Pest Megyei Hírlap, 1969. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-16 / 39. szám

PEST MFCYEI 1969. FEBRUÁR 16., VASÁRNAP Kiadták a KISZ irodalmi ösztöndíjait Szombaton az Ifjúsági Szál­lóban ünnepélyesen kiadták a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség irodalmi ösztöndíjait. A 31 pályázó közül tizen­egyen — Bajor Nagy Ernő, Ba­rát Lajos, H. Barta Lajos, Galgóczi Erzsébet, Gulyás Mi­hály, Ivanics István, Lip- penszky István, Németh Sán­dor, Padisák Mihály, Sumo- nyi Zoltán és Zám Tibor — kapnak két hónapig, illetve nagyobb vállalkozás esetén to­vább, kétezer-kétezer forintos támogatást a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok mai életét ábrázoló új elbeszélések, kis­regények, irodalmi riportok, rádió- és tv-játékok megírá­sához. Az ösztöndíjalap megterem­téséhez a KISZ Központi Bi­zottságán kívül a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisz­térium, valamint a SZÖVOSZ is hozzájárult Korszerű állattenyésztés Pilíscsabán Több milliós beruházás Évek során át kényszermeg­oldáshoz folyamodott Pilis- csaba termelőszövetkezete. Megfelelő sertéstelep híján a tsz hízóit a tagoknak adták ki, akik aztán tizedébe, húszadé­ba nevelték fel az állatokat. Természetesen a tsz adta a takarmányt és a sertéseket egyaránt. A kedvezőtlen körülmények felszámolása érdekében az idén felépítik a korszerű ser­téstelepet Most egy 600 férő­helyes hizlaldát létesítenek. A költségek meghaladják a más­fél millió forintot. A tsz-ben jelenleg 220 szarvasmarha van. Részben a tejtermelés, részben pedig nö­vendéktenyésztés céljából tart­ják az állatokat. Megfelelő épületekkel azonban nem ren­delkeztek, s most, amikor ezt az állattenyésztési ágat is fej­leszteni akarják, istállókat kell építeni. Az idén elsőnek egy 130 fé­rőhelyes növendékistállót léte­sítenek. A tsz harmadik nagy beruházása a kereken egymil­lió forintos költséggel épülő gépműhely. Ezt szintén rövi­desen átadják rendeltetésének. BECSI TÜZEK A bécsi tűzoltóság szomorú rekordot állított fel 1968-ban. összesen 11 499 esetben kellett kivonulniuk. Tíz évvel ezelőtt Bécsben mindössze 6500 tűz­eset volt. Azóta számuk állan­dóan emelkedik. 100 éves a Szegedi Szalámigyár mmmmm A világhírű Szegedi Szalámigyár az idén ünnepli fennállá­sának 100 éves jubileumát. A felszabadulás után korszerű, új gépeket, szalagokat állítottak üzembe, a régi berendezéseket, helyiségeket felújították. Az elmúlt év mind termelés, mind export vonatkozásban rekordnak számít a gyár történetében. Évi termelésük 500 vagon kitűnő minőségű szalámi volt. Képünk a klimatizált érlelő-szárítóban készült, ahol vég­legesen kialakul a szegedi szalámi utánozhatatlan íze. „Másfél év alatt sokat tettünk a tsz-ekért u Beszélgetés az elméleti munkmól a Dél-Pest megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének vezetőivel A Dél-Pest megyei Termelő- szövetkezetek Területi Szövet­sége 1967 szeptemberében ala­kult meg. A szövetséghez 70 tsz és egy tszcs tartozik a mo­non—nagyikátai—ceglédi já­rásból, valamint Cegléd és Nagykőrös városokból. Nem kevesebb, mint 270 ezer kh. területet vontak hatósugaruk­ba. A 70 tsz közül mindössze 17 tsz jövedelme van a me­gyei átlag alatt, a többiek eredménye meghaladja a me­gyei átlagot. Nagyjából azo­nos profilú, s csaknem azonos adottságú tsz-ekről van szó. A tsz-ek területi szövetségei elsősorban érdekvédelmi cél­zattal alakultak meg, de fon­tos szaktanácsadói tevékeny­ség is hárul rájuk. Éppen ezért a Cegléden székelő szövetség­nél azt vizsgáltuk, milyen el­méleti, tudományos, szakta­nácsadói és informatív mun­kát végeztek megalakulásuk óta és mit lehet a hatékonyabb munkavégzés érdekében tenni a jövőben. Beszélgetésünkre meghívtuk Ébert Józsefet, a Ceglédi