Pest Megyei Hírlap, 1969. március (13. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-20 / 66. szám

1969. MÁRCIUS 20., CSÜTÖRTÖK MkUYL! iitjj :* „ Március van s határtalan az Élet“ (Folytatás az 1. oldalról.) Ságig menő hit, amely a Ta­nácsköztársaság egyszerű em­bereit, a direktóriumok és ta­nácsok tagjait és szinte az egész népet jellemezte. Enged­jék meg, hogy erre csak egy rövid példát említsek. 1919. március 21-én kikiált­ják a Tanácsköztársaságot, egy napra rá a szentendrei munkástanács ülést tart, ezen kimondja az iskolák államo­sítását, bankok, pénzintézetek államosítását, leltározását, a nagybirtok szocializálását és a helybeli gyárak kommunizálá- sát. A Vörös Újság is a Bajor Tanácsköztársaság kikiáltása után a világforradalom gyors terjedését várja. Ez a fórra-, dalmi lelkesedés áthatja a munkásosztály egészét, magá­val ragadja az ifjúságot. Csak ezzel a lelkesedéssel és hittel lehetett vállalni a kor törté­nelmi nagy feladatát, a ma­gyar társadalom szocialista átalakítását, egy négyéves vé­Ünnepre , t készülve — Szentendre egyike leg­gazdagabb múltú városaink­nak. Március 21-re hogyan készülnek? — kérdeztük Balogh Jánost, a városi pártbizottság titkárát. — Már napok óta „ünnepe­lünk” — válaszolta. Például a KISZ és az Űttörő Szövetség a forradalmi ifjúsági napok keretében a város hagyomá­nyainak megfelelően irodalmi és képzőművészeti pályázatot rendezett. Visegrádon törté­nelmi vetélkedőt, amin az ál­talános iskolások igen szép eredményt értek el. Felkeres­ték a veteránokat, meghívták őket az ünnepségekre. A Pa­pírgyár KISZ-alapszervezete irodalmi műsort rendez „Hő­sökre emlékezünk” címmel. A váró ,ban ezen kívül a fiatalok idén is megrendezik a mezei fu lóversenyt. A Lenin úti általános isko­lában húszadikán délelőtt lep­lezik le dr. Horváth Ákos em­léktábláját, aki a Tanácsköz­társaság idején a párt szent­endrei lapjának, az „Üjkor”- nak volt felelős szerkesztője és a forradalmi törvényszék vádbiztosa. Milyen kulturális-művé­szeti események lesznek még ezen a napon? # — Tegnap nyitották meg a József Attila Művelődési Ház­ban a helytörténeti klub ren­dezésében a Tanácsköztársa­ság helyi anyagaiból rendezett kiállítást. A szakosztályok kü­lön kiállításokat mutattak be. Ugyancsak tegnap voltak és ma lesznek az üzemi hivatali ünnepségek, amelyeken a vá­ros veteránjait szeretettel fo­gadják. A városi pártbizottság és a tanács közös emlékün­nepsége ma délután lesz, amelyre szovjet vendégeket és harminc veteránt hívtunk meg. Itt adjuk át a Tanács­köztársasági Emlékérmeket. A központi ünnepség után az új KISZ-lakótelepen utcát ne­vezünk el Joánovics Sándor­ral, a Pest megyei direktó­rium elnökéről, ugyanakkor emléktáblát leplezünk le az utcában. k. m. res háborúban kimerült, éhe­ző néppel egyben szabadság- harcot is folytatva az imperia­lista erőkkel szemben. Abban a reményben, hogy ebből a pozitív hitből és lel­kesedésből kiállításunk a ma emberének is tud valamit nyújtani, megnyitom a kiállí­tást és ahogy régen mondták, átadóm Pest megye közönsé­gének. Megemlékezés a megyei rendörfőkapitányságon Ünnepi megemlékezést tar­tottak tegnap délután a Ta­nácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulója alkalmából a Pest megyei Rendőrfőkapi­tányságon. Lékó László tűzoltó ezredes megnyitó szavai után dr. Stan­di János ezredes, a BM Buda­pesti Karhatalmi Forradalmi Ezred parancsnoka mondott ünnepi beszédet, amelyben többek között a vöröshadsereg és a vörösőrség megalakulásá­ról emlékezett meg. A Tanács- köztársaság ., ftvjpíj&p karhatal­mi feladata a vörösőrségre hárult, amely ellátta a buda­pesti államrendőrség és a vi­déki közigazgatási rendőrség munkáját. A fiatal szocialista ország rendfenntartó appará­tusa leverte a helyi ellenforra­dalmi megmozdulásokat, nyo­mozott a bűncselekmények­ben, s az ügyeket átadta a forradalmi törvényszéknek, őrizte a határokat és demar­kációs vonalakat, ellenőrizte a határforgalmat, biztosította a vasúti és hajózási közlekedést. A munkáshatalom védőinek' e lelkes gárdája sokrétű, nehéz körülmények között végzett munkájának példamutatóan tett eleget — £>tven év távlatából át­tekintve a Tanácsköztársaság bűnügyi nyomozó szolgálatá­nak szervezetét, működésének újszerűségét és sikereit, meg­állapíthatjuk: igen jelentős szerepük volt a proletárhata­lom közbiztonságának megte­remtésében és a bűnözés visz- szaszoritásában is. — E harcos múlt kötelez minket arra, hogy dicső em­lékét megőrizzük, tanulságait levonjuk és mindennapi mun­kánk során felhasználjuk. Me­rítsünk hitet a hősök hitéből, vigyük tovább a forradalom lángját — fejezte be beszédét dr. Standi János. A belügyminiszter a jubi­leum alkalmából eredményes munkájuk elismeréseként a Haza Szolgálatáért érdem­éremmel tüntette ki Tóth Já­nos nyugalmazott rendőr alez­redest, Kiss Gyula nyugalma­zott polgári alkalmazottat, Pintér András nyugalmazott rendőr hadnagyot, Kató György nyugalmazott rendőr alhadnagyot és Horváth Jó­zsef nyugalmazott rendőr fő­törzsőrmestert. A kitüntetése­ket Szilágyi János rendőr ez­redes, megyei főkapitány nyújtotta át. sz. Usiiiepi ülés a Parlamentben Zászlófelvonások — Budapestre érkezett Beljajev űrhajós geket Méhes Lajossal, az MSZMP Központi Bizottsága tagjával, a KISZ Központi Bi- ! zottsága első titkárával az A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a forradalmi munkás-paraszt kormány, a Szakszervezetek ! Országos Tanácsa és a Haza­fias Népfront Országos Taná­csa ma délután 3 órakor a Parlament kongresszusi ter­mében ünnepi ülést tart a ma­gyarországi proletárdiktatúra, a Tanácsköztársaság kikiáltá­sának ötvenedik évfordulója alkalmából. Az ünnepi ülés előadója Kál­lai Gyula, az országgyűlés el­nöke, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizott­ságának tagja. A Magyar Tanácsköztársa­ság kikiáltásának 50. évfordu­lója alkalmából március 20-án, csütörtökön délután a Parla­ment előtti Kossuth Lajos té­ren ünnepélyes külsőségek kö­zött, katonai tiszteletadással felvonják a Magyar Népköz- társaság állami zászlaját. Ha­sonló ünnepi esemény színhe­lye lesz a gellérthegyi felsza­badulási emlékmű, ahol a ma­gyar nemzeti lobogót és a nem­zetközi munkásmozgalom ha­gyományos vörös zászlaját vonják fel, ugyancsak katonai tiszteletadás közepette. Pénteken délben zenés őr­ségváltás lesz az állami zász­lónál, a Kossuth Lajos téren. A zászlók levonására a Par­lament előtt és a Gellérthe­gyen egyaránt március 22-én, szombaton délelőtt kerül sor. A KISZ Központi Bizottsá­gának meghívására, a Tanács- köztársaság 50. évfordulójának ünnepségeire Komszomol-kül- döttség érkezett szerdán Buda­pestre. A delegáció vezetője J. M. Tyazselnyíkov, a Kom- szomol Központi Bizottságá­nak első titkára, tagjai: Pavel Beljajev űrhajós ezredes, . a Szovjetunió Mse, L. f. Matvf- jev, á Kóms'zofn'ol rtioszkVhi városi bizottságának első tit­kára, N. A. Szemjonova, az új-kemerovói vegyikombinát Komszomol-bizottságának tag­ja és G. Sz. Duhavszkoj, a Komszomol Központi Bizottsá­gának munkatársa. A vendé­élen, a KISZ Központi Bizott­sága titkárságának tagjai fo­gadták a Ferihegyi repülőté­ren. BORBÉLY TIBOR: Csak egy bittel... Keményebben. Komorabban mondogatom igazam. Naponta összegezni kényszerít hitem. Naponta megsebzem magam. Azzal, ki bárhol, hittel, — elvünkért hal, én társhalált halok, de sebzetten és halottan újra szólok, — amíg helyettük szólhatok. Mert minden erre tanít! Halottan is énekelni, halottan is, újra, mégegy halálért. — mégegyszer harcba menni! Félhitűek, elvheréitek, — honunkban élő szívet s hazát cseréltek: suttogva vádaskodjatok. Nyílt szó helyett, mondjátok mindenre egyre ezt: bonyolult. Nékem a múlt is, — Mert éltem s értem buktatóit — fényesen ragyog. Tudom: célunkhoz az út értelmünkön át vezet. De az úton, menni, biztosan, — csak egy hittel lehet. Bőrkabátos Lenin-fiúk, régi társak a mai harcban, velem éltek. — hisz halni: a zsoldos halt igazán, kinek testét, a zsold töredékét, s emlékét rejti örökre a föld. Október tavaszi társcsillaga. Elődünk. Első proletárhatalom. Köszöntelek! ifixert fi. WT --- ---ír 6 • P lakátok levelezőlapon CARTE MAXIMUM „FEL VÖRÖSÖK. PROLETÁROK..." bőröm hazahoztam...“----------------mellett a váci | Házuk | Híradástechni­----------------kai Anyagok G yára: itt dolgozott negyven évig. A gyárral szemközti há­zak parasztházaknak is beil- lenének, de azt a két épületet, amelyiknek egyikét ők lakják, már a kapitalizmus emelte: kis, szoba-konyhás lakásokat rejtő bérkaszárnyák. Az udva­ron mezőgazdasági épületek: az itt élő gyári munkások egy­kor „háztáji gazdálkodást” is folytattak. Tömeg István nyug­díjas kovács szakmunkást csak harmadik látogatásra találom otthon: a váci víziúttörők a szárazföldre vontattak egy ki­mustrált régi hajót, klubhelyi­ségnek rendezik be, Tömeg bácsi azon dolgozgat napköz­ben. — Tizennyolc éves voltam, Hatvanban dolgoztam mint ko­vácssegéd, amikor 1918-ban megkaptam a katonai behívót. Eltökéltem, hogy nem vonu­lok be. Attól kezdve állandóan cserélgettem a munkahelye­met, voltam a hatvani cukor­gyárban, azután egy tanyai birtokon, később itt, a váci Hirmann István Szerszámgép- gyárban, azután visszamentem hatvanba: ott a vasúti fűtő­ház főnökénél jelentkeztem felvételre. Meleg volt már na­gyon a lábam alatt a talaj, be kellett vallanom neki, hogy lógok a katonaságtól, hogy nem akarok harcolni, mert „harcoljon az, akié ez a haza”. Szerencsém volt, az illető jól ismerte a katonai állomáspa­rancsnokságon az egyik főhad­nagyot: felmentettek, és a hat­vani fűtőházhoz kerültem. IPARI TANULÓKAT VESZÜNK FEL kőműves, ács, parkettás és hidegburkoló szakmára. Tanulóinknak kollégiumi elhelyezést és teljes ellátást nyújtunk, munkaruhát és bakancsot adunk, ösztöndíjat fizetünk. Jelentkezés személyesen vagy írásban Szakoktatási csoportunknál. 43 sz Állami Epitő- ipari Vállalat Bpest XI.. Dombóvári út 19.­----------------------------■ alatt | Már a forradalom | volt,----------------------------- hogy é desapám ideköltözött Vácra. Nemsokára én is követtem, és itt jelentkeztem márciusban vöröskatonának. A május else­jét még Vácott töltöttem; a felvonulás alkalmából a tömeg mellett kellett menetelnünk, az volt a dolgunk, hogy figyel­jük az ablakokat, nem kerül-e sor ellenforradalmi akcióra. Mondhatom, soha nem láttam olyan nagy lelkesedést! Ké­sőbb aztán a szolnoki frontra kerültem az első tüzérezred harmadik ütegéhez. Részt vet­tem a szolnoki csatában, har­coltam Tószegen, Nagykörűn. Abony közelében román fog­ságba estünk. Vérhassal érkez­tem haza. Sokáig naponta kel­lett jelentkeznem a rendőrsé­gen. Csak első ízben kaptam egy hatalmas pofont — meg­úsztam, de az igazi feketele­vest negyvennégyben itatták meg velem. Munkát azonban sokáig nem kaptam, fát gyűj­töttem az erdőben és eladtam, abból éltem ,hosszú ideig. mégis sikerült I KéSODD I elhelyezkednem,--------------- először a Hir­m ann-féle szerszámgépgyárba kerültem, majd a mai Hír­adástechnikai Anyagok Gyára elődjéhez, a Váci Horgany­hengerműhöz. Akkoriban még csak én voltam ott az egyedü­li szervezett munkás, mivel e. gyár faluról, meg külföldre jött munkaerővel dolgoztatott Aztán, amikor a koronáról át­tértek a pengőre, akkor sokan beléptek a bizonytalanság vé­gett, s a segély reménye miatt. Az elvtársakkal többnyire csak a dalárdákban találkoz­tunk, ahogy szétoszlatták az egyiket, megalakult a másik, először volt a szervezett mun­kások dalárdája, azután a bőr­ipariak, az építők, a vasasok dalárdája — de a rendőrség embere ott is pontosabb volt, mint a karmester. Harminc- nyolcban behívtak, voltam a Felvidéken, negyvenegyben is behívtak, de az üzemparancs­nok, mint. a horganyhengermű gépészét, visszatartott. Negy­vennégyben aztán internáltak a többi elvtárssal, Hegedűs Károllyal, Csekó Istvánnal, Nagy Jánossal, Klein István­nal. Akkor jött a feketeleves: muszosként kerültem ki a frontra. Búcsúztatásul közöl­ték velem, hogy csak egy ka­tonabőrbe bújtatott lógós va­gyok, vegyem tudomásul, a századparancsnok nem köteles elszámolni a bőrömmel. A bő­römet ugyan hazahoztam — de tizenhat hónap alatt negy­ven kilót fogytam: itt van ez a két fénykép, bevonulás előtt, és után, bizonyságul. Ugyanis kovácsként napi tizenkét órát dolgoztam, és büntetésből minden reggel teljes menetfel­szerelésben kellett jelentkez­nem. A többiről pedig ne be­széljünk. kell: még el­szeti Kiadó. A képeslapok té­máit úgy választották meg, hogy azok megegyeznek a március 21-én forgalomba ke­rülő Tanácsköztársaság em- lékbélyeg-sorozat motívumai- I val, így „carte maximumot” | — azonos motívumú bélyeggel | felragasztott képeslapot — ál­líthatnak össze a gyűjtők. Ugyancsak megjelentette a kiadó Csáki—Maronyák Jó­zsef festőművész három alko­tásának a Marxról, Engelsröl és Leninről készült portrék színes reprodukcióját — 70x100 centiméteres plakát­méretben. A reprodukciók dekorációként kerülnek forga­lomba az 50. évfordulóra. Indulnia megy az út­törőházba. Ke- ckpárját tolva jön mellettem. Elhagyjuk a gjárat, ahol negy­ven évig dolgozott. A sarkon azután elbúcsúzunk. Nem akadt olyan járókelő az egész utcában, aki ne köszöntötte volna! P. A. Alapkőletétel a Paskál-malomnál A közelmúltban *?6 Celsius- fokos gyógyforrásra bukkan­tak Zuglóban. Hasznosítására a Paskál-malom mellett für­dőkombinát építését vették tervbe a - kerület vezetői. A Tanácsköztársaság kikiáltá­sának fél évszázados jubileu­ma alkalmából szerdán dél­előtt rendezték meg a fürdő­kombinát alapkőletételi ün­nepségét. — Két ünnepi bélyegsor. A posta pénteken adja ki a Szojuz 4. és Szojuz 5. elneve­zésű 2 forintos címletekből és a bélyegeket összekötő szel­vényekből álló bélyegsoroza­tot. Ugyanekkor jelenik meg a Magyar. Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulója elnevezésű öt értékből álló bélyegsorozat és a sorozatot záró 10 forintos bélyegblokk. — Múzeumok ünnepi nyit­va tartása. A múzeumok pénteken, szombaton és va­sárnap nyitva tartanak, hét­főn és kedden tartanak szün­napot. 1919 politikai plakátjai kö­zül hatot levelezőlap formában megjelentetett a' Képzőművé-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents