Pest Megyei Hírlap, 1969. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-21 / 16. szám
1969. JANUAR 21., KEDD I-isi MEGYEI <rMívlm> 3 — Nagykőrös sajátosságait három hagyomány fémjelzi — kezdi a beszélgetésit Szűcs Zoltán, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke. — Az Anany-kulrtusz, amely nem korlátozódik a nagy költőről elnevezett gimnázium tanáraira és diákjaira, hanem kisugárzik az egész városra; a gazdag múltra visszatekintő , zöldség-gyümölcstermesztés, a táji adottságokat hasznosító kertkultúra, és a harmadé hagyomány — pontosabban : örökség — . a várost körülvevő óriási tanyavilág. Most — mivel a beszélgetés témája a város fejlődése, s— csak a két utóbbit részletezném. — Kezdjük a zöldség-gyü- mölcstenmesztéssel, amely mai naipig is megszabja a város mezőgazdaságának arculatát. Véleményem szerint kertkultúránk a táj jellegnek megfelelően, die minden eddiginél magasabb színvonalon, a szocialista nagyüzem keretein belül fejlődik. Ezt még akkor is 'elmondhatjuk, ha hozzá kell tennem, hogy az utóbbi években Nagykőrös egyike lett az ország leggyorsabban iparosodó alföldi városainak. — Hallhatnék erről bővebben, valamit? — A huszonhatezer lakosból az iparból élők száma körülbelül nyolcezer, vagyis éppen kétszerese a mezőgazdasági foglalkozásűaknak. Egy további példa: az — exportja révén immár világhírű — Nagykőrösi Konzervgyár a háború előtt mindössze háromszáz munkást foglalkoztatott, ma pedig 3500-at. — Gondolom, az iparosodás itt is felszínre hozta a közművesítés elmaradottságának problémáit, mint általában az alföldi városokban. Hogyan birkóznak meg ezekkel Nagykőrösön? — Csakugyan birkózunk, hiszen a közművesítést nemcsak az iparosodás sürgeti, hanem a többszintes lakóházépítkezés, s általában az emberek növekvő igénye is. Itt van mindjárt a szennyvizel- vezetés problémája. A város első szennyvízcsatornája — mintegy másfél kilométeres szakasz — 1958—59-ben épült. Utána hosszabb szünet következett: másra kellett a pénz. S talán a mai napig sem tudtuk volna folytatni, ha a konzervgyár nem jön segítségünkre: közös beruházással építettük fel az elmúlt évben a Körösér mellett az átemelőt s a leendő gerincvezeték 500 méteres szakaszát, a város széléig. Idén továbbhaladunk, s jövőre érünk el a konzervgyárig. Derítővel, oldóimeden- cékíkel, tisztítóteleppel együtt összesen 32 millió forintba kerül, amelynek háromnegyedét a konzervgyár fedezi, 8,6 millió forintot pedig mi, állami támogatásból. Erre a gerincvezetékre kötjük majd rá az új lakótelepeket, s a különböző üzemek a saját csatornáikat. — Az Alföldön általános gond az egészséges ivóvízellátás. Gondolom, Nagykőrös sem kivétel... — Sajnos, nem. Jelenleg 45 közkút — a legtöbbje kóli- fertőzött, s nem mélyfúrású —, és két törpe vízmű látja el a lakosságot; a harmadikat idén adják át, a konzervgyárban. A városi vízmű tanulmányterve erre a három törpe vízműre és a tormási részen létesítendő kútcsoportra alapozott, kivitelezésére azonban csak a következő ötéves tervben kerül sor, 50 millió forintos költséggel. Valamivel jobban állunk a felszíni csapadékvíz elvezetésével. A város egyharmada csatornázva van; az V. kerületben tavaly készült el, a libán az idén építjük, s megrendeltük a III. kerület csatornázási tervét. — Ha már az elmúlt esztendő is szóba jött: mit kapott még a város lakossága? — Kapott is, adott is. Mint tudja, tavaly ünnepel tűk városunk fennállásának 600. évfordulóját. Ez a jubileum — az egész lakosság közügyé volt. Százak és ezrek ajánlották fel kezük munkáját a város fejlesztéséhez, szépítéséhez. Jól ideig sorolhatnám, mennyivel teljesítettük túl — a lakosság segítségével — városfejlesztési tervünket, a tervezettnél mennyivel több járdát, kocs-iutat, parkot építettünk, de hadd ismertessem csupán a végeredményt: egymillió forint értékű társadalmi munka helyett másfél milliót teljesítettek a körösiek! Nem- volt olyan üzem — élén a konzervgyárral —, vállalat, intézmény, amely ne segített volna. Még országos szervektől is kaptunk „ajándékot”: a KPM tavaly adta át az új vasútállomást és a korszerűsített pályaudvart, az Országos Vízügyi Főigazgatóságtól pedig termálvizes kutat kaptunk a strandfürdőn, másfél millió forintos költséggel. Arany Jánosról már esett szó, arról azonban még nem, hogy a nevét viselő kulturális intézmények, a gimnázium és a városi művelődési ház állapota az utóbbi években nem vált éppen dicsőségére. Ezért kéziünk hozzá a gimnázium felújításához, amelynek első üteme tavaly befejeződött; több más iskola tatarozásával, bővítésével együtt összesen 3,9 millió forintot költöttünk ilyen célra. Három évig tartó munkával sikerült megfiatalítani a művelődési házat is. Tavaly kétmilliót költöttünk a belső berendezésre, amely végre olyan, hogy nem kell szégyenkeznünk miatta. — Mit mondhatna a tanyavilágról? — A tanyavilág állandóan összébbhúzódik, lakóinak száma egyre csökken. Egy részük a városba költözik, más részük a városhoz kö'Zéli szőlőkbe. Ez a folyamid törvényszerű, ám azzal Számolnunk kell, hogy a tanyák nem tűnnek el egy-két éven belül. Vagyis: nekünk mindaddig törődnünk kell az ott lakókkal, életkörülményeik megjavításával, amíg az utolsó tanya is meg nem szűnik. Ebből a célból létesítettünk tavaly három újabb bizományi boltot, ahol a legszükségesebb élelmiszereket megvásárolhatják a tanyasiak. Ez a szándék hívta életre a tanyasi gyerekek kollégiumát is, amelynek férőhelyét tavaly 53-ról 73-ra bővítettük, hogy minél több fiatalnak biztosíthassuk a szakosított oktatást. — Mii terveznek 1969-re? — Ebben az évben összesen 19,5 millió forintból gazdálkodhatunk. A megyei tanácstól kapott állami támogatásból idén megkezdjük 90 állami lakás építését; befejezésére jövőre kerül sor. Folytatjuk a szennyvíz- és a csapadékelvezető csatorna építését, s a kútfúrásokat. Megkezdjük a szanálást, illetve előközművesítést a következő években épülő OTP- és szövetkezeti lakásokhoz; felújítunk és bővítünk néhány szociális és gyermekintézményt, egészségügyi létesítményt. — Nagykőrös orvosellátottsága országosan a legjobbak közé tartozik: 2600 főre jut egy orvos! A kórházi ágyak száma fedezi az igényeket. A csecsemőhalandóság országosan a legminimálisabbak között van. Tavaly január elsejétől megszerveztük a csecsemőtől egészen a 6 é,. . xorú gyermekek komplex szakorvosi alapellátását. Ugyanakkor, egészségügyi épületek dolgában kevés város áll olyan rosszul, mint mi! A szülőotthon egy régi kúriában, a belgyógyászat, fül-orr-gégésZet és a sebészet az egykori gazdasági iskola épületében, az SZTK-rendelőintézet egy hajdani kaszinófélében, a gyermekgyógyászat szintén egyj volt kúriában működik. Vala- mennyi zsúfolt, korszerűtlen. Az SZTK-rendelőről már tárgyaltunk a megyei tanáccsal, előreláthatólag a kővetkező ötéves tervben újat kapurfk. A többit pedig toldozzuk-fól- dozzuk, amíg lehet. Tavaly helyeztük üzembe az új kórházi mosodát, korszerűsítettük az Encsi utcai rendelőt, belső átalakítást végeztünk a tüdőgondozó intézetben, állandó1 tüdőszűrő állomást kaptunk és kialakítottunk három iskolaorvosi rendelőt. Az idén egy lakóház átalakításával nővérszállót létesítünk, tatarozzuk a tüdőgondozót, a Fáskerti utcai kórház főépületét és a szülészet épületét. — Mi lesz idén a legnagyobb beruházás? — Idén kezdődik, de 1971 március 31-re fejeződik be a város gázellátásának megteremtése. Ezt is a konzervgyárnak köszönhetjük, nélküle talán még évekig várhattunk volna a vezetékes gázra. A Tiszántúli Gázszolgáltató- és Szerelő Vállalat idén megépíti a fővezetéket a szeged— kecskémét—vecsési gerincvezetéktől a konzervgyárig, s megcsinálja az elosztóállomást. Az építkezést 1970-ben folytatja a város központjában levő Deák térig. Az utcák bekötését a tanács fogja elvégeztetni, kétmillió forintos költséggel, az állami házakét pedig