Pest Megyei Hírlap, 1969. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-08 / 5. szám

/ televízió közvetíti: Dzsesszrandevú Cegléden Néhány héttel ezelőtt a magyar televízió stábja Ceglé­den járt. A Kossuth Szálló pál­makertjében rendezett érdekes dzsesszbemutatót vették film­re. A műsorban az Európa- szerte ismert Garai Attila dzsesszzongoraművész, Pege Aladár és több neves dzsessz- művész szerepelt. A felvételt pénteken, január 10-én 18.50-kor kezdődő Dzsesszrandevú Cegléden cí­mű műsorában közvetíti a magyar televízió. A csaknem félórás előadást nagy érdeklő­déssel várják országszerte a klasszikus dzsessz kedvelői. Téli estén épül a járda Szokatlan jelenségre figyel­ték fel hétfőn a kora esti órák­ban a Kossuth Ferenc utcán a járókelők: az egyik keresztutca aszfaltozását több napos szü­net után folytatták a munká­sok. — No, jókor dolgoznak itt, a Teleki utcában! — vélekedtek az arra menők. — Pont ilyen­kor kell járdát építeni... Az ott dolgozók megnyug­tatták a méltatlankodókat: a forró anyaggal ilyen időben már dolgozhatnak. A munka a komoly fagyok idején szüne­telt... Farsangi előzetes A járási és városi úttörő­szervezet vezetői 13-án érte­kezletet tartanak, amelyen — a többi között — szó lesz az úttörőkarneválok szervezésé­ről is. Itt döntik el, hogy hol és mikor, melyik úttörőcsapat rendezheti meg a már hagyo­mányos farsangi karneválját. Pajtások! Figyeljétek a Fiúk, lányok rovatot, mert itt közöljük a pontos dátumokat. Megnyugtatásul: lesz hol fel­idéznetek a farsangi szokáso­kat, az idén még az eddigiek­nél is gazdagabb program vár benneteket! e . ■ —i------------_ Tervezik a „tésztagyárat A jászkarajenői Uj Barázda Tsz-ben az asszonyok — ki­sebb mennyiségben — buda­pesti boltjuk részére már ké­szítettek házi száraztésztát. A vásárlók elismeréssel fogadták és hamarosan a kínálatnál na­gyobbra nőtt a kereslet.. A tsz most elhatározta, hogy tésztaüzemet állít fel. Az üzem egyúttal az asszonyok foglalkoztatását is megoldaná, és ezzel nagy gondtól mente­sülne a szövetkezet. ii PEST MEGYEI hIdIAP KÜLÖNKIADÁSA Szünidei jelszó volt: A CEGLÉDI JÁRÁS É3 CE«.U.EP XIII. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 1989. JANUÁR 8., SZERDA Az évzárón kiosztották a Muskéta-díjat A lövészsport és a honvédelmi nevelés Vasárnap délelőtt a fegyve­res erők klubjában tartotta év­záró értekezletét a járási és városi sportlövő- és háromtu­sa-szakszövetség. A beszámoló­ra eljött Bálint Gyula, az MHSZ megyei titkára, Amb­rus János, a sportlövőszövet­ség megyei főtitkára, Bállá Já­nos, a járási pártbizottságot, Gáli Lajos a JTS-t, Kovács Gi­zella a járási úttörőelnökséget, Randies Béla az MHSZ városi és járási szervezetét képvisel­te. A szépen feldíszített terem­ben Várnai Zseni: Ne lőjj fiam, meri én is olt leszek cí­mű versének előadásával kez­dődött a program, majd Utas- sy László, a járási lövészszak­szövetség titkára értékelte az elmúlt évben végzett munkát. Az eredményekről szólva ki­emelte, hogy az ÜTGEP felnőttcsapata megyei harmadik lett, ifi­csapata az első helyen vég­zett. Az úttörők légpuskás lövésze­te sikerrel folyt. Jó példa erre Darázs József ceglédberceli kisdiák figyelemre méltó he­lyezése. Az országos lövészbaj­nokságon második lett a lég­puskás lövészetben. Kovács Gizella járási úttörő­titkár felszólalásában szintén méltatta az úttörők körében kifejtett sporttevékenységet mint a honvédelmi^ nevelés -fontos részét. Azt is elmondot­ta, hogy hasznosak voltak a bala- tonszárszói nyári táboro­zás alkalmával turnuson* ként rendezett honvédelmi napok. Olyan elképzelés is felme­rült, hogy a fegyveres erők klubjában minden vasárnap tartsanak filmvetítést a fiata­lok számára. Felszólalt Bálint Gyula, az MHSZ megyei titká­ba is. A beszámolót, de egyben az elmúlt évben végzett munkát is, elismeréssel méltatta, meg- . állapítva, hogy azt a KISZ KB, az MHSZ és a JTS határoza­tainak figyelembevételével vé­gezték. Felhívta a figyelmet a lövészet fontos követelményé­re, a biztonsági szabályok pon­tos betartására, bár Cegléden eddig ilyen mulasztást nem tapasztaltak. A felszólalóik egyetértettek azzal, hogy a tömegesítés to- vábbbi feladat. A járásiban ezt segítik elő a községekben be­rendezett lőterek. így például Abonyban, Jászkarajenőn és Dánszentmiklóson épült lőtér. Az MTS Pest megyei Taná­csa Sportlövő Szakszövetség elnöksége a Muskéta díj arany fokozatát adományozta a lö­vészsportban kifejtett jó mun­kájáért Kovács Gizella, Ran­dies Béla, Gáli Lajos, Oldal Lajos részére. Ezüst fokozatot kapott: Ambrus Jánosné, Utas- sy László, Emódi Pál. Bronz fokozat: Zsigmond József, ifj. Szakály Mihály és Répás Mi­hály. OLVASÓNK ÍRJA: Forró volt a helyzet — Cegléden az óév utolsó napjaiban mutatták be az új szélesvásznú és „hosszútávú”, kétrészes magyar filmet, az Egri csillagokat. Természetes, hogy telt ház volt minden elő­adáson, hisz az idősebb kor­osztály is szívesen eljött, hogy láthassa megfilmesített ked­venc ifjúkori olvasmányát. . Sajnos, rtemcsak a várako­zás láza és a film forró jele­netei miatt volt meleg a hely­zet a filmszínházban. A telt ház olyan hőséget produkált, hogy a csatajelenetek sem le­hettek forróbbak. Pedig az elő­relátó mozivezetőség Jóvoltá­ból csak egy nézőtéri kályhá­ba fűtöttek be. .A szünetet.alig, vártuk; hogy végre egy kis le­vegőhöz juthassunk, tolong­tunk a kijárat felé. A sze­mélyzettől tudtuk meg, hogy az előadás alatt nyitva tartot­ták az erkély bejárati ajtaját és a folyosó ablakait, de ez édes kevés volt. A tetőszellő­ző mit sem ér, hisz mindösz- sze fél négyzetméteres nyílás az egész. Nem tudom, mikor és ki ter­vezte ezt a mozit, úgyszólván szellőzés nélkül, és ki építette meg így a terv kritikája nél­kül? Ki vette át, ki hagyta jó­vá? — Gyerekkorom mozijá­ra gondoltam, amelyet „bolhás mozinak” csúfoltak, rozoga, korszerűtlen mivoltáért. Még annak is volt hatalmas tető­szellőzője, állandóan kellemes hőmérséklete. Hazatérve elhatároztuk, Hogy a következő, kétrészes filmmel rifegvärjuk, áftí’íg a tv is műsorára tűzi. Megnézzük otthon és ha melegünk lesz — kinyitjuk az ablakot... Teljes aláírás Abonyi TSZ SK Egy osztállyal feljebb Ezúton mondunk hálás köszö­netét rokonainknak, Ismerőse­inknek. jó szomszédainknak, akik drága jó édesanyánk, nagyanyánk, dédnagyanyánk: özv. Balogh Károlyné szül. Zilah Teréz temetésén megjelentek, részvétükkel fájdalmunkban osz­toztak. sírjára koszorút. virá­got helyeztek. A gyászoló csa­lád. Köszönetét mondunk mind­azoknak, akik szeretett férjem és édesapánk: Vincze Sándor temetésén megjelentek, virágo­kat hoztak és részvétükkel fel­kerestek Hálásan köszönjük a Lábbellkészítő Ktsz-nek, és a KIOSZ Dalkar megjelent taglal nak a megemlékezést és a kül­dött koszorúkat özv. Vincze Sándorné és családja. Fájó szívvel mondunk hálás köszönetét mindazoknak a ro­konainknak, Ismerőseinknek, szomszédainknak, akik szeretett jó testvérünk: özv. Herczeqh Jánosné szül Tóth Eszter teme­tésén megjelentek. részvétüket nyilvánították, sírjára koszorút, virágot helyeztek. A gyászoló család Köscönetünket fejezzük ki ro­konainknak, ismerőseinknek, szomszédainknak, akik szeretett Jó édesanyánk, nagyanyánk és testvérünk: özv. Ungvári István­ná szül. Bán Eszter temetésén megjelentek, részvétükkel bána­tunkban osztoztak, sírjára ko­szorút, virágot helyeztek Rátóti Péter és neje, Ungvári Julian­na. Szomorúan értesítjük rokona­inkat, ismerőseinket, szomszé dalnkat, hogy szeretett felesé­gem. édesanyánk, nagyanyánk Naqy Istvánná szül Zsíros Ka rolln 1968 december 31 én hosz- szű betegség után elhunyt. Te­metése 1989 január 3-án dél­előtt 10 órakor volt a ref öreg- temetőbe Emlékét kegyelettel őrizzük. Nagy István és család­ja. Fájó szívvel mondunk hálás köszönetét rokonainknak, isme­rőseinknek, szomszédainknak, akik felejthetetlen emlékű drá­ga jó édesanyánk, nagyanyánk, dédnagyanyánk és testvérem: özv. Hanga Ferencné szül. Bá­lint Mária temetésén megjelen­tek. részvétükkel nagy bána­tunkban osztoztak, sírjára ko­szorút, virágot helyeztek. A gyászoló család. Mindazoknak a rokonainknak, ismerőseinknek, szomszédaink­nak ezúton mondunk hálás kö­szönetét, akik szeretett jó édes­anyánk, nagyanyánk, dédnagy­anyánk: özv. Véqh Istvánná szül. Tóth Lídia temetésén meg­jelentek, részvétüket nyilvání­tották, sírjára koszorút, virágot helyeztek. A gyászoló család Köszönetnyilvánítás. Mind­azoknak a rokonainknak, isme­rőseinknek, szomszédainknak, akik szeretett jó édesanyánk, nagyanyánk, dédnagyanyánk és testvérem: özv. id. Lovas Antal- né szül. Kollár Margit temeté­sén megjelentek. részvétükkel fájdalmunkban osztoztak, sírjá­ra koszorút, virágot helyeztek. A gyászoló család. Ezúton fejezzük ki hálás kö- szönetünket rokonainknak. Is­merőseinknek. szomszédaink­nak, akik szeretett édesanyánk, nagyanyánk, dédnagyanyánk: özv. Bayer Józsefné szül. Szé- nyet Eszter temetésén megje­lentek. részvétüket nyilvánítot­ták, sírjára koszorút, virágot helyeztek A gyászoló család. Szomorú szívvel mondunk há­lás köszönetét rokonainknak. Is­merőseinknek, szomszédaink­nak, az alberttrsai Szabadság Tsz vezetőségének és tagságá­nak, akik szeretett jó férjem, édesapánk, fiúnk, testvérünk: ifj. Benke János temetésén meg­jelentek, részvétükkel nagy .bá­natunkban osztoztak, sírjára ko­szorút, virágot helyezrek. özv. Benke Jánosné és gyermekei, valamint a gyászoló család. Sikeresen szerepelt az abo­nyi TSZ SK női asztalitenisz- szakosztálya: első csapatuk ugyanis a szakosztály fennál­lása ötödik évének végén be­jutott a Nemzeti Bajnokság II. osztályába. öt évvel ezelőtt húsz kis­lány készült szorgalmasan a Gaál Miklós általános iskolá­ban az iskola úttörő asztalite­nisz-bajnokságára. Közülük sokan ügyesen játszottak, és ez adta az ötletet, hogy bevon­ják a rendszeres sportolásba őket., Azóta öt év telt el. Az akkor 9—10 éves lányok közül1 többen még most is aktív tag­jai a sportkörnek. Diószegi Éva, Koczka Ágnes, Balogh Júlia és Pataki Margit neve azóta ismertté vált a község­ben, eredményeik megyei és országos szinten is igen érté­kesek. Különösen kitűnt egyéni tel­jesítményével Diószegi Éva, aki tagja volt az ifjúsági válo­gatott keretnek. Rangsorolt magyar serdülő versenyző. Nevelődik az utánpótlás is: Tamasi Erzsébet, az 1968. évi úttörő-olimpián vigaszverseny­ben második lett. Az elmúlt évek során, a spartakiádverse- nyeken megyei és területi szinten egyéni, páros és csa­patversenyeken különösen ki­tűnt eredményeivel: Simon Márta, Seobonya Miklósné, Diószegi Lászióné, Méri Má­ria és Donáth Lajosné. A női első csapat a megyei bajnok­ságban szerepelt és az utolsó három esztendőben megyei bajnokságot nyert. A csapat tagjai: Szobonyáné. Simon M. Diószeginé. Koczka A. Diósze­gi Éva és Balogh Júlia voltak. Legsikeresebb esztendejük azonban a tavalyi volt. Sike­resen küzdötték át magukat az osztályozón és megérdemel­ten jutottak az NB II-be. A sikerekben gazdag öt esz­tendő további becsületes mun­kára, helytállásra és további fejlődésre kötelezi a csapatot. Ehhez minden feltétel meg­van. A sportkör elnöksége mindenben segíti, támogatja a szakosztályt, és mint kiemelt szakosztálynak, minden segít­séget megad a további fejlő­déshez. Remélik, hogy a tize­dik évfordulót egy osztállyal való feljebbjutással ünnepel­hetik. Ez nem is titkolt céljuk. (gy. f.) Csavard fel a szőnyeget! DÉLUTÁNI HÁZIBULI A Hdmán Kató iskola nyol­cadik osztályának tanulói a téli szünidő szokásos — olva­sás, mozilátogatás, szánkózás — programja mellett még egy kikapcsolódási lehetőséget ta­láltaik: a délutáni „házibulit”. Ha egyáltalán illik ez a szó erre a programra. Itt minden „bulizónak” ugyanis hat óráig volt kimaradási engedélye, a „csúszást” csak atyai dorgá­lással lehetett megúszni. Tehát délután négytől este hatig ropták a tánpot a köl­csönző boltból kért magnóra. Az előre terített asztalon sü­temények, szendvicsek, ször­pök hívogatták az egyáltalán nem szégyenlős kamaszokat. Hogy pedig az összejövetelnek tekintélye legyen, egy-egy pohárka, szódavízzel hígított édes likőr is került az asztal­ra. Tetőponton volt már a han­gulat, amikor a meghívott fiúk előmerészkedtek a sa­rokból. Nem volt könnyű megváltani a lányokat a pet­rezselyemárulástól, hiszen vagy tíz kislány „hipnotizál­ta” a társaság két szem fiú­ját... A ,.csavard föl a szőnye­get ...” bulikon úgy szokás, hogy muri után a kompánia visszacsavarja a szőnyeget a helyére. Ez itt nem így tör­tént. Nem mintha lusták ■vagy nagyon fáradtak lettek volna, hanem két óra az csak két óra és melyik szülőnek lett volna szíve fél órával ha­marabb véget vetni a kis tár­saság jókedvének, azért, hogy helyére kerüljön minden, bú­tordarab. Ági anyukája szíve­sen vállalta magára a mun­kát, mert tudja, hogy kislá­nya olyan osztályba jár, ahol még a szünidőt is szívesen megosztják egymással. (cs—i) BÍRÓSÁGI AKTÁKBÓL Egy szélhámos naplója A lóvátettek pénzét lóversenyre vitte Pipó Lajos 48 éves buda­pesti lakos 13 rendbeli, visz- szaesőként elkövetett csalás­ban bűnös — állapította meg a Ceglédi Járásbíróság bünte­tő tanácsa —, ezért, nem jog­erősen, három és fél évi bör­tönre ítélte, és négy évre el­tiltotta a közügyek gyakorlá­sától. Pipó Lajos 1951-ben szak- érettségit tett, majd egy évig egyetemi hallgató volt. Éve­kig a rendőrségnél dolgozott, ahonnan fegyelmi úton elbo­csátották. 1963-ban a Pesti Központi Kerületi Bíróság öt­rendbeli csalás miatt egyévi és öthónapi szabadságvesztésre ítélte. Szabadulása után — 1964 nyarától kezdve — kü­lönböző ürügyekkel, valótlan állításokkal tizenhárom em­bert tévesztett meg, és tőlük tqbb mint 5JJ 090 forintot vett fel. A csalással szerzett pénz nagy részét totóra és lóversenyre költötte. Esetei közül néhány, dióhéjban: A sértett pincér ismerőse volt. Először 750 forintot kért kölcsön tőle azzal, hogy a szovjet követség révén szerez gitárt. A pénzt megkapta, de vissza nem fizette, hanem újabb ötlettel szolgált: motor- kerékpárt szerez a Belügymi­nisztériumon keresztül. An­nak vételárára kell 3400 fo­rint. Ezt is megkapta. A sér­tett, hogy reménybeli motor- kerékpárját vezetni tudja, motorvezetői tanfolyamra je­lentkezett. Pipó vizsgadijra 600 forintot kért és kapott. Ez­után még felvett a pincértől oldalkocsira és egyéb alkatré- I szekre 850 és 1000 forintot. A lóvátett ember csak akkor tudta meg, hogy csaló áldo­zata lett, mikor Pipót letar­tóztatták. A kár: több mint 10 000 forint. Más. Egy ismerőse ellen a bíróság kilakoltatási ítéletet hozott. Pipó felajánlotta, hogy — mivel összeköttetései van­nak a Legfőbb Ügyészségen és a Legfelsőbb Bíróságon — el­kalauzolja az igazát keresőt Budapesten. Fel is utaztak, és „eljárási költség" címén egyszer 750 forintot, egyszer 200 forintot vett fel, ezenkívül 1600 forintot „köl­csön". A kár meghaladj^ a 2000 forintot. Más alkalommal egy albert- irsai asszonyt vezetett félre. Mivel a nő pereskedett, Pipó felajánlotta segítségét. Azt mondta, hogy ö a legfőbb ügyész helyettese, és pere ked­vezően fog elintéződni. Fel­vett az asszonytól illetékre 4500 forintot, majd 1300-at kért és kapott. A pereskedő fizetett ezenkívül iratmásolá­sért 820, ügyvédi költségre 350 forintot, és kölcsönadott 1000 forintot. A szélhámos bíztatta áldozatát, hogy adókedvezményt jár ki számára, majd kölcsönkért egy újabb ezrest. Mikor ezt vissza kellett volna fizetrfie, azzal vezette félre a hiszé­keny nőt, hogy elájult, és köz­ben 3000 forintját elvették, ezért nem tud fizetni. Ettől az áldozattól szintén 9000 forintot szerzett Pipó, és totóra, lóver­senyre költötte. (Folytatjuk) HAJNALBAN Miklosovits László rajza

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents