Pest Megyei Hírlap, 1969. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-21 / 43. szám

MSI megyei ^/Círiop 1969. FEBRUAR 21., PÉNTEK ERD Rutinos újszülött Olyan fiatal, hogy még azt sem lehet mondani: gyerekci­pőben jár. Alig múlt kéthetes. Mégis olyan tervei vannak, hogy az „öreg rókák’’ is meg­irigyelhetnék. Január 15-én alakult meg az Érdi Községi Tanács vb KISZ-szervezete. Tizenkilenc fiatal, valamennyi érettségi­zett. A felettesek ezt mond­ták: Amiben csak tudjuk, tá­mogatjuk a szervezetet, olyan helyzetben vannak, hogy ösz- szefoghatják a község ifjúsá­gát És mit tervez az „újszü­lött’’? Védnökséget vállalnak Érd történelmi emlékei felett — társadalmi munkában. Elbe­szélgetnek a községben élő ve­teránokkal, és valamennyi ün­nepre méltóan készülnek. Már­ciusban a Budai Várat és a Vártörténeti Múzeumot, má­jusban a Százhalombattai Hő­erőművet látogatják meg. Jú­niusban házi asztalitenisz- és sakkversenyt, júliusban zenés nyilvános összejövetelt szer­veznek, augusztusban a Mar­gitszigetre mennek kirándul­ni, szeptemberben halászlét főznek a Duna-parton. Októ­berben író-olvasó találkozóra gyűlnek össze, novemberben színházba mennek. Az egész évi munkát decemberben ér­tékelik, s az egyéves tapaszta­lattal a tarsolyukban összeál­lítják az 1970-est. Fagyasztott hús minden szállításkor? A rendelkezésekkel ellentétben - Javított jegyzék — Parizer vagy ementáli? Tápiósüly lakossága hóna­pok óta nincs megelégedve a húsellátással. Ennek > a pa­nasznak már nem először adunk hangot. Szinte úgy tű­nik, hogy a Ceglédi Húsipari Vállalat kizárólag Tápiósülyt és környékét látja el mosto­hán húsáruval. Ugyanis a szomszédos járásban, Kóka községben, ahová szintén ez a vállalat szállít, ha csak hébe- hóba panaszkodnak. Múlt hét keddjén a vállalat Tápiósülybe 86 kiló fagyasz­tott húst küldött, friss húst egyáltalán nem, pedig a rendelkezések nem ezt írják elő. Pénteken újból fagyasztott húst hoztak, de a boltvezető nem vette át. Az irodában ek­kor a MESZÖV-höz fordultak segítségért, s így sikerült el­érni, hogy szombaton 64 kiló friss húshoz jusson a község. E hét keddjén a húsipari vállalat gépkocsiját a fogyasz­tási szövetkezet kereskedelmi osztályvezetője várta. Meg is érkezett a szállítmány. A húsipari vállalat ezúttal is következetes maradt: 61 kiló fagyasztott húst hoz­tak. Miért nem hoztak friss húst is? — kérdezte a kereskedel­mi vezető. A rakodómunkások erre azt válaszolták, hogy csak azt adhatnak, amit küldenek. A kereskedelmi osztályveze­tő ekkor megnézte a szállítási jegyzéket, amelyet mindig magával hord a gépkocsiveze­tő. Ezen a jegyzéken tünteti fel a vállalat, hogy községen­ként milyen és hány kiló húst kell leadni. A legnagyobb meglepetésére ebben a jegyzékben a Tá­piósüly részére leadandó húsáruk súlyának számje­gyei durván ki voltak ja­vítva. Az osztályvezető természete­sen megkérdezte: miért ja­vították ki a húsáruk súlyát? A szállítók erre csak zavaros választ tudtak adni. A boltvezető panaszolta to­vábbá, hogy a nemrég küldött sertéskarajt és oldalast vastag zsírréteg borítja. A közönség joggal kifogásolja, hogy a jó­val olcsóbb zsírszalonnát kénytelen a karaj és oldalas árában átvenni. Súlyosan kifogásolható a