Pest Megyei Hírlap, 1969. március (13. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-02 / 51. szám

1969. MÁRCIUS 2., VASÁRNAP í'iAi MEGYEI K'/ChHai) VOLZSSZK A Volga-menti FIAT-gyár első gépkocsijai az év vége fe­lé, vagy 1970 elején kerülnek le a futószalagról. A vásárlás­ra jelentkezés első napján Moszkvában több mint 17 000-re iratkoztak fel. Az ötszemélyes „Volzsszk” gép­kocsi elvileg a FIAT—124 min­tájára készül. SZCZECZIN tömegsír A lengyelországi Szczecin közelében földmunka közben tömegsírra bukkantak, amely­ből mintegy 200 20—25 éves férfi csontvázának maradvá­nyai kerültek elő. Az áldoza­tok koponyáin golyók, vagy tompa fegyvertől származó sé­rülések nyomai látszanak. Fel­tételezik, hogy a hitleristák áldozatainak újabb tömegsír­jára bukkantak, ugyanis Szczecin közelében mintegy 200 000 ember sínylődött né­met koncentrációs táborban. CADIZ Város a föld alatt A világ egyik legnagyobb jelenkori barlangtelepülése Cadiz spanyolországi város cigánynegyede, amelynek kö­rülbelül 10 ezer lakosa van. Itt nemcsak lakások vannak a föld alatt, hanem üzletek, kocsmák, iskolák és templo­mok is. A barlanglakásokat dombos helyeken ássák. Ezek a lakások nyáron hűvösek, té­len pedig viszonylag melegek. A spanyolországi súlyos lakás- viszonyok közepette a barlang- lakások nem ritkák. Hongkongi van Mint korábban beszámol­tunk róla, az Egészségügyi Mi­nisztérium illetékesei bejelen­tették, hogy három esetben hazánkban is kimutatták az A—2 Hongkong 68 vírust amely szórványos megbetege­déseket okozott. A miniszté­rium szombati tájékoztatása szerint újabb fordulat nem következett be. A vírust to­vábbi három esetben is izolál­ták, influenzás esetek előfor­dulnak, de sem a fővárosban, sem a vidéken nem jelentkezett y^int gazella a he- /H/M gyek ormain, / JVB ugy szökdé- / m U cseít lefelé a ^^ “— lépcsőn Peme­te. Arcán bol­dog mosoly, ajkán rígófüty- työs trilla csattogott, az egész ember valósággal sugározta a megelégedett derűt, a biza­kodó optimizmust, úgy, hogy igen megirigyeltem érte. — Mi van, talán állandóan csiklandoznak? Mitől van ilyen fene jó kedved? — kér­deztem tőle abszolút tapinta­tosan. — Mitől barátom? Megmon­dom. Nem a pénztől. Attól is. Mert prémiumot, jutal­mat kaptam... — Gratulálok — mormog­tam a fogam alatt, úgy, hogy fé1 méterről már úgy lát­szott, most sértettem meg a szép magyar beszédet. — Köszönöm, igazán kedves vagy. De még egyszer szeret­ném hangsúlyozni, hogy nem a pénz tett boldoggá... Ne, ne szakíts félbe és ne érts félre ... Nagyon jól jött az a 70C forint, hiszen üdülni me­gyünk, s ilyenkor, tudod, egy feleségnek semmi holmija nem jó, vagy kihízta, vagy össze­ment a ruhája... De mégsem erről van szó. A megbecsü­lés kérlek. Az. hogy gondol­nak az emberre, hogy számí­tanak rá. hogy figyelik és értékelik a munkáját. Az a lényeg ”-r mondom őszin­tén nek-e ', eszem ágában sem volt, hogy talán én is benne Sántikáló M betű Szerelők a központi vezénylőteremben — ahonnét már két hónapja vezényelni kellene... (Foto: Gárdos) 1967 szeptember végén la­punk riportsorozatban számolt be a Dunai Cement és Mész- mű mészművének építéséről. „A próbaüzemet a tervelő­írás szerint 1968. december 31- én kell megkezdeni.” A tizen­hét hónapja megjelent ri­portból idézett mondat halla­tán Ecsődi András, a mészmű vezetője kesernyésen elmoso­lyodik. A tizenhét hónap ár­kokat vésett a fiatal arcra, fá­radtabbra