minden háziasszony kosarából kandikáltak ki a friss, tavaszt hozó és vitaminéhséget csillapító csomócskák. Mert az árak is primőr árak még... De mint megtudtuk, néhány hét múlva ezek mellé újabb csemegék kerülnek. Hogy pontosabban mikór és mennyi, árról a tsz főagromómusa a következőket mondotta: — Körülbelül két hét múlva szállítjuk az első salátafejeket, majd május elején folyamatosan kapható lesz zöldpaprika és paradicsom is. A fóliaágyakban várakozáson felül szépen fejlődnek a növények, és így ebből folyamatos ellátást tudunk biztosítani. Természetesen elsősorban a helyi igényeket elégítjük ki, és csak ezután látjuk el a főpfff.Qsban működő elárusítóheiyOnket. A ZUG-RADIOHALLGATO Szőlőkaróval támadt a postásra Maholnap egy éve, hogy Al- bertirsán a postás észrevette: Németh Ferenc 30 éves vállalati dolgozóéknál bejelentetlen rádiókészülék van. Hallgatják a műsort is, de úgy látszik, az előfizetési díjat szívesebben megtakarítják. Szólt is a készülék tulajdonosának, jelentsék be minél előbb a postán azt a rádiót. A bejelentésből persze nem lett semmi. A postás, amint azt hivatása megkívánja, szólt az ügyben az illetékeseknek. így történt, hogy Németh Ferencék rádiószámláját egy évre visszamenően kirótta a posta. Novemberben egy hivatalos irattal kereste fel a postás Németh Ferencet, aki indulatosan kijelentette, hogy nem veszi át. A postás megjegyezte: kénytelen lesz kényszerkézbesítéshez folyamodni, mivel látja, hogy a címzett itt áll előtte, hát postaláda hiányában elébedobja az iratot. Németh ettől feldühödött és a kézbesítőre rontott. A kapunál még egy karót is felkapott, azzal ütlegelte a nagytáskáját védekezőén maga elé tartó postást, amikor elérte kerékpárját, ütés csattant a kezefején. Nem is kicsi, mert a karó eltörte a csontját. Németh Ferenc tagadta tettét. Az orvosi látlelet és a tanúvallomások viszont ellene szóltak. A bíróság nem jogerősen tízhónapi szabadságvesztésre ítélte, amelyet szigorított munkahelyen kell letöltenie. népi ülését a járási tanács. A Himnusz után Varga Ferenc, a járási pártbizottság első titkára mondott bevezetőt, üdvözölve a megjelent veteránokat. Dr. Bencsik Mihály, a járási tanács elnöke mondta az ünnepi beszédet, amelyben a tanácshatalom születésének előzményeit körvonalazta, majd a munkásmozgalom vezéralakjaira emlékezett. Méltatta a párt megalakulásának jelentőségét és a Tanácsköztársaság vívmányait, végül kitért a járásban lezajlott forradalmi cselekményekre, név szerint is megemlékezve azokról, akik az események irányítói voltak. Ezután dr. Bencsik Mihály és Varga Ferenc tizennyolc veteránnak nyújtotta át a Tanácsköztársaság Emlékérmet. Az albertirsai Tessedik iskola úttörői színvonalas műsorral köszöntötték a tanácskozókat. Az ünnepség után a járási tanácsnál fogadást adtak a veteránok tiszteletére. Délután a városi tanács épületének előcsarnokában ünnepélyesen leleplezték és megkoszorúzták az 1919- es Ceglédi Munkás-Pa- raszt-Katona Tanács tiszteletére elhelyezett emléktáblát. Az ünnepi beszédet Mohos Imre, a Hazafias Népfront városi elnöke mondotta. Az ünneplők ezután a Kossuth Művelődési Házba vonultak át, a városi pártbizottság és tanács együttes ülésére, amelyet Sze- leczki Mihály, az MSZMP városi bizottsága első titkára nyitott meg, majd Kürti András, a’ városi tanács elnöke tartott ünnepi beszédet, méltatva a Tanácsköztársaság történelmi jelentőségét. A tanácsülés befejeztekor emlékplakettet adtak át Cegléd még élő, 1919-es veteránjainak. Március 21-én délelőtt megkoszorúzták Vrbán Pál megyei direktóriumi elnökhelyettes sírját, Szálkái Istvánnak, a Ceglédi Munkás-Paraszt-Ka- tona Tanács elnökének sírját. Este a művelődési házban bemutatták Prukner Pál: Volt egyszer egy tavasz című riportdrámáját. A Kossuth Múzeumban szombaton délelőtt nyílt meg Gammel József festőművész kiállítása. (t — e.) Tavasz a téren Cegléden, a Szabadság téren sok apróság táncolta körül örömmel a játszósarkot: a hintákat, játékokat felújították, átfestették, és a gyerekek már birtokolhatják „saját területüket”. Fotó: Péterffy A Tanácsköztársaság Abonyban IX. FEL KELLETT VENNI a harcot a rémhírterjesztök ellen is. Milyen rémhíreket terjeszthettek? Kik terjesztették? Milyen céllal? Fontos kérdés lehetett ez akkor, mert több újságcikkben foglalkoztak vele. Még levelet is írtak az abonyi vöröslcatonáknak. „Abonyi vöröskatona elvtársaknak!” címmel kezdődött ez a nyílt levél. A probléma az volt, hogy a fronton a katonák úgy tudták, családjaikról a direktórium nem gondoskodott. Megnyugtatta a direktórium a frontra vonult vöröskatonákat: „Hátramaradt családtagjaikról a legmesszebbmenően gondoskodunk.” Az abonyi újság következő számában „Válasz az abonyi vöröskatonáknak” címmel Sulyok István direktóriumi tag írt cikket Megírta: „Munkakényszer csak azoknak szól. akik nem dolgoztak. Akik nem dolgoznak, nem fognak enni. A munkások feleségei már előzőleg is dolgoztak.” Számukra a kötelező munka bevezetése különösebb problémát nem jelenthetett. Ez nyilvánvalóan azokat érintette, akik addig nem dolgoztak. Érthetően megrémültek a munkakényszer bevezetésétől. KÖZVETLEN A FRONT közelében dolgozott az abonyi direktórium. A román bojárok katonái sem nagy örömmel teljesítették szolgálatukat. A lövészárkok katonái barátkozni kezdtek. A „Csendélet a Tisza partján” című cikkben egy ilyen barátkozást ír le az újságíró, aminek a bojár tisztek közeledése vetett véget. Elképzelhető, hogy a cikkben leírt történet reális, mert a községtől nem messze húzódott a front. „Testvérek! Jönnek a nagyfejűek! Ne haragudjatok, de lőnünk kell! Ne féljetek!” A parázs csatákat tehát, amelyek akkor nagy puskaropogások közepette zajlottak le, nem minden esetben kell véres ütközetnek tekinteni, mert előfordult az is, hogy körültekintően vigyázott mind a két hadsereg legénysége arra, nehogy eltalálják egymást. A magyar és román katonák egyre közelebb kerültek egymáshoz. A nemzetközi burzsoáziánál azonban végleges volt az elhatározás: mindenképpen eltiporni a Magyar Tanácsköztársaságot! Az egyik eszközük: a román bojárok hadserege volt. Tudták ezt a Vörös Hadsereg katonái és parancsnokai is. Szolnok körül csoportosították erőiket. Már az ellen- forradalom leverése után intézkedtek: „A hadtest csapataiból egy erős tartalékcsapat vonandó össze: Nagykőrös, Cegléd, Abony területére. A hadseregparancsnokság óhaja az volna, hogy ezen a területen legalább a 68. gyalogezred és az 1-es