Városi Tanács VB Mezőgazdasági Osztályának vezetőjét, Szabó Lajost a terü­leti szövetség titkárhelyettesét, Macháti Bélát, a szövetség ter­melésfejlesztési munkatársát, valamint Balázs Antalt, a ceg- lédberceli „Egyetértés” Tsz el­nökét. Kérdéseinkre alábbiak­ban ők válaszolnak. KÉRDÉS: Változott-e a ta­nácsok hatásköre a termelő­szövetkezetek területi szövet­séged megalakulásával és ho­gyan? VÁLASZ: (Ébert József) Korábban a tanácsoknak ható­sági és egyben szaktanács- adói hatáskörük is volt Ez nem volt szerencsés módszer, mert ha a szaktanácsadás rossz volt akkor saját magun­kat kellett volna felelősségre vonnunk. A tsz területi szö­vetségek megalakulásával ki­zárólag a hatósági szerepünk maradt meg, a szaktanács- adást átadtuk a szövetségek­nek. Mi főleg ellenőrző és bi­zonyos informatív tevékeny­séget folytatunk. KÉRDÉS: Milyen elméleti munkát folytatott a szövetség megalakulása óta? VÄLASZ: (Szabó Lajos) Ta­lán három csoportba tudnám sorolni szaktanácsadói, illetve elméleti munkánkat. Elsőnek a termelésfejlesztés, másod­szor az áruforgalom, harmad­szor a szövetkezet-politikai kérdéseket említeném. KÉRDÉS: A termelésfejlesz­tés kérdéseinél vegyük talán először a növénytermelést. Milyen mértékű segítséget ad­tak a tsz-eknek? VÁLASZ: (Macháti Béla) Az összes területünk 22 százalé­kán kukoricatermelésít folyta­tunk. Ez meghatározta segít­ségnyújtásunk irányát. Az el­múlt években nagyarányú fej­lődés volt és van a kukorica­termelésben és új hibridek je­lentek meg. A tsz-eket ezért tájékoztattuk az intenzív ju­goszláv és az intenzív marton- vásári kukoricafajtákról, a ter­melés technológiai vonatkozá­sairól. 1968 tavaszán 25 tsz-be Házikó horgászoknak Oj „profilt” alakított ki a Gödöllői Állami Erdőgazda­ság. A területükön erdőket al­kotó akácfákból a most any- nyira keresett hétvégi háza­kat, szerszámoskamrákat, a strandolóknak, horgászoknak stégeket készítenek. Az aká­cot eddig ilyen célra nemigen használták, annak ellenére, hogy kitűnő építőanyag. Nagyon jól állja a vizet, nehezen korhad, azonkí­vül a gombabetegség is ritkábban támadja meg. Márpedig a faházaknak ez az egyik legnagyobb ellenségük, ama éllen költséges szigetelés­Augusztustól kapható sei kell védekezni. Rajzot is mellékelnek, az eladott há­zakhoz, amelynek útmutatása alapján a hozzá nem értő is összeállíthatja az elemeket Eddig kialakították a nagy­méretű, több szobás társalgós horgásztanyák típusát, ame­lyet az egyesületeknek érde­mes megvásárolni. A ráckevei és a soroksári Duna-ág magános horgá­szait inkább a több válto­zatban is kapható hor­gászház érdekli. A legkisebb alapterülete 10 négyzetméter, amihez még fe­dett terasz is tartozik. Két fa­ágy, asztal, székek stb. jól elférnek benne. Ára valamivel több, mint tízezer forint, fel­állítva 17 ezer forint. A még szerényebb igények kielégíté­sére szolgál, a négylábas, bejá­rás stég több változatban. Ára valamivel meghaladja az 1200 forintot. Az egyiken például kicsi, öt négyzetméteres házi­kó is lesz, ennek ára majd tízezer forint. Márciusban a dunavarsányi szigeten mutatják be a típu­sokat, a szállítást pedig elő­reláthatóan már augusztusban megkezdik. küldtünk kipróbálásra vető­magot és 700 holdon már eze­ket a fajtákat termelték. Hogy a többi tsz is megismerhesse az eredményeket, tapasztalat- cseréket szerveztünk. A ceg­lédi „Vörös Csillag”-ban 14 fajtát vetettünk el, ahol be­mutatót szerveztünk. Ezen 30 tsz elnöke és főagronómusa vett részt. Jártunk a Dalmadi és a Felsőnyomási Állami Gazdaságban is, ahol a nagy­üzemi módszereket tanulmá­nyoztuk. 