formálta; ez tör­vényszerű. Ami nem az: kis­sé szkeptikus lett. Egy olyan üzem vezetője, ahol ebben az évben százezer tonna égetett meszet kellene előállítani. És ahol még egyetlen égető ke­mencét sem gyújtottak be, még próbaüzemként sem. Ho­lott két hónappal ezelőtt volt december 31-e... Fölmondott szerződések Mi is történt? Ahogy az len­ni'szokott: semmi és minden. Ahogy az lenni szokott: gene­rálkivitelező, fővállalkozók, alvállalkozók ... szerződések... viták ... létszámhiány ... kés­ve érkező anyag ... senki nem mulasztott, mindenki mulasz­tott. Mielőtt ez utóbbi mondat miatt bárki fölhorkanna, meg­kérdem: egyetlen kemencében is ég a tűz ...?! Vág a szél, a kemencéket körülölelő kezelőpárkányon állunk, hét-nyolc emeletnyi magasban, s már-már kibukna a számon, hogy azért szép, impozáns alkotás ez, amikor mellettem azt mondja az egyik munkás: „Samu legyek, ha itt áprilisnál előbb bármi is lesz ...” Ránézek, s gyorsan lenyelem a közhelygombóco­kat, hogy szép, meg impozáns. Ugyanis: én sem hiszem, hogy Samu lesz belőle... Fő- és alvállalkozók mond­ták föl a szerződéseket, de: nem fogadta el egyetlen eset­- járvány mints a betegség jár vány sze­rűen. Az ebből a szempontból leg­érzékenyebb jelzőszám, az is­kolásgyerekek hiányzása, tel­jesen normális képet mutat. Egyébként az Egészségügyi Világszervezet' legutóbbi je­lentése szerint újabban Belgiumban, első­sorban Brüsszelben és kör­nyékén járványosán je­lentkezett az influenza. Az eddigi vizsgálatok szerint A—2 típusú vírus, valószínűleg a hongkongi okozza ezt a jár­ványt is, bár a vírust ott még nem izolálták. Pcmetét a pénz lehetek a kalapban. Ültem, csak ültem a teremben, hall­gattam az igazgató szavait, aztán a neveket, oda se fi­gyelve, ezt is .megmondom őszintén, mígnem egyszer csak valaki megbök ... Pemete ... Hallod? Menj már... így volt öregem ... Mentem, kéz­fogás, kezemben a boríték, benne a pénz... És mégsem a pénz boldogít... — lelken­dezett Pemete és kezét úgy helyezte a vállamra, mint misszionárius egy na,iv pig­meuséra, akinek fogalma sincs arról, hogy az églek prémiummal jutalmazhatják azért, mert szorgalmasan gyűjtögetett. — Értem. Téged a pénz nem boldogít, de most ön­tudatból örülsz, mi? — fanya­logtam vissza, mert nem sze­retem, ha valaki hasas bo­rítékkal a zsebében beszél a pénzről, mint felesleges hol­miról. — Ugyan már, nem akarsz megérteni... Örülök a pénz­nek, kell a pénz, de legalább annyira örülök annak, amit ez a pénz kifejez ... Figyel­nek. számontartanalc, elismer­nek. Erről van szó — ka­csintott rám és futott le a bérelszámolóba, hogy aláírja az átvételi elismervény listá­ját. öt perc sem tel el, én dol­ben sem a másik partner. Le­hetetlen nyomon követni, hol, miért, kik, miként mulasztot­tak, vagy tettek rosszul vala­mit. A Villanyszerelő Ipari Vállalat például jókora késés­sel kezdte el munkája nagyobb részét, ám — az érv — azért, mert: nem volt kábel! Nem szállítottak ... A többi már is­mert, folytatni sem érdemes, a sématárból a hatos vagy hu- szonhatos lemez... Ugyanígy a VXLATI esetében. Műszerek serege hiányzik ma is. A VI- LATI azonban alvállalkozók­kal dolgozik, nem tehet arról... különben is, eleve késlekedve rendelték meg a műszereket... Megint sóhajt valaki mellet­tem: „legalább a hatos kemen­ce menne.” Ugyanaz, másként Mindenhol kisebb a létszám a kelleténél, de különösen az elektromos szerelésnél. Az­után: a Gyárkémény-, Kazán-, Kemenceépítő, Hő- és Savszi­getelő Vállalat határidőre el­végezte a hat kemence tűzálló falazását. Ám ugyanezzel a vállalattal már perre kellett menni a szárítás miatt... ugyanezzel a vállalattal sú­lyos bajok vannak a szigete­lés miatt, mert csövek tucatjai fagytak el, repedtek meg a rossz, vagy teljesen hiányzó szigetelés miatt... A per azon­ban nemcsak az említett vál­lalattal áll, per van a szerző- désfölmondások miatt is ... a VILATI-val összefüggő mű­szerügyeket a minisztérium vizsgálta, az érintett vállala­tok igazgatói, főmérnökei meg­ígérték . .. ígéretekből azonban nem lehet meszet égetni. Egy dekányit sem, nemhogy száz­ezer tonnát... nem boldogítja gom végeztén e hivatalban, s örülve a gyors ügyintézés­nek, felderült kedvvel cikáz­tam le a lépcsőn, amikor egy fáradt, roskatag roncsnak üt­köztem. Pemete volt. Ott állt összetörtén, szája szögletében undort utálva a körülötte zajló csalfa világra, ott állt a lépcső alján és szemmel lát­hatólag erőt gyűjtött, hogy hatalmas terhét felcipelje a lépcsőn. — Hát veled meg mi történt ennyi idő alatt? — torpan­tam meg ámulva egy emberi lény ilyen gyors megvátlozá- sán. — Mi történt? — Ne is kér­dezd ... Csalódtam az embe­riségben ... Csalódtam az em­beriség értékítéletében... Itt öregem hajthatja magát az ember, gürizhet, megszakad­hat ... De igazi megbecsülés, azt nem ... Pénz! Mi az? Az igazi megbecsülés kellene, amit a pénz csak kifejez... Képzeld el... képzeld, ez a nyomorult, ez a soha semmit nem tevő Csemcsegi 800 forintot kapott. Ö kérlek nyolcat, én kérlek hetet... Hát érdemes ezek­nek dolgozni? — törült le egy könnycseppet szeme bal sarkából és mint halálra vált aggastyán, úgy vonszolta ma­gát szobája felé. Gyurkó Géza Annak idején, a beruházás kezdetekor mindenki örült, hogy a három betű — DCM — végre jogos lesz, a cementmű mellé a mészmű is elkészül. Arról esett szó, hogy a mész- művet építő és szerelő majd’ két tucat vállalat közös össze­fogással ... mintaüzemként szeretnék majd bemutatni... Most meg mindenki úgy néz erre a sántikáló M betűre, mintha nem is az övé lenne. Kivéve a DCM-et. Ugyanis a százezer tonna égetett mész az ő termelési tervükben szere­pel ... Legalább egyet! A kőtároló bunkerekben már több ezer tonna anyag van: az indulásra vár. Indu­lás? Senki nem mond idő­pontot. Talán-ok hangzanak el, meg az, hogy beletelik még egy kis idő ... Nincsenek be­fejezve az utak, a tereprende­zés, ezzel most már meg kell várni a tavaszt. Egy éve húzó­dik a kemenceépület világítá­sának szerelése, befejezése. Hiányoznak a műszerek, illet­ve azok egy része, ám éppen ez a jellemző: egy-egy önma­gában i kisebb hiány az egé­szet sodorja veszélybe, úsztat­ja el, mert itt minden össze­függ, a láncot senki nem bont­ja meg. Elvben. Mi kellene? Szervezettség, rend, pontosság, összehangolt munka, a szerződési kötele­zettség teljesítése, s nem pe­reskedés. Legyünk azonban kisebb igényűek. Legyünk reá­lisak. Mit lehet megtenni? Legalább annyit, hogy határo­zott intézkedésekkel és össze­fogással egy kemencénél biz­tosítják a próbaüzem megkez­dését. Mert laikus létemre is tudom, hogy ott sok minden .kiugrik” még. KI kell próbál­ni az új olajégőket stb., stb. — betanítani az embereket...: szóval: legalább egy kemencét jó lenne üzemre készen átad­ni. Az abban meggyulladó tűz talán az illetékesek lelkiisme­retének gyengén hunyorgó parazsát is lángralobbantaná... Mészáros Ottó Értesítjük t. ügyfeleinket, hogy VÁLLALATUNK BUDAPESTI TELEPHELYÉN március l-től szombati napokon az áruátvctel és a kiszolgálás szünetel A hét többi napján 7,30-tól 15,30 óráig mindenkor készséggel állunk ügyfeleink rendelkezésére Pest—Nógrád—Komárom megyei Mezőgazdasági Ellátó Vállalat AGROKER Budapest XV., Cservenka Miklós út 107. Telefon-. 