Pest Megyei Hírlap, 1969. február (13. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-09 / 33. szám
TÉLI DOLGOK KÉPBEN, ÍRÁSBAN IOUAIÍÓÓÜÁK ,,Fehér“ pillanatok Hóember és hó- asszony tereferélnek a kapuban... Kati felkészülten várja az ellenséget, a közelben tartózkodó hócsatára kész fiúk seregét. Hogy ki nyeri meg a csatát? És akik nem örülnek a váratlan télnek: a MÁV és a MÁVAUT dolgozói. Hogy a hóakadályok és baleseteket elkerüljék, azonnal munkába állították a monori utcákon is a sószóró kocsikat. P. I. képriportja HÓ! HA A felnőttek elsöprik — a gyerekek imádják a havat. A felnőttek elcsúsznak (gyakran) — a gyerekek csúszkálnak a jégen. És egyáltalán: ók igazán örülnek a télnek. Produkálnak is ilyenkor egykét dolgot... Lássunk hát néhány téli történetet A csúszda Jól tapad a hó, öten-hatan lapátot kerítettek, s remek csúszdát sikerítettek a járda mellé. Jó a „meredekség” is, csúszik is, nem csoda, ha már az első órában óriási a népszerűsége a csúszdának. A legsűrűbb használat privilégiuma persze az építőket illeti — közülük is Jóskát, akinek az ötlet eszébe jutott. Csúszik is szaporán, kurjongat, közben kíváncsi pillantásokat vet a járókelőkre, várja az elismerést. Addig-addig nézeget, míg félrefordul a szánkó orra, s a srác fejjel beleéli egy hókupacba. Ránézek, ő is rámnéz félig Kikászálódva. s mivel rendkívül udvarias, kiköpi a havat, aztán azt mondja: Szia! De láttad volna az előbbi csúszást is? Piros hó A monori FÜSZÉRT előtt élénk sárga a hó a rászórt homok miatt. Ezt könnyű megmagyarázni a gyakorló, ifjú papának, akit pöttöm srác kérdezget: apu, miért sárga a hó? Az egészségház előtt — csúnya látvány — vérfoltok a kerítés mellett. Hja, a fogászat ... — apu, miért pöty- tyes itt a hó? Miért ilyen piros? Az apu töpreng. Most mondja meg? Kiábrándító lenne... De a srác nem nyugszik. — Mondd már, miért piros? És kész a válasz: Azért, mert... érik. A szánkó Mióta hó van, azóta nyúzza a két lány a mamát, hogy vegyen már szánkót. Hiába, a j szánkó nem fér a költségve- j tésbe, szánkó nincs, majd jö- ' vőre. A gyerekek nem értik, de „újítanak”. Egyik leguggol, a másik megfogja a kezét: húzza, aztán váltanak. Cipőtalpon szánkóznak, nem unják. Azt hiszem, mégis meglesz a szánkójuk. Mielőtt még két pár új cipő is kellene Az üzletember Aranyos kis sztorit hallottam. Monoron — tudvalevő — nincs korcsolyapálya, s a Kistó is egyre kisebb lesz, szűkíti* a jégfelületet a sűrűn burjánzó nád. A páskomon meg egyáltalán nincs korizási lehetőség, pedig arrafelé is sok gyerek van. Valaki aztán megoldotta a problémát. Van egy kisebb állóvíz — de a jegét gondozni | kell. Locsolja is egy gyerek, j lekotorja a havat, ha kell j és gondozza,, mintha a sajátja | lenne. Nos, nem ingyen! Egy I forint a „belépődíj” erre a I jégpályára. I (k. zs.) Vb-iilés A tanácsülés anyagát tárgyalják holnap, február 10-én Tápiósülyben, a délután 2 órakor kezdődő vb-ülésen. Sima István, a járási tanács elnökhelyettese február 10-én, hétfőn reggel 8-tól délután 2 óráig tartja fogadóóráit a járási tanács épületében levő hivatali helyiségében. A lakosság felkeresheti a tanácsi szervek hatáskörébe tartozó ügyekben. Elhunyt dr. Péterffy Gusztáv A gyászoló család ezúton tudatja, hogy dr. Péterffy Gusztáv körzeti orvos, életének 66. évében, február 8-án elhunyt. Temetése f. hó 10-én du. 4 órakor lesz a monori rk. temető ravatalozójából. PÉTERFFY-CSALÁD MONOMIDÍKI A‘ P E S / M E G Y El HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 33. SZÄM 1969. FEBRUAR 