1969-ben a tavalyi 700 holddal szemben már 3000 holdon intenzív hibrideket termesztenek a tsz-eink. A Martonvásári Kutató Intézet a „Vörös Csillagban” 40 fajtá­ból álló telepet rendezett be. Az Országos Fajtakísérleti In­tézet pedig a tápiószentmárto- ni „Kossuth”-ban hozott létre fajtakísérleti telepet. Vizsgál­tuk a műtrágyafelhasználás, a gépesítés kérdéseit is. KÉRDÉS: Milyen eredmé­nyeket várnak ettől a munká­tól? VÄLASZ: (Szabó Lajos) A tsz-einkben 11—12, de holdan­ként 22 mázsás májusi mor- zsoltat is termeltek. Az álla­mi gazdaságokban elérik a 40—45 mázsás termést is. Sze­retnénk a tsz-ek termelését egyenletesebbé tenni, majd a hozamokat növelni. Fontos szerepet kap a talajerő-gazdál­kodás. Ennek javítására egy talajlaboratóriumot hozunk létre, mintegy 450 ezer forin­tos költséggel. 1968-ban 8 ezer holdon, 1969-ben már sokkal nagyobb területen tudunk megfelelő talajvizsgálatokat végezni, és ezzel is segíteni a tsz-eket. Technológiai tanács­adásunk kitér a vetés, a meg­munkálás, ' a betakarítás gépe­sítésére is. . KÉRDÉS: A többi növény­félét is ennyire kiemelten ke­zelik? VÁLASZ: (Szabó Lajos) A terület 25 százalékán búzát termelünk. Főleg az intenzív szovjet Bezosztáját kedvelik a tsz-ek. Ám itt sem szabad megállni, 1968 őszén 6—7 új fajtát vetettünk el mintegy 1600 holdon. 1969-ben a Felső­nyomási ÁG-ból 6 új búzafaj­tát kapunk, és azokat a tápió- györgyei tsz-ben vettetjük el. Jelentős homokterületünkön pedig a gyenge rozs helyett triticalét honosítunk meg, s így a holdankénti hozamot 3 mázsával növelhetjük. KÉRDÉS: Milyen irányban befolyásolják a tsz-eket a sző­lőtermesztésnél ? VÁLASZ: (Macháti Béla) A szőlőterület 60 százaléka öreg, elavult, a tsz-ek nem érik el a holdankénti 10 mázsás ter­mést, ami pedig ráfizetéssel jár. Mi a rekonstrukciók, az új telepítések mellett va­gyunk. Ehhez azonban anyagi lehetőségek is kellenek. KÉRDÉS: Az állattenyész­tésnél milyen szaktanácsot tudnak adni a tsz-eknek? VÁLASZ (Macháti Béla) Keszthelyen és Bábolnán jár­tunk 1968-ban, de végül is egy olasz rendszerű sertéstelepet, az ún. Gi-Gi-t kívánjuk szö­vetségünk területén meghono­sítani. Komplexen gépesített, európai színvonalú sertéstelep ez. Szeretnénk 1969-ben egy romániai példányát több tsz- vezetővel együtt megtekinte­ni. KÉRDÉS: Az áruforgalom területén milyen elméleti munkát végzett a területi szö­vetség? VÁLASZ: (Szabó Lajos) A tsz-ektől árut átvevő vállala­tokkal az árak, a szállítás, a határidők kérdésében tárgyal­tunk és elértük, hogy a szer­ződéseket a mi közreműködé­sünkkel kötik meg. Állandó információs tevékenységet is folytattunk. KÉRDÉS: Helyes lenne-e, ha a szövetség nemcsak az árakról, hanem az elhelyezés, az üzletnyitás, az értékesítés lehetőségeiről is tájékoztatná a tsz-eket? VÁLASZ: (Balázs Antal) A tsz-eket jól és időben infor­málja a Budapesten székelő TÁSZI (tsz-ek áruértékesíté­sét szervező iroda). Szerin­tem megfelelő módon tájékoz­tatva vagyunk. A szövetség inkább a segédüzemek létesí­tésében, partnerek szerzésé­ben, közgazdasági számítások elvégzésében segíthetne. KÉRDÉS: A közös vállalko­zásokat hogyan segítheti a szö­vetség? VÁLASZ: (Szabó Lajos) 1969-ben egy 10 ezres sertés- feldolgozó építését segítjük elő, amely közös vállalkozás lesz. Egyelőre hűtőházat vagy borfeldolgozót nem terveznek a tsz-ek építeni. Ami szövet­ségünk szövetkezetpolitikai kérdéseit illeti, a tanácsoktól átvettük a verseny szervezését is és 48 tsz be is nevezett a versenybe. Mi általában a tsz- en belüli brigád-, szocialista brigádversenyeket szorgalmaz­zuk, de a tsz-ek egymás kö­zötti versenyét is támogatjuk. A szövetség 50 ezer forintot tűzött ki a legjobbaknak. KÉRDÉS: Foglalkozik-e a szövetség szakmunkásképzés­sel? VÁLASZ: (Ébert József) Sajnos, itt bírálattal kell illet­ni a területi szövetséget, mert 1968-ban erre nem fordítottak gondot. Volt szó arról, hogy Cegléden lesz mezőgazdasági szakmunkásképző iskola, de sajnos máshová vitték. VÁLASZ: (Szabó Lajos) Elfogadom a bírálatot, való­ban a szakmunkásképzés kér­désével nem foglalkoztunk. Figyelembe kell venni, hogy szövetségünknél összegen — ebben a takarítónő is benne- van — 14 ember dolgozik. Ilyen kicsiny , apparátussal mindenre nem gondolhatunk. Meg kell szerveznünk a tsz-ek folyamatos információját, az érdekvédelemmel is még töb­bet kell foglalkoznunk, úgy­mint a társadalmi biztosítás­sal, a családi pótlékkal, to­vábbra is adnunk kell jogi ta­nácsokat, meg kell szervez­nünk az áruforgalmi közös vállalkozást, magát az egész termékforgalmat átszervezni. Létre akarunk hozni egy kö­zös üdülőt tagjainknak Keszt­helyen, ahol 100 személy nya­ralhat. Szóval sok és nagy munka vár ránk. KÉRDÉS: A legilletékesebb, a tsz-elnök annak elbírálására, a Dél-Pest megyei Területi Szövetség hogyan dolgozott, milyen szakmai-elméleti mun­kát végzett a tagszövetkezetek érdekében ? VÁLASZ (Balázs Antal) Azt hiszem, a ■ 70 tsz nevében mondhatom — másfél év alatt — nem is lehetett volna töb­bet végezni. Szűts I. Dénes HÁROM HÉT MÚLVA BÉKEKÖLCSÖ^SORSOLÁS Az Országos Takarékpénztár három hét múlva, március 10-én és 11-én rendezi meg Budapesten az idei első ál- lamkölcsön-sorsolásokat, az I., az V. és a VI. békekölcsön 1969. első félévi húzását. A kétnapos húzáson a három kölcsönből több mint 1 millió kötvény számát sorsolják ki 158 millió forint nyereménnyel és törlesztéssel. Nemzetközi bridzsverseny Együttműködési megállapo­dást kötött a Magyar Játék­kártyagyár és a Budapesti Bridzs Egyesület. A gyár tag­ja lett az egyesületnek, amely­nek játékosai szakvélemény­nyel, propagandamunkával tá­mogatják tevékenységét. Kö­zösen rendezik meg — a gyár százéves jubileuma alkalmából — szeptember 6-a és 10-e kö­zött Tihanyban a 12. Balatoni Nemzetközi Bridzsversenyt. A Játékkártyagyár megbízottai az oslói bridzs Európa-bajnok- ságon is részt vesznek. A tihanyi szorosban már hullámzik a Balaton A tél újabb rohama ellenére már gyengül a Balaton jég­páncélja. A tihany—szántódi szorosban, ahol csaknem fo­lyami sebességű az áramlás, néhány négyzetkilométer ki­terjedésben már hullámzik a Balaton. A tó legmélyebb pontja, a tihanyi „kút” zöldé ■ vizén hatalmas csapatokban gyülekeznek a vízi madarak. HÖRCSÖGIRTÓ PATRONOK A hajdúnánási Rákóczi Ter­melőszövetkezet műhelyében befejeződött a,z úgynevezett hörcsögirtó patronok kísérleti előállítása. A Debreceni Ag­rártudományi Főiskola szak­embereinek, tudományos ku­tatóinak elgondolása alapján a szövetkezetben kísérletezték ki a hörcsögirtót: tízszer há­rom centiméteres nylontasa- kok ezek, amelyekbe vegy­szert tesznek, és kis gyutacs­csal meggyúj'ják. Ezt helye­zik a hörcsöglyukba, és nyom­ban elzárják a nyílást. A ke­letkező gáiok elpusztítják a kártevőket. Halcsalogató Japán tudósok akusztikai ké­szülékek segítségével megörö­kítették a hangokat, amelyeket a halak táplálkozás közben ad­nak. Ezeket a hangokat külön­leges készülékkel felerősítik. Ily módon a halak egész ra­jait csábítják a halászok háló­jába. A Pest megyei Állami Építőipari Vállai AZONNAL FELVESZ kőműves, ács-állványozó, lakatos, asztalos, villanyszerelő, műköves, burkoló, autószerelő, vízvezeték- és központifűtés-szerelő, bádogos, szigetelő, hegesztő, vasbetonszerelő, festő, üveges SZAK- ÉS BETANÍTOTT MUNKASOKAT, továbbá kubikos, szállító- és rakodó általános SEGÉDMUNKÁSOKAT. Heti 44 órás munkaidő. Magas kereseti lehetőség. Ot napos munkahét. Munkásszállás. Szociális juttatások. Útiköltséget térítünk. Kiemelt munkahelyeinken 8%-os pótlékot fizetünk. JELENTKEZÉS a vállalat Munkaerő-gazdálkodásán Budapest XXI., Kiss János altábornagy utca 19—21

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents