Pest Megyei Hírlap, 1969. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-22 / 17. szám

4 ”‘"'<&Űi4íw 1969. JANUAR 22., SZERDA Solt mindenre felkészült Csúcsú, teljes nevén Pammer Erzsébet, de arra nem, hogy ennyien lesznek. Lassan, meg­feszített karizmokkal csukta be az ajtót, s kemény testtel ereszkedett le a bőrhuzatú fo­telba. Retiküljének fémcsat­jára tette ujjait, harang ala­kú frizuráját kissé hátradoo- ta s szeme sarkából a „Ho­gyan előzzük meg a terhessé­get?” című plakát alatt ülő idősebb nőre nézett, szürke arcára, szarkalábakkal árnyé­kolt szemére, majd hirtelen sovány, csontos medencéjére. Hát még ebben a korban is? — ötlött fel Csúcsúban. — A negyediket már iga­zán nem akarom — szólalt meg a nő váratlanul és túl hangosan. Csúcsú összerez­zent. De az asszony tovább beszélt, hosszú magyarázatba kezdve a férfiakról, a reggeli bölcsődébe vivésről, a skarlát­ról, a gyermekbetegségekről, mintha előadást tartana. — És közben két műszakot le­nyomni az- orsók mellett — ezt kétszer is elmondta. — Most otthon maradhat •— a sarokból egy fiatal lány csendes hangon közbeavatko­zott. — Két évre nincs gond­ja a kicsivel. — Ügy édeském, de aztán elég az a pénz? — feleselt vissza az idősebb nő és erre mindenki elhallgatott. — Nekem még nincs gyere­kem. de ha bemegyek, meg­mondom nekik egyszerűen — nem akarok — kiáltott fel a kezében tartott képeslapot idegesen az asztalra dobva egy festett szemöldökű, erős par­fümillatot árasztó fiatal nő. — Nem akarom és kész. Mit avatkoznak bele? Nem járok két műszakba és van lakásom is. Nálam ez lelki kényszer kérdése. A férjem is egyetért. Nem kell és kész. Csúcsú a kerek felírásra nézett, az ajtóra, amely las­san, ásítva elnyelte őket. Mit fog mondani ő, ha szembe ke­rül velük?... Tettét teljesen elhatározottnak, megdönthe­tetlennek, visszavonhatatlan- nak tartotta. Egészen az ajtóig így volt, ilyen egyszerűnek és magától értetődőnek tartotta. Csúcsú soha nem nevezte a ‘szíve alatt ,‘levő válamit: gye­deknek. Azt a’ valamit ki kell operálni és fájdalommal jár. Csúcsú cseppet sem félt A műtő képe sem jelent meg előtte, nem párbajozott verej­tékben úszva szörnyű műsze­rekkel, fogókkal, csipeszekkel. Most mégis megrebbent, nem várták, • nem nyitották előtte ki az ajtót, sőt együtt kell várakoznia ezekkel a nőkkel, s ez a beavatkozást, a személytelenség megtörését jelentette. Váratlan, meghök­kentő élmény volt számára a várószoba hangulata, a szo­rongó, zsebkendőjüket gyűrö- gető nők, a púder fátyolán át­verő fénycseppekkel az arcu­kon, ideges kézmozdulataik­kal,, zavaros beszédükkel. < Felkelt, gondolta, jár egyet kint, elszív egy cigarettát, tisztázza a gondolatait. Felké­szül a harcra, mert azt már tudta, nem lesz olyan egysze­rű a dolog, mint hitte. Elmondhatja nekik? Nem! Soha, amíg él, senkinek nem szabad megtudnia, hogy Mikó Sándor jegyese hogyan lett terhes Vitek Róberttól. Bár 'ia másképpen nem megy... Nem. akkor inkább könyörög nekik, sír, mostanában úgyis minduntalan elerednek a könnyei. Csúcsú, azaz teljes nevén Pammer Erzsébet, az UVE műszaki rajzolója soha nem állt még AB-bizottság előtt. Ha állt volna, tudja, hogy a bizottság nagy tapintattal, messzemenő humanitással in­tézi feladatát s mindössze em­beri kötelességét gyakorolja, amikor a gyermekáldás szép­ségeit, hasznosságát ecseteli, s felhívja a nők figyelmét a kedvező anyasági segélyekre, ám ha valaki ragaszkodik el­határozásához, akkor megad­ják a felmentést. Csúcsú elvesztette biztonsá­gát és arra gondolt, el kell döntenie, mit árul el nekik életéből és mit hagy ki. Csú­csú egy valóságos tárgyalást tátszott le magában, feltéte­lezhető kérdésekkel és vála­szokat. ★ ELNÖK: Kérem, nyugodjon meg és legyen egészen őszin­te. CSÚCSÚ: A Márta odadug­ta arcát az enyémhez, jószagú OP-ART volt, üde és nem öt hatvanért vett Cold krémet. És a kör­mein Ploushe 12-es ... láttam az első pillanatban. ELNÖK: Ki az a Márta és hogyan keveredik az egészbe? CSÚCSÚ: (felnevet) Én Sán­dorral jártam együtt. Mikó Sándorral. Szerettem. Az UVE-nél a hosszú teremben a harminchetes voltam. Hátul... Most a második asztalon raj­zolhatok. Tudják, ez mit je­lenített?... Több levegő, ká­vé... De még amikor a terem végében voltam, egyszer, szer­dai napon, Mikó Sándor meg­állt a hátam mögött. „Hogyan becézik magát, kislány? Csú­csúnak? ... Itt kevés a fény, elromlik az a szép szeme”... így volt. ELNÖK: Mikor léptek kö­zelebbi kapcsolatba? CSÚCSÚ: Klassz helyekre vitt, Budapest, Pipacs, Berlin bár ... Mindenhol ismerték ... „Három konyak. Lacikám, a művész uraknak”! ... De sies­sen ... Jonny Walker ... Mo­torversenyző volt fiatal korá­ban. Kesztyűben vezetett. Hát­radőltem csak a kocsiban és hallgattam a dzsesszt... A Márta is ott hallgatta azelőtt... A szeretője volt előttem... ELNÖK: Még mindig nem válaszolt a kérdésemre. CSÚCSÚ: Nyáron Olaszban voltunk ... Azelőtt Lengyel­ben ... Csak azt sajnáltam, amikor Márta megcsókolt, mi­lyen snassz vagyok. MAMA: (hirtelen bejön Csúcsú képernyőjére) — Csu- csukám, azt írja az újság, le­értékelnek. Elmegyünk, ve­szünk neked olyan könnyű kis szandált 110-ért. CSÚCSÚ: Sándor félt engem bevezetni a társaságába... A lakása gyönyörű, fent a he­gyen ... minden beépítve... Sándor mostohaanyja ugyan­is nyugatnémet nő ... Küld­te a dohányt... PAPA: (Csúcsú csodálko­zik, hogy az apja is' ide ke­rült) Ma a klubban voltam húsz negyvenig, megvacsoráz­tam, megspóroltam a levest. CSÚCSÚ: Pályaudvar mel­lett lakunk. A papám éjjel is ha felébredt azt mondta: az 5468-as teher megy... A szo­bámban nappal is égetni kel­lett a villanyt... tűzfal az égig, arra láttam az ablakból... ELNÖK: Mit szeretett azon a férfin? CSÚCSÚ: Mártáéknál ki­csinál... Ezt neki egy párizsi kis liba tanította... Pikó: ... „Tudjátok, a macska miért játszik az egérrel? Mert a ha­lálfélelem az egér testében gyorsan és lökésszerűen meg­növeli a vércukrot és a hús ízesebb, édesebb lesz... „Min­den játék a benne részvevők ügyességéhez mérten változik” — ezt Miké Sándor mondta... „Csucsukám, ugye nem vagy kis liba? ... ELNÖK: Folyton elkalando­zik. Térjünk a tárgyra. CSÚCSÚ: Jártam már házi­bulikra, de olyan szegényesek voltunk... Csavard fel a sző­nyeget ... csörögtünk, aztán ki-ki haza, a ronda lakásá­ba... Itt meg a puha, meleg kényelem... Rengeteg whiskyt, gint, konyakot ittam ... Nyá­ron csináltat nekem egy olyan kosztümöt, azt súgta ... amit a váci utcában Herkéné köt... ELNÖK: Siessen, kevés az időnk. A lényeget! CSÚCSÚ: Már akkor három hete, hogy lefeküdtem Sán­dornak. Kívánt, szerettem ... miért ne ... Hiszen a felesége leszek... Gyorsliftbe száll­tunk, felvitt... A kérdést nem tudtam, az volt a baj... intel­ligenciahiány ... Ferde csíkok, ferde síkok ? ... OP-ART!... Többé nem felejtem el. A zá­logot ki kellett váltanom. Büntetésből... Mindenki rö­högött. Aztán kisorsolták ne­kem Viteket... Milyen sovány a nyaka ... harmincéves és már olyan ráncos, mint egy ötvenéves férfié... A másik szobába kellett vele mennem... Ezt követelte a játékszabály..^ Sándor Márta mellett ült egy fordítható kagylófotelben ... átöleltem a nyakát: „Nem akarom!” ... „Ugyan, csacsi, csak nem fogsz leégetni?!”... Zöld volt a szája, amikor ezt mondta. MAMA: Ha elköltözöl, mi­előtt férjhezmennél, nem ve­tek neked itt többé párnát. Jól gondold meg. CSÚCSÚ: Szerettem, hozzá költöztem... hiszen úgyis megtartjuk az esküvőt... Erős volt, férfias... a presszókban leszólították a nők ... Pont az enyém lett... az UVE-nél megpukkadtak a kollégáim ... „A kis bestia, megfogta” — hallottam, amint mondták. Megfogtam... nem akartam elereszteni. ELNÖK: Bement Vitekkel és vele volt, ugye? CSÚCSÚ: Nagyon sokat it­tam. Átfont, csókolt... Nem is láttam, mikor hagyott ott. A másik ajtón mentem ki, nem is fésülködtem meg... Egy padnál álltam meg a lámpa alatt és hánytam... és most itt van bennem ez a... Más­nap hazamentem anyámékhoz. Utánam jött. Azt mondta: „Ne vegyél fel ilyen kispolgári al­lűröket ... szóltam a gyerek miatt két napja...” „Na. és? Elmész és kikapartatod!” ... Nem tudok ránézni, azóta. El­nök úr, meg kell, hogy sza­badítsanak ettől... nem aka­rom, hogy megszülessen. ★ A fehér qj csúcsú. A szemüveges, öreg, erősen szürkülő hajú főorvos félig lehúnyt pillájú szemmel nézi az előtte levő csinos, szép, szőke lányt. Milyen egészsé­ges, milyen gyönyörű... el­határozta, a lélek mélységeit fogja most felkavarni... Mi­lyen szép gyereke lehetne en­nek ... majd beszél a fejé­vel ... Kérdezősködött, s aztán nagyobb lélegzettel tért a küldetésére: „Lányom — mondta emelt hangon — az az ember biztosan szereti ma­gát. Szavaiból azt vettem ki, anyagi gondjaik nincsenek... az esküvőt is megtarthatják... ki figyel oda, hogy a bébi mi­kor születik meg? ... Nincs nagyobb öröm. mint attól a férfitől utódot hozni a világ­ra ... a gyerek életünk folyta­tója ... a beteljesülés... amikor járni kezd és először mondja: Anyám!... Nem tudni, melyik szónál, melyik pillanatban, hiszen a főorvos annyira el volt foglal­va a pontos szöveg magyará­zatával, képtelen volt a pá­ciens arcát figyelni, de Csúcsú halkan és kétségbeesetten fel- sikoltott. — Nem! Elég! Hagyja ab­ba! Kérem, engedjenek el! — No, no kislány!... Hát ha ragaszkodik hozzá, itt a pa­pírja ... aláírom... tessék és nyújtotta a másikakhoz.., Csúcsú felkapta az írást és a szabadba rohant. . Az autóbuszsofőr a rendőr- tizedesnek azt vallotta, nem látta, amikor a lány a járdá­ról lelépett. Az utasok közül többen is a vezetőnek adtak igazat. Egy vastag aktatáskát cipelő férfi felháborodottan követelte, vegyék jegyző­könyvbe az ő vallomását. Elől kapaszkodott, látta az esetet. „Ezek a fiatalok — mondta — úgy közlekednek manapság, mint az őrültek”. Szűfcs I. Dénes mentem, a vécében is mérleg volt... kicsi, patikamérleg... megnéztem az árcéduláját: 487 forint. Márta is jól ment férjhez. Vitek Róberthez... ELNÖK: Otthagyta Mikót és Vitekkel él? CSÚCSÚ: Frászt... bocsá­nat dehogy ... Megérkeztünk hozzájuk és Márta azt mond­ta: Pá, édes... En még soha nem voltam ilyen előkelő tár­saságban ... Nyugati fiúk... a nők ruhakölteményekben ... A zenegép fölött lila üvegből egy átlátszó medence... ha­lakkal ... Márta felkapcsolta a függöny mögött a villanyt... a többi leoltottuk ... „Csucsu­kám, engedd meg... Pikó La­cika ... Mr. Blenhort... Rem­sey Artúr __Sári a legszebb c súnya nő Pesten ... Rika, Ri­ka, megríkatja