a Városgazdálkodási Vállalat, ugyanennyiért. Mire 1971. április 1-én megérkezik a gáz, már csak a csapot kell elcsavarni a tűzhelyeken. — Befejezésül mit kívánna hozzátenni az elmondottakhoz? — Köszönetét szeretnék mondani a lakosságnak azért az áldozatos munkáért, amely ettől az évtől kezdve lényegesen nagyobb összeggel támogatja terveink valóra váltását, mint az előző esztendőkben. Nyíri Éva Az Iszkra A RUSSENSTRASSE 48. Ma 45 éve halt meg Lenin. Halála évfordulója alkalmából közüljük az Iszkra megjelenésének történetét. RENDKÍVÜL ÉRDEKES, az orosz és a nemzetközi munkásmozgalom szempontjából egyaránt fontos emlékhelyet ismertem meg Lipcse külvárosában, a Russenstrassen, amelyet az 1813-as orosz—német fegyverbarátság emlékére neveztek el. Örökzöld sövény mentén jutni el a lapos tetejű, földszintes, a fák között szerényen meghúzódó épülethez. Előtte márványtömb Lenin emlékét idézi. Az 1900-as években, ebben, a 48-as számú házban működött a szociáldemokrata Hermann Rauch nyomdája. Szerény kis nyomda volt ez, amelyet néhány évvel ezelőtt rekonstruáltak. Mi teszi különösen érdekessé mégis ezt a kis vidéki nyomdát? Itt nyomták 1900 decemberében az Iszkra első számát. Lenin politikai munkássága ebben az időszakban a szétszórt oroszországi szocialista szervezetek egységes forradalmi párttá való. egyesítésére koncentrálódott, s e cél eléréséhez a legfontosabb eszköz egy összoroszországi szociáldemokrata lap megteremtése volt. Lenin 1900 nyarán kezdte meg első emigrációját, egy ideig Svájcban tartózkodott, majd Münchenbe utazott, ahol folytatta a lap kiadásának előkészítését. Nyomdát kellett találnia, cirill betűket előteremtenie, ami legális úton lehetetlen volt. Münchenből Lenin, Klara Zetkin tanácsára, december második felében Lipcsébe utazott, hogy az Iszkra első kiadását megszerkessze és nyomtatásba adja. Zetkin és mások ajánlották Leninnek Hermann Rauchot. Rauch nyomdája azért tunt alkalmasnak a feladat megoldására, mert a városon kívül feküdt és Rauchon, valamint társán, Hohlenen és egy ta- noncon kívül más munkaerőt nem alkalmazott. Nyomda most már volt, de a szükséges cirill betűk hiányoztak. A betűket végül is egy nagy nyomdaüzemben dolgozó munkások szereztek, ahol orosz AZONNAL FELVESZÜNK kőműves, ács, vasbeton-^ szerelő, asztalos, könnyűgépkezelő, tetőfedő, bádogos, víz-, fűtésszerelő, villanyszerelő, lakatos, festő, parkettás, autószerelő szak- és betanított munkásokat, tehergépkocsivezetőket, rakodókat és kőművesek mellé segédmunkásokat. (ló évet betöltött fiúkat is.) Vidékieknek munkásszállás. Jelentkezni lehet: Budapest IX., Viola u. 45. sz. alatt a Prosperitás Ktsz munkaügyi osztályán. FELHÍVÁS A Karcagi Felsőfokú Mező- gazdasági Technikumban 1969. február 10-én ,»Mező- gazdasági Termelőszövetkezetek Technikus-továbbképző Tanfolyama” kezdődik növénytermesztési szakon. Az előadások és a gyakorlatok elsősorban gépüzemeltetési jellegűek. A tanfolyam 2 hónapos, bentlakásos. Minden második héten szabad szombat. A tanfolyam költségeit a termelőüzem megtérítheti. A tanfolyamra technikusi végzettségű szakemberek jelentkezhetnek, munkahely javaslata alapján, közvetlenül az intézmény igazgatóságánál is. Jelentkezéseket február 1-ig fogadunk el. IGAZGATÓSÁG DOLGOZZÉK HELYBEN KÉNYELMESEBB! 44 ÓRÁS MUNKAHÉT ELŐNYŐS BÉREZÉS Vörös Csillag Traktorgyár Gödöllői Gyáregysége FELVESZ esztergályos, lakatos, hegesztő és villany- szerelő szakmunkásokat, mérnököket és technikusokat, rendészeket és portásokat. FÉRFIAKAT: betanított gépmunkásokat, (fúrósokat, sajtolókat. darabotokat), targoncavezetőket, segédmunkásokat. NŐKET: műszaki rajzolót, gyors- és gépírót. JELENTKEZÉS NAPONTA reggel 7 és du. 4 óra között. vallási műveket is nyomtattak. A cirill betűket ismerő szedőt, Joseph Blumenfeld lengyel szociáldemokratát Lenin maga szervezte meg a munkára. Róla Krupszkaja így ír; „Képzett szedő volt és jó