637—800 A LENINI GONDOLATOK NYOMÁBAN Maradjunk internacionalisták „A III. Kommunista Internacionálé megalakulása Moszkvában 1919. március 2-án annak írásba foglalása volt, amit nemcsak az orosz, nemcsak az oroszországi, ha­nem a német, osztrák, magyar, finn, svájci — egyszóval a nemzetközi proletártömegek vívtak ki.” ötven esztendővel ezelőtt Moszkvában harminc or­szág kommunista és baloldali szocialista pártjának 52 kül­dötte kongresszusra jött össze, és kimondta: megalakult a Kommunista Internacionálé. A dátum — amelyhez a fél évszázados évfordulót köt­jük — nem valaminek a kezdetét jelzi, hanem a befejezé­sét. A proletariátus nemzetközi összefogásáért folyó harc olyan régi, amilyen régi maga a munkásmozgalom. A harc új szervezeti kereteinek megteremtése pedig feladatként már a zimmerwaldi konferencia idején, az opportunizmus, a szociálsovinizmus elleni küzdelem során felmerült. Az internacionalisták Lenin vezetésével hosszú előkészítő munkát végeztek az alakuló kongresszus összehívása érde­kében. A proletariátus nemzetközi harcában minőségi válto­zást eredményező, új körülményeket teremtett az októberi forradalom győzelme. Az első proletárállam létrejötte olyan bázist adott a nemzetközi összefogáshoz, amilyen ed­dig nem volt — nem lehetett. Erre utalhatott Lenin, ami­kor azt mondta az alapító kongresszus záróbeszédében, hogy „Megtört a jég. S ezért folyt le olyan könnyen, olyan simán, olyan nyugodt és szilárd határozottsággal a kom­munisták moszkvai nemzetközi konferenciája, amely meg­alapította a III. lnternacionálét.” A III. Internacionálé, amelynek születésénél — büsz­kén valljuk — a magyar kommunisták is igen aktív sze­repet vállaltak, mint szervezeti központ, felmérhetetlen segítséget nyújtott a kibontakozó, még gyermekcipőben járó nemzetközi kommunista mozgalmaknak. Működésé­nek első éveire Lenin zsenialitása nyomta rá bélyegét. Nem­csak azzal, hogy első négy kongresszusán maga is részt vett, hanem inkább a napjainkban is érvényes elvi útmu­tatásokkal. A kommunista mozgalmak egyes országokban való kialakulásának, megszilárdulásának időszakában szükség volt egy olyan központra, ahol lehetőség nyílt a tapaszta­latok szervezett megvitatására, értékelésére, a közös kö­vetkeztetések és a harci program kialakítására. Felbecsül­hetetlen volt az a segítség, amjt a III. Internacionálé s benne az oroszországi bolsevikok nyújtottak a kommunista káderek kiképzésében és nevelésében, a szervezeti, ideoló­giai problémák megoldásában —r általában a korszerű pár­tok létrehozásában és megszilárdításában. Hogy most utólag és bölcsebben bíráljuk is a III. In- ternacionálét? Ez is jogos. De nem az alapvető érdemeit vitatjuk el, hanem a 24 év azon negatívumait említjük, amelyek — főként az utolsó években — a túlzott centra­lizmusban, az egyes pártok — akkor már szükségtelen — — belügyeibe való beavatkozásban nyilvánultak meg. Mindezt maga a III. Internacionálé is felismerte. De ter­mészetesen nem emiatt, hanem történelmi küldetését be­fejezve mondta ki feloszlatását. E világszervezet nevében hordott alapeszméje a világ dolgozóinak összefogását jelenti a tőkés rendszer megsem­misítéséért, a kommunista társadalom felépítéséért vívott harcban. Ilyen értelemben a kommunista pártok és a szo­cialista nemzetek egymáshoz való viszonyát határozza meg, de egyúttal a kommunista erkölcs egyik legfontosabb aiapelve is: kifejezője a mi kommunista humanizmusunk­nak. Magában foglalja valamennyi nép egyenlőségének és szabadságának, a szolidaritásnak, a barátságnak és meg­becsülésnek, a nemzeti elzárkózás, a faji, nemzeti fölény elleni harcnak minden kommunista és minden párt szá­mára elengedhetetlen morális kötelezettségét. E gondola­tok terjesztésében és ápolásában elévülhetetlen érdemeket szerzett a III. Internacionálé egy olyan időszakban, ami­kor tort ült Európában a faji gyűlölet és a sovinizmus, a nemzeti gyűlölködés. Talán ez a legfontosabb tanítás számunkra, ha a III. Internacionálé lenini hagyatékát elemezzük. Szívünkkel és agyunkkal, minden gyakorlati cselekedetünkkel interna­cionalistának lenni. Ahogyan Lenin fogalmazta: „Nem az internacionalizmus proklamálása a lényeg, hanem az, hogy még a legnehezebb időben is tudjunk a gyakorlatban in­ternacionalisták lenni." A konkrét, gyakorlati tettekben megnyilvánuló inter­nacionalizmus a III. Internacionálé idején a Szovjetunió­hoz való viszonnyal mérődött. Érthetően, hisz a Szovjet­unió léte. harca, eredményei fejezték ki a világ dolgozói­nak legegyetemesebb érdekeit. Azóta a proletár internacio­nalizmus sok új elemmel gazdagodott — hisz nagy válto­zás volt a világban éppen a szocializmus erőinek hallatlan megnövekedése következtében. Ma már nem az egyetlen szemefénye a világ dolgozóinak a fiatal proletárállam. Most nem úgy áll a kérdés, hogy ezt az államot minden­áron meg kell védeni a nemzetközi tőke koncentrált táma­dásával szemben. Óriássá, a kapitalista világ által is res­pektált, legyőzhetetlen nagyhatalommá vált a Szovjetunió. De ma sincs internacionalizmus a Szovjetunióhoz fűződő szilárd testvéri kapcsolatok nélkül, még inkább nincs „szovjetellenes kommunizmus”. A nemzetközi kommunista mozgalomban ma az alap­vető célokat illető egység mellett, sok kérdésben vita fo­lyik. Az egyik ilyen vitakérdés éppen a pártok egymáshoz való viszonya. Más kérdésekben is folynak viták, vannak nézeteltérések. Érthető ez, ha arra gondolunk, hogy az el­múlt évtizedekben milyen hatalmassá fejlődött a világon a kommunista mozgalom. A gyors növekedéssel, a harci körülmények sokféleségével és a változatlanul fennálló, az úttörők munkájával szükségszerűen velejáró tapasztalat­lansággal jár ez. A lenini gondolat azonban ma is eligazít: „A III. Internacionálé néhány hónap alatt egész sor ra­gyogó, páratlan győzelmet aratott, és csodálatos gyorsaság­gal növekszik. Az egyes hibák és a növekedés betegségei ne riasszanak el.” A legfontosabb Lenin szerint: „a hibá­kat nyíltan és egyenesen megbírálni. A nyílt eszme­cseréket, a nézetek azonosítását, az egység szilárdítását szolgáló viták ma is szükségesek és elengedhetetlenek. Ezért vallja pártunk, hogy a proletár internacionalizmus erősítésének ma legmegfelelőbb formái a pártok közötti két- és több oldalú tanácskozások, ezért fáradozunk oly sokat az 1969 májusára tervezett nemzetközi tanácskozás sikeréért. Varga József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents