Pest Megyei Hírlap, 1969. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-28 / 49. szám

"TJtírim* 1969. FEBRUAR 28., FENTEK Kádár János beszéde (Folytatás az 1. oldalról) jelentkeztek az ország vezeté­sében, a döntő és a nép szá­mára legfontosabb mégis az a hatalmas alkotómunka, erőfe­szítés volt, amely hazánkból ipari országot, az iparosodás útján haladó szocialista or­szágot teremtett. Ezek a hibák súlyosak voltak, s a legkülön­bözőbb területeken — így a parasztsággal kapcsolatosan is — jelentkeztek. Ez kedve­ző lehetőséget teremtett a ma­gyar népi demokrácia, népi demokratikus államunk min­den ellenségének — a hazai és a nemzetközi ellenségnek egyaránt —, hogy támadást szervezzenek és rohamot in­dítson a népköztársaság meg­semmisítéséért és a történe­lem kerekének visszafordítá­sáért. 1956-ban, amikor a történe­lem feltette a magyar pa­rasztságnak a kérdést, hogy most hova, merre és kivel tartson, amikor arról volt szó, hogy a népköztársaságot kell megmenteni és a szocialista fejlődés útját kell bizosítani népünk számára, a magyar parasztság a történelem előtt nagy vizsgát tett. Nem az el­lenforradalom, hanem a mun­kásosztály mellett lépett a küzdőporondra és támogatta a Magyar Népköztársaság bel­ső rendjének helyreállítását, megszilárdítását, a szabadság, a szuverenitás biztosítását. A Magyar Szocialista Mun­káspárt 1956 után marxista— leninista párt módjára, elvi alapon járt el, dolgozta ki po­litikáját és határozta meg munkamódszerét. A politikai harcot a munkás-paraszt szö­vetség helyreállítása döntötte ek Amikor napirendre került a mezőgazdaság szocialista át­szervezése, a tapasztalatokon Apollo 9 (Folytatás az 1. oldalról) három utasa közül a későbbi kísérletek során kettőt szállít le a Holdra, míg az űrkabin Hold-kerülő pályán marad a harmadik űrhajóssal. A Hold felszínén végzett munka után a Lunar Module két utasával felemelkedik, és találkozót hajt végre az űrkabinnal. A két utas egy zárt csatornán jut vissza az űrkabinba, majd azt elválasztják a Holdra szálló egységtől, és az űrkabin rátér a Földre visszavezető pályára. A szükséges manővereket, az átszállást, az űrkabin és a Holdra szálló egység szét- és összekapcsolását, a két egység manőverezését kell kikísérle­tezni az Apollo 9. útja során. Az előzetes tervek szerint ezekre a kísérletekre az űruta­zás 5. napján kerül sor. Ekkor McDivitt és Schweickart az űrkabinból átmászik a Holdra- szálló- egységre, s elvégzi a szétkapcsolást. A különböző manőverek során kipróbálják a Holdra szálló egység hajtó­műveit, fékező és kormányzó rakétáit. FELVESZÜNK 5-8 éves gyakorlattal FELÜJITÖLAKATOST, VILLANYSZERELŐT és MŰSZERÉSZT. Szabad szombat. Bér: megegyezés szerint. Anyagok Gyára üzemgazdasági Osztály. Vác, Zrínyi u. 17. okulva arra gondoltunk, hogy ] a parasztságnak éreznie és i tudnia kell, hogy osztálytestvé- j rünk, akivel végül is egyetér­tésre jutunk. Szilárd elhatáro­zásunk volt, hogy az önkéntes­séget, a demokráciát betartjuk, a termelőszövetkezeti mozga­lom szervezésének időszaká­ban is. Parasztságunk nagy törté­nelmi érdeme, hogy megértet­te a párt, az idők szavát és a mezőgazdaság szocialista útjá­ra lépett. Annak idején azt mondot­tuk — és ma is ezt vall­juk —, hogy a szocialista mezőgazdaság szervezetének, a termelőszövetkezeteknek töb­bet kell nyújtaniok a pa­rasztember számára, mint korábban az egyéni gazda­ságok nyújtottak. A parasztcsaládok évi jö­vedelmének értéke a terme­lőszövetkezetekben tíz év alatt az átlagos 22 000 forintról 26 000 forintra nőtt, ami országos átlagban na,gyón komoly fejlődést mutat. Termelőszövetkezeteink pa­rasztsága társadalmilag és politikai öntudatban is so­kat fejlődött. Ez lemérhető az emberek gondolkodásán, azon, hogy éretten politizálnak, foglalkoznak közügyekkel, ha­zánk és a nemzetközi élet problémáival. A termelőszövetkezeti esz­me immár győzött a gondol­kodásban, testet öltött a gya­korlatban. — A Központi Bizottság, a kormány az eddigiekhez ha­sonlóan ezután is kellő fi­gyelemmel és odaadással fog­lalkozik az agrárpolitika idő­szerű kérdéseivel, parasztsá­gunk problémáival, az immár szocialista tartalmú munkás­paraszt szövetség további erősítésének kérdésével. Szo­cialista útra lépett paraszt­ságunk ilyen értelemben és e vonatkozásban is számíthat a párt Központi Bizottságá­ra, egész pártunkra, a kor­mányra, tanácsainkra. Ugyan­akkor azt is szeretném hang­súlyozni: a Központi Bizott­ság, a kormány, a tanácsok js számítanak, építenek pa­rasztságunkra. Az ünnepi üléssel befeje­ződött Kádár János három­napos győri programja, s a párt Központi Bizottságának első titkára a délutáni órák­ban visszautazott Budapestre. A HATOMK... A vietnami négyes konfe­rencia hatodik teljes ülése tükrözte a harcoknak a hely­színen való felélénkülését és ezért élesebb hang jellemezte a felszólalásokat. BERLIN -1969. FEBRUÁR 27 Johannes Dieckmann professzor, az NDK államtanácsa el­nökhelyettesének ravatalánál a Német Demokratikus Köz­társaság vezető államférfiai álltak díszőrséget. Az előtérben (balról jobbra) Walter Ulbricht és Willi Stoph. Nixon amerikai elnök, a bonni politika látványos támogatá­saként • ellátogatott Nyugat-Berlinbe. Képünkön: Nixon és Schütz Nyugat-Berlin kormányzó polgármestere, a Heine utcai ellenőrzőpontnál. Nixon négyórás nyugat-berlini látogatása után Rómába repült. ŐszK erenc 6. Farkas őrnagy átnézte az összes jegyzőkönyvet, a hely­színrajzokat, újra elmeséltette Kováccsal, amit eddig tudott. És ez nem volt sok. A had­nagy felettébb kellemetlenül érezte magát és kérte, hogy mentsék fel az ügyben való részvétel alól. — Ide figyeljen, Kovács elvtárs! 1948-ban, amikor a pályát kezdtem, engem egy gyárból vittek be a rendőrség­hez. Első ügyem egy gyilkos­ság volt. Képzelje el, hogy én a gyilkossal meséltettem el magamnak az eseményeket, fizettem neki három fél ru­mot, és meghívtam anyámhoz vacsorára. A mi munkánk egy kissé hasonlít a kártyáséhoz. Kell hozzá tudás, szerencse, intuíció, sőt, még jó lapjárás is. Maga most rossz passzban van. — Igen, de az őrnagy elv­társ azt mondta, hogy menjek el villamosellenőrnek. — Engem annak idején cuk­rásznak küldött a főnököm ... Este, Farkas javaslatára, le­mentek a Levendulához cím­zett zenés presszóba. — Szét akarok nézni — mondta Farkas. Amint beléptek, megállt a ze­ne, és mindenki kíváncsian nézte Kovácsot. — Nyomozgatunk, Lacika — csivitelt Lillácska a presszó­gép mögül, és Kovács szere­tett volna elsüllyedni. Farkas csendesen megjegyezte: — Csinos... Zöldi egy pillanat alatt az asztaluknál termett. — A sógorom, egyben a megyei lap tudósítója — mu­tatta be Kovács. — Apropos! Irt már erről az ügyről valamit az újság? — Sikerült megakadályoz­nom — büszkélkedett a had­nagy. — Elég rosszul tette. Hal­lom, a városban tizesével szá­molják az áldozatokat. Imi kell róla, jobb, ha tőlünk tud­ják az igazat. — De megzavarjuk a nyo­mozást ... — Gondolja, hogy a szatír az újságból tudja meg, hogy keressük? — Köszönöm, őrnagy elv­társ. Hiába, megyei szinten jobban látják a helyzetet — bókolt Zöldi, és kajánul né­zett sógorára. — Ni csak! A mi Sherlock Holmesünk — lépett az asztal­hoz Kerekes Gergely nyugdí­jas gyógyszerész, a népfront helyi titkára. — Az elvtárs jött a megyétől? — fordult Far­kashoz. ' — Honnan tudja, hogy egy­általán jött valaki a megyétől — kérdezett vissza az őrnagy. — A patikában mondta va­laki ... Tudod, kérlek — meg­engeded, hogy tegezzelek — én örültem neki. Persze, mi nem hibáztatjuk Lacit, mert szeretjük. Tagja a népfront­bizottságnak is. De ez a szé­gyen, ami a várost érte, az borzalom... — Mi lenne ebben a város­ra borzalom? — Nem jó feltűnni. Most mindenki ránk figyel. Hama­rosan kiderítik azt is, hogy nem jó a politikai munka... — Senki nem fogja a sza- tírért a népfrontod felelőssé tenni... — Akkor is kínos. Mi büsz­kék vagyunk N.-re. Nálunk ilyen dolgok nem fordultak elő. Másodikok vagyunk a megyében a tisztasági ver­senyben. A klubok pedig itt működnek a legjobban. A múlt évben is hatvan előadást tartottunk... — Gratulálok —hajolt meg Farkas. — Ez a ti bajotok — sértő­dött meg az öreg. — Ti, pes­tiek, mindig lenézitek a vidé­ket. Tudod, hogy milyen ne­héz húsz embert beszervezni egy ateista előadásra? Persze, amikor a Hirschler jön nemi felvilágosítást tartani, akkor tele a terem ... — Ezek szerint a lelki élet­nél jobban érdeklik az embe­reket a materiális dolgok. Le­het, hogy a szatírt is ti vilá­gosítottátok fel? Szerencsére Kerekes . bácsi nem fejezhette be. Különben elmesélte volna a tíz hintát, mely a népfront patronálása mellett épült; de ki vágódott a Levendula ajtaja. Valaki be­kiabált: — Laci, gyere ki! Megvan a szatír. Mindenki az ajtónak ug­rott. Kovács és Farkas utol­jára jutott ki. Kerekes Ger­gely intézkedett: Száz kilométerrel (Folytatás az 1. oldalról) dapesten a Vác felé vezető vo­nal rákosrendezői—újpesti ré­szét kell átalakítanunk. — Mikor érnek célhoz? — Azt hiszem valamennyi vonatozó olvasó, aki gyakran jár ezen a vidéken, szívesen hallja, hogy júniustól már Vác alsóig mindenütt hézag nélküli síneken, sebességkorlátozás nélkül roboghatnak a vonatok. Ez egy gyorsvonat esetében Budapest és Vác között négy­öt perces nyereséget jelent. A sebességet száz-százhúsz kilo­méterre növelhetik. — További menetrend? — Ami az építést illeti: még az idén megszüntetjük a Verő­ce előtti leágazást, illetve be­kötést Balassagyarmat felé. A háború alatt tönkrement egy szakasz, azt nem állították: helyre, hanem a Balassagyar­mat felől érkező, vagy oda igyekvő vonatokat a Vác—Szob közötti vágányról ágáztatták le. Ez azt jelentette, s jelen­ti, még ma is, hogy az egyik vágánypárt keresztezi a letérő sínpár, ez pedig forgalmi ké­sedelem, akadály. Úgy segí­tünk rajta, hogy egy harmadik sínpárt építünk s azt vezetjük be Vácrál Gyarmat felé. t. gy. Emberek és szivattyúk (Folytatás az 1. oldalról) út víz alatt áll. Itt szivaty- tyúnk dolgozik. Pilisről is érkezett bejelentés és Vecsé- sen is károkat okoz a víz. Dömsöd környékén, a szú- nyogi szivattyútelepünk má­sodpercenként hat köbméter vizet szív. A megyében több helyütt harmadfokú készült­ség van, jelenleg közel 700 ember dolgozik és 28 szi­vattyú — jelenti — KÖVIZIG. A Budapesti Közúti Igaz­gatóságon a szerda óta tör­tént változásokról érdeklőd­tünk: — Az M—1-es út Törökbá­lint és Bicske közötti sza­kaszán 60 km-re korlátoz­tuk a járművek sebességét, mert az út „felfagyott”. A Nagykőrös és Szolnok kö­zötti utat lezártuk. Itt a Ger- je-patak kiöntött, a terelőút:. Abony—Vezseny. A 3-as úton a kisalagi csárdán,ál és egy mellékúton Galgamácsánál szintén lezártuk a forgalmat. Gárdos—Mészáros S.—Tamás Kiállítás a DKV-nál (Folytatás az 1. oldalról) többségét szovjet cégek szállí­tották. Ezek tájékoztató anya­gát bocsátotta most közre a szovjet reklámiroda. A hely­színi beszélgetés, eszmecsere kapcsán a nagykövetség keres­kedelmi képviselője felaján­lotta, hogy szovjet szakfilme­ket, a nagy ország tájait be­mutató rövidfilmekkel együtt, vetíthetnének Százhalombat­tán. Ám elhangzott az ellen­vetés: az itt dolgozók jelentős része pesti lakos. Borisz Konsztantinovics Puskin elmo­solyodott és azonnal készen állt egy újabb ötlet: a követ­ség kétszáz személyes vetítő­termét szívesen rendelkezé­sükre bocsátják. Munkatársunk azt kérdezte B. K. Puskintól, ismeri-e Százhalombattát, és ha igen, mi a véleménye a vállalatról. A válasz így hangzott: — Természetesen ismerem, s a lehető legjobbat tudom mondani a finomítóról és szakembereiről egyaránt. Ki­tűnően együtt dolgoztak hon­fitársaimmal, a szovjet szere­lőkkel és tanácsadókkal. Eny- nyit nyilatkozhatok. Ha nem is hosszú, gondolom, a lényeg benne van. A kiállításon egyúttal tab­lókon mutatták be a Szovjet­unió sok egzotikusán szép tá­ját, embereit, állatvilágát. t. gy. — Helyet a rendőrségnek! A presszó előtti téren, nagy csoport közepén, hosszú hajú suhan cot tartottak fogva. Beatles-frizurája csapzottan lógott, szeme ijedten forgott. A tér másik oldaláról futva kö­zeledett Sipos tizedes és Cson­tos. — Itt kell meglincselni — sipított egy éltes nő. Végre sikerült megtudni, hogy mi történt. A fiatalem­ber mellett álló lány az erdőn át jött haza. A fickó mellé­szegődött és megtámadta. Csontos, Kovács fülébe súg­ta. — Ez a huligán tett nekem is ajánlatot. A lányt és a fiút bekísérték a kapitányságra. — Az úgy volt — kezdte a lány —, hogy az erdőn át jöt­tem. Akkor a szatír mellém- szegődött. Először csak azt mondta, hogy szép este van, és ilyenkor csak két dolgot le­het csinálni, de neki nincs kedve moziba menni. Aztán meg azt mondta, hogy az apja bent van a gyárban, és üres a lakás ... — Ez csak nem bűn — szólt közbe a fiú. — Maga most hallgat! — ta­nácsolta Farkas. — Bántotta magát? — kér­dezte Kovács. — Nem... De követett és mindenfélét mondott. Aztán én szaladni kezdtem, és mire kiértem az erdőből, sok ember jött, akik elfogták ... — Sóder az égész. Amikor vakerálni kezdtem neki, még vihogott is. Erre én azt hit­tem, hogy jó vagyok nála, hát ráhajtottam. Erre bedilizett. Azt hittem, hogy amolyan úri­lány, aki, mielőtt utolérik, fut két tiszteletkört. Ki a fene gondolta volna, hogy ez lesz belőle. — Egyáltalán, ki maga? — Bartos Zoltán. A faterom góré a gyárban. Én nem lakom itt, csak két napra megláto­gattam az öreget... Kovács felhívta Bartost a gyárban. A fiú igazat mon­dott. — Jegyzőkönyv nem lesz? — kérdezte a lány. — Ha akarod, én felveszem — ajánlotta a fiú. Együtt mentek ki az épület­ből. Egyenesen a Levendulá­ba. — Ezeket sikeresen összebo­ronáltuk — nevetett Farkas. — Nehogy azt higgye, őr­nagy elvtárs, hogy holnap az egész város ezt az esetet is nem írja a szatír számlájára. Az emberek lassan száz eset­ről beszélnek, holott összesen három volt... — Négy — szólt közbe Si­pos tizedes, aki már előbb be­lépett, de nem merte a tisztek dialógusát megszakítani. — Micsoda? — Jelentem, egy fiatal pár van itt. A lányt ma este meg­támadták. — Engedje be őket. Az újabb áldozat Kiss Anna volt. A fiú, aki bekísérte, egye­temi évfolyamtársa és vőlegé­nye: Zsoldos Géza, az egyetem KISZ-titkára. A lány csak annyit tudott, hogy egy fiatal, kisportolt termetű férfi volt a támadó. A sötétben semmit nem látott. A fiú sírt dühében, és tehetetlenséggel vádolta a rendőrséget. — Ne féljen, fiatalember. Egy hetet nem adok, és ke­zünkben lesz a tettes. Másnap reggel megjelent Farkasnál Bálint János, a gyár párttitkára, a város ‘ország- gyűlési képviselője: — Elvtársak! Itt tenni kell valamit. Nem fenyegetni aka­rok, de ha nem kapják el azt a bűnözőt, én interpellálok a nemsokára kezdődő ország- gyűlési ülésszakon ... — Pont ez hiányzott — mor­góit Farkas. — Kovács elv­társ! Hívja be a munkásőr- parancsnokot. A segítségüket fogjuk kérni . .. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents