Pest Megyei Hírlap, 1969. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-12 / 9. szám
1969. JANUÁR 12., VASÄRNAP k/&Hwí Ez a duett még nem nyv,jt | művészi élményt a hallgatóságnak. Hiszen Magyar Pali és Krasman Miki még csak egy éve tanul furulyázni a váci zeneiskola Nagymarosra kihelyezett tagozatán. Három tagozat hetven növendéke közül huszonheted magukkal ismerkednek e fúvós hangszerrel, a többiek a zongorát vagy a hegedűt választották. | Az idősebbek egyébként bekerültek a kamarazenekarok Dunakeszin megrendezésre kerülő fesztiváljára. Ha a hangok még nem is, de az igyekezet arra enged következtetni: hamarosan ők is a sikerrel szereplő zenekar tagjainak vallhatják magukat. Foto: Gárdos Új fogorvosok Ráckevén, Gödöllőn, Abonyban és Nagykátán A budapesti Orvostudományi Egyetem tanácsa pénteken a Vígszínházban tartotta doktorrá avató nyilvános rendkívüli ülését, amelyen az 1968. évben végzett fiatal fogorvosokat avatták. Az orvosi eskü letétele után dr. Varga István, á fogorvos- tudományi kar dékánja avatta fel a 163 új fogorvosdoktort, akiket hagyományos szokás szerint a rektor és az egyetemi tanács tagjai kézfogással doktortársaikká fogadtak. Pest megyében február elsején 11 új fogorvos kezdi meg rendelését Ráckevén, Gödöllőn, Abonyban és Nagykátán. A Hazafias Népfront ez évi feladatairól Szénadás falugyűléseken Tervek vitákkal Mint már megírtuk, a Hazafias Népfront megyei elnöksége háromnapos találkozót rendezett Csillebércen. Az elhangzottak alapján S. Hegedűs László megyei titkár összegezte 1969. évi feladataikat. Javasolta, hogy a népfront- bizottságok a következő hetekben falugyűléseken, vagy városrészenként szervezett gyűléseken hallgassák meg a tanácsi vezetők beszámolóit az elmúlt év munkájáról és folyó évi terveiről. Kérjék számon, hogy a jelölőgyűléseken elhangzott javaslatokat hogyan valósították meg. A tanácskozásokon hozzászólásaikkal egészítsék ki a terveket. Módosításukra most már mint testület is előterjesztéseket tehetnek. Az elnökséget és a bizottságokat az 1969-es év községfejlesztési- gazdálkodási terveiről még januárban dr. Mondok Pál, a megyei tanács elnöke tájékoztatja. A tanácstagok-képviselők i munkáját most, a választási ciklus félidejében a népfrontbizottságok értékelik. A rosszul dolgozó tanácstagokat figyelmeztessék, szélsőséges esetben éljenek a visszahívás jogával. A népfront feladata a törvények végrehajtásának támogatása. A falvakban a legtöbb embert ma a földtörvények végrehajtásának ez évi szaka- szá érinti. A törvény szelleme megköveteli, hogy a rendelkezésben foglaltakat a helyi és egyéni sajátosságok mesz- szeménő "fi gyeiembevételével, nagyfokú humanitással hajtsák végre. Itt elősorbán azokról van szó, akiknek a földhasználatot koruk, szociális helyzetük indokolja Ügyeljenek a népfrontbizottságok is, hogy ne fordulhassanak elő törvény- sértések. Fontos tennivalói vannak a gazdaságirányítás reformjának, a művelődéspolitika támogatásának és a hazafiság- honismeret ápolásának* valamint á béke és szolidaritási mozgalmak szervezésének területén is. Megállapította S. Hegedűs László titkár, hogy a népfront áldozatkész aktivitásának eddigi működése biztosíték arra, hogy más társadalmi szervezetekkel és mozgalmakkal összefogva hathatósan segíthetik a politikai és állami szerveket a megye fejlesztésében. A párt megyei végrehajt# bizottsága köszöni és viszonozza az új évi Jókívánságokat Az új esztendő alkalmából számos üdvözlő távirat és levél érkezett az MSZMP Pest megyei Bizottságára. A megye vezető testületé ezúton köszöni meg a jókívánságokat, és viszonozza a dolgozók, intézmények megemlékezéseit. Boldog új esztendőt kívánnak az elvtársaknak, a megye minden lakójának. SZtKTMItaDÓ LETT A Cillfil AGRÁRIÜBQMÁNYI11111 TfflAZDASÁCA 1$ A Mezőgazdasági Szaktanácsadó Szolgálat címjegyzékében szereplő intézmények, üzemek és gazdaságok mellé tizenhét újabbat vettek fel. Ezzel 91-re nőtt számuk. A gazdaságok ezentúl kikérhetik a faipari, a gyógynövény- és a műanyagipari kutatóintézetek, a felsőfokú mezőgazda- sági és az élelmiszeripari technikumok szakembereinek véleményét is. Különféle szakmai problémák megoldására vehetik igénybe egyebek között a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola termelésfejlesztési intézetének és az agrártudományi egyetem gödöllői tangazdaságának javaslatait. A díjazás nélküli szaktanácsadó szervek közé sorolták az AGROTRÖSZTÖT, valamint a Vízkutató és Fúró Vállalatot. íwvi c iuuiaij • v Zárszámadás előtt: Mit tett a mérleg serpenyőjébe a termelőszövetkezetek területi szövetsége? Közeleg a mezőgazdasági termelőszövetkezetek zárszámadásának ideje. A zárszámadást mindenhol a tsz gazdasági vezetőinek és főleg az adminisztratív dolgozóknak, mintegy másfél hónapos szorgalmas munkája előzi meg. Leltárak, felmérések, számítások készülnek. A zárszámadás, akár csak egy mérleg, számszakilag kitűnő lehet, de tartalmilag csak akkor, ha van mit kimutatni benne, van gyarapodás, fejlődés, amiről számot lehet adni. Ez pedig nem másoktól függ, mint a tagoktól, a jó vezetéstől, a felkészült szakmai gárdától. Bizonyos vonatkozásban viszont függ a tsz-en kívülállóktól is, akik a tsz-ek érdekében tevékenykednek. Az elkövetkezendőkben cikksorozatban foglalkozunk a tsz-ek zárszámadásával, azok előkészületeivel, várható értékükkel, megnézzük, mit tett a jó zárszámadás érdekében egy területi szövetség, egy járási tanács és mit egy termelőszövetkezet vezetősége, tagsága. Illesse először a nyilatkozat joga a termelőszövetkezetek területi szövetségét! Munkatársunk felkereste a Budapest környéki Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségét és ott beszélgetést folytatott dr. Kecskeméti Lajossal, a szövetség elnökével, valamint Lovas Gézával a tárnoki „Lenin Tsz” elnökhelyettesével, aki a tsz területi szövetség ellenőrző bizottságának elnöke. Munkatársunk kérdéseit és a válaszokat a következőkben ismertetjük: KÉRDÉS: a Budapest környéki területi szövetség hány tsz érdekképviseleti szerve és ezek a téeszek milyen körülmények között gazdálkodnak. VÁLASZ (dr. Kecskeméti Lajos) Területi szövetségünk 71 termelőszövetkezetet képvisel, a szentendrei, a budai, a ráckevei és a dabasi járásból. Ebből következően a legkülönbözőbb termelőszövetkezetek tartoznak hozzánk, de egyben valamennyi megegyezik: mint minden város környéki gazda- daság, ők is a »helyi lakosság igényeinek kielégítésére fordítják a legtöbb gondot. Ez meghatározza gazdaságuk szerkezetét is. Túlnyomó többségben primőr termelés folyik, zöldség- és gyümölcstermelés, de ide sorolom a budai őszibarackos tsz-eket, a tej és burgonyatermelő tsz-eket is. A termelési adottságok viszont teljesen elütőek. Míg a szentendrei és budai járás, úgynevezett hűvös terület, itt 2—3 Celsius fokkal hidegebb a levegő, addig a dabasi inkább „meleg” időjárású járásnak mondható. Ezen a területen éppen ezért jól termelhető az újburgonya. A ráckevei járásban is sajátos adottságok vannak, itt hagyományos a fóliás zöldségtermelés, a Duna menti kertészkedés, az öntözéses gazdálkodás. KÉRDÉS: Ebből az következik, hogy az ország más területeihez viszonyítva nagyobb jövedelemre lehet szert tenni? VÁLASZ (dr. Kecskeméti Lajos): Bizonyos mértékig így van. Az értékesítés, a szállítás könnyebb és az adottságok jobbak. Ennek is köszönhető, hogy a tsz-ek jó és kielégítő zárszámadásokat készíthettek. Míg 1967 végeztével a 71 termelőszövetkezet közül egy mérleghiányos akadt, a döm- södi „Dózsa”, a ráckevei járásban, addig a mostani zárszámadáskor már egyetlen mérleghiányos tsz-ünk sem lesz. A bruttó termelési érték 1967-ben 1 milliárd 200 millió forint volt, 1968 eredményeképpen meg már elérik a hozzávetőleges 1,5 milliárdot. KÉRDÉS: Ez a szép eredmény a mezőgazdasági termelés emelkedésének, vagy a kisegítő tevékenység növekedésének köszönhető-e? VÁLASZ (Lovas Géza): Főleg a mezőgazdasági termelésnek, a hozamok emelkedésének köszönhető. De itt látni kell azt is, hogy a domborzati viszonyok miatt a budai és szentendrei, a homok miatt a dabasi járás téeszei nehezen birkóznak meg a korszerű mezőgazdasági termelés követelményeivel. A kisegítő tevékenység következtében lehetővé vált, hogy pótlólagos ráfordításokat eszközöljenek, nagyobb összegeket fordítsanak műtrágyázásra, jobb gépek beszerzésére, építkezésekre. A kisegítő tevékenység tehát kedvezően hatott vissza a mezőgazdasági termelésre. Csak egy számot hadd említsek; kisegítő tevékenység nélkül a 71-ből 25 tsz mérleghiányos lenne. A bruttó termelési érték 1967 és 1968 közötti különbsége kb. fele részben származott a mezőgazdasági —, fele részben a kisegítő tevékenységből. KÉRDÉS: Törekedtek-e arra, hogy a kisegítő tevékenység főleg a mezőgazdasági termékek kikészítésére, feldolgozására, ízléses csomagolására irányuljon és ne csak ipari termékek előállítására? VÁLASZ (dr. Kecskeméti Lajos): Természetesen ebbe az irányija befolyásoljuk a tsz- eket. A konzervgyáraknak elő- feldolgozást végzett sok téesz, például a kakucsi és a kiskun- lacházai. 1969-ben további ilyen irányú tevékenységet szorgalmazunk több helyen. KÉRDÉS: Hogyan gyarapodott a tsz-tagok jövedelme, milyen fejlődésről tudnak ebben számot adni a zárszámadásokon ? VÄLASZ: (dr. Kecskeméti Lajos): Az egy tagra jutó jövedelem 1967-ben 16 ezer és 26 ezer forint között mozgott, az egyes tsz-ek gazdálkodásától függően. Az idei évben mintegy 6—8 százalékos javulás várható. Ehhez hozzá kell tennem, hogy az alkalmazottakból jelentősen növekedett a tsz-tagok száma, s ez növelte a jövedelem számait is. /. KÉRDÉS: Mindezek után megkérdezem, a területi szövetség mivel járult hozzá a jó zárszámadásokhoz ? VÁLASZ (Lovas Géza): A szövetség főleg arra fordított nagy súlyt, hogy a tsz-ek év- közbeni munkáját, gazdálkodásuk módszerét javítsa, tehát a zárszámadás tartalmi részét erősítse. Év közben nagyon sokat foglalkoztunk az új gazdasági mechanizmus kérdéseivel. A jobb szövetkezetek, a 71-ből mintegy 30, gyorsan észre is vette az új mechanizmus adta lehetőségeket és azokat jól használta ki. Hogy melyek voltak ezek?... Felhívtuk figyelmüket például a kereskedelem adta lehetőségekre, a több csatornás értékesítésre, a feldolgozás lehetőségeire. A pátyi „Petőfi” például savanyítót helyezett üzembe és kitűnően működteti, a tárnoki „Lenin” rumos meggyet készített, és tormát dolgozott fel, a hernádi „Március 15” Tsz vágóhid'at helyezett, illetve helyez üzembe. Sok jó lehetőség kínálkozott az építkezéseknél, például a szigetcsépi „Lenin” Tsz kb. 7 milliós, termelést növelő beruházást eszközölt. Az anyagi ösztönzők jobb kihasználására is felhívtuk a tsz-eket és sokhelyen eredményes premizálási, munkadíjazási rendszereket vezettek be. KÉRDÉS: Milyen tanácsokkal segítették a jobb eredmények elérését, illetve ezen keresztül a jobb zárszámadást? VÁLASZ (dr. Kecskeméti Lajos): Tanácsaink kiterjedtek a jövedelemfelosztás kérdéseire, az alapok képzésére, a regulativ adóval kapcsolatos problémákra is. Nagyon sok téesz fordult hozzánk számos más, közgazdasági témakörökből adódó kérdéssel. A zárszámadásokhoz egyébként konkrét segítséget is adtunk. Két értekezletet tartottunk, amelyre meghívtuk a tsz-ek főkönyvelőit. Ezeken az értekezleteken a megyei tanács pénzügyi osztályának előadói ismertették a legfontosabb dolgokat, bár ez inkább a zárszámadás mechanizmusára, adminisztratív részére vonatkozott. Két tsz-ben, ahol nem tudták megoldani a zárszámadás nagy munkáját konkrét, közvetlen segítséget nyújtottunk. KÉRDÉS; Lesz-e valami új a zárszámadásokban 1969- ben? VÁLASZ (dr. Kecskeméti Lajos): Már a múlt évben megkezdtük a tsz-ek részére kiadványok kiküldését. Kiadtuk például az állattenyésztés számait, egyes állatfajtákra felsorolva, hogy hol, milyen technológiával, mennyiért állítanak elő sertés, marha, vagy baromfihúst és ebből mennyi jövedelem várható. Mi a kedvező^ önköltség és mit kell ahhoz tenni, hogy eredményeket érjenek el? Kilenc növény termesztési technológiáját úgyancsak szétküldtük. Az építkezéseknél is, egy korszerű sertéstelep leírását, szárítóberendezéseket és sok más hasznos kiadványt jelentettünk meg és osztottunk ki. A mostani zárszámadások adatait — persze csak a főbbeket — kidolgozzuk és azt is kiadjuk a tsz-einknek Ebből láthatják, hol mennyiért termelik az egyes árukat. 19G9-ben további kiadványokat akarunk szétosztani, mert a tsz-ek igénylik a tájékoztatásnak ezt a formáját. KÉRDÉS: A területi szövetség figyelme kiterjed-e a tsz demokrácia erősítésére, a tagok beleszólási jogának érvényesítésére? VÁLASZ: (dr. Kecskeméti Lajos): A 71 tsz közül már 50- ben a zárszámadást úgynevezett kis zárszámadás előzi meg, ahol egy-egy üzemág dolgozói a saját üzemrészük termelési költségeit, ráfordításait, gazdasági számait megismerik és elemzik. Ez egy nagyon jó módszer és előkészíti a nagy, reprezentatív zárszámadást. Szeretnénk, ha minden tsz-ünk élne ezzel a lehetőséggel. Különösen a tervezés időszakában fontos, hogy minél több tsz-tag beleszóljon az elképzelésekbe, fejtse ki véleményét. Szövetségünknek közvetlenül nincs joga a tsz-ek „magánéletébe” beleszólni, de szeretnénk elérni, hogy a megváltozott munkamorál mellett a kollektív vezetés is szélesedjen, korszerűsödjön. A tsz választott szervei javítsák a belső ellenőrzést, mi pedig kívülről hatunk a tsz-ekre és kísérjük figyelemmel gazdálkodásukat. Javítani akarjuk a közgazdasági információ-szolgáltatást, arra hívjuk fel a tsz-ek figyelmét, hogy korszerű, nagy árutermelő gazdaságokká alakuljanak át, aknáz«- zák ki mindjobban az új gazdasági mechanizmus lehetőségeit. És akkor az ideinél még jobb zárszámadásnak lehetünk majd boldog tanúi 1970-ben — mondta végezetül a tsz területi szövetség elnöke. — sz—d —
