Pest Megyei Hírlap, 1969. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-22 / 17. szám

1969. JANUAR 22., SZERDA '•"''xMívlay í • • Of város — két esztendő Hány mérlegen mérnek Vácott? A harmincezer lakosú ipar­város szerepe, jelentősége év­ről évre emelkedik, nemcsak magát az ipari termelést te­kintve, hanem körzeti köz­pontként is. A fejlődés gyors, [ de még gyorsabban növeked­nek az igények.” Ezek, vala­mint kielégítésük reális lehe­tősége között — mint min­denütt — tagadhatatlan a fe­szültség. Miként képesek igé­nyek és lehetőségek között egyensúlyozni — erről beszél­gettünk Tari Kálmánnal, a városi tanács elnökhelyettesé­vel, Arany Istvánnal, a végre­hajtó bizottság titkárával, s Klement Tiborral, a tanács fő­könyvelőjével. — A múlt esztendő legfon­tosabb változása kétségtelenül az volt — mondja Tari Kál­mán —, hogy o gazdaságirá­nyítás új rendje minden te­kintetben növelte a tanácsok szerepét, jelentőségét, hatás­körét, s ezzel — érthetően — a lakosság várakozását is. Ügy érzem, nagyjából megfeleltünk e várakozásnak, bár igaz, több­féle mérlegen mérnek. Aki új lakásba költözött, érthetően, elégedett, aki nem kapott, az elégedetlen. Aki szomszédságá­ban új üzlet nyílt, örül neki, a másik pedig sürgeti: velünk mi lesz? Egy város bonyolult organizmus, s éppen ezért min­den döntést sokféle mérlegelés befolyásol. — A város sajátos arculata, az a tény, hogy a lakosság nagy többsége az iparból él — veszi át a szót Arany István —, megszabja a teendők rend­jét is, nevezetesen, hogy a munkásosztály helyzete, annak javítása adja fő feladatunkat. ■ Hangsúlyozni szeretném: a felsőbb irányító szervek egyre jobban föl- és elismerik az iparváros jellegből következő teendőket, s ennek megfele­lően adnak támogatást. A fő­város közelsége, a nagymérté­kű iparosítás rányomja bélye­gét minden tevékenységre, s arra is, hogy milyenek az em­berek igényei. Kórház, iskola, lakás A gyorsmérleg, mely csak a legfontosabbakat foglalja ma­gába, gazdag. Épül a 476 ágyas kórház, átadták az Árpád úton a nyolctantermes iskolát, 24 OTP-lakást, a hatos számú KISZ-építőközösség lakásait, a Földváry téren 94 lakást, par­kosítottak, nyolcezer négyzet- méter út, járda épült, s ter­mészetesen az idei esztendő beruházásaira is megtették az előkészületeket, a deákvári, négytantermes iskolára, az öt­ven gyereket befogadó óvodá­ra. a zeneiskolára, az új szennyvízderítőre, a deákvári 90 OTP- és 64 KISZ-lakásra, az Elhurcoltak terén 116 la­kás építésének megkezdésé­re ... Mindez, a gyárak saját beruházásaival együtt, nagy­mértékben segíti a város új arculatának megteremtését. Üj arculat? Igen. A valami­kori „püspökváros”, a maga csöndességével, régen a múlté. Korunk tempója már jó né­hány esztendeje betört ide, de elsősorban — és érthetően — üzemekkel. Maga a város lé­nyegében most igazítja fejlő­dése lépteit a kor tempójához; lakásépítéssel, kommunális be­ruházásainak egészével, a la­kosság életkörülményeinek ja­vításával. — Ha ilyen szemszögből hézzük — mondja Tari Kál­mán —, akkor legdöntőbb a la­kásépítés, mert ez okozza a legtöbb feszültséget. A har­madik ötéves tervben szerep­lő lakásszámot betartjuk, a tervezett lakásokat fölépítjük. A városi tanács — gazdaságos- sági okokból — minden erővel támogatni kívánja az üzemi társasház-építkezéseket, me­lyek, reméljük, nem sokáig váratnak magukra. Ugyanak­kor megemlítem, hogy a ma­gánépítkezésekre nem gyako­roltak kedvező hatást a külön­böző ár- és hitelintézkedések. Legfőbb: a konc ntrác'ó lyozza Arany István — együttjár annak lehetőségé­vel, hogy a korábbiaknál jobbam, koncentrálhassuk esz­közeinket, hogy egy-egy te­rület fejlesztését komplex módon oldhassuk meg. A városi tanács már 1968-ban, s még inkább 1969-ben, ilyen szellemben szabta, illetve kívánja megszabni a teendők sorrendjét, s ez óhatatlanul inagával hozza a döntésekért viselt felelősséget is. Koráb­ban a. megye döntött, meg­határozta, mit mire fordít­sunk; manapság nincs „ta­karó”, a város tanácsa ma­ga határoz. Az önállóság beszédes bi­zonyítéka, hogy míg 1967- ben mindössze ötmillió forint sorsáról rendelkezhetett önál­lóan a városi tanács, addig 1968-ban már teljes fejlesz­tési alapjáról, 106,7 millió forintról maga határozott. Ebből — mint Klement Ti­bor mondja — 29 millió forint lakásépítésre, 20 mil­lió közműfejlesztésre, 37 mil­lió a kórházépítkezésre ment el. A költségvetésből, mely 55 millió forintot tett ki, to­vábbi nyolcmillió szolgálta közvetlenül a lakosság kom­munális ellátását, s néhány gyár — ez új vonás! — maga is hozzájárult — mint­egy nyolcmillió forinttal — a város fejlesztési tervei­hez. A pénz felhasználása igazolja a koncentrációra való törekvést, hiszen a la­kásépítés, a közműfejlesztés, s a kórház építése a legna­gyobb összeg. Együtt a lakossággal Az önállóság pénzügyi ré­sze azonban az érem egyik oldala csupán. A másik: még inkább a lakossággal együtt kell dolgozni, s eh­hez minden jó eszközt, lehe­tőséget felhasználni. A ha­gyományos formák mellett — tanácstagi beszámolóit, fogadó­órák stb. —, valamint azt is számítva, hogy egyetlen év alatt mintegy hatvanezer (!) ügyben kell intézkednie a tanácsnak, örömmel fogad­ták a városi pártbizottság kezdeményezését, az üzemek dolgozóival való csoportos beszélgetést. E beszélgetése­ken sok száz észrevétel hang­zott el, melyek érintették a kereskedelmi gondokat, a ré­gi kórházban eléggé elter­jedt borravalórendszert, a la­káselosztás módszereit, töb­bek között. A város tanácsa ennek segtíségével is hőrné- rőzhette a lakosságot foglal­koztató kérdések hőfokát. — Nagy segítség munkánk­ban — mondja Arany Ist­ván — hogy az üzemek egyre jobban felismerik a tiá- rostervezésben való érde­keltségüket, azt a tényt, hogy nem mindegy, dolgozóik m.- lyen körülmények között töl­tik munkán kívüli idejüket. Éppen ezért kerülnek hang­súlyosan napirendre a műve­lődés kérdései, s a szabad szombatok is erre sarkall­nak. Mai lehetőségeink ugyanis igen szerények. A jövőt tekintve itt igen fon­tos feladataink vannak. — Azt azonban hozzáten­ném ehhez — egészíti ki Klement Tibor —, hogy az üzemek kommunális adója, területhasználati díja stb. ösz- szegszerűen nem növelték le­hetőségeinket, hanem az erőfor­rások változtak. Élnek ugyan­is téves elképzelések, melyek szerint „most már sok pén­ze lesz” a tanácsnak, tehát hajlam tapasztalható az igé­nyek irreális felduzzasztá­sára. Csakis a realitás lehet a városfejlesztés alapja a — lakosság részéről is!- Jobb ellátás A csoportos beszélgetése­ken, mint korábban emlí­tettük, a kereskedelem, az ellátás megkülönböztetett he­lyét foglal el. Tart Kálmán azt mondja: — A néhány év­1968-ban a piacon 25 millió forint értékű árut adtak el, ötmillióval többet, mint egy évvel korábban!/ Javult a la­kosság ellátása olyan érte­lemben is, hogy jut már erő a speciális igények kielégí­tésére, azokért sem kell a fő­városba menni, a pedikűrtől egészen a gázöngyújtó tölté­séig. Apróságok? Persze. Ám az ellátás ilyen apróságok­ból áll. A városi tanács, a jobb szolgáltatási helyzet érdeké­ben, örömmel ad üzemi dolgo­zóknak munka utáni tevé­kenységre jogosító iparenge­délyt, már csak azért is, mert a város 250 kisiparosa közül sokan idősebbek, lassan kiöre­gednek. Elsősorban kőműves, épületlakatos szakmában fo­gadnák örömmel az iparenge­délyt kérőket. Ugyancsak szo­rosan a jobb ellátáshoz tarto­zik, hogy Deákváron új zöld­ségüzlet nyílt, a kereskedelmi vállalatok bátran éltek a re­form adta lehetőségekkel, s közvetlenül a termelőktől sze­reznek be árut stb. 1969-ben különben nagyarányú hálózat- fejlesztés valósul meg, fölépül az 1877 négyzetméter alapte­rületű korszerű ruházati áru­ház, a Földvári téren ABC áruházat emelnek, vendéglátó­ipari üzemeket bővítenék... Ami nagyon kellene: az évek óta húzódó hetvenvagonos hű­tőház, melyet (a fölvásárló ke­reskedelem ve «j tői régóta ígérnek. És még egy, kiraga­dott példa arra, miben is nyil­vánul meg a városi tanács következetessége céljai érvé­nyesítésében: határozatot hoz­tak, hogy a különböző építke­zések folytán fölszabaduló ke­reskedelmi helyiségeket csakis kereskedelmi célokra lehet igénybe venni. Ami rejtve marad A tanács munkájának eddig azokat a területeit érintettük, melyek szem'"■előtt* vannak, melyekről a lakosság azonnal képet alkothat. Nos, nem árt arról is szólni, ami rejtve ma­rad, amit — éppen ezért — alig, vagy egyáltalán nem is- ^ mernek az emberek, legalább­is átfogóan nem. A tanácsülé­sek napirendjén szereplő kér­déseket áttekintve például ki­derül, hogy nyolcvan százalé­kuk közvetlenül a lakosságot érintő téma volt, s mindössze húsz százalék csak belső, szak- igazgatási ügy. Ugyancsak „kulisszák mögött” maradt ed­dig, hogy az üzemek és a vá­rosi tanács között újfajta, gyü­mölcsöző kapcsolatok vannak kialakulóban, sőt, sor került már néhány közös erőfeszítés­re, eredménnyel. Érdekes elemzésre adna az is módot, miként kereste a városi ta­nács saját bevételei növelésé­nek lehetőségét, illetve — egé­szen más területet érintve — a tanács apparátusának tagjai hogyan birkóztak meg a 18 528 ügyirattal, mert ennyi volt az éves termés. Az ügyintézés alaposságára viszont az mutat, hogy az összes döntés mind­össze két százalékánál került sor jogos fellebbezésre! A városi tanács, s annak tagjai munkáját, tevékenysé­gét sokféleként lehet mérni, hiszen a választók szemében az olyan tanácstagok, mint például Imre Pálné, Pornói István, Cs. Nagy Tamás, Ká- nyik János,, hánczhegyi Em­ma, Szalay István valóban megtestesítik a „minket képvi­sel” elvet, mert igen eredmé­nyesen tevékenykedtek. Lehet azután úgy is mérni a meg­tett utat, mint megpróbáltuk ezt cikkünkben, mit sikerült tenni a különböző területeken, s mik a tervek. Lehet azután úgy is mérni, mi a lakosság véleménye, hangulata, meny­nyiben ért egyet a tanács ter­veivel, tevékenységével, való­ban közösen dolgozik-e tanács és lakosság a városért. Nos, a sokféle váci mérleg kö­zül talán ez a legbiztosabb. Mert 1967-ben egymillió foriht értékű társadalmi munkát végzett a lakosság, 1968-ban pedig 2,2 milliót érőt. Ennél hatásosabb igenlés aligha lé­tezhet! Mészáros Ottó vei ezelőttihez mérten össze — A tanácsok önállósága- hason’íthatatlanul jobb az el- nak növekedése — hangsú- látás. Csak egyetlen példát: | Terményvásár A sertést hizlaló, baromfit nevelő embereknek Pilisvörös- várott régi panasza, hogy nem tudnak terményhez jutni. A pesti piacokon kell vásárol­niuk. Sokan kérték ezért Lendvai Istvánt, a megyei pártbizottság titkárát járási tanácstagi fogadónapján, hogy segítsen. Közbenjárására a Termény­forgalmi Vállalat az elmúlt hétről lehetővé tette, hogy a lakosság pilisvörösvári telepü­kön hetente kétszer, szerdán és csütörtökön reggel nyolc­tól egyig kis tételekben is vásárolhasson. A premier kitűnően sikerült. LENTI MAMMUT-TSZ Lenti székhellyel egyesülés révén megalakult Zala megye legnagyobb — tizenkétezer holdas — termelőszövetkezeti gazdaság. A Zalában mammut­A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a KB Párttörténeti Intézete és a Magyar Partizán Szövet- \ ség mély megrendüléssel közli, hogy súlyos betegség után el­hunyt Betlen Oszkár, a ma- 1 ★ Betlen Oszkár 1909. szep­tember 13-án született Po­zsonyban. Gyermekkorában került Budapestre. Húszéves korában már tagja volt a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetségének, 1931-ben pedig az illegális KIMSZ titkárságának. Hama­rosan letartóztatták, majd ki- lenchónapi börtön után Csehszlovákiába toloncolták. Útja itt is az ifjúmunkás moz­galomhoz vezetett: a Cseh­szlovákiai Kommunista If­júsági Szövetség szlovákiai bizottságának egyik vezetője, később első titkára lett. 1939-től 1945-ig német kon­centrációs táborok foglya volt, megjárta Dachau, Buchen­wald. Auschwitz poklát. Be­kapcsolódott a táborokban gyár és a nemzetközi kom­munista mozgalom régi, ki­emelkedő harcosa. Temetése pénteken 14 órakor lesz a Kerepesi temető munkásmoz­galmi panteonjában. működő illegális ellenállási szervezetek tevékenységébe, Auschwitzban tagja volt an­nak az egész táborrendszerré kiterjedő nemzetközi párt­vezetőségnek, amely emberek ezreinek életét mentette még. 1945 tavaszán tért haza Ma­gyarországra. A párt köz­ponti lapjának, a Szabad Népnek lett szerkesztője, majd 1951-től főszerkesztője. 1954- től 1956 elejéig a „Tartós bé­kéért — népi demokrá­ciáért” című láp szerkesztősé­gében dolgozott. Az 1956-os ellenforradalom. után az MSZMP KB Párttörténeti In­tézetébe került, ahol a ’—o- zetközi munkásmozgalom tünetét tanulmányozó szek­ciót vezette. üzemnek számító gazdaságot kilenc falu, illetve termelőszö vetkezet tagsága hozta létre. A tizenkétezer holdas gazda­ság irányítását kilenc szakem­ber látja el. Kőműves, ács szakmunkásokat és segédmunkásokat állandó foglalkoztatásra KERESŐNK. Munkásszállás, üzemi étkezés, szabad szombat. Hazautazási költségtérítést, munkaruhát adunk. Kiemelt fizetés, tey: Társasházépítési pótlék. Szorgalmas, megbízható dolgozók jelentkezését várjuk! LAKÁSÉPÍTŐ ktsz Budapest V., Aulich u. 8. AZONNAL FELVESZÜNK kőműves, ács, vasbeton- szerelő, asztalos, könnyű­gépkezelő, tetőfedő, bádogos, víz-, fűtésszerelő, villanyszerelő, lakatos, festő, parkettás, autószerelő szak- és betanított munkásokat, tehergépkocsi­vezetőket, rakodókat és kőművesek mellé segédmunkásokat. (ló évet betöltött fiúkat is.) Vidékieknek munkásszállás. Jelentkezni lehet: Budapest IX., Viola u. 45. sz. alatt a Prosperitás Ktsz munkaügyi osztályán. Sok bonyodalom után Új iskola épül Gödöllőn A hír már megjelent la­punkban, hogy Gödöllőn — a városfejlesztés keretében — tizenhat tantermes iskola épül a közeljövőben. Ha elké­szül, nyolc általános iskolai és nyolc gimnáziumi tanulócso­port kap elhelyezést az épü­letben. Az új iskola tervezé­sét azonban sok bonyodalom előzte meg, ennek következté­ben sok szóbeszéd járja még ma is a városban: milyen is lesz ez a sokat hangoztatott új ns- Iqola? Eiyjpj. beszélgettünk Bál- . itánybw&itnrálínéval, a váro­si tanács vb művelődési osz­tályának vezetőjével. — Hogy mi adott