Pest Megyei Hírlap, 1969. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-08 / 5. szám
XI. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM 1969. JANUÄR 8., SZERDA Égető tanteremhiány Kevesebb bukás - Közepes átlag - Mérlegen: a monori Kossuth iskola féléves munkája Vecsési újdonság: a kézszárító Állványt és műany:g apkát kapo'.t a hajszárító Bari Lőrincné a% automata hőkioldót állítja be a hajszárítóba Motorostanfolyam Monoron A Magyar Honvédelmi Szövetség monori lövészklubja január 14-én motorkerékpár- vezetői tanfolyamot indít. A vezetőség kéri a sportkedvelő monori fiatalokat, hogy minél nagyobb számban jelentkezzenek. A tanfolyam befejezésével érvényes jogosítványt kapnak. Jelentkezni lehet mindennap a Monori Gumijavító Ktsz-nél, a Kossuth Lajos utcában, valamint a Kossuth Lajos utca 36. szám alatt, délután 4 órától. MAI MŰSOR MOZIK Maglód: Egy férfi és egy nő. Honor: Tavasz az Oderán. Tápió- *üly: Jánosik II. Őri: Az apáca. Vecsés: Minden nő bolondul érte. Nagy volt a tétje december 30-án a gyömrői mű- velódési házban megrendezett járási amatőr tánczenei versenynek. Egy-egy zenekar és énekes jogot szerezhetett a megyei versenyen való részvételre. Kis „ki mit tud”-ról volt szó. Megjelent négy zenekar és néhány énekes, akik bemutatták a zsűrinek és az érdeklődőknek tánczenei tudásuk legjavát. S itt kezdődött a baj. Hiába volt a zsűri minden igyekezete, csupán a laikus fülével, hallásával tudott ítéletet mondani a különböző zenekarokról. Egy zenészre (mégha amatőr is az illető) éppen az jellemző, hogy az átlagosnál jobb hallása van. A legjobbakat kiválasztani pedig csak az tudja, aki maga is zenész, sót magasabb színvonalon áll a versenyzőknél. A Gyomron megjelent társadalmi zsűrire ez egyáltalán nem volt jellemző. Nem tudtak különbséget tenni például behangolt és behango- latlan gitár, primitív, egyA közelmúltban valameny- nyi iskola tantestületében megtartották a félévi osztályozó értekezletet. Ma — az év első tanítási napján — pedig valamennyi szülő megkapja a félévi értesítést gyermeke magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi munkájáról. Ez alkalommal pillantsunk szerű két-három akkorddal könnyen, bárki által előadható, és a komoly összhang- zattal ' rendelkező, magasabb egyéni tudást igénylő számok között. Az egyetlen, amit — lehet, hogy nem szándékosan, de — figyelembe vettek, o zenekarok eddigi népszerűsége,' d róluk különböző helyekről érkezeti információk voltak. A helyszínen bemutatott produkció jelentősége a minimálisra csökkent. A zsűri tevékenysége akkor érte el mélypontját, amikor a két egyéni szavazás feltűnően sokáig és túl sok közös megbeszélés után született meg. Egy ilyen versenyt, amelynek az a célja, hogy kiválassza azt a járási zenekart, amely esetleg az ország legjobbjaival versenyezhet, hozzáértő zsűri jelentlétében kell megrendezni. Reméljük, a járási KISZ-bizottság elismeri ennek a kérésnek a jogosságát, és a jövőben elkerüli a gyömrőihez hasonló szervezést. V. A. be a monori Kossuth Lajos iskola életébe, amely nemcsak külső megjelenését, de tanulóinak számát tekintve is járásunk egyik legnagyobb iskolája. A nevelőtestület hélfőn délelőtt tartotta félévi értekezletét. Fülöpp Loránd igazgató távollétében Hunyadi Lászlóné igazgatóhelyettes értékelte az iskola munkáját. Jól indult a tanév. Személyi és tárgyi feltételeik a múlt évinél kedvezőbben alakultak. Az órán kívüli oktató-nevelő munkára azonban, és az iskola fegyelmi helyzetére visz- szahúzó erőként hat a nagyfokú tanteremhiány. Ki- lencszázkilencvennégy tanulót 16 tanteremben foglalkoztatnak. Ezek közül csak négy tanteremben nem folyj; váltakozó tanítás. Ebből egy műhelyterem, mely más célokra nem hasznosítható. A rendelkezésre álló három termen kellene osztozkodnia 