Pest Megyei Hírlap, 1969. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-22 / 17. szám

I BUSZ-program Elkészült, és megjelent az ->USZ részletes tájékozta- -ója, amely az ez évi bél­és külföldi kirándulásokat, társasutazásokat tartalmazza. A részletes utazási terv a művelődési központ irodájá­ban, Patay Károlynál te­kinthető meg, aki egyben felvilágosítást is ad, az egyes programokkal kapcsolatban. — a — A PESTME G-y E I' HÍRLAP7 KtlLŐlMKIADASA" XIII. ÉVFOLYAM, 17. SZÁM 1969. JANUÄR 22., SZERDA JÖN A METRÓ! MEGKÖTÖTTÉK A SZERZŐDÉST Megépül a gázvezeték \ esd ékek 50 utcában — Igénybejelentés utólag is A „Dohányfüstös terem” cí­mű nagy sikerű Metró-szerze­mény valószínűleg érteiméi veszti a csütörtöki két előadá­son, melyet az együttes rendez az Arany János Művelődési Központ színpadán. E helyett inkább dugigtelt kuUúrházak- ról kéne énekelni Zoránéknak, hiszen a jegyek egy szálig el­fogytak. A zenekarral Zalatnay Sa­rolta érkezik, aki bizonyára elénekli a Slágerkupa egyik legsikeresebb számát is: a „Tölcsért csinálok a kezem- oől"-t. A városi tanács megkötötte a szerződést a hajduszobosz- lói gázipari szerelő vállalat­tal. A szerződés értelmében Í971. március 31-ig a válla­lat a város mellett elhaladó gázvezetékről elkészíti a le­ágazást, amely egyrészt a konzervgyárba, másrészt a város központiáig juttatja az energiahordozót. A gerinc­vezetékről leágazó szárnyve­zetékeket — mintegy 50 ut­cában — a városi tanács és a városgazdálkodási válla­lat építteti ki. Azok, akik előzetes felmé­rés alkalmával bejelentették igényüket a gázra, folyama­tosan számíthatnak a lakásba való bevezetésre. Természe­tesen, ha valaki a szárnyve­zetékek megépítése után kí­vánja bevezettetni a gázt, an­nak sem lesz semmi akadá­lya, akkor sem, ha az igé­nyét korábban nem jelentette be. Eredményes év után új tervek a Szabadság Arra azonban megkérjük a szerencsés jegytulajdonosokat, hogy ne törjenek-zúzzanak, mert a székek bizományiba szállítása után, nem hisszük, hogy újabb beat-zenekarral örvendeztethetné meg a mű­velődési központ vezetősége a teenager eket. Mindenesetre reméljük, az Angliában járt METRÖ-együt- 1 A Szabadság Tsz-ben Fe­tes és Zalatnay Sarolta, aki | kete József elnököt megkér­szintén énekelt a ködös AZ- j tem, tájékoztasson a gazdaság oionban, jól elszórakoztatja a i múlt esztendejéről, és az körösi fiatalokat. (—más) I 1969. évi célkitűzésedről. — Az elmúlt esztendőben 1 tőségeket igénybe vettük. így gondosan mérlegeltük az új átvészeltük a rendkívül aszó- gazdasági irányítási rendszer lyos időjárást. S tagjaink jó által reánk rótt feladatokat, munkája következtében nem terheket, és a megnyílt lehe- ' lett termeléskiesés. Minden remény megvan rá, hogy az 1968-as esztendőt eredménye­sen zárjuk. — Múlt évi munkánk során a termelési feladatok mellett fejlesztettük mérlegjavító üze­münket, a fővárosban uborka­savanyító telepet létesítettünk, s hogy tagjainknak fokozott munkaalkalmat biztosítsunk, a konzervgyárnak segítettünk a paprikamagolás és szeletelés munkájában. A városi kertészetben télen sem szünetel a munka. Az üvegházakban, zöldellnek a friss hajtások, és pompás szirmokat varázsol a bimbókból a meleg. Tar esi Balázsné a virág­bolt részére szegfűket szed. Foto: Kiss Ebben az esztendőben a megkezdett beruházásokat be­fejezzük, és a fejlesztésre váró szarvasmarha- és sertéste­nyésztésünk szolgálatába állít­juk. Tovább korszerűsítjük központi kertészetünket, és igyekszünk javítani tagjaink szociális ellátottságán. Készü­lő terveink elsősorban a ter­melés fokozását és fejleszté­sét szolgálják. Többi közt centralizáltuk az erő- és mun­kagépek irányítását. További