a férfiakat... ELNÖK: Mikó el akarta venni magát feleségül? CSÚCSÚ: Eljegyeztük egy­mást. Bevitt a boltba, vett két gyűrűt... azt mondta, ennek a csodálatos testnek nem tu­dok ellenállni... „Én nem va­gyok egy grand amourse tí­pus, de ismerem magam... mit ki nem tudsz hozni belőlem?” ... Márta bólét kevert... gye­re. megmutatom a másik szo­bát ... csodálkoztam, mit ki nem tudnak hozni a műszer­üzletükből ... a KETI-nek dol­goznak ... húszezer havonta... „a fodrász hozzám jár” ... „Ezt a rongyot kivágom az ab­lakból, unom, sokszínű le­gyen, mint Picasso Harlekin- jé” ... Arra gondoltam, ho­gyan fogom tudni a versenyt ezekkel felvenni ? ... Ittunk, rengeteg sok színes üvegből... Vitek azt mondta: Nem az a fontos, egy férfi hányszor tud. hanem hogy a második és a harmadik között mit Nagykátai járásban lakó szakmunkásokat mellékfoglalkozásban, valamint nyugdíjas szakmunkásokat ALKALMAZUNK a lakókörzetükben önállóan vállalható javítási munkákra a villany-, víz- és gázszerelő, a lakatos, festő-mázoló, parkettás, üveges, asztalos, kárpitos, kőműves és a burkoló szakmában. Személyes megbeszélés, felvilágosítás céljából a jelentkezőket JANUÁR 25-ÉN, SZOMBATON 9—13 óra között fogadjuk. NAGYKATA, ADY ENDRE U. 54. sz. alatti járási kirendeltségünk irodájában. Fővárosi Javító Szerelő Vállalat Megyei Szolgálata Kiszolgálás — azonnal Emeletes pincék, száilítólifttel Negyvenezer alkatrész a híradástechnikának iiiiMramML A klasszikus görög at­moszférát idéző, jól sikerült embléma az Elektromodul villamossági alkatrészeket ér­tékesítő kereskedelmi válla­lat jele. Most feltűnt, két mo­dern, egymás mellett álló be­mutatóterem, illetve üzlethe­lyiség homlokzatán. Tegnap nyitották meg Budapesten a Jászai Mari téren. Az itt el­hangzott vezérigazgatói infor­máció szerint 40 ezer féle alkatrésszel foglalkoznak, ellátva javarészt külföldi, s részben hazai alkatrészekkel a magyar híradástechnikai ipart. Az új idők gazdaságpoliti­káját tükrözi a tegnapi kettős nyitás. Az egyik oldalon — emeletes pincékben — 10 és 10 ezernyi alkatrész melyek kis liften jutnak fel. Az ide betérő rendelő, ha kisebb té­telben vásárol, várakozás és hosszú idejű előrendelés nél­kül kaphatja meg az igényelt terméket. A másik oldalon bemutatóterem, felvilágosítás. A tájékoztatót követő beszél­getések során tudtuk meg, hogy jó partnerük a Mechani­kai Művek és a Váci Hír­adástechnikai Anyagok Gyára. Az utóbbi termékeit, a külön­böző formájú és rendeltetésű ferritalkatrészeket a világ csaknem valamennyi országá­ba szállítják, illetve használ­ják. t. Termelőszövetkezeti vezetők Jugoszláviában Mit láttak a „Pannónia" állami gazdaságban? A tapasztalatcsere haszna A Dél-Pest megyei Termelő- szövetkezetek Területi Szövet­sége 1968. évi munkaprogram­ja szerint külföldi tapasztalat- cserét szerveztek Jugoszláviá­ba. A tapasztalatcserét múlt év decemberében bonyolították le, s arról most készült el az összefoglaló értékelés. A szakmai kiránduláson a területi szövetség költségén 20, a tagszövetkezetek költségén további 18 vendég vett részt, tsz-elnökök, agronómusok és főkönyvelők. Első állomásként a kikül­döttek a bácska-topolyai „Pan- rtóniav állami gazdaságqt te­kintették meg, amelynek te­rülete 3700 hektár. A gazda­ság főleg növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalko­zik. Központi majorja nagyon szépen kiépített, szinte városi jellegű, és ami főleg meglep­te a magyarokat, szociális szempontból nagyon jól ellá­tott. Üj, korszerű épületekkel rendelkeznek, szállodával, sportpályával, áruházak­kal, gyógyszertárral, rep­rezentatív park közepén egy szép mozival, kultúr- házzal. A jugoszláv szakemberek el­mondták, hogy gazdaságosan termelik a kenyérgabonát. Jól hasznosítható másik fő növé­nyük, a kukorica, és kifizetődő a kendertermesztésük is. A ta­lajerő-visszapótlást főleg mű­trágyázással oldják meg, egy hektárra 9—12 mázsát hasz­nálnak fel. Állattenyésztésük fejlett, fő­leg szarvasmarha-tenyésztés­sel és tejtermeléssel foglalkoz­nak. A tsz-vezetők ezután felke­resték az Újvidéki Malomipari Vállalatot, ahol üzemlátoga­tást tettek, majd a Karlócai Borászati Kutató Intézetbe mentek. A szőlőkultúrák Ju­goszláviában is a hasonló ter­mésátlagot produkálják, mint nálunk. A magyar szakemberek leg­jelentősebb programja a kikin- dai 36 ezer hektáros állami gazdaság megtekintése volt. Ebben a gazdaságban a nö­vénytermelés mellett széles körű kisegítő tevé­kenységet folytatnak, pél­dául saját konzervgyáruk, takarmánykeverő üzemük, gyümölcs- és állatitermék­feldolgozó üzemeik van­nak. Ipari tevékenységük is kiváló, ez a gazdaság szállította a Szolnoki ÁG részére például tavaly a 10 ezer férőhelyes, korszerű sertéstelep teljes technológiáját és berendezé­sét. A gazdaság 10 ezer férő­helyes sertéstelepe nagyon korszerű és kitűnő technoló­giájú. Hizlalási eredményeik jók. A gazdaságban nagyfokú a gépesítés. 93 mérnököt foglal­koztatnak. Szakember-után­pótlásukat jó ösztöndíjrend­szerrel oldják meg. Jugoszlá­viában a mezőgazdasági üze­mek nem kapnak állami do­tációt. Eredményeiket maguk­nak kell elérniük. Milyen volt az összbenyo­másuk a látogatás végén?... Erre a kérdésre egyértelműen feleltek a területi szövetségben és a látogatáson részt vevők: — Hasznos, eredményes út volt, sok jó tapasztalattal. Általános, megállapításként le­szögezték: A vajdasági'gazda­ságok gépesítési helyzete, színvonala magas. A használt gépeket nem mindig küldik nagyjavításra, inkább újakat szereznek be. Természetesen sok dolog van, amit ők is ta­nulhatnának tőlünk, de ml is szomszédainktól. — sz — Megyei kiadványok A Pest megyei Tanács Köz­lönye legutóbbi számában hat fontos végrehajtó bizottsági határozatot közöl. Ismerteti a fogyasztói ármechanizmus ki­alakításával kapcsolatos ta­pasztalatokat. Tájékoztatót ad a megye mezőgazdasági üze­meinek munka- és balesetvé­delmi helyzetéről. Közli a középiskolák és a szakmun­kástanuló-iskolák hálózatfej­lesztési javaslatát. Dr. Tas- nádi Endre törvényességi iránymutatást ad a tanácsi szabálysértési hatóságok ré­szére. Végül olvashatjuk a megyei gyors- és gépíróver­seny eredményét. Hangszóró. A Pest megyei Moziüzemi Vállalat dolgo­zóinak tájékoztatójában Uj- szászt Gyula igazgató Szám­vetés című vezércikke fel­méri a moziszakma államosí­tása óta eltelt 20 éves Idő­szakot. Stadler Ferencné. a normálmozik műsorbeosztója gondjairól, munkájáról nyi­latkozik. A képekkel illuszt­rált kis újság színvonalát rontja azonban, hogy a Mil- liárdokat érő ember című francia film 30 sorral lej­jebb Egy milliárdot érő em­ber lett. Pályaválasztási tájékoztató jelent meg a Pest megyei Ta­nács vb munkaügyi osztályá­nak kiadásában, Tóka Zoltán összeállításában. A hatíves füzet 14 900 nyolcadikos ta­nuló számára ad útbaigazí­tást: hol jelentkezhet ipari tanulónak, vagy melyik kö­zépiskolába iratkozhat majd be a júniusi felvételeknél. (P. r.)

Next

/
Thumbnails
Contents