54 úttörőőrsnek, három szakkörnek, az ifjúsági Vöröskeresztnek, énekkarnak, kilenc orosz társalgási csoportnak, négy ma-- tematikus körnek és a korrepetálásra szorulóknak. Ez természetesen képtelenség. sok foglalkozást ugyan órák utánra tettek át, de az égető helyiséghiány így is fennáll. Az iskolában 28 tanulócsoport (osztály) van. (Ebből öt első osztály). Mielőtt az iskola félévi.;.ttoúlmápyi eredményéről szólnánk, figyelembe kell venni azt, hogy a tanévben 154 cigány tanulójuk van (128 az alsó tagozatban). Ez nagy és felelősségteljes munkát hárít a nevelőtestületre, hiszen köztudott, hogy ezeknek a tanulóknak iskolába járási feltételeik sokkal kedvezőtlenebbek. Az iskola dicséretére válbeiskolázásuk terén is jó munkát végeztek, csakúgy, mint a tanév folyamán, hiszen a múlt évi 56 százalékkal szemben most a cigány- tanulóknak csak 25 százaléka bukott meg. Javulás tapasztalható mulasztásaiknál is, bár itt még sok tennivaló akad. Az iskola félévi átlaga közepes (3,1). A közel ezer tanulóból 115 bukott meg (13,07 százalék). Az alsó tagozatban valamennyi tantárgy átlaga 3,0 fölött van. Legkedveltebb az ének: 3,5,. a testnevelés: 3,6, míg legnehezebben a nyelő.an megy (3), illetve a számtan (3,1). A felső tagozatban az ének, gyakorlati foglalkozás és testnevelés'tantárgyak a legkedveltebbek (ezt mutatják az átlagok), míg legtöbb nehézség a magyar nyelv és irodalomban mutatkozik (2,6!). E tárgyon belül a helyesírás okozza a legnagyobb problémát a tanulóknak. De a történelem átlaga is alacsony (2,7). Még a számtannál is gyengébb. (Pe- | dig általában az megy a leg- j nehezebben.) összegezve: az elméleti tárgyak átlaga alacsonyabb, míg a készség tárgyak szintje valamivel magasabb. Ezek a tények és számok természetesen az iskola következő félévi feladatait is megjelölik. Uj módszerek keresésével és alkalmazásával — jobban törekedve az elmélyítésre, a rögzítésre, a tanulók önálló, aktív munkájának növelésére — lehet és kell jobb eredményeket elérni. Valamennyi gondot, problémát, de eredményt sem lehet e helyen teljességében bemutatni. E néhány sor csupán bepillantást enged egy pagy iskola félévi mérlegébe. A Vecsési Vegyesipari Ktsz országos hírnevét hajszárítógépeivel érdemelte ki. De kezdjük az elejéről: 1964-ben Dorogi Sándor, a ktsz dolgozója tervpályázaton első díjat kapott az újtípusú hajszárító tervezéséért. Azóta a nemzetközi és az őszi vásáron mint legszebb terméket díjazták. A ktsz-nek kapóra jött az új lehetőség — mondja Brunner Antal műszaki vezető — és miután megkapták a gyártási engedélyt, hozzákezdtek a hajszárítók előállításához. A kereskedelem elégedett termékükkel és a szerződésen kívül december 20— 22 között 800 darabot pluszként rendelt tőlük. Ezzel elérték a 60 ezer darabot. Az idén a nagykereskedelmi vállalat megrendelésére a hajszárítóhoz állványt és műanyag sapkát készítenek, melyek az összes típushoz felhasználhatok. Zámodi Ferenc kereskedélmi vezető megemlítette, mint/ újdonságot: a hajszárítón kívül kézszárítót is készítenek, ami kiküszöböli a törülközőgondot a mosdókban. A kézszárítók iránt már most nagyon sokan érdeklődnek, pedig még csak a nullszériánál tartanak. Ahogy egy résztvevő látta Magyar Györgyné. a prototípust próbálja ki Vélemények a Beat-párbajról Zsűri - zenészek nélkül? jék: már a tanévkezdés előtt BM Lusták Sándor kálváriája (1.) Nem foglalkozási betegség? „Beatpárbaj” címmel írtunk nemrég a Gyomron rendezett zenekari elődöntőről. Nem mint zenei szakember, de mint a jelenlevő együttesek régi ismerője, néhány szóval hadd mondjak véleményt én is r rendezvényről, melynek — mint pártatlan műsorközlő — végig résztvevője voltam. A cikk idézőjelbe tett befejezésével kezdeném: „Nem a győzelem, a részvétel a fontos.” Ez a vetélkedő nem olimpia, ezen a vetélkedőn igenis, a továbbjutás is fontos volt minden zenekar számára, de csak egy juthatott tovább. Ez az első pillanatban mindenki előtt világos volt. A bizonyos mértékű győzni akarás bizony rányomta bélyegét minden zenekar tevékenységére, tegyük hozzá, a két látszólag „nagymenőére” is. Más: a művelődési házban valóban hideg volt, ez azonban nem befolyásolhatta az erősítők működését, hiszen, mint a beszámoló szerzője is elmondotta, azok meglehetősen hosszú ideig készültek fel rövid műsoraikra. Ami a szervezést illeti, az erről-szóló kritikáról is egy-két szót. Sem a járási KISZ-bizottság, sem a helyet biztosító művelődési intézmény nem tehet arról, hogy Ezúton mondunk köszönetét mindazon rokonoknak, ismerősöknek, a vasutasszakszervezetnek és a moziüzemi vállalat dolgozóinak, akik szeretett édesapánk. nagyapánk Pintér Sándor temetésén megjelentek, sírjára koszorút helyeztek, részvétükkel bánatunkat enyhítették. Gyászoló család. Ezúton mondunk köszönetét mindazon ismerősöknek, állami és társadalmi szerveknek, akik felejthetetlen feleségem és édesanyánk Pólyák Dézsőné temetésén megjelentek, sírjára virá- ot helyeztek és nagy gyászun- at részvétnyilvánítássa] enyhíteni Igyekeztek. Pólyák Dezső nyug. igazgató és családja. egyes zenekarok az utolsó pillanatban mondják le részvételüket, és borítják fel a sorsolás után a sorrendet. Ezzel együtt a két dobogó bevezetése az időcsökkentést szolgálta, csupán az történt, hogy a sülyi zenekarhoz állítólag nem jutott el az üzenet, hogy a maglódiakkal együtt szereljenek. Azzal azonban minden ilyen zenekari bemutatón számolni kell, hogy a felkészülés meglehetősen hosszú időre nyúlik, hiszen csak a technikailag tiszta hangok tudnak élvezetes muzsikát biztosítani. Szó esett a monori zenekar kísérőtáborának lelkesedéséről és létszámáról is. Nos, legalább ilyen létszámú és ilyen lelkes tábora volt az Avengers zenekarnak is, tegyük hozzá, nem is érdemtelenül. Végezetül el kell mondani a következőket. Nagyon tanulságos találkozó volt fiatal zenekaraink vetélkedője. Mi is nagyon hiányoltuk a nagyon tehetséges Nautilus zenekart. őszinte örömünkre szolgált viszont a nagyon tehetséges Avengers, és a nagyon fiatal és komoly reményekre jogosító Littles zenekar jelentkezése, amelynek nemcsak állandóan szereplő együttesekkel, hanem a sorsolás szeszélye folytán még az elsőnek játszó versenyző nehézségeivel is meg kellett küzdeniük. A vetélkedő igazi értékét ez a két, talán nem túlzók, ha azt mondom, teljesen új hangot megütő együttes jelentkezése jelentette, akikkel foglalkozni feltétlenül célszerű lenne. Számomra ilyen tanulságokat hozott ez a vetélkedő, és miután a beszámoló írójánál lényegesen hosszabb ideig voltam a helyszínen, a tárgyilagos tájékoztatás érdekében mindezt szükségesnek is tartottam elmondani. F. G. Lusták Sándor monori lakosnak négy gyereke van, eigy betegeskedő felesége, egy OTP-kölcsönre épített háza, 1240 forint fizetése és — tüdőasztmája. Féltucat összehajtogatott, elkoptatott új- ságlapot vett elő, amikor panaszával felkeresett- bennünket, valamint akták tömkelegét, melyek az Országos Ve- tőmagtermeltető és Ellátó Vállalat Pestvidéki Alközpontjának monori üzemében készültek, s melyekben paragrafusok váltakoznak sűrű egymásutánban. Kórisme: tüdőasztma Kálváriája röviden: 1958. júniusában lépett be zsákolómunkásnak a monori mag- gyárba. Abban az időben a borsót még itt kénezték, a zsákokból feltehetően gázok szivárogtak. Mindaddig soha nem volt beteg, eszébe sem jutott tehát, hogy ez egészségére káros lehet. A következő év októberében azonban beteg lett, s az orvosi vizsgálatok megállapításai szerint tüdőasztmája keletkezett. Kórházak, Kékestető, többszöri betegállomány, állandó körzeti orvosi kezelések következtek, nehéz fizikai munkát pedig Lusták Sándor többet nem tudott végezni. A megbetegedése után hat hónapig még beosztották őt a motorszerelő mellé segédmunkásnak, itt azonban az állandó olajszag miatt betegsége rosszabbra fordult. Ezek után kapusnak alkalmazták — havi 1240 forintért. Négy kiskorú gyermek, betegállomány, kórházi kezelések — érthető, hogy Lusták Sándo- rók figyelmét nem kerülték el az újságokban megjelenő rendelkezések a csökkent munkaképességű dolgozók rehabilitációjáról. Lusták Sándor 1968. március 25-én kérelemmel fordult a maggyár igazgatójához, hogy szeretne ue- resetkiegészítést kapni, az 1961. augusztusa előtti 2248 forint és a mostani 1240 forint közötti különhözetet. Csatolta kérelméhez a Semmelweis Kórháztól kapott orvosi igazolást, mely szerint a kórisme: asthma bronchiale, s Lusták Sándor „ xr. mint kőtörő munkás, gumigyári munkás és takarmányzsákoló dolgozott. Feltehető, hogy az asthmás praedispositio mellett a por, illetőleg a gá^be- légzés a kórképet kedvezőtlenül befolyásolta”. Az I. fokú MUCSÖ „Feltehető ..Itt aztán meg is akadt minden. A „feltehetőt” lehet igennek is, nemnek is értelmezni. A zsá- kolómunkásból lett portás esetében ezt a szót hivatalos helyén nyilván nem-nek értelmezték. Megkezdődött a levelezés, az aktagyártás Lusták Sándor és a vállalat között. Május 25: „ ... kérelmére közöljük,... kértük a munka- képesség csökkenést véleményező 1. fokú orvosi bizottságot, munkaképesség csökkenésének megállapítására. A MUCSÖ felülvizsgálatra fogja rendelni.” Berendelik. Lusták elmegy, onnan közük a maggyárral, hogy 40 százalékos munkaképesség csökkenést állapítottak meg. Június 10: a maggyár közli Lusták Sándorral, hogy: „A szakvélemény alapján betegsége nem foglalkozási betegség, $ ezért ilyen címen nem jár keresetkiegészítés”. A II. fokú MUCSÖ Június 14-én Lusták Sándor megírja panaszát a maggyárnak, s kéri a vállalati döntő- bizottságot, az azzal kapcsolatos rendeletekre hivatkozva: terjesszék fel panaszát a II. fokú MUCSÖ-höz, s kéri, hogy — a Semmelweis Kórház igazolása alapján mondják ki betegségét foglalkozási betegségnek, s folyósítsák neki a keresetkiegészítést. Részletesen leírja betegségének előzményeit, betegségét és szociális helyzetét. Hivatkozik arra, hogy a rendeletben előírtak — sajnos — fennállanak nála. És kezdődik minden élőiről. Június 21.: Lustákkal közük, fellebbezését megküldték a munkaügyi döntőbizottságnak, ügyét áttették az alközpontnál P. I. képriportja működő csökkent munkaképességűekkel foglalkozó bizottsághoz. Június 28.: az alközpont értesíti a panaszost, hogy fellebbezését elküldték a II. fokú MUCSÖ-höz, s kivizsgálás céljából be fogják őt rendelni az orvosi bizottsághoz. Berende- Uk. Lusták elmegy. Augusztus 3.: az alközpont értesíti Lustákot, miszerint „az 1. MUCSÖ betegségére vonatkozóan úgy nyilatkozott, hogy az nem foglalkozási betegség. A II. MUCSÖ sem igazolta, hogy foglalkozási betegség ” Augusztus 6.: az alközpont megint értesíti Lustákot, „ .. .hogy a MUCSÖ július 25-t szakvéleményében 50 százalékos munkaképesség csökkenést állapított meg. A foglalkozási betegséget nem ismerte el. A szakvélemény szerint jelenlegi munkakörében foglalkoztatható.” Augusztus 10.: az alközpont közli Lustákkal az 1/1967 (XI. 22.) Mü. M. — Eü. M — PM rendelet 1 paragrafus, 1/a pontját, mely szerint a. keresetkiegészítés „csak az 1963. január 1-tSl áthelyezett dolgozókra vonatkozik. A 2. paragrafus 1/b pontja pedig „csak a foglalkozási betegség és üzemi baleset miatti csökkent munkakévességűekre vonatkozik. Mivel áthelyezése 1961-ben történt, s a MUCSÖ betegségét nem ismerte el foglalkozási betegségnek, így keresetkiegészítésre nem jogosult. Javasoljuk, hogy magasabb kereseti lehetőséggel járó munkahelyen dolgozzék.” F. O. (Folytatjuk)