legutóbb szállított parizer és krinolin minősége is. Mindkét töltelékáru kívülről nézve kifogástalan, de ha ket­tévágják, hatalmas lyukacsok és üregek tátonganak benne. Fontos, hogy a NEB iktassa be programjába a sülyi húsellá­tással kapcsolatos sorozatos panaszok kivizsgálását. Krátky László k// „UTOLSO SZÓ a tömeges balatoni halpusztulás ügyében Elkészítette utóbbi három­éves kutatómunkájának ered­ményeit összegező zárójelen­tését a Magyar Tudományos Akadémia Tihanyi Biológiai Kutató Intézetének hidro­biológiái osztálya. A záró- jelentésben tárgyalt időszak egyik fő munkája az 1965. évi tömeges halpusztulás okainak vizsgálata volt. Vá­laszt kerestek továbbá azok­ra a kérdésekre is, hogy a tömeges halpusztulás milyen következményekkel járt, milyen változások tör­téntek a balatoni élő szer­vezetek táplálékláncola­tában. A vizsgálat egyértelműen tisztázta, hogy a tóba került HALÁSZLE - KOCKÁBAN Kiállítás — surranóban Csakis papucsban, a bejá­ratnál kapott filc „surranó­ban” léphetnek be a látoga­:::::::::::::::: 'ÍIMÉUE EGÉSZSÉGÉT, SZÍVJON BOLGÁR FÜSTSZŰRÖS CIGARETTÁT! Plovdiv Egy csomag (20 db) J 4,40 forint ÁLLAMI GAZDASÁGOK, TERMELŐSZÖVETKEZETEK! Bármilyen mennyiségben szállítunk SZERVES TRÁGYÁT (FEKALTRAGYAT, DÚSÍTOTT KOMPOSZTOT) garantált minőségben, vasúton, határidőre. Részletes felvilágosítással szolgálunk a 112~492-es telefonszámon vagy levélben. Fővárosi Talajerőgazdálkodási és Értékesítési Vállalat Budapest V., Alpári Gyula u. 11. tők a belső tereiben újjáépí­tett Iparművészeti Múzeum szombaton nyíló új kiállításá­ra, amelyen az elmúlt 10 év műkincsszerzeményeinek leg­javát sorakoztatták fel. A földszinti részen, a mo­dern világításé üvegcsarnok­ban és az első emeleti szellős körgalérián „telepítették” a bemutatót. Érdekessége, hogy a korábbi tematikus egy-egy művesség történetét és eszté­tikai fejlődését bemutató ki­állításokkal szemben most az iparművészet valamennyi ágát reprezentáló anyag, ösz- szesen 800 műtárgy kerül a közönség elé. A emlékek leg­nagyobb része a XV. és a XX. század közötti időből va­ló, de vannak például római Üvegek is a II. és a IV. szá­zadból, ‘valamint keleti fa­janszok 700—800 évvel ezelőt­ti időből. Egy sereg műtárgy most először kerül a' nyilvá­nosság elé. Az elmúlt évben Engi János főmérnök és Gregus Ákos vegyészmérnök szabadalma alapján megkezdték a halász­lékocka gyártását a Szegedi Paprika Feldolgozó Vállalat­nál. A félig szilárd, koncentrált, els'5 osztSTÍüT pontyból ké­szült izkoncentrátum forrásban levő vízben oldódik. A kockákat modern, olasz gyártmányú automata gépen cso­magolják, csípős és enyhén csípős változatban. Különle­gesen jó ízét a szegedi paprika adja meg. A VERÉB IS MADAR Uj magyar filmvigjáték Kabos Lászlót, a „vörös-ka- bost”, a „kis-kabost” láthat­juk, ráadásul két példányban, kettős szereposzlásban; ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a film számos kockáján Ka­bos László társalog Kabos Lászlóval. Hiába, nagy bravú­rokra képes a technika! A kér­dés csak az, hogy mit szolgál ez a bravúros technika. Jelen esetben a történet alapját szolgáltatja. A Kállai István forgatókönyvéből ké­szült film két testvérről szól, olyan testvérekről, akik a meg­szólalásig hasonlítanak egy­másra, s ezt a hasonlóságot már diák korukban is jócskán kihasználták. De időközben az egyik „idegenbe szakadt ha­zánkfia” lett, a másik pedig itthon maradt. Amikor a néző belekapcsolódik „történetük­be”, az idegenbe szakadt ha- zánkfia-Kabos éppen hazatér hatalmas nyitott amerikai ko­csiján, a hazánkban maradt hazánkfia-Kabos pedig éppen el akarja fogadtatni fenome­nális találmányát, a PATYO- LEXET, amely óriási durrogá­sok és robbanási veszélyek kö­zepette teszi tisztába még a legpiszkosabb ruhát is. A ha­zánkban maradt hazánkfia- Kabos találmányát nem fogad­ják el, de az országba érkező idegenbe szakadt hazánkfiát annál nagyobb előzékenység­gel fogadják. Később az idegenbe sza­kadt hazánkfia-Kabos összeis­merkedik a hazánkban maradt hazánkfia-Kabos szép meny­asszonyával (Piros Ildikó), aki természetesen boldogan té­veszti össze őket, mert míg ha­zánkban élő hazánkfiának csak zseniális találmányai, egy napszemüvege és egy ingka­bátja van, addig az idegenbe szakadt hazánkfia-Kabosnak kocsija, szállodai lakosztálya stb. De ezt ravasz, hazánkban élő-Kabosunk megsokallja, el­lopja hasonmástestvére út­levelét, öltönyeit és ko­csiját, és ezzel aztán meg is tudja hódítani szerel­mét. Idegenbe szakadt ha­zánkfiát pedig kidobják a szállodából. A történet végére természetesen minden elrende­ződik, közben megjárjuk Bé­cset és egy balatoni luxusszál­lót sztriptízzel — csak a talál­mányt nem fogadják el, hiába minden praktika. A veréb is madár című új magyar filmvígjáték bizonyára jó szórakozást nyújt majd a közönségnek, annak ellenére, hogy kevés benne az igazi film vígjátéki megoldás, szer­kezetileg inkább a szavak, be­mondások poénjaira épül, mint a hatások filmdramaturgiai rendszerére, ezért meglehető­sen sok az üresjárat, a stílus­talan elem, és gyakran hiány­zik a film képeiről az atmosz­féra. Kárpótolva vagyunk azonban bizonyos fajta politi­kai sikamlóssággal, amely né­ha a vígjáték köntösében sú­lyos társadalmi kérdéseket is érint. A filmet Hintsek György rendezte. n. p. Hazánk legnagyobb amatőr távcsöve — negyedmillió helyett háromezer forintért Szigetvárott csillagdát állí­tanak fel, amelynek berende­zését tanárok és diákok készí­tették el társadalmi munká­ban. Ez a legnagyobb csillagá­szati távcső, amelyet amatő­rök valaha is építettek Ma­gyarországon. Tükörátmérője 220 milliméter, fókusztávolsá­ga 1960 milliméter, fényereje pedig 1:10. A berende­zést Ollári József, a gimná­zium matematika—fizika sza­kos tanára tervezte és építette meg, hajdani diákjai — Jelics Tamás, Madaras Tamás és Mi- kucs Lajos —, valamint Szíjár­tó Tiborc általános iskolai tanár közreműködésével. A híres jénai Zeiss-művek- töl két nyers üvegkorongot vásároltak, és ezt maguk csiszolták — tízezred mil- limétcrnyi pontossággal. Kerekein fél évig tartott ez a kényes munka, amelynek so­rán „műcsillag’’ segítségével ellenőrizték állandóan a csi­szolás pontosságát. Az áll­ványzatot hulladékvasból épí­tették meg. Ollári József ta­nár, mielőtt az egyetemre ke­rült volna, a Ganz-MÁVAG esztergályosa volt, és így a leg­fontosabb esztergamunkákat maga végezte el. Segített a Szigetvári Cipőgyár és a MÁV pécsi fűtőháza is. A nagy teljesítményű, mo­dern csillagászati távcső ily módon — a belefektetett mun­kát nem számítva — mind­össze háromezer forintba ke­rült, míg az ugyanekkora gyá­ri csillagvizsgáló berendezés ára körülbelül negyedmillió forint. A berendezést megtekin­tették a legnevesebb ma­gyar csillagászati szakem­berek, és azt tökéletesnek találták. Ügy tervezik, hogy a gimná­zium most épülő új szárnyá­nak tetejére állítják majd fel a csillagvizsgáló kupoláját, és itt helyezik el a távcsövet. DDT és HCH, továbbá a különböző permetmaradékok — a tömeges halpusztulást előidéző vegyszerek — alapo­san megtizedelték a kisebb- nagyobb haltáplálék-szerve- zeteket, köztük a vízben le­begő parányi rákocskákat is, bebizonyosodott, hogy a Balaton reprezentatív halfajtája — a fogas­süllő — napjainkban már kifejezetten éhezik. A tudományos kutatások jelenleg a Balatonban levő baktériumokat „vallatják”. Olyan baktériumfajok is mik­roszkóp alá kerülnek, ame­lyekből a víz szennyezettsé­gére vonhatnak le követ­keztetéseket. A tihanyi bio­lógusok együttműködnek a veszprémi és a kaposvári KÖJÁL munkatársaival, to­vábbá a keszthelyi Agrártu­dományi Főiskola kutatóival és figyelembe veszik a Ba­latoni Halászati Vállalat gya­korlati tapasztalatait is. Mind­ezek alapján valóságos lel­tárt készítenek a balatoni élő­világ, így elsősorban a bala­toni nemeshalak táplálékkész­leteiről. MH SZ-tervekből: Legpuskás lövészet Autóvezetés — Persze, télen sem lehet tétlenkedni. Ilyenkor készítjük elő a nyári munkát, alapo­zunk, hogy augusztus 17-én a járási-községi versenyt meg­rendezhessük. Most könyvek­ből tanulunk, a gyakorlatot a légpuskás lövészet jelenti. Jani Lászlóval beszélget­tünk, aki a Gödöllő városi-já­rási MHSZ munkájáról tájé­koztatott. — Melyek a legaktívabb községek? — Iklad és Csömör; Pasz- szív községeink azonban nin­csenek. Három helyen még nem alakult meg a klub, de ebben az évben már itt is lesz. A lakosság két és fél százalé­kát szeretnénk bevonni a tö­megsportmozgalomba. Az összetett honvédelmi ver­senyeken és a gépkocsivezető­tanfolyamokon nemcsak klub­tagok, hanem klubon kívüliek is részt vehetnek. A fiatalok többsége ki is használja a le­hetőségeket, mert a rádiózás, a lövészet és a gépkocsivezetés mindig izgalmas, ifiknek való. A Bakony utolsó cifrasztírös juhásza Nyugdíjba vonult Bakonyi Imre, a borzavári Alkotmány Tsz tagja, a Bakony utolsó cif­raszűrös juhásza. A 65 eszten­dős juhászt az utóbbi években a turisták, amatőr fotósok szá­zai fényképezték le díszes posz­tószűrében, amelytől továbbra sem hajlandó megválni. A nyugdíjas juhász a pusztáról beköltözött a faluba, Borza- várra. Hosszú esztendők óta most először tölti a telet la­kott településen. Négy „új44 operett A Fővárosi Operettszínház társulata március végén új felfogásban, modern hangvé­tellel állítja színre Kálmán Imre sokat játszott nagyope­rettjét, a Csárdáskirálynőt. Áprilisban mutatja be a szín­ház a Török Rezső regényé­ből „operettizált" Péntek Ré- zit. A társulat soron követke­ző premierjét már szabadté­ren tartja: júliusban játsszák első ízben Leonard Bernstein világhírű musicaljét a West Side Storyt majd Fali Leó: Madame Pompadour című nagyoperettjével kezdik az új évadot.

Next

/
Thumbnails
Contents