terveink során központi ma­jor kialakítását, irodaházat és 150 főt ellátó üzemi konyhát építünk. — K — KOPA LÁSZLÓ: Vargha Pál tanító úr A kalendárium készítői j.ui0-et írtak. A Duna— 'ris^a közi város tanyavilága egy téli reggel ködéből bonta­kozott ki. A zsúptetős hosszú, fehér épület négy sarka egy- egy sudár jegenyefára őrkö­dött, amely messzire ellátszott. Máskülönben talán észre sem vették volna a nem messze ka­nyargó országúton járók, hogy a homoktenger közepén kis pusztai iskola van. Valamikor ököristálló volt, de a hetvenes években egy családtalan pa- zasztnábob a városnak adta — .skolának. Csípős, hideg reggeli szél kergette az országút felől a zúzmarás homokot. Az iskola- épületből magas, őszbecsava- rjdott, nagy bajuszú térfi lé­pett ki. Vargha Pál tanító úr. Odament a nyárfához, s meg­húzta a harangnak is beillő rézcsengő kötelét. — Hét óra — mondták a ta­nyavilágban. Tudták, a tanító harangja pontosabb minden óránál. A tanító pedig, mint ahogy harminc esztendeje minden reggel tette, elnézett az or­szágút felé. A távolban már feltűnt egy-egy iskolába igyek­vő nagy csizmás gyerek. A gyerekek — fiúk is, lá­nyok is — egymás után ér­keztek a nagy iskolaterembe, melyet sarokban egy fehér búbos kemence igyekezett ba­rátságosabbá tenni. A tanító fűtött a gyerekek segítségével, s ezért az iskolaszéktől évi 50 koronát kapott. A hatosztályos iskolába ősz­szel 160 növendék iratko­zott be, naponta 90—100-nál többen csak nagy ritkán je­lentek meg. Télen azért, mert sok gyereknek nem volt cipő­je. Volt olyan ötgyerekes csa­lád. ahol csak egy vagy két cipő volt. Azt is a tanito aján­dékozta karácsonykor, amikor rendszeresen műsoros előadást tartottak, s a bevételből erre is jutott. Tavasszal és ősszel azért nem jártak, mert a szü­lőknek kellett segíteni a vete- getésben meg a betakarítás­ban. Vargha Pál tudta ezt jól, s csak akkor jelentett fel vagy büntettetett meg valakit, ha rosszindulatot látott. Általá­ban azonban szigorú volt a növendékeihez. Nem is lehe­tett volna máskülönben ren­det tartani, de a büntetések el­lenére a szülők; is és a tanít­ványok is szerették. Katonás rend volt az iskolá­ban. Mindig egy fiú és egy lány volt a hetes, akik takarí­tottak, szellőztettek, krétát és spongyát készítettek elő, ösz- szeszámolták a hiányzókat. Ez­után sorba állították a jelen­tés- és panaszttevőket, és ak­kor az egyik hetes szólt a ta­nári szobába: — Minden rendben. Tanító úr. tessék bejönni! A tanító ekkor kézbe vette hosszú szárú nagy tajtékpipá­ját, és besétált a terembe, ahol mintegy gombnyomásra pat­tantak fel. — Isten hozta a tanító urat! — harsogták, majd a tanító megadta a hangot, és elénekel­ték az „Isten áldd meg a ma­gyart”, azaz a Himnuszt. Az­után leültek. — Megjelent 45 fiú és 51 lány — jelentette az egyik he­tes — és átadta a hiányzók lis­táját. Ekkor előléptek a jelen­tést tevők. — Tanító úr — mondta Vá­gó Jani negyedik osztályos —, meghoztam a mogyorófa pálcá­kat. A tanító meghajlította, és nagy szakértelemmel elisme­rően bólogatott. — Jól van, fiam. Derék gyerek vagy! — jutalmul barackot nyomott a fejére. E zután Tót Misi, negyedik osztályos állt elő. — Tanító úr küldött el Ha- lászékhoz, hogy miért nem jár iskolába? Azt mondta az édes­anyja, hogy ma bejön a tanító úrhoz. Fehér Sárika a legszebb lány az iskolában. Ö panasz­kodott: I — Tanító úr! — mondta sze- pegve —, szombaton, mikor mentünk hazafelé, Kadocsa Ferkó hazáig kergetett. Meg akart csókolni... és csúnyá­kat mondott. A Miklai Eszti és a Hajdú Vera is hallotta! — Miklai és Hajdú! Gyertek ide ki. Mit kiabált az a rossz­csont Ferkó? Mondjátok meg! — Azt, hogy állj meg, Sári, úgyis megfoglak. Egyszer utói is érte, de Sári pofonvágta, és ismét szaladt. Erre a Ferkó mondta, hogy leszel te még az én tyúkom! Vargha Pál tanító megcsó­válta a fejét, s Ferkóra né­zett. Ö az utolsó padban csen­desen vigyorgott. Ferkóval sok baja volt a tanítónak. Nem is idevalósi, és a rosszaságban legelöl, a tanulásban leghátul járt. — Lányok! — Az A—K be­tűsök kimennek az udvarra ta­karítani, az L—Z betűsök be­mennek a tanítónő asszonyhoz kézimunkát tanulni. Kadocsa pedig gyere ki. Mit csináltál már megint? A gyerek makacs volt, és nem szólt egy szót sem. — Beszélj, miért kergetted a Sárát? — Hallgatsz? Na, majd el­veszem én a kedvedet az ilyen betyárságtól. Vágó Jani és Tóth Miklós, gyertek ki! Ki­próbáljuk az új mogyorófa pálcát — hangzott az ítélet. — Ferkó! vedd le a nadrágüle­ped, nehogy úgy járjunk, mint a múltkor, amikor anyád alsó­szoknyáját vetted fel. — Jani! — dirigált a tanító. Vedd a hátadra, te pedig, Mis­ka, ezzel a pálcával hajítsál rá egyelőre hatot. De becsülete­sen ám, mert különben ... Visszakapod. Erre a nagy markos gyerek vállára kapta az elítéltet. Mis­ka pedig kimélet nélkül leszá­molta neki a botütést. F erkó összeszorította fogait, de hatodiknál mégis fel­szisszent. Midőn leengedték, lassan felhúzta nadrágját, bic­Gmndolutok as 1969. évi müvelódésügyi tervről VILÁGOS, alapos és jól át­gondolt művelődési tervet ké­szített a művelődésügyi osz­tály az 1969. évre. Az első ol­vasás után mindjárt ez a vé­lemény alakult ki bennünk, s a dokumentumban elmélyed­ve, tovább erősödött az első benyomás. A tartalmi részeken kívül legjobban az elmúlt^ évvel és a következő esztendővel való nagyszerű kapcsolatkeresés ra­gadott meg. Ebből látszik leg­jobban, hogy a kultúra gazdái milyen tudatosan tervezik a város művelődését. A szerves kapcsolódás lát­szik abból is, hogy szinte min­den megmozdulást a Dél-Pest megyei tájcentrum kialakítá­sának szolgálatába állít a terv. Ez a kulturális mozgalom túlnő a művelődésügy határán. Ezt igazolja az is, hogy az ér­dekelt városi és járási végre­hajtó bizottságok közös hatá­rozatban siettek a megvalósí­tás segítségére. AZ EGÉSZ TERV ismerte­tésére még vázlatosan sincs lehetőség e lap hasábjain, ezért a legjellemzőbb vagy legérde­kesebb gondolatait emeljük ki. Mindjárt az élre kívánkozik a Tanácsköztársaság 50. év­fordulójának tiszteletére ter­vezett ünnepségsorozat. Ez a széles tömegmegmozdulásra számító program átfogja az 1969-es terv egész első fél­évét. Tematikája annyira gaz­dag, hogy felöleli valamennyi művelődésügyi területet. A té­ma eszmeiségével méltán ke­rült a művelődésügyi terv kö­zéppontjába. Nagyon örvendetes, hogy e tervben kapott helyet a szak­mai továbbképzések nagyon széles skálájú rendszere is. Ez a tény azt mutatja, hogy a művelődésügy és a művelődés- politika nagyon helyesen nem­csak a kulturális igény kielé­gítésével törődik, hanem a to­vábbképzésnek valamennyi Is­meretbővítő módját is magá­ban foglalja. ITT TÉRNÉNK KI a gaz­dag TIT-programra. A TIT évek óta kiváló munkát végez városunkban. összejövetelei, tanfolyamai híresek színvona­lukról és színességükről. Meg­nyugtató, hogy az ez évi terv, a régiekhez hasonlóan, ismét felöleli a legkülönbözőbb té­mákat. Talán jelentéktelennek tű­nik az előző, nagyobb lélegzet­vételű tervrészletek után, hogy az ifjúsági klubbal is foglal­kozunk. Fontosságát egyébként maga a művelődésügyi terv is kiemeli. Nos, a jól indult klub­nak jó folytatásra van szük­sége ahhoz, hogy hivatását be tudja tölteni. Reméljük, sike­rülni fog. Még két érdekes mozzana­tot emelünk ki az új műve­lődési tervből. Jó volt olvasni, mennyi törődéssel, figyelem­mel esett szó a könyvek meg­szerettetéséről és a színház­kultúra fejlesztéséről. A mű­velődés e két hagyományos te­rülete nagyon sok támogatást kap majd az 1969. évben. BEFEJEZÉSÜL annyit még: a terv készítői célul tűzték ki, hogy a kulturális rendezvé­nyek színvonala ebben az esz­tendőben is feltétlenül el kell, hogy érje a 600 éves város mozgalmának tavalyi szintjét. Tiszteletre méltó követel­mény. S ha sikerül, s a tartal­mi elemek is megvalósulnak, Nagykörös ismét gazdagabb lehet egy sereg szép élmény­nyel. <— T -) s Az első cél lövőverseny Városunk első idei céllövő­versenyét vasárnap délelőtt rendezték a Petőfi Sándor iskola egyik emeleti tantermé­ben. A serdülők részére kiírt, négy fordulóból álló Téli Kupa versenysorozat első for­dulójára került itt sor a helyi általános iskolások részvéte­lével. Légpuskával 10 méter­re, állva 20 lövést adtak centett a tanító felé, és halkan mondta: köszönöm. Ezt ugyan­is meg kellett köszönni, mert ha nem, úgy még három bot­ütés járt. Ferkó lassan visszament a helyére, s mérgesen pislogott Miska felé, mert igen sajgott az ütés helye ... Vargha Pál tanító úr el­mondta a feladatokat. Az egyik osztály írt, a másik olvasott, a harmadik számolt, Kádár Laci, aki igen jó tanuló volt, kikérdezte a leckét. A tanító pedig pipára akart gyújtani, amikor Halász Jutka édesany­ja lépett be. — Azért jöttem, mert Jut­ka lányom nem járhat már iskolába. Bizalmasan szeret­nék beszélni a tanító úrral — kimentek a teremből. — Jut­kának leánya született... A tanító nara nagyon lepő­dött meg. Nem először történt már ilyen az iskolában. K i a tettes? — kérdezte. — Tavaly az urasághoz járt dolgozni — szepegte az asz- szony. — Aztán az ispán a padlásra hívta kukoricát válo­gatni. Aztán jóba lettek. Mi csak akkor tudtuk meg, ami­kor már megvolt a baj... És most itt vagyunk a gyerekkel egy fillér nélkül... A tanító az asszonyra nézett, és összeszorult a szíve. Kotorászott zsebeiben, majd elővett egy fényes ezüst ötko­ronást, amit hosszú hónapok óta takarított meg könyvre ... — Nézze — s átnyújtotta a pénzt —, többet nem tudok adni... Az ispánnal megpró­bálok beszélni. Lehet, hogy si­kerül, hiszen a tanítványom volt... le a pajtások. Néhány új ar­cot is felfedeztünk,' mert a tavalyi versenyzők közül so­kan kiöregedtek ebből a kor­csoportból, és az újak bi­zony idegeskedtek egy ki­csit. — Az eredményeken álta­lában látszik, hogy az első idei verseny volt, a második­harmadik versenyen már bi­zonyára jobb eredmények lesznek. Február 2-án az Arany János iskolában ta­lálkozunk a második for­duló keretében — fejezte be a versenyről tett értékelést Szász Dániel, az MHSZ vá­rosi sportlövőmegbízottja. Az első forduló küzdelmei­ben a következő leányok és fiúk végeztek az első há­rom helyen: Leány egyéni versenyben (10 induló): 1. Szalai Erzsé­bet 108, 2. Kovács Zsuzsa 100, 3. Bimbó Mária 99 köregy­séggel. Leány csapatversenyben (3 induló): 1. Rákóczi-iskola 292, 2. Arany János iskola 244, 3. Kossuth-iskola 241 köregy­séggel. Fiú egyéniben (17 induló): 1. Baka Zoltán 136, 2. Hajdú Ambrus 129, 3. Stein Sándor 127 köregységgel. Fiú csapatában (4 induló): 1. Petőfi-iskola 391, 2. Rá­kóczi-iskola 334, 3. Arany János iskola 243 köregység­gel. (sulyok) BÉREK, FIZETÉSEK, JÖVEDELEM Holnap este 6 órakor ezzel a címmel tart előadást az ér­deklődőknek, a Szabadság Termelőszövetkezet Szolnoki úti klubkönyvtárában Barkó Ambrus. MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Szökés. A vagány és a kisfiú Csehszlovák film. Kor­határ nélkül megtekinthető. Kísérőműsor- Festenek a gyerekek. Olimpia azték föl­dön. Előadás kezdete: 5 és fél 8 órakor.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents