Pest Megyei Hírlap, 1969. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-25 / 46. szám

\ PEST MEGY ''zMírlsm 1969. FEBRUÁR 35., KEDD Április 20: időközi választások (Folytatás az 1. oldalról) 38-ig állapítják meg, hol kell kiírni választást, inert a mandátum lejárta előtt megüresedett a tanácstagi hely. Előzetes jelentések sze­rint mintegy 120—130 körzet­ben kerül sor az új községi tanácstag megválasztására. Ugyanakkor 12—13 járási és városi, valamint két-három megyei megürült tanácstagi hely betöltéséről is gondoskod­ni kell. Kidéiül a most folyó válasz­tási előkészületekből, hogy a választók általában megfelelő embereket küldtek a tanácsok­ba. Szórványosan is alig fordul elő, hogy kénytelenek lettek volna visszahívni azt, akit megtiszteltek bizalmukkal. A legtöbb üresedés önkéntes le­mondás folytán következett be, mégpedig az esetek zömében a le­mondott tanácstag másirá­nyú elfoglaltsága miatt. Többen tízért adták vissza mandátumukat, mert a körzet­ből, sőt a községből is elköl­töztek. S természetesen néhány esetben a tanácstag elhunyta teszi szükségessé a választás kiírását. A jelölő gyűlésekre március 20. és 30-a között kerül sor. A gyűléseken a helyi Hazafias Népfront bizottság tesz javas­latot a jelölt személyére néz­ve, de a megjelent választó- polgárok ezt a javaslatot nem kötelesek elfogadni. Elvethetik jelöltségét, mást, vagy másokat is jelölhetnek mellette. Belvíz éjjel-nappal (Folytatás az 1. oldalról) rencsére sérülést nem követelt, de nézzük, mi történt a me­gyében, hogyan vészelték át a községek a gyors olvadást. Munkatársunk szombat éj­jel Alsógödön járt, ő mondja: — Bojcár János és Berenczi István, a községi tűzoltópa­rancsnok, alig hajtotta le a fejét az elmúlt héten. Nemrég itt még 80 centis víz volt, a házak megrepedtek, sok he­lyütt a szobákból vödörrel ön­tötték ki a vizet. Harminc ön­kéntes tűzoltó áll most is ké­szenlétben, s munkájuk ered­ménye, hogy akik kiköltöztek lakásukból, most már vissza­térhetnek. Ha elvonul a belvíz, marad még gondjuk: tíz kilo­méter hosszú tömlőt kell meg­szárítaniuk. — Most már nincs baj — sóhajtanak a KÖVIZIG szak­emberei. — Persze, a készült­ség és az állandó ügyelet még tart egy-két napig, de a mun­ka nagy részén túl vagyunk. A rádióban reggel téves informá­ciót adtak — Hévízgyörkön ko­rántsem olyan rossz a helyzet: sikerült 10 centimétert leszi­vattyúzni a 30—35 centis víz­ből. Az 50 veszélyeztetett ház közül csak egy ázott be. Gal- gamácsán megnyitottuk a pa­tak betonját, és így el lehetett vezetni a vizet. Továbbra is harmadfokú készültség van Alsógödön, Dunakeszin és Fo­ton. A megyében 1100 ember dolgozik, és 15 szivattyú vezeti el a belvizeket. A tűzoltók végre pihenhet­nek. Már csak a gödöllőiek dolgoznak Veresegyházon és a helyiek Tárnokon, ahol a tsz burgonyaraktárát öntötte el a víz. — A váci vonalon dolgo­zunk, és a pomázi bevezető kábel javítását végzik embe­reink — kaptuk a hírt a Bu- dapest-vidéki Postaigazgató­ságtól. T. E. Kevés az építőanyag (Folytatás az 1. oldalról) hogy az időjárás kedvez hoz­zá. — Korszerűbb megoldások? — Reméljük, az idén sikerül megkapni az ehhez szükséges anyagiakat: szeretnénk a mos­tani lánctalpas markolókról az úszó kotrókra áttérni. Dél­egyházán a kimarkolt homo­kos kavics helyén már úgyis nagyméretű tó áll. Egyúttal vibrációval — vízzel mosnánk a terméket, hogy a mostaninál jobb minőségű anyagot ad­hassunk az építőiparnak. El­képzeléseinket eddig visszave­tették, reménykedünk abban, hogy végre sor kerül rá. T. Gy. Napirenden a marhahús (Folytatás az 1. oldalról) melés szorosan összefügg a lakosság ellátásával, de ex­portlehetőségeink növekedésé­vel is — a közelmúltban is több fontos intézkedéssel, kü­lönböző akciókkal, kedvezmé­nyekkel