vadászezred alakulatai nyerjenek elhelyezést.” JÜLIUS MÁSODIK felében állandósult a harc. Ezt tükrözte a hadsereg- paranésnokság 1919. július 25-i jelentése. „A csapatok, melyek a harcban legtöbbet szenvedtek, Abony, Ojszász, Jász- ladány, Tápiószele környékén helyezen- dők el.” Rohamosan követték egymást az események. Ojabb csapatok érkeztek Abonyba Pásztor Mihály (Folytatjuk) Tulipántos posztócsodák Divatdiktátor lett a népi motívum A háziipari szövetkezet Rákóczi úti részlegének kirakatában újabban nagyon szép, magyaros hímzésű mellényeket láthatunk. Utoljára sok évvel ezelőtt viseltünk ilyeneket. De nemcsak a fekete posztóból készült mellénykék keltettek nagy érdeklődést, a mellettük levő színes pulóvereken látható kis hímzett virágok is nagy tetszést arattak a hölgyek körében. — Nagy az érdeklődés a hímzett ruhák iránt — mondja Atkári Ilona, a részleg vezetője. — Nemcsak a pulóvereken, mellényeken viseljük a tarka és az egyszínű hímzések változatait, hanem az alkalmi és utcai ruhák többségét is hímzéssel rendelik, illetve csináltatják vendégeink. És itt nincs különbség, fiatalnak, idősebbnek egyaránt ajánlható. — Igen kedvelt a szűrminta, sokan szeretik a buzsáki, tarka mintás motívumokat. Az egyszínű torockói mintát inkább utcai vagy alkalmi ruhák díszítéséül alkalmazzuk. A mellények fazonja — míg a divattervezők nem találnak ki valami újabbat — a kerek és spicces aljú. Egyelőre három kézi hímzőnő készíti az eléggé munkaigényes hímzéseket, de ha az érdeklődés továbbra is ilyen marad, nem győzzük a munkát. Ezt nemcsak az újdonságnak számító hímzett mellényekre értettem, hanem a kötött pulóverekre is. Ezekből ugyanis a járáson kívül még budapesti megrendelőket is ki kell elégítenünk. Jelenleg négy kötőgépen dolgozunk, naponta 20 pulóvert tudunk készíteni. Természetesen hozott anyagból is elvállaljuk a kötést, és a nem itt rendelt, illetve csináltatott ruhákra is szívesen „ráhímezünk”. S aminek nagyon örülnek a hölgyek: újból vállalunk előnyomást. Ez a szolgáltatás évekkel ezelőtt már volt nálunk, azonban nem volt érdeklődés iránta. Most, hogy egyre jobban tért hódít a hímzéssel díszített ruha, igen sokan keresnek fel bennünket. Az ügyes asszonyok előnyomás után maguk is ki tudják hímezni ruhájukat. Mert úgy látszik, ebben az évben — a divatlapok is ezt mutatják — a hímzett holmik diktálják a I divatot! (csat—) Artisták? — Nem, szerelők! Pénteken délelőtt szokatlan látvány fogadta az állomáson várakozó utasokat. Az épület előtt húzódó villamos vezetékeken két ember — a szó teljes értelmében — lógott a drótokon. A lélegzetelállító ügyességgel dolgozók „mutatványát” elismerő moraj kísérte. És mikor végeztek, majdnem megtapsolták őket. Ez is jogos lett volna! A két ember ugyanis — akik a villamos hálózat bekötésén munkálkodtak — hol fejjel lefelé, hogy egy szál védőövön himbálódzva, artistaügyességgel egyensúlyozta magát. Az egyik utas meg is jegyezte: ilyet utoljára 30 évvel ezelőtt látott a fővárosban, ahol két nagyon magas bérház közt kifeszített kötélen mutatták be ügyességüket az artisták! A különbség csak annyi, hogy azok alatt védőháló is volt. KOSÁRLABDA Ceglédi siker Cegléden bonyolították le a 15—16 évesek részére kiírt kosárlabdaversenyt. Hét csapat fiataljai csaptak össze egymással, köztük a Kossuth Gimnázium kosarasai. Eredmények (fiúk): Ceglédi Kossuth Gimnázium—Váci Géza Gimnázium 40:23. Kosárdobók: Bernáth 16, Varga 12, Tőkés 6, Bállá, Kiss és Füle 2—2. A ceglédiek a játékrész első felében jelentős előnyre tettek szert, amit a második félidőben még fokozni is tudtak. Győzelmük teljesen megérdemelt. A másik ágon a mono- riak kerültek tovább, így a döntőben: Ceglédi Kossuth Gimnázium—Monori Gimnázium 34:25. A hazaiak összeállítása mindkét találkozón: Bállá, Kiss, Füle, Bernáth, Varga, Tőkés, Fekete, Hörömpő, Győré. Kosárdobók: Varga 12, Bernáth 10, Fekete 8, Füle 4. A ceglédiek az első perctől kezdve nagy lelkesedéssel küzdöttek, s az első félidőben 22:13 arányban elhúztak. A torna során Bernáth nyújtotta a legjobb teljesítményt. a serdülőknél Rajta kívül Varga és Kiss emelkedett társai fölé. Végeredmény: 1. Ceglédi Kossuth Gimnázium, 2. Monori Gimnázium, 3. Váci Géza Gimnázium. A leányoknál: a selejtezőben Nagykőrös volt a ceglédiek ellenfele. Nagykőrös II.—Cegléd 23:10. Biztos vendéggyőzelem. A hazaiak pontjait Budai 4, Füle 3, Katona 2 és Velkey 1 szerezték. A csapaton belüli második találkozón: Ceglédi Kossuth Gimnázium—Monor I. 37:6. Kosárdobók: Füle 13, Velkey, Szekér, Katona 6—6. A hazaiak időnként tetszetősen, jól játszottak, a torna legnagyobb arányú győzelmét aratták. A 3—4. helyért: Ceglédi Kossuth Gimnázium—Nagykőrös I. 18:5. A mérkőzéseken Velkey, Fijle, Katona M„ Budai, Szekér, Katona V„ Hajdú. Szent- péteri, Farkas játszott. Jók: Füle, Budai és Katona M. Végeredmény: 1. Nagykőrös, 2. Vác, 3. Cegléd. (— reán) A szolnoki rádió műsora Március 24-től 30-ig HÉTFŐ: Alföldi krónika. Zenés autóstop Szolnokon és Kecskeméten. Sport. KEDD: Alföldi krónika. Eseménynaptár. Népzene. Milyen a közérzete? Üttörő-híradó. Zenés ki mit kér. SZERDA: Alföldi krónika. Ope- rettrészletek. Ügy éltünk. Így élünk. Pár perc dzsessz. Pohár vagy szalmaszál. Beat-fórum. CSÜTÖRTÖK: Alföldi krónika Így kereskedünk. Magyarnóták. Mi kell ahhoz, hogy . . . Hogy tetszik? Sporthíradó. Hirdető. PÉNTEK: Alföldi krónika. Eseménynaptár. Klubtalálkozó az éterben. A Hollies-együttes énekel. SZOMBAT: Hét végi kaleidoszkóp. Eseménynaptár. Könnyű hangszerszólók. Távol az emberektől. Zenés ki mit kér. VASÁRNAP: Vasárnapi magazin. Sportturmix. (Tudósítás a Szolnoki MTE—Miskolc, a Ganz- MÄVAG—Kecskemét, a Békéscsa ba—-Budapest Előre NB I-es labda rúgó-mérkőzésekről. valamint az NB Il-es találkozókról. Az adások mindennap 18 órától a 222 méteres középhullámon hangzanak el. Ezúton mondok hálás köszönetét rokonainknak, ismerőseinknek, Jó szomszédainknak, akik szeretett jó férjem: Kiss Sándor temetésén megjelentek, részvétükkel nagy bánatomban osztoztak, sírjára koszorút, virágot helyeztek Külön köszönetét mondok a Kossuth Tsz vezetőségének és tagságának, özv. Kiss Sándorné. Ezúton mondunk hálás köszönetét rokonainknak, ismerőseinknek szomszédainknak, akik felejthetetlen jó édesanyánk, nagyanyánk, dédnagyanyám és testvérünk: özv. Mészáros Károlyné szül Mezei Mária temetésén megjelentek, részvétükkel nagy bánatunkban osztoztak, sírjára koszorút, virágot helyeztek. A gyászoló család.