elvtárs. Szívvel-lélekkel az ügyért élt.” AZ ISZKRA ELSŐ SZÄMA december végén készült el, de csak 1901. január első napjaiban lehetett elszállítani. Kipattant a szikra, amelynek lángba kellett csapnia. Vajon mi késztette Lenint, a legfőbb németországi elosztóközpont Berlin volt. Az ott élő orosz emigránsok és a német szociáldemokraták szoros együttműködése eredményeként sikerült raktárt , berendezni a Vorwärts kiadó és könyvkereskedés pincéjében. Berlinből Königsberg irányába, majd onnan illegális utakon, azokban a bizonyos duplafedelű bőröndökben kerültek az Iszkra első számának példányai Oroszországba. Természetesen voltak más útjai is a terjesztésinek, különösen a későbbi időszakban. A német és orosz elvtársak szolidaritását sem a cári Ochrana, sem a porosz-német zsarnokság csendőrsége nem tudta megtörni. 1904 júliusában Kőnigs- bergben perre került sor, a német szociáldemokratákat „titkos szervezkedéssel, hazaárulással és a cár megsértésével” vádolták. A kőnigsbergi per egyik védője, Karl Liebknecht, akinek 50 év előtti mártírhaláláról a napokban emlékezett meg a világ, védőbeszédében így szólott: „Az államügyész úr azt kérdezi: létezik-e szégyenteljesebb valami, mint az előttünk fekvő iratok? Én ismerek ennél sokkal szégyenletesebbet: az oroszországi állavotokat, amelyekre ezek az írások vonatkoznak ...” EDDIG A TÖRTÉNET. A proletárszolidaritás nagyszerű A SZEDÖTEREM EGY RÉSZLETE. hogy az Iszkrát Németországban állíttassa elő? A nyilvánvaló ok a századeleji német munkásosztály ereje, szervezettsége, tapasztaltsága és internacionalizmusa lehetett, ezenkívül Lipcse volt az orosz emigráció központja. Aligha találhattak volna jobb megoldást, mert Lipcse — már abban az időben is — nemcsak vásárváros, hanem a német nyomdaipar központja is volt. Hatvan év távlatában a terjesztőket és a terjesztés módozatait feltárni szinte lehetetlen. Bizonyos azonban, hogy példájaként ebből a kis Rus- senstrassei igénytelen nyom- dácskából indult el hódító útjára, mint kollektív szervező és agitátor, az összoroszországi egységes marxista párt szervezője, az Iszkra. Ma, halálának 45. évfordulóján Leninről, nemcsak mint nagy tudósról, a szovjet állam megallapítójáról, hanem e történettel a fáradhatatlan or- ganizátorról, az Iszkra első számának szerkesztőjéről is megemlékezünk. (boros) Fővárosi viz vidékre Nagykovácsi és Ecser következik Tavaly áprilisban a főváros és Pest megye tanácsa közös határozatot hozott a fővárost övező községek ivóvízellátásának javításáról. Budapestről . kapja a vizet Budakeszi, Budaörs, Halásztelek, Szigetmonostor és Üröm. Közülük Budakeszi ellátása — különösen nyáron — nem a legjobb. Mi lesz akkor, ha 1970 végéig az ide tervezett SK;S lakásos telep építményei közül már annyi elkészül, hogy 350-en elfoglalhatják új otthonaikat, s mint új fogyasztók jelentkeznek. Ez bizony meglehetősen gyors orvoslást kíván. Mindenképpen előnyös változás lesz Nagykovácsi és Ecser települések életében, ha hozzájuk is eljut a budapesti vízvezetéki víz. Kevés kútj ükből most csak rossz vizet szerezhetnek. A két községet érintő program tervei már tavaly elkészültek. Nem döntötték még el véglegesen, hogy Törökbálint is csatlakozik-e a fővárosi hálózathoz, másik lehetőségük, hogy a karsztvizet adó törpe vízmüvet bővítik. A kutatások és az ezt követő gazdaságossági számítások döntik el, melyik megoldást válasszák. BUDAPEST-BECS KÁBELÁZÁS Vasárnap kábelbeázás mi: megszakadt a telefonösszskö tetés Budapest és Bécs közö. A forgalmat csak kerülő úton, Belgrádon, illetve Prágán keresztül tudták lebonyolítani. A beázás helyét, Győr közelében, hamar felfedték. Még hétfőre virradó éjjel ideiglenesen kijavították a hibát, megteremtették a közvetlen összeköttetést a két főváros között, s így hétfőn már nem volt fennakadás a forgalomban. A posta dolgozik a végleges helyreállításon is. Öt város — két esztendő (4.) A körösiek összefogtak