ösztönözték a tartás fellendítésére állattenyésztő közös gazdaságainkat. Az ál­lomány gyarapítását — átme­netileg ugyan a felgyülemlett szerződéses jószág még aka­dályozza —, de hosszabb tá­von, már jövőre is, nagy szük­ség lesz idehaza s a külföldi piacokon is a marhahúsra. Ezért a háztáji gazdaságokban több, újabb kedvezménnyel igyekszik a kormányzat elő­segíteni a tenyésztési kedvet. Az érdekeltek hamarosan meg­ismerhetik a rendeleteket, amelyek a különböző feltéte­lektől függően, készpénzössze­get és takarmányt biztosíta­nak a háztáji szarvasmarha­tartóknak. Pest megyében laké Budapesten dolgozó szakmunkásokat MELLÉKFOGLALKOZÁSBAN, lakókörzetükben önállóan vállalható JAVÍTÁSI MUNKÁRA ALKALMAZUNK a villany-, víz-, gázszerelő, a lakatos, a festő-mázoló, a parkettás, az üveges, az asztalos, a kárpitos, a kőműves és a burkoló szakmában. Személyes megbeszélés, felvilágosítás céljából a jelentkezőket naponta 14-től 16 óráig, szombaton 8-tól 12 óráig fogadjuk. Budapest XIII., Pannónia utca 25. szám alatti kirendeltségünkön. FŐVÁROSI JAVÍTÓ-SZERELŐ VÁLLALAT MEGYEI szolgálata (Folytatás az 1. oldalról) gabona-önellátás küszöbére, ami mór önmagában is nagy jelentőségű és jellemző tény. Kétségtelen, hogy Ajub Khan alatt Pakisztán, a harmadik világ mércéjével mérve, dina­mikusan fejlődött. Ajub Khan rendszerének alapja ugyanis az úgynevezett bázisdemokrácia, amelyet a Times úgy minősített, hogy: „hullámtörőt állít az igazi né­pi érzelmek megnyilvánulásá­nak”. Ez a hullámtörő — a 120 ezer elektor testületé, amely választ, és ezáltal kü­lönleges, privilégizált helyet tölt be. Ezt a rendszert, amely nemcsak a korrupció lehetősé­gének, hanem az ellenzék ki­szorításának is biztosítéka, Ajub Khan ellenfelei évek óta hevesen támadják. Még 1964 végén, az akkori elnökválasz­táson az ellenzék közös jelöltet állított Ajub ellenében: Fatima Dzsinah-ot, az ál­lamalapító hetvenegyné- hány éves nővérét. Ajub elektori testületé azon­ban biztosította az elnök új­raválasztását (bár a hangulat­ra jellemző volt, hogy Ajub- nak a tervezettnél hetekkel előbb egybe kellett hívnia az elektori testületet, oly gyor­san harapózott el — még a bázisdemokraták körében is — az ellenzéki agitáció). Az a konzervatív politikusokból álló, nyolc pártot tömörítő Demokrata Akcióbizottság, amely a múlt héten szóvivő útján felvette az érintkezést Ajubbal, elsősorban ennek a közvetett választási rend­szernek a közvetlenné téte­léért küzd, és akciói csupán párhuzamosak Bhutto elgon­dolásaival. És éppen ebben van Ajub utolsó lehetősége. Amikor pénteken bejelen­tette, hogy nem indul a jövő évi elnökválasztáson, az elnök ügyesen megígérte, hogy tár­gyalni kíván a választási mechanizmus megváltoztatá­; sáról. Az ellenzék számára viszont feltételül szabta, hogy közösen kell elérniök a meg- ! egvezést, s ez tagadhatatlanul legalábbis azt a lehetőséget biztosítja Ajub Khannak, hogy döntő beleszólása le­gyen a rezsimmódosításba. Ép­pen ellenfeleinek megosztott­ságára építhet, hiszen volta- j képpen belpolitikai irányí­tási módszerei hozták létre az ellenzék nagyonis labilis egységét. Nem véletlen, hogy a többi ellenzéki párttal szem­ben Bhutto és a Kelet-pakisz­táni Awami Liga vezére, Sheik Mujibur Rahman (aki annak az országrésznek fokozott autonómiáját követeli), egy­aránt elutasította az Ajubbal való tárgyalást. Bhutto üd­vözölte Ajub visszavonulási szándékát, kinyilvánítván sa­ját ambícióját a hatalomra Kérdés azonban, hogy a pó­kerjátszma miként alakú! azok után, hogy Ajub Khan — kártyanyelven szólva — újra keverte a lapokat? Mindenesetre a pakisztáni tájékoztatásügyi miniszter vé­leménye szerint Ajub Khar, és az ellenzéki pártok között tartandó tárgyalásokra min­den valószínűség szerint né­hány napon belül sor kerül. NIXON BRÜSSZELBŐL LONDONBA ÉRKEZETT (A Schiceizer Il­lustrierte karika­túrája) (Folytatás az 1. oldalról) alábbis pillanatnyilag alkotha­tó képbe. Nem vitás, hogy az új elnök tisztában van azzal a külpolitikai csődtömeggel, amelyet elődje hagyott rá, és minden jel szerint két fázis­ban próbál valamit tenni. Elő­ször is szeretné megerősíteni a meglehetősen zilált állapotban levő atlanti tábort, és ehhez nem, habozik felhasználni a csehszlovák fejleményekkel kapcsolatos nyugati aggályo­kat sem. Másodszor — állítá­sa szerint — szeretne párbe­szédbe kezdeni a szovjet veze­tőkkel. Ennek a koncepciónak a jegyében szinte természetes, hogy ezt a találkozási szándé­kát Nixon éppen a NATO- székházban tartott beszéde so­rán hangoztatta. Csak a tettek dönthetik el, mennyi ebből a találkozási szándékból az enyhülésre irá­nyuló őszinte óhaj, és mennyi az elnöki tevékenység kezdő- sebességéhez szükséges pro- pagandisztikus elem. Nixon többek között az NSZK-t is meglátogatja, és ennek során Nyugat-Berlint is felkeresi. Ez mindenképpen negatív gesztus, de lehetséges, hogy mire sor kerül rá, a nyu­gat-berlini „kiállás” jellege is módosul kissé. Arról van szó, hogy Danelius, a Nyugat-berli­ni Szocialista Egységpárt el­nöke kijelentette: ha nem tar­tanák a nyugatnémet elnökvá­lasztást Nyugat-Berlinbeh, ez lehetővé tenne az NDK kor­mányával olyan tárgyalásokat, amelyek eredményeképpen a nyugat-berlini polgárok — esetleg már húsvétkor — tö­megesen átléphetnék az NDK fővárosának határát. Az NSZEP központi lapja, a ber­lini Neues Deutschland, teljes terjedelmében helyt adott Da-' nelius nyilatkozatának, ame­lyet nyugati körökben a leg­nagyobb figyelemmel elemez­nek. Richard Nixon, az Egyesült Államok elnöke hétfőn 17.50 órakor Brüsszelből megérke­zett Londonba, ahol szerda reggelig tartózkodik, hivatalos látogatáson. A repülőtéren 11. Erzsébet angol királynő nevé­ben Lord Cobbold, a kormány nevében pedig Harold Wilson miniszterelnök fogadta. Az ünnepélyes fogadtatás után Nixon gépkocsiba szállt, s Chequersbe, a brit miniszterel­nök vidéki rezidenciájába in­dult. Chequersbén a két kor­mányfő nyomban hozzákezdett a tárgyalásokhoz. Miért törvénysértő a nyugi t-berlnú elnökválasztás? Dr. Haraszti György, az Eötvös Lorándi Tudomány- egyetem állam- és jogtudományi karának tanszékvezető egyetemi tanára, ismert nemzetközi jogász nyilatkozatát közöljük arról, hogy a nemzetközi jog milyen alapvető elő­írásaiba ütközik a nyugat-berlini elnökválasztás provoka­tív terve. — Minden állam csak saját területén gyakorolhat jogható­sági funkciót. Ebből követke­zik, hogy az állami szuvereni­tás gyakorlását jelentő elnök- választás is csak saját terüle­ten bonyolítható le. Mivel Nyugat-Berlin nem része az NSZK-nak, az NSZK ott jog­szerűen semmiféle címen nem léphet fel joghatóságként. — Berlin együttes megszál­lását a Szovjetunió, az Egye­sült Államok és Anglia még a háború folyamán, 1944. szep­tember 12-én határozta el. Ekkor írták alá a három nagy­hatalom képviselői Londonban az Európai Tanácskozó Bizott­ság keretében azt a jegyző­könyvet, amely a németorszá­gi megszállási övezetekről és Nagy-Berlin igazgatásáról ren­delkezett. A szovjet megszál­lási övezetbe tartozó Nagy- Berlin igazgatásának rendezé­sét abban az időben indokolttá tette az a körülmény, hogy a legyőzött Németország felett a főhatalmat ténylegesen gya­korolni hivatott Szövetséges Ellenőrző Tanács székhelyéül a nagyhatalmak Berlint jelölték ki. Az 1945. februárjában tar­tott jaltai konferencián csu­pán annyiban módosult a hely­zet, hogy elvi megállapodás jött létre, amely szerint Fran­ciaországot is bevonják, a meg­szálló hatalmak közé. — Berlint, amely a szovjet megszállási övezetbe tartozott, a szövetségesek egyetlen pilla­natig sem gondolták valami­féle ötödik zónaként elkülöní­teni, hanem arra való tekin­tettel, hogy a Szövetséges El­lenőrző Tanács itt székel, csu­pán közös igazgatás alá he­lyezték. Ezt a vonatkozó egyezmények is kifejezésre juttatták: míg a potsdami jegyzőkönyv és az ellenőrző apparátusról szóló egyezmény szerint a szövetséges haderők főparancsnokai saját megszál­lási övezetükben a legfőbb hatalmat gyakorolták, a berli­ni szövetségközi kommandatú- rát — a létrejött megálapodás értelmében — csak az igazga­tás joga illette meg. Egész Berlin szovjet övezetbe való tartozását mutatja az a tény, hogy a nyugat-berlini szekto­rokat átszelő vasutak és vízi- utak feletti intézkedés joga is Kiesinger nyu­gatnémet kancel­lár vasárnap dél­után egy Stuttgart környéki üdülőhe­lyen ismét talál­kozott Szcmjon Carapkin szovjet nagykövettel. A kancellár és a nagykövet 24 órán belül már másod­szor tanácskozott, feltehetően Bonn- nak arról a dönté­séről, hogy a nyu­gatnémet elnökvá­lasztást Nyugat- Berlinbcn kívánja megtartani. Képünkön: Ca­rapkin távozik a találkozóról. a szovjet megszálló erők fő- parancsnokánál maradt. — A nyugati megszállási övezetek jogellenes önállósítá­sát és trizoniaként való egye­sítését követte a berlini kom- mandatura működésének meg­hiúsítása és külön igazgatási szerve, majd pedig önálló vá­rosi tanács létrehozása Nyu- gat-Berlinben. Odáig azonban a nyugati hatalmak sem men­tek el, hogy Nyugat-Berlint az 1949-ben létrejött Német Szö­vetségi Köztársaság részének tekintsék, sőt megtagadták hozzájárulásukat, amikor az NSZK alkotmányának szere­pét betöltő, úgynevezett Grundgesetzben — alaptör­vényben — tizenegyedik tar­tományként Nyugat-Berlint kívánták feltüntetni. — Jelenleg tehát Nyugat- Berlin az NSZK-tól különálló jogi egység, amely a három nyugati nagyhatalom megszál­lása alatt áll. Más kérdés, hogy ma már ez a megszállás sem tekinthető jogszerűnek. A mai nemzetközi jog alapján, amely a hódítás jogát már nem is­meri el, minden megszállás csak átmeneti jellegű lehet. A négy szövetséges nagyhata­lom 1945. június 5-én Berlin­ben aláírt nyilatkozatából egyébként is kiderül, hogy ezek a hatalmak a megszállás­sal a német militarizmus vég­leges kiirtását és gazdasági alapjainak, a nagy német mo­nopóliumoknak a felszámolá­sát célozták. Ebből követke­zően a megszállást ideiglenes intézkedésnek szánták, amely­re csak addig volt szükség, amíg megteremtik a demokra­tikus, békeszerető Németor­szágot. Köztudomású viszont az is, hogy a nyugati nagyha­talmak a megszállás eredeti céljáról már régen megfeled­keztek és Berlin egy részének megszállásához egészen más célok érdekében ragaszkod­nak. — Ha szigorúan a nemzet­közi jog Szemszögéből vizsgál­juk a kérdést, arra a követ­keztetésre kell jutnunk, hogy az NDK szuverenitásának egész Berlin területére ki kel­lene terjednie, minthogy an­nak idején Berlin a maga egészében szovjet megszállási övezetbe tartozott, jelenleg pedig az NDK területén van. Az NDK kormánya — a nem­zetközi béke biztosítása érde­kében — hajlandó Nyugat- Berlin különleges státusát el­ismerni, amely szerint ez a te­rület független és semleges szabad várost alkotna, ebből semmiképpen sem lehet arra a következtetésre jutni, hogy az NSZK-t Nyugat-Berlin terü­letén valamiféle különleges jo­gok illethetik meg. Ha tehát az NSZK most Nyugat-Berlin te­rületén akarja megrendezni az elnökválasztást, ezzel a nem­zetközi békét veszélyeztető provokációt követ el. amelyet a nemzetközi jog egyértelmű szabályai súlyosan elítélnek, s amelyért a nemzetközi felelős­ség ezt az államot terheli — fejezte be nyilatkozatát Ha­raszti professzor. Pakisztáni pókerjátszma

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents