Pest Megyei Hírlap, 1969. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-21 / 16. szám

1969. JANUAR 21., KEDD I-isi MEGYEI <rMívlm> 3 — Nagykőrös sajátosságait három hagyomány fémjelzi — kezdi a beszélgetésit Szűcs Zoltán, a városi tanács vég­rehajtó bizottságának elnöke. — Az Anany-kulrtusz, amely nem korlátozódik a nagy köl­tőről elnevezett gimnázium tanáraira és diákjaira, hanem kisugárzik az egész városra; a gazdag múltra visszatekintő , zöldség-gyümölcstermesztés, a táji adottságokat hasznosí­tó kertkultúra, és a harma­dé hagyomány — pontosab­ban : örökség — . a várost kö­rülvevő óriási tanyavilág. Most — mivel a beszélgetés témája a város fejlődése, s— csak a két utóbbit részle­tezném. — Kezdjük a zöldség-gyü- mölcstenmesztéssel, amely mai naipig is megszabja a város mezőgazdaságának arculatát. Véleményem szerint kertkul­túránk a táj jellegnek megfe­lelően, die minden eddiginél magasabb színvonalon, a szo­cialista nagyüzem keretein belül fejlődik. Ezt még akkor is 'elmondhatjuk, ha hozzá kell tennem, hogy az utóbbi években Nagykőrös egyike lett az ország leggyorsabban iparosodó alföldi városainak. — Hallhatnék erről bőveb­ben, valamit? — A huszonhatezer lakosból az iparból élők száma körül­belül nyolcezer, vagyis éppen kétszerese a mezőgazdasági foglalkozásűaknak. Egy to­vábbi példa: az — exportja révén immár világhírű — Nagykőrösi Konzervgyár a háború előtt mindössze há­romszáz munkást foglalkozta­tott, ma pedig 3500-at. — Gondolom, az iparoso­dás itt is felszínre hozta a közművesítés elmaradottságá­nak problémáit, mint általá­ban az alföldi városokban. Hogyan birkóznak meg ezek­kel Nagykőrösön? — Csakugyan birkózunk, hiszen a közművesítést nem­csak az iparosodás sürgeti, hanem a többszintes lakóház­építkezés, s általában az em­berek növekvő igénye is. Itt van mindjárt a szennyvizel- vezetés problémája. A város első szennyvízcsatornája — mintegy másfél kilométeres szakasz — 1958—59-ben épült. Utána hosszabb szünet követ­kezett: másra kellett a pénz. S talán a mai napig sem tud­tuk volna folytatni, ha a kon­zervgyár nem jön segítsé­günkre: közös beruházással építettük fel az elmúlt évben a Körösér mellett az átemelőt s a leendő gerincvezeték 500 méteres szakaszát, a város széléig. Idén továbbhaladunk, s jövőre érünk el a konzerv­gyárig. Derítővel, oldóimeden- cékíkel, tisztítóteleppel együtt összesen 32 millió forintba kerül, amelynek háromnegye­dét a konzervgyár fedezi, 8,6 millió forintot pedig mi, álla­mi támogatásból. Erre a ge­rincvezetékre kötjük majd rá az új lakótelepeket, s a külön­böző üzemek a saját csator­náikat. — Az Alföldön általános gond az egészséges ivóvízellá­tás. Gondolom, Nagykőrös sem kivétel... — Sajnos, nem. Jelenleg 45 közkút — a legtöbbje kóli- fertőzött, s nem mélyfúrású —, és két törpe vízmű látja el a lakosságot; a harmadikat idén adják át, a konzervgyár­ban. A városi vízmű tanul­mányterve erre a három tör­pe vízműre és a tormási ré­szen létesítendő kútcsoportra alapozott, kivitelezésére azonban csak a következő öt­éves tervben kerül sor, 50 millió forintos költséggel. Va­lamivel jobban állunk a fel­színi csapadékvíz elvezetésé­vel. A város egyharmada csa­tornázva van; az V. kerület­ben tavaly készült el, a li­bán az idén építjük, s meg­rendeltük a III. kerület csa­tornázási tervét. — Ha már az elmúlt esz­tendő is szóba jött: mit ka­pott még a város lakossága? — Kapott is, adott is. Mint tudja, tavaly ünnepel tűk városunk fennállásának 600. évfordulóját. Ez a jubi­leum — az egész lakosság köz­ügyé volt. Százak és ezrek ajánlották fel kezük munká­ját a város fejlesztéséhez, szé­pítéséhez. Jól ideig sorolhat­nám, mennyivel teljesítettük túl — a lakosság segítségével — városfejlesztési tervünket, a tervezettnél mennyivel több járdát, kocs-iutat, parkot épí­tettünk, de hadd ismertessem csupán a végeredményt: egy­millió forint értékű társadal­mi munka helyett másfél mil­liót teljesítettek a körösiek! Nem- volt olyan üzem — élén a konzervgyárral —, vállalat, intézmény, amely ne segített volna. Még országos szervek­től is kaptunk „ajándékot”: a KPM tavaly adta át az új vasútállomást és a korszerű­sített pályaudvart, az Orszá­gos Vízügyi Főigazgatóságtól pedig termálvizes kutat kap­tunk a strandfürdőn, másfél millió forintos költséggel. Arany Jánosról már esett szó, arról azonban még nem, hogy a nevét viselő kulturális intézmények, a gimnázium és a városi művelődési ház álla­pota az utóbbi években nem vált éppen dicsőségére. Ezért kéziünk hozzá a gimnázium felújításához, amelynek első üteme tavaly befejeződött; több más iskola tatarozásával, bővítésével együtt összesen 3,9 millió forintot költöttünk ilyen célra. Három évig tartó munkával sikerült megfiatalí­tani a művelődési házat is. Tavaly kétmilliót költöttünk a belső berendezésre, amely végre olyan, hogy nem kell szégyenkeznünk miatta. — Mit mondhatna a tanya­világról? — A tanyavilág állandóan összébbhúzódik, la­kóinak száma egyre csökken. Egy részük a városba költö­zik, más részük a városhoz kö'Zéli szőlőkbe. Ez a folyamid törvényszerű, ám azzal Szá­molnunk kell, hogy a tanyák nem tűnnek el egy-két éven belül. Vagyis: nekünk mind­addig törődnünk kell az ott lakókkal, életkörülményeik megjavításával, amíg az utol­só tanya is meg nem szűnik. Ebből a célból létesítettünk tavaly három újabb bizományi boltot, ahol a legszükségesebb élelmiszereket megvásárol­hatják a tanyasiak. Ez a szán­dék hívta életre a tanyasi gyerekek kollégiumát is, amelynek férőhelyét tavaly 53-ról 73-ra bővítettük, hogy minél több fiatalnak biztosít­hassuk a szakosított okta­tást. — Mii terveznek 1969-re? — Ebben az évben összesen 19,5 millió forintból gazdál­kodhatunk. A megyei tanácstól kapott állami támogatásból idén megkezdjük 90 állami la­kás építését; befejezésére jö­vőre kerül sor. Folytatjuk a szennyvíz- és a csapadékelve­zető csatorna építését, s a kút­fúrásokat. Megkezdjük a sza­nálást, illetve előközművesí­tést a következő években épü­lő OTP- és szövetkezeti laká­sokhoz; felújítunk és bőví­tünk néhány szociális és gyer­mekintézményt, egészségügyi létesítményt. — Nagykőrös orvosellátott­sága országosan a legjobbak közé tartozik: 2600 főre jut egy orvos! A kórházi ágyak száma fedezi az igényeket. A csecsemőhalandóság országo­san a legminimálisabbak között van. Tavaly január elsejétől megszerveztük a csecsemőtől egészen a 6 é,. . xorú gyer­mekek komplex szakorvosi alapellátását. Ugyanakkor, egészségügyi épületek dolgá­ban kevés város áll olyan rosszul, mint mi! A szülőott­hon egy régi kúriában, a bel­gyógyászat, fül-orr-gégésZet és a sebészet az egykori gaz­dasági iskola épületében, az SZTK-rendelőintézet egy haj­dani kaszinófélében, a gyer­mekgyógyászat szintén egyj volt kúriában működik. Vala- mennyi zsúfolt, korszerűtlen. Az SZTK-rendelőről már tár­gyaltunk a megyei tanáccsal, előreláthatólag a kővetkező ötéves tervben újat kapurfk. A többit pedig toldozzuk-fól- dozzuk, amíg lehet. Tavaly helyeztük üzembe az új kór­házi mosodát, korszerűsítettük az Encsi utcai rendelőt, belső átalakítást végeztünk a tüdő­gondozó intézetben, állandó1 tüdőszűrő állomást kaptunk és kialakítottunk három isko­laorvosi rendelőt. Az idén egy lakóház átalakításával nővér­szállót létesítünk, tatarozzuk a tüdőgondozót, a Fáskerti ut­cai kórház főépületét és a szülészet épületét. — Mi lesz idén a legnagyobb beruházás? — Idén kezdődik, de 1971 március 31-re fejeződik be a város gázellátásának megte­remtése. Ezt is a konzerv­gyárnak köszönhetjük, nélküle talán még évekig várhattunk volna a vezetékes gázra. A Tiszántúli Gázszolgáltató- és Szerelő Vállalat idén megépí­ti a fővezetéket a szeged— kecskémét—vecsési gerincve­zetéktől a konzervgyárig, s megcsinálja az elosztóállo­mást. Az építkezést 1970-ben folytatja a város központjá­ban levő Deák térig. Az utcák bekötését a tanács fogja elvé­geztetni, kétmillió forintos költséggel, az állami házakét pedig a Városgazdálkodási Vállalat, ugyanennyiért. Mire 1971. április 1-én megérkezik a gáz, már csak a csapot kell elcsavarni a tűzhelyeken. — Befejezésül mit kívánna hozzátenni az elmondottak­hoz? — Köszönetét szeretnék mondani a lakosságnak azért az áldozatos munkáért, amely ettől az évtől kezdve lényege­sen nagyobb összeggel támo­gatja terveink valóra váltá­sát, mint az előző esztendők­ben. Nyíri Éva Az Iszkra A RUSSENSTRASSE 48. Ma 45 éve halt meg Lenin. Halála évfordulója alkalmából közüljük az Iszkra megjelené­sének történetét. RENDKÍVÜL ÉRDEKES, az orosz és a nemzetközi mun­kásmozgalom szempontjából egyaránt fontos emlékhelyet ismertem meg Lipcse külvá­rosában, a Russenstrassen, amelyet az 1813-as orosz—né­met fegyverbarátság emlékére neveztek el. Örökzöld sövény mentén jutni el a lapos tetejű, földszintes, a fák között sze­rényen meghúzódó épülethez. Előtte márványtömb Lenin emlékét idézi. Az 1900-as években, ebben, a 48-as szá­mú házban működött a szo­ciáldemokrata Hermann Rauch nyomdája. Szerény kis nyom­da volt ez, amelyet néhány évvel ezelőtt rekonstruáltak. Mi teszi különösen érdekes­sé mégis ezt a kis vidéki nyomdát? Itt nyomták 1900 decemberében az Iszkra első számát. Lenin politikai mun­kássága ebben az időszakban a szétszórt oroszországi szoci­alista szervezetek egységes forradalmi párttá való. egyesí­tésére koncentrálódott, s e cél eléréséhez a legfontosabb esz­köz egy összoroszországi szo­ciáldemokrata lap megterem­tése volt. Lenin 1900 nyarán kezdte meg első emigrációját, egy ideig Svájcban tartózko­dott, majd Münchenbe utazott, ahol folytatta a lap kiadásá­nak előkészítését. Nyomdát kellett találnia, cirill betűket előteremtenie, ami legális úton lehetetlen volt. Münchenből Lenin, Klara Zetkin tanácsá­ra, december második felében Lipcsébe utazott, hogy az Iszkra első kiadását megszer­kessze és nyomtatásba adja. Zetkin és mások ajánlották Leninnek Hermann Rauchot. Rauch nyomdája azért tunt alkalmasnak a feladat megol­dására, mert a városon kívül feküdt és Rauchon, valamint társán, Hohlenen és egy ta- noncon kívül más munkaerőt nem alkalmazott. Nyomda most már volt, de a szüksé­ges cirill betűk hiányoztak. A betűket végül is egy nagy nyomdaüzemben dolgozó mun­kások szereztek, ahol orosz AZONNAL FELVESZÜNK kőműves, ács, vasbeton-^ szerelő, asztalos, könnyű­gépkezelő, tetőfedő, bádogos, víz-, fűtésszerelő, villanyszerelő, lakatos, festő, parkettás, autószerelő szak- és betanított munkásokat, tehergépkocsi­vezetőket, rakodókat és kőművesek mellé segédmunkásokat. (ló évet betöltött fiúkat is.) Vidékieknek munkásszállás. Jelentkezni lehet: Budapest IX., Viola u. 45. sz. alatt a Prosperitás Ktsz munkaügyi osztályán. FELHÍVÁS A Karcagi Felsőfokú Mező- gazdasági Technikumban 1969. február 10-én ,»Mező- gazdasági Termelőszövet­kezetek Technikus-tovább­képző Tanfolyama” kezdő­dik növénytermesztési sza­kon. Az előadások és a gyakorlatok elsősorban gép­üzemeltetési jellegűek. A tanfolyam 2 hónapos, bentlakásos. Minden máso­dik héten szabad szombat. A tanfolyam költségeit a ter­melőüzem megtérítheti. A tanfolyamra technikusi vég­zettségű szakemberek jelent­kezhetnek, munkahely javas­lata alapján, közvetlenül az intézmény igazgatóságánál is. Jelentkezéseket február 1-ig fogadunk el. IGAZGATÓSÁG DOLGOZZÉK HELYBEN KÉNYELMESEBB! 44 ÓRÁS MUNKAHÉT ELŐNYŐS BÉREZÉS Vörös Csillag Traktorgyár Gödöllői Gyáregysége FELVESZ esztergályos, lakatos, hegesztő és villany- szerelő szakmunkásokat, mérnököket és technikusokat, rendészeket és portásokat. FÉRFIAKAT: betanított gépmunkásokat, (fúrósokat, sajtolókat. darabotokat), targoncavezetőket, segédmunkásokat. NŐKET: műszaki rajzolót, gyors- és gépírót. JELENTKEZÉS NAPONTA reggel 7 és du. 4 óra között. vallási műveket is nyomtattak. A cirill betűket ismerő szedőt, Joseph Blumenfeld lengyel szociáldemokratát Lenin maga szervezte meg a munkára. Ró­la Krupszkaja így ír; „Kép­zett szedő volt és jó elvtárs. Szívvel-lélekkel az ügyért élt.” AZ ISZKRA ELSŐ SZÄMA december végén készült el, de csak 1901. január első napjai­ban lehetett elszállítani. Ki­pattant a szikra, amelynek lángba kellett csapnia. Vajon mi késztette Lenint, a legfőbb németországi elosz­tóközpont Berlin volt. Az ott élő orosz emigránsok és a né­met szociáldemokraták szoros együttműködése eredménye­ként sikerült raktárt , beren­dezni a Vorwärts kiadó és könyvkereskedés pincéjében. Berlinből Königsberg irányá­ba, majd onnan illegális uta­kon, azokban a bizonyos dup­lafedelű bőröndökben kerül­tek az Iszkra első számának példányai Oroszországba. Ter­mészetesen voltak más útjai is a terjesztésinek, különösen a későbbi időszakban. A német és orosz elvtársak szolidaritá­sát sem a cári Ochrana, sem a porosz-német zsarnokság csendőrsége nem tudta meg­törni. 1904 júliusában Kőnigs- bergben perre került sor, a német szociáldemokratákat „titkos szervezkedéssel, haza­árulással és a cár megsértésé­vel” vádolták. A kőnigsbergi per egyik védője, Karl Lieb­knecht, akinek 50 év előtti mártírhaláláról a napokban emlékezett meg a világ, védő­beszédében így szólott: „Az államügyész úr azt kérdezi: létezik-e szégyenteljesebb va­lami, mint az előttünk fekvő iratok? Én ismerek ennél sok­kal szégyenletesebbet: az oroszországi állavotokat, ame­lyekre ezek az írások vonat­koznak ...” EDDIG A TÖRTÉNET. A proletárszolidaritás nagyszerű A SZEDÖTEREM EGY RÉSZLETE. hogy az Iszkrát Németország­ban állíttassa elő? A nyilván­való ok a századeleji német munkásosztály ereje, szerve­zettsége, tapasztaltsága és in­ternacionalizmusa lehetett, ezenkívül Lipcse volt az orosz emigráció központja. Aligha találhattak volna jobb meg­oldást, mert Lipcse — már ab­ban az időben is — nemcsak vásárváros, hanem a német nyomdaipar központja is volt. Hatvan év távlatában a ter­jesztőket és a terjesztés mó­dozatait feltárni szinte lehe­tetlen. Bizonyos azonban, hogy példájaként ebből a kis Rus- senstrassei igénytelen nyom- dácskából indult el hódító út­jára, mint kollektív szervező és agitátor, az összoroszországi egységes marxista párt szerve­zője, az Iszkra. Ma, halálának 45. évfordu­lóján Leninről, nemcsak mint nagy tudósról, a szovjet állam megallapítójáról, hanem e történettel a fáradhatatlan or- ganizátorról, az Iszkra első számának szerkesztőjéről is megemlékezünk. (boros) Fővárosi viz vidékre Nagykovácsi és Ecser következik Tavaly áprilisban a főváros és Pest megye tanácsa közös határozatot hozott a fővárost övező községek ivóvízellátásá­nak javításáról. Budapestről . kapja a vizet Budakeszi, Budaörs, Halászte­lek, Szigetmonostor és Üröm. Közülük Budakeszi ellátása — különösen nyáron — nem a legjobb. Mi lesz akkor, ha 1970 végéig az ide tervezett SK;S lakásos telep építményei közül már annyi elkészül, hogy 350-en elfoglalhatják új ottho­naikat, s mint új fogyasztók jelentkeznek. Ez bizony meg­lehetősen gyors orvoslást kí­ván. Mindenképpen előnyös vál­tozás lesz Nagykovácsi és Ecser települések életében, ha hozzájuk is eljut a budapesti vízvezetéki víz. Kevés kútj ük­ből most csak rossz vizet sze­rezhetnek. A két községet érin­tő program tervei már tavaly elkészültek. Nem döntötték még el vég­legesen, hogy Törökbálint is csatlakozik-e a fővárosi háló­zathoz, másik lehetőségük, hogy a karsztvizet adó törpe vízmüvet bővítik. A kutatások és az ezt követő gazdaságossá­gi számítások döntik el, me­lyik megoldást válasszák. BUDAPEST-BECS KÁBELÁZÁS Vasárnap kábelbeázás mi: megszakadt a telefonösszskö tetés Budapest és Bécs közö. A forgalmat csak kerülő úton, Belgrádon, illetve Prágán ke­resztül tudták lebonyolítani. A beázás helyét, Győr közelé­ben, hamar felfedték. Még hétfőre virradó éjjel ideigle­nesen kijavították a hibát, megteremtették a közvetlen összeköttetést a két főváros között, s így hétfőn már nem volt fennakadás a forgalom­ban. A posta dolgozik a vég­leges helyreállításon is. Öt város — két esztendő (4.) A körösiek összefogtak

Next

/
Thumbnails
Contents