Pest Megyei Hírlap, 1969. február (13. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-21 / 43. szám
1969. FEBRUAR ZI., PENTEK PEST MEGYEI ^Kivlan 3 Hézagok a szabályzatban Még öt esztendő A gazdaságirányítás új rendszerében sem szorultak háttérbe a munkavédelem és a balesetelhárítás szabályai. Sőt fokozottabban előtérbe kerültek, mert onnan, ahol a munkakörülmények rosszak, ma már könnyebben odébállhatnak a dolgozok. A tanácsi iparvállalatok vezetői jól tudják mindezt, ezért, a korábbi évekhez viszonyítva, tavaly már sokkal nagyobb gondot fordítottak a dolgozók munkavédelmi és balesetelhárítási helyzetének megjavítására, bár a statisztika egyelőre nem mutat kedvező változást. 1967-ben 318, köztük egy halálos és egy csonkulásos, 1968- ban 337, köztük egy halálos és öt csonkulásos baleset történt a megye tanácsi iparvállalatainál. 1968-ban az ország minden vállalatának el kellett készítenie a maga munkavédelmi szabályzatát. Azokban, amelyeket a megye tanácsi iparvállalatai állítottak össze, az általános szempontok nem érvényesültek maradéktalanul. A Ceglédi Cipőipar, valamint a Pest megyei Vegyi és Kézműipari Vállalat gyömrői telepének szabályzata például a különös veszélyforrásokra nem hívja fel a figyelmet, a Váci Autójavító és Fémipari Vállalat á nők és a fiatalkorúak védelmével egyáltalán nem foglalkozik. Általános tapasztalat, hogy a dolgozók észrevételei, javaslatai a szabályzatokban csak imitt-amott kapnak helyet, sőt vállalatuk munkavédelmi szabályzatát sokan nem is ismerik. Sajnálatosan kevés szabályzat foglalkozik az úgynevezett rejtett veszélyforrásokkal. A kivételek közé tartozik a Szentendrei Kéziszerszámgyár, ahol a rugógyártáshoz védőkötényt, az edzőműhelyben ciángázkiszűrű berendezést rendszeresítettek. Ellenpéldaként a Gödöllői Fémtömegcikkipari Vállalatot említjük meg. Ott a bakancs kihordási idejét 8 hónapról két évre emelték fel, és a hegesztőket védőbakanccsal és lábszárvédővel nem látták el. A hol negyedévenként, hol havonta megtartott biztonságtechnikai szemlék által felfedett hibák megszüntetésére megszabott határidőket, munkaerőhiányra, túlterheltségre s egyéb okokra hivatkozva, sok helyen nem veszik figyelembe. A Pest megyei Zöldség és Gyümölcsfeldolgozó Vállalat ceglédi telepén például a szemle jegyzőkönyve is elveszett. Itt egyébként a balesetek kivizsgálása is gyakran elhúzódik. Vannak munkakörök, melyeknek betöltőit, a vállalati munkavédelmi szabályzat szerint időszakos orvosi vizsgálatra kell küldeni. Nem mindenütt küldik el őket. A Maglódi Vasipari Vállalat például festőit és csiszolóit évek óta nem vizsgáltatta meg. Múlt év augusztus elsején is, csak a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának negyedszeri felszólítására pótolta mulasztását. Különösen szembetűnő, hogy a fiatalkorúak időszakos orvosi vizsgálatával sehol sem törődnek. A szociális körülmények és a munkabiztonsági berendezések az utóbbi időben jelentősen megjavultak, vagy javulóban vannak a Pest megyei Vegyi és Kézműipari Vállalat szentendrei telepén, a Szentendrei Kéziszerszámgyárban, a Monori Kefegyárban és a Pest megyei Mű- anyagipari Vállalatnál, de például a Zsámbéki Mű- anyagipari Vállalatnál vigasztalan állapotok uralkodnak. A Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa (SZMT) egy esztendővel ezelőtt felmérte a 14 helyiipari vállalat szociális ellátottságát és megvizsgálta munkavédelmi helyzetét. Többek közt megállapította, hogy az 5327 fizikai dolgozónak 6392 négyzetméter munkahelyi alapterületet kellene biztosítani, ezzel szemben csak 2318 négyzetméternyi áll rendelkezésükre. Egyúttal tíz vállalat számára meghatározta azokat a feladatokat, amelyeket annak érdekében, hogy alkalmazottaik megfelelő körülmények között dolgozhassanak, 1970-ig végre kell hajtani. Amióta a vállalatok önállóak, gondjaikkal, anyagi lehetőségeik szerint egyedül kell megbirkózniuk. Árutermelő üzemek a megyei tanácstól pénzbeli támogatást már nem kaphatnak. De mit tegyenek ott, hol az önerő kevés a boldoguláshoz, mert a nyereség csekély, és a bank sem folyósít hitelt? Például a Zsámbéki Műanyagipari és a Gödöllői Fémtömegcikkipari Vállalatnál? Eddigi információinkat a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottságtál és az SZMT munkavédelmi bizottságától kaptuk. A továbbiakat a Pest megyei Tanács ipari osztályán szereztük be. A zsámbéki vállalatnak kijelölt, új helyére kell költöznie. Kétségtelen, hogy központi segítségre szorul. Most készül jövőjének többlépcsős terve. Ebben az évben már csak a közvetlen baleseti veszélyek elhárítására és a leghiányzóbb szociális létesítmények pótlására költ, összesen 407 000 forintot. A gödöllői vállalat szintén máshová települ. Körülményei valamelyest jobbak a zsámbékiénál. Az idén elsősorban érintésvédelmét erősíti meg és csiszoló műhelyének légterét bővíti. Szociális létesítményeit, minthogy szanálásra ítélt területen fekszik, nem engedik fejleszteni. Üj helye, terve megvan, további sorsa titok. Az SZMT munkavédelmi bizottsága úgy véli, a gazdasági vezetők igénylik a munkavédelmi ellenőrzést, segítséget látnak benne, tartanak tőle, és az új mechanizmus bevezetése óta többet költenek munkavédelmi célokra, gyorsabban javítják a dolgozók szociális ellátottságát. „A megyei tanács ipari osztályának is többet kellene ellenőriznie, és nagyobb segítséget kellene adnia a különböző technológiák kialakításához” — javasolta a munkavédelmi bizottság. „Még öt nyereséges év, és a megye helyiipari dolgozóinak munkavédelmi és szociális körülményei szinte kifogástalanná válnak” — ekképp vélekedett valamennyi informátorunk. Persze, öt év, az fél évtized. P. I. ÜLÉST TARTOTT A MINISZTERTANÁCS Bűnvádi eljárást indítanak a répcelaki robbanás fő felelősei ellen A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A kormány elnöke tájékoztatást adott Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának moszkvai tárgyalásairól. Ezek során áttekintették a. nemzetközi politika legfontosabb problémáit, a két országot kölcsönösen érintő ügyeket, így a gazdasági kapcsolatok alakulását. Megállapították, hogy valamennyi alapvető kérdésben teljes a nézet- azonosság. A Minisztertanács a tájékoztatót jóváhagyólag tudomásul vette, és határozatot hozott Magyarország és a Szovjetunió közötti árucsereforgalom bővítésére. í'ock Jenő tájékoztatta a Minisztertanácsot Mika Spil- jak jugoszláv kormányfővel folytatott tárgyalásairól. A Minisztertanács megállapította, hogy a tanácskozások hasznosak és eredményesek voltak, hozzájárultak a nézetek tisztázásához és a két ország kapcsolatainak továbbfejlesztéséhez. A kohó- és gépipari miniszter beszámolt indiai és ceyloni útjának tapasztalatairól és tárgyalásainak eredményeiről. A Minisztertanács a jelentést elfogadta. Az igazságügy-miniszter előterjesztése alapján a kormány határozatot hozott a jogszabályalkotás, továbbá az ügyintézés egyszerűsítésére és továbbfejlesztésére. A Minisztertanács az igazságügy-miniszternek, valamint az OKISZ elnökének és a SZÖVOSZ elnökének együttes javaslatára rendezte a kisipari, a fogyasztási, a takarék- és lakásszövetkezeteknek és ezek szövetségeinek jogi helyzetét. A nehézipari és a belügyminiszter, valamint az Országos Bányaműszaki Felügyelőség elnöke jelentése tett a Szénsavtermelő Vállalat répcelaki üzemegységében bekövetkezett robbanással kapcsolatban végzett szakértői vizsgálat megállapításairól. A kormány a jelentést megvitatta, és tudomácolókhoz. Erős ételszag csapta meg az orrát. Szédülés fogta el. Nekiment az egyik széknek. Csodálkozva néztek rá, akik mellett elhaladt. A füstös levegő, amelyet a rózsaszínű celofánon át szurkosnak látott, egyre sűrűsödött. Harsányan játszott a zenekar, a trombitás az idegeket fűrészelte. Gyöngyözni kezdett a homloka. A veríték befolyt az álarc alá. Már majdnem ott tartott, hogy leveszi és megtörülközik, amikor Csűrös átkarolta. Csupán az első tánclépések után tisztult a feje. Távolról hallotta Csűrös megismételt kérdését: „Itt dolgozik a vállalatnál?” Ekkor vette észre a táncoló Zsókát, aki pajkosan fenyegette. Múlóban volt a szédülés, könnyed lebegést erzett, majd virgonc játékosság kerítette hatalmába. „Fogalma sincs róla, hogy ki vagyok”, gondolta. Visszaintegetett Zsokénak és csak ezután válaszolt Csűrösnek: — Igen is, meg nem is. — Dodonai a válasz — mondta nevetve Csűrös —, de megpróbálom egyértelművé tenni. Az igen az egész vállalatot jelenti. És bizonyára nem a központban, mivel még nem is találkoztunk, hanem valamelyik telephelyen. — Eltalálta — kacagott felszabadultan Irén —, Zsóka kolléganőm. — Az új műszaki rajzolók egyike, ugye? — bátorítóan megszorította Irén kezét. — És maga, mit dolgozik? Ne szóljon, majd én kitalálom. — „Csak egyetlen jellel se áruljam el, hogy tudom kilétét”, futott át a leány agyán. Távolabb tolta magától Csűröst, végignézet rajta, úgy mondta: — Valami fejesnek nézem. Főkönyvelő? — Nem. — így kell felelni: Tűz, víz. Főosztályvezető? — Víz. — Még annál is magasabb? — Tűz. — Akkor biztosan igazgató?! Csűrös „igen”-nel nyugtázta a megoldást és mivel kedvencére, a keringő- re váltott a zenekar, száguldva röpítette a törékeny leányt. Irén önfeledten forgott, alig kapaszkodva Csűrös karjába. — Kitűnően táncol — mondta lihegve az igazgató, mikor szünet nélkül más dallamokra tértek át a zenészek. — Ezzel a habkönnyű lejtéssel: egy szőke nagylány, akinek semmi gondja a világon. Irén vidámsága egyszerre elszállt, oly gyorsan, ahogy jött. — Pedig van — mondta nagyon komolyan. — Higgye el! — Mai fiatalság boldogság — nevetett Csűrös. — Bárcsak én lehetnék fiatal! A leány magára eszmélt: az ajka durcásan előrebiggyedt, mint kisgyerek korában, ha hallgatta apja intelmeit. — Irigyli a fiatalokat? Nekem például jóformán még nincs múltam, a jö- vőm meg olyan bizonytalan! — „Mist kellene a Zsóka, hogy folytassa”. Csűrös kérdése segítette át a nehezén: — Talán nem szívesen dolgozik nálunk? — Azt nem mondom, de mintha a vállalatnál azt szeretnék, ha harmincéves korában is diák az ember. Akkor legyen túl az egyetemi felvételén, dolgozzon és a gyereknevelés mellett tanuljon. — Ezek már Zsóka gondolatai voltak. Irén olyan folyékonyan hadarta, mintha bemagolta volna. Csűrös nem nevetett. Magas homlokán a gond barázdái húzódtak. — Alig melegedett meg a munkakörében és már szeretne továbbtanulni ? — Mit tehetek? Mérnök akarok lenni. Különben évek múlva is ugyanany- nyi lenne a fizetésem, mint most. — Úgy látta, hogy az, igazgató homlokán újabb barázdák keletkeztek. — Tudom, hogy az igazgató nem törődhet a magamfajta problémájával annyi más beosztotté között. Csűrös közelebb vonta magához Irént. Gyanakodva kérdezte: — Miből gondolja, hogy én ilyen főnök vagyok? — Csupán általánosságban mondom, hiszen kétszer láttam magát nálunk, akkor is elmenőten, olyan messzire, mint ide a terem sarka. — Ettől függetlenül még jól törődhetek a fiatalok gondjaival. Van aktív KlSZ-szervezetünk... I rén friss ismerősnek még sose panaszkodott, de most ellenállhatatlan kényszert érzett, hogy kipakoljon. — Biztattak, hogy tanuljak. Mondták, jó mérnök válhat belőlem. Ajánlottak is a munkahellyel együtt, amikor az előkészítőre befizettem azt a néhányszáz forintot. Éjszakáztam, hogy átvegyem a matematikát és a fizikát. És mi történt? — Irén hangja elcsuklott, sírással küszködött. — Amikor a felvételire kellett volna jelentkeznem, a személyzetis asszonyság — aláírás helyett — magyarázott: „Te még olyan fiatalka vagy, ráérsz! Majd meglátjuk, jövőre. Vannak nálad sokkal idősebb jelentkezők. Most rajtuk a sor!” . •.. Hát, helyes ez? — Miért nem jött panaszra hozzám? — Ott voltam — vallotta be Irén, majd gyorsan hozzátette: — A Zsóka unszolására. A titkárnő azt mondta: bezárkózott a szobájába, mert valami nagy beszámolóra készül. Telefonál majd, ha alkalom kínálkozik. Csűrös felnevetett, olyan keserűn, mintha legalábbis elkáromkodta volna magát. — És azóta is késik az alkalom, ugye? — Irén füléhez hajolt. — Sajnos én erről nem tudok, de majd ... Nem fejezhette be a mondatot, mert a közelben táncoló Zsóka hangja megszakította : — Jó estét, igazgató elvtárs!... Hát maguk ismerik egymást?! — Bemutatkoztunk — mondta Csűrös. — Látja, Zsókát kerestem és Irént találtam. — Itt vagyok én is — kacagott Zsóka. — Nehogy eltűnjön megint, mert a következő keringőt magával szeretném táncolni. Zsóka válasz nélkül hagyta az igazgató szavait. Irénhez fordult: — Az előbb azért fenyegettelek meg, nehogy elcsavard az igazgatónk fejét! — Már „elcsavarta”. — Csűrös sejtelmesen elnyújtotta a szót. — És azt hiszem, jófelé... sül vette, hogy a felelősek ellen bűnvádi eljárás indul. Határozatot hozott arra^ hogy — a biztonságos üzemeltetés feltételeit betartva — fokozatosan meg kell indítani a termelést. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Korszerűsítik a csömöri HÉV-et Nagyszabású munkákat végeztet el ebben az évben a Budapesti Közlekedési Vállalat. Jelentős korszerűsítésre kerül sor többek között a Cin- kota—Csömör közötti HÉV- szakaszon. A vállalat járműparkja számottevően fejlődik ebben az évben. A párttitkár j------------------------ szemüve| Vékonykeretes | gét meg----------------------- emeli, figyel, ki keresi? Ruff József arca fáradt. A szomszédos szobába invitál. A kihűlt füst szaga mellbevág. — Küldöttség járt itt délben — mentegetőzik. — Nincs az Új Élet Termelő- szövetkezetben külön szobám, ott tanyázok, ahol éppen hely van. Nehéz szóra bírni, inkább cigarettájával foglalatoskodik, holott nem is vagyunk teljesen idegenek. Nyolc éven át gyakran találkoztunk a Pest megyei képviselőcsoport ülésein, ahol Pilisvörösvárt, a faluját, és a bányászokat képviselte. Harminchat évig a „népes” füttyéhez igazította a napot. Az vitte a föld alá és a schichta végeztével vissza a kolónia üvegverandás kis házához. 1947-ben az egyik reggelen szóltak, menjen be a pártba, valamit megbeszélni. Kérték, pártmunkásként erősítse a községi alapszervezetet. Párttag volt elég — a kartonokon. A tagrevízió után kevesebben maradtak. A falu sváb település volt, sokan fenntartással tekintettek az őslakókra. Mire az igazolások befejeződtek, mindössze hét németajkú párttag maradt az alapszervezetben. Furcsa, de a régi sebek húsz év múltán még néha felszakadnak. — Megtörténik, hogy beszélgetek valakivel. Rendes, józan fejű, dolgos ember. Kérdem, miért nem jössz közénk? Azt mondja, nem megyek, ha annak idején az apám nem kellett...-------------------------1 lett párt| Ilyen légkörben | vezető------------------------- ségi tag, r övidesen községi párttitkár. Bevallja: nem fürdött a népszerűségben. — Amikor valami újnak a híre jött, először hozzám kopogtattak. Elmondtam, amit tudtam, kértem, ne üljenek fel a rémhíreknek. Igazam lett. Csakhogy olyan is volt, hogy felsőbb tájékoztatás alapján cáfoltam. Mire a kedélyek lecsillapodtak volna — kiderült, az aggályoskodók- nak volt igazuk. Nem lehetne mondani, hogy a pilisvörösváriak szenvedélyesen politizáltak. Ellenkezőleg. Végigülték a gyűlést, hümmögtek, aztán szépen hazamentek. Meghallgatták, mit mond a párttitkár, de azt is számontartották, mit ír a rokon. Probléma persze volt elég. A falu rohamosan nőtt, ami csak súlyosbította a helyzetet. Első perctől gond volt a lakáshiány. Se út, se járda, se víz, se villany, se mozi. Az utóbbi ma sincs. Egyedül a bánya nyújtott munkaalkalmat, egymás után rendeztek be legényszállásokat a mindenünnen toborzottaknak. — Mi legyen az asszonyokkal? — kérdezték nap mint nap. — Egy ember keresetéből nem lehet családostul megélni, teremtsenek munka- alkalmat a nőknek. Kihez jöttek elsősorban? Hozzám, a Jóskához, aki itt születtem, együtt nőttünk fel. Nem tudtam mégsem — nem is akartam — próféta lenni a saját hazámban. Segíteni sem tudtunk. Pénze a falunak nem volt, üzem részére képtelenek voltunk üres helyiséget biztosítani, anélkül pedig szóba sem álltak a tanáccsal. ■----------------. részvételével I 29 család | 1950-ben meg---------------- alakult a Petőfi, majd 1952 tavaszán a Rákóczi tsz. Külön-külön próbálkoztak, de aztán belátták, így nem tudnak ötről a hatra jutni. Egy év múltán Petőfi néven egyesültek. 1956- ban már 57 forint jutott egy munkaegységre. — Akkoriban mondta a családom, hogy rólam faragták a viccet. A gyerek megkérdi az anyját, ki az a bácsi, aki néha ott van? Naponta fél ötkor keltem, ledolgoztam a nyolc órát, utána a falu dolga következett. Volt, hogy hat nap alatt kilenc értekezletet ültem, beszéltem végig. Magánélet, szórakozás? Ma már tudom, rosszul csináltam. Nem olvastam, nem jártam barátokhoz, mindenre sajnáltam az időt. 1956-ban a tsz felbomlott — az utolsó napon. A kis- és középparasztok nagyokat csaptak az asztalra: megmutatjuk, mit tudunk, hogyan boldogulunk a sajátunkban. De valahogy nem ment úgy, mint régen, valami hiányzott. Mind sűrűbben kérdezték, az ötven- hét tavaszán alakult „Üj Életben”. hogy mennek a dolgok.., j-------------------------. a légI — Megváltozott | kör. a-------------------------- taggyűléseken a mindent jóváhagyó emberekről kiderült, hogy tudnak vitázni, ellentmondani, latolgatni a jobbat. Forrt az egész falu. Néha túlfutottak, mint a habzó tej. Akkorákat léptünk, hogy néha magunk is csodálkoztunk. Úgy ment például a községfejlesztés, mint a karikacsapás. Amikor lefektettük a Dózsa György úton a vízvezetéket, százötvenszáznyolcvan ember ásta egyszerre az árkokat. Nekem megint a „rossz ember” szerepe jutott. A fantáziálók már világvárosi terveket forgattak, ostomyeles kandelábereket, meg még ki tudja, mi mindent. Akkor javasoltam, ostornyél helyett villanyt minél több kilométerre, hogy ott se petró mellett vakoskodjanak, ott is mosógép segítse a házimunkát. Ruff József 1967-ben, a vezetőségválasztáskor leköszönt. Pilisvörösvár igazi nagyközséggé nőtte ki magát, amiben neki is része volt. Az egész község helyett területileg kisebb, de nagyon fontos posztot vállalt. Az „Új Élet” Tsz párttitkáraként is otthon érzi magát: Az eredményesen gazdálkodó, sok árut termelő, és a tagoknak kielégítő jövedelmet nyújtó gazdaság megteremtését nem lehet egyik napról a másikra megoldani. Men- herc István tsz-elnökkel együtt kezdtek 1947-ben. Azóta is tart a kézfogás és jó úton járnak, HT ,, -----T\ bányász, tárI Rutf József I sadalmi , ——— munkában húsz éve párttitkár, és most a májust várja. Neki akkor füty- tyent utoljára indulót a reggeli kürt. Pihenni vágyik, egy • kissé elfáradt. Olvasni fog sokat, nézik az asszonnyal a televíziót, ismerkedik felnőtt gyermekeivel. Be-beruccan majd a fővárosba. Eddie csak űzve-hajtva, „elintézni” jött Pestre. Esténként benéz a vendéglőbe, leül a baráti társaságokhoz. — komáromi —