9., VASARNAP Erkölcsi bizonyítvány a tsz-ekben Mennyi problémát okozott már az erkölcsi bizonyítvány hiánya! A jóhiszeműség, az első látásra feltétlen bizalom bizony nem egy tsz-ben visz- szaélések sorozatára adott alkalmat. Van erre példa bőven, szükség van tehát az állandó ellenőrzésre. Rendeletek szabják meg, hogy a fontos és bizalmas munkaköröket csak büntetlen előéletű tsz-tag, illetve alkalmazott töltheti be. A Monori Járási Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya vizsgálatot végzett. A jelentésekből, s a helyszíni vizsgálatokból szerencsére az derült ki, hogy a termelőszövetkezetek — kisebb hiányosságoktól eltekintve — eleget tettek a hatályos jogszabályok által előírt és megkövetelt kötelezettségeiknek. Persze, vannak még problémák. A tsz-ek elnökei sok esetben helytelenül értelmezték a rendeletet, mely szerint a büntetlen előéletet hat hónapnál nem régebben kiállított erkölcsi bizonyítvánnyal kell igazolni. így aztán több ízben előfordult, hogy a fontos és bizalmas . munkakört betöltők rendelkeztek ugyan megfelelő erkölcsi bizonyítvánnyal, de azok hat hónapnál régebbi keletűek voltak. Akad példa arra is, hogy az ellenőrző bizottságok elnökei és elnökhelyettesei nem rendelkeztek erkölcsi bizonyítvánnyal — így a nyáregyházi Béke, a kávai Haladás, a gombai Üj Élet és a csévharaszti Egyetértés tsz-ben. Az ecseri Törekvőben több tsz-tagnak és alkalmazottnak — köztük vezető beosztásúnak — nem volt erkölcsi bizonyítványa a vizsgált időszakban. Az eredmény: valamennyiüket fel kellett függeszteni munkakörükből mindaddig, amíg nem igazolták büntetlen előéletüket. Feltehetnénk a kérdést: kell ez, nem csupán a bürokrácia újabb vadhajtása? Nem. És nem is a bizalom hiányáról van szó. Szomorú tapasztalatok mutatják, hogy igenis szükség van erre. Abból még sosem lett baj, hogy valaki papírral igazolta büntetlen előéletét. Abból azonban már igen — ha csak szavakkal. (k. zs.) is. A villanyszerelők munkájuk végeztével visszakapcsolták az áramot, de figyelmetlenségből egy hat házból álló szakasz áram nélkül maradt. A szerelők természetesen nem vették* észre a hibát, s nyugodtan, mint akik jól végezték dolgukat, visszamentek Üllőre. A villany nélkül maradt utca lakói ide-oda szaladgáltak, nem tudták, kihez forduljanak, aki bekapcsolná az áramot. Ekkor merült fel a jogos kérés, legyen Vecsésnek újból kirendeltsége, hiszen egy ilyen nagy község nem nélkülözheti az állandó ügyeletet. Talán sor kerül erre is, addig mindenesetre a vecsési tanácsházán — köny- nyen hozzáférhető helyen: a bejáratnál — elhelyeztek egy hibabejelentő ládát, ide kell elhelyezni az írásbeli bejelentéseket. A ládát az Áramszolgáltató Vállalat megbízottja naponta kiüríti, s így az esetleges hibákat gyorsabban orvosolhatják. (fcketéné) Így élünk mi... A TSZ-ELNÖK — ... tudok, amit tudok, de jobb, ha nem szólok semmit. — Miért? Ha igaza van, miért ne mondhatná meg a véleményét? Ha jól tudom, maga vezetőségi tag, kötelessége a tagság érdekében szólni... — Hogy igazam van? Hát mit gondol, miből van neki háza, kocsija, s miből futja a reprezentáiás, ha...? Ez a párbeszéd hangzott el az autóbuszon az előttem ülők között. A tsz-elnök volt terítéken, s nem is lepődtem meg, hiszen hasonló párbeszédet, avagy vitát hallottam már máshol is. Ezért határoztam el, hogy megnézem, hogyan él napjaink új alakja* a tsz-elnök. Egy átlag tsz-t választottam, olyat, ahol a gondok, problémák járásunk többi tsz- einek jellemzői is. Az elnök barátságosan fogadott, ám amikor elmondtam neki jövetelem célját, kissé el- korporult. — Mint tsz-elnök és mint magánember nyilatkozzam? Talán ez az első interjú, ha szabad így mondanom, és őszintén szólva, erre már régen vártam. Igen, hogy önmagunkról is beszélhessünk. Mert ha hiszi, ha nem — tette hozzá némi iróniával —, mi is emberek vagyunk. Lassan a negyedik X-et váltom fel, s hatodik éve vagyok tsz-elnök. Két gyermekem van, egy gimnazista fiam és egy kisebb lányom. A feleségem tanárnő. Politikai múltam nem nagy, a pártnak tsz- elnöki megválasztásom óta vagyok tagja. Első munkahelyem is mezőgazdasági jellegű volt, s mint helybeli lakatost kértek fel a vezetésre 1963-ban, az átszervezés után. Rengeteg probléma volt kezdetben — alap szinte semmi. Széthúzások, adminisztrációs gondok, értekezletek ... Talán most vagyunk ott, ahonnan akkor kellett volna indulni. Elégedetlen vagyok? Lehet, hiszen többet és jobbat szerettem volna már az előző években is elérni. A mezőgazdaságban azonban számítani kell külső tényezőkre is — belvíz, aszály, jég, állatok megbetegedése stb. — A munkatársaim szinte egy időben jöttek velem. Hogy vannak-e vitáink? Kétségtelen .,. Ezek azonban főleg a gazdaság szervezésével kapcsolatosak. A tsz-vezetők zöme ma már edzett szakember, s talán végre kinőttük azt a gyermekbetegséget, hogy amennyiben egy tsz-vezető rosszul végzi munkáját, elront valamit, átcsoportosítják máshová. A helyes az — ami a gyakorlatban most már mindinkább megvalósul: javítsa ki, hozza helyre, amit elrontott. Hiszen ő ismeri legjobban a hibákat kiváltó okokat. Mindez a tsz-ek önállóságával jár együtt. Persze, néha ijesztő is ez a nagy önállóság, az abból következő felelősség. — Mi mindenhez kell értsen a tsz elnöke? — Bizony, a jó vezetőnek a szervezés mellett a termeléshez is, de a kereskedelemhez is értenie kell. Felelősek vagyunk a tagság kenyeréért, megélhetéséért, no, és a népgazdaság asztalára is kell valamit tennünk. Melyik feladat a legnehezebb? A tagsággal bánni, igazukat orvosolni, személyes életükben, családi problémájukban segíteni, s ha kell — sajnos, elég gyakran —, a fegyelmezetlenségeket, lopásokat, részegségeket megtorolni. Ezek népszerűtlen feladatok, s bizony, ha olyan személyt érint, aki hangadó a tsz-ben, akkor jaj A járási labdarúgó-bajnokságról Nem irigylésre méltó a járá- i amilyenre régen nem volt pél- si labdarúgó-szövetség veze- í da. Tizenhat csapat indul a tőinek a helyzete. Minden va- j tervek szerint: Ecser, Úri, Tá- lószínűség szerint olyan baj- piósüly, Nyáregyháza, Gyömrő, nokság előtt áll járásunk, I Mende, Tápiósáp, Monori-erdő, Üllő II, Monor II, Maglód II, Pilis II, Vecsés II, Gomba, Vasad és KáVá. Nemcsak mennyiségileg, de minőségileg is kitűnő összetételű az idei bajnokság mezőnye. Négy olyan csapat indul az idei bajnokságban, amelyek tavaly még a területi bajnokságban rúgták a labdát. Természetes, hogy ezeket a csapatokat a szakemberek a bajnoki cím esélyeseiként emlegetik. Ugyanakkor itt van a tavaly bajnokságot nyert gyömrői együttes, a. tavaly is kitűnően szerepelt és a hírek szerint jól erősített Mende csapata, a teljesen átszervezett Monori-erdő együttese és a legjobbaknak is nagy gondot okozó Tápiósáp gárdája. Egyszóval nagyon izgalmas és színvonalas bajnokság elé nézünk. A járási labdarúgó-szövetség vezetői mindent elkövetnek, hogy a bajnokság simán, zökkenőmentesen induljon. Mint Antal János és Kiss Lajos, a szövetség vezetői elmondották, a bajnokság március 16-án kezdődik. A sorsolás egy-két hét múlva várható a megyei és a területi bajnokság sorsolásának figyelembevételével. (A sorsolást lapunkban közöljük!) Szalontai Attila az elnöknek. Akkor azonnal elindul a pusmogás — sok esetben a nyílt vádaskodás is —, miből van az elnöknek kocsija, miből épített házat stb. A kívülállók természetesen csak azt látják, hogy az elnöknek tényleg van háza, van kocsija is esetleg, de hogy a tsz elnöke ezért mit tesz, arra már nem gondolnak. Pedig köztudott, hogy a tsz elnöke nem napi nyolc órát dolgozik, de tizet, tizenkettőt is, hiszen a tsz ér dekében munkálkodik akkor is, amikor esetleg a cukrászdában ül, s egy baráti beszélgetés folyamán olyan ötleteket vagy terveket beszél meg, amik a tsz-nek esetleg tízszeres hasznot jelentenek. Hallottam már olyat is, hogy azt mondták: „Nocsak, a tsz elnöke hintán megy a falun keresztül, akárcsak annak idején a kegyelmes úr.” Arra azonban senki sem gondol ilyenkor, hogy egy több mint kétezer holdas határt bejárni ugyan hogy is lehetne másként. Az ilyenek persze kedvét szegik néha az embernek, de ezért kárpótol az, ha sikerül jó évet zárni, ha a beruházási program teljesül, ha_ építünk egy-egy új istállót, műhelyt vagy melléküzemet. — Egyéni cél? — Igen, ilyen is van a tsz- elnök életében. Szeretném, ha az egyetemi felvételem sikerülne, s hogy eredményesen vizsgázhassak majd ott. Nos, igen, szeretnék egy kocsit is venni, hogy végre többet lehessek együtt a családommal, s hogy együtt bejárhassam velük az ország nevezetes helyeit. Ezeknek a céloknak a megvalósítása azonban csak akkor lehet zavartalan, ha a tsz-elnök céljaival párhuzamosan futnak, ha megerősödik a gazdaság, nyugodtabb a munka. S hogy ez így lesz-e — nemcsak rajtam múlik. ORVOSI ÜGYELET Gyomron: dr. Lányi Péter (egészségház), Monoron: dr. Kövesi László, Üllőn: dr. Koncz Lajos, Vecsésen: dr. Tury István tart ügyeletet vasárnap. — Ügyeletes gyógyszertár Monoron a főtéri, Vecsésen a Halmi telepi. MŰSOR VIOZIK Ecser: Rita, a vadnyugat réme. Gomba: Kalandorok. Gyömrő: 19 éves voltam. H: Tündéri nők. Maglód: Mi les2 veled. Eszterke? H: Elrabolt expressz vonat. Mende: Elrabolt expresszvonat. H: Mi lesz veled. Eszterke? Monor: Egy ember az örökkévalóságnak. H: Rita, a vadnyugat réme. Nyáregyháza: Farkasvisszhang. Péteri: Férjhez adom a mamát. Tápiósáp: A nagymedve fiai. Tápiósüly: Tavasz az Oderán. Űri: Tíz kicsi indián. üllő: Lövés 3 kottára. H: Elsietett háziján Vasad: Rablók között. Vecsés: Holdudvar. H: A kőszívű ember fiai I—II. első oszlopokat, kifeszítették a vezetéket, hogy behálózzák vele az akkori kis községet. A világossággal együtt megjelentek a rádiók, rövidesen két mozi is létrejött a községben. (Igaz, ma csak egy van, de a második nem hiányzik, hiszen van tv.) Hogy miért mondtam el mindezt? Mert természetes, hogy a villanynyal együtt szükség volt arra, hogy egy kirendeltség működjön a községben, melynek dolgozói az esetenkénti hibákat azonnal kijavítják. A vecsé- siek tudták, hol székel a ki- rendeltség, bejelentették a hibát, s azt rövidesen orvosolták. Aztán valami közbejött, és a vecsési kirendeltség megszűnt, azaz, hogy „ráklépésben” átköltözött Üllőre. Vecsésen azóta is szinte állandóan fejlesztik a hálózatot. Uj transzformátort állítottak fel á zavartalan áramszolgáltatás biztosítására. Ilyen munkáknál esetenként szükség van arra, hogy áramtalanítsa- nak. Ez történt január 31-én Mint napjainkban az ivóvíztársulás, úgy jött létre valamikor régebben Vecsésen a villany társas ág is. Leásták az 1 V*f.v(>.vr»7 E '//őrt* Kirendeltség helyett — hibabejelentő a tanácsnál