okot a bo­nyodalomra? Elsősorban az, hogy tizenhatmillió forint állt a rendelkezésünkre, s a telek, ahol az iskolát felépítik, nem tette lehetővé a típusterv al­kalmazását. A telek két vége között mintegy ötméteres szintkülönbség van. így egye­di tervet kellett készíttetnünk a Pest megyei Tervező Iro­dával. A terv elkészült — Emődy Attila, Ybl-díjas épí­tészmérnök vezetésével —, de a kivitelezése huszonkét- millió-kétszázezer forintba ke­rülne. — Hatmilliós különbség nem csekély dolog... — mondom. — Valóban nem — bólint rá a művelődésügyi osztály vezetője. — A város pedig még egymillióval sem tudott segíteni. Érthető módon: tu­lajdonképpen Gödöllő most van várossá alakulóban, any- nyi helyre kell és kellene a pénz, a városfejlesztési alap pedig nagyon kevés. Kevés lenne még akkor is, ha már egy több évtizede kialakult város lennénk... — Ezek szerint újra kell terveztetni az iskolát? — Szerencsére nem. Az Emődy Attila vezette építész­*K,cbmc£CeZta vízben oldható, tablettázott | KAMILLATEA 1 JJc l! aziaóázomjoi Nem kell főzni, nem kell szűrni: Gyors, olcsó és ké­nyelmes a teakészités. A sző­ke hajnak szép fényt és szint ad. Hatása azonos a ha­gyományos teáéval Gyártja és forgalomba hozza a HUNGARODROG Kapható az élelmiszerboltokban ÜÖünüddt-WÜÖpJKKt -Síi :> mérnök-kollektíva terve min­denkinek megnyerte a tetszé­sét. A korszerű oktatás min­den igényét kielégítő modern iskola terve. Ezért is kaptunk még pótlólag hárommilliót a tizenhatmillió forinthoz. — De hárommillió-hatszáz­ezer így is hiányzik még... — Igen. Honnan vegyük a hiányzó pénzt? Mit tegyünk? Ez foglalkoztatta szinte hete­ken át azokat akiknek köze volt az új iskola felépítésé­hez. A megoldás? ■ -—wA- napditlte« ,r «Juívaérte­kezletet hívtuhk Össze az új iskola ügyében. Hetven peda­gógus, mérnök, orvos, szülő és diák -tanácskozott a város ve­zetőivel és Emődy Attila épí­tészmérnökkel: hogyan lehet­ne mégis valóra váltani az eredeti elképzelést, illetve mi­lyen módosításokra lenne szükség ahhoz, hogy az a terv alapkoncepcióját ne zavarja. — A döntés? — Nem épül meg a terve­zett vendégszoba, a rajztan- terem (vagy a fizikai vagy a kémiai előadóban kap majd helyet a rajzkabinet) és ki­sebb lesz a szabás-varrás-fő- zés céljait szolgáló politechni­kai műhely. Az iskola folyo­sóit a tervező öt méter szé­lesre tervezte. A típustervek­ben fele ilyen szélesek a fo­lyosók. A döntés szerint az új iskola három méter széles fo­lyosókkal épül meg majd. — Nagy vita volt az anké­ten? — A már említett változta­tásokat különösebb vita nél­kül mindenki elfogadta. Ami viszont nagy vitát kavart: a napközi konyha- és étkezőré­szének tervezett alapterület- csökkentése. Sokan ellenezték. — A vita eredménye? — Marad a tervezett alap­terület. — És honnan veszik az eh­hez szükséges hiányzó össze­get? Két forrásból. Az egyik: a város vállalta, hogy társadalmi munkával hozzájárul a tereprendezés­hez, ami jelentős megtakarí­tást jelent. A másik: a terve­ző vállalta, hogy a tervezett­nél egyszerűbb, s ennek kö­vetkeztében olcsóbb burkola­tot kap majd az épület. A kettő együtt kiteszi a hiányzó összeget. — Mikor kezdődik az épít­kezés és mikorra fejeződik be? — Erre az esztendőre négy­milliós beruházásra kötöttünk szerződést. Ez azt jelenti, hogy az alapozási munkála­tok már az idén megkezdőd­nek. Az . épület átadására azonban, mivel egyedi terv alapján készül, csak 1974-re tett kötelező ígéretet az építő- vállalat. P. P.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents