Pest Megyei Hírlap, 1969. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-18 / 14. szám

1989. JANUAR 18., SZOMBAT t-ESl Hl EGY El K-Mfvlwt :s A keveréktakarmányok és a kotttentrátumk árai Megjelent az Országos Anyag- és Árhivatal, valamint a MÉM együttes utasítása a keveréktakarmányok és kon- centrátumok árairól. Az utasítás összesen 65 féle készítményt sorol fel, ezek legtöbbjét széles körűen hasz­nálja a mezőgazdaság. A ter­mékek ára a legtöbb esetben nem változott, ennek ellenére mégis jóljárnak a felhaszná­lók, a termelők. A gyártási „receptekben” ugyanis csak­nem valamennyi készítmény­nél változás történt: magasabb lett a tápok biológiai értéke, esetenként több aminósavat, vitamint, vagy antibiotikumot tartalmaznak. A magasabb tápértékét tehát nem a vásár­lóknak kell megfizetniük. Mindössze hét esetben vál­toztak meg — nagyon kis mér­tékben — az árak, de ezek többsége is csökkenés. KONFERENCIA A jövő hónapban Székesfe­hérváron rendezik meg a me­gyei mezőgazdasági szakbizott­sági vezetők háromnapos kon­ferenciáját. Az üléssorozaton öt témát vitatnak meg. Nagyobb gépválasztékot, több vegyszert Az MRöTRÖSZT tájékoztatója az idei ellátásról Hogyan készült fel az AG- ROTRÖSZT a mezőgazdaság idei ellátására, milyen és mennyi újabb gépre, alkat­részre, vegyszerekre számít­hatnak a vásárlók? — erről számolt be tegnap a sajtó kép­viselőinek Kopácsi Ernő ve­zérigazgató. Mint többek között megálla­pította: tavaly általában csök­kent a mezőgazdasági gépfor­galom, főképpen traktorokból vásároltak kevesebbet a ter­melőszövetkezetek. Ugyanak­kor — s ez igen örvendetes — tovább javult az ellátás. Ami az idei kilátásokat illeti, Öt város — két esztendő Szentendrei séta Az év első hetei: a készü­lődés, a kezdés ideje — de mi most, mintegy hátrapil­lantva az elmúlt esztendőre, eredményeire, a tavaly fel­épült különböző létesítmé­nyeket látogatjuk végig Szentendrén Pala Károlyné- val, a városi tanács vb-el- nökhelyettesével, Csentős László mérnökkel, a városi építési, közlekedési és víz­ügyi osztály vezetőjével és dr. Demeter László tervcso­portvezetővel. Ezekben a napokban fogadja első vendégeit a Pest megyei Idegenforgalmi Hi­vatal beruházásaként felépült Danubius Hotel. A háromeme­letes, százharminc ember elhelyezésére alkalmas, me­leg vizes, gőzfűtéses szálloda gyalog , mintegy fél órányira esik a város központjától, de a" rendszeres autóbusz járat j ó közlekedést biztosít. Balonyi Ilona helyettes gondnoktól megtudjuk, hogy benne egy kétágyas szoba napi nyolc­van forintba, egy négyágyas pedig százhatvanba kerül — de ha a vendég sokallja ezt, a szállodával szemben fekvő papszigeti kempingben jóval olcsóbban bérelhet szobát... Ez év júniusában a Danubius mellett megnyílik egy száz­harminc személyes étterem is. S ugyanebben a Duna menti üdülősávban, pontosan a pap­szigeti kemping mellett épí­tik fel a városi strandot is, egy gyermek, és egy felnőttek számára alkalmas medencével, mglyben a Duna vize a nap sugarait összegyűjtő fekete műanyagfólia alatt melege­dik fel... Innen a KISZ-lakásokhoz indulunk, felfelé a dombol­dalnak. Lapunk hasábjain már sokszor tudósítottunk ar­ról, hogyan kezdődött a vá­rosban annak idején az ifjú­sági szervezet lakásépítő ak­ciója, mint fejeződött be an­nak első üteme, hogy kezd­ték meg a másodikat, hogyan segítették a munkát a város üzemei, intézményei, szállító- eszközökkel, szerszámmal,, anyaggal, szakemberrel, ügy­vitellel. Nos, tavaly október­ben, a második ütem befeje­zésével újabb negyven la­kás kulcsát sorsolták ki az építkező fiatalok között... A házak mellett még nyi­tott árkok, a közművesítés még folyik, az épületek is la­katlanok egyelőre — de az egyik kéményből vékony füstcsík szivárog. Bekopog­tatunk a fiatal házaspárhoz, egy háromszobás, összkom­fortos, kétszintes félház bol­dog tulajdonosaihoz, Éberling Gyulához és feleségéhez. Mindketten a papírgyárban dolgoznak, Egyelőre a föld­szinti szoba-konyhában szál­lásolták el magukat, az eme­leti rész még fűtetlen, für­dőkád áll c** " szoba köze­pén. (Később központik: ” fű­tik majd az egész telepet.) De ez az állapot is sokkal jobb, mint régi, ötszáz forintos al­bérletük. Tizennégyezer fo­rinttal indultak, s a renge­teg élő munkát nem szá­mítva, eddig ötvennégyezer forintot költöttek az építke­zésre — a többit az OTP adta. Az új művésztelepet a régi, műemlék Kálvária mö­gött találjuk, egyelőre még ugyancsak lakatlanul. A Kép­zőművészeti Alap finanszíro­zásával létesült, hatmilliós költséggel ez a tizenkét műte­remlakásból álló épületcsoport. Egy-egy lakás nagy műtermet, előteret, s ezenkívül egy szo­ba-összkomfortot rejt magá­ban. A földszintes házak mind­egyike egy-egy zártkertre te­kint. A szomszédban egy száz­negyven lakásból álló telep épül majd magánerőből, a munkák tavasszal kezdődnek. Ugyancsak itt, a művéxztelep mellett a negyedik ötéves terv folyamán egy nyolcszáz—ezer lakásból álló, több szintes la­kótelepet építenek. Az elkép­zelés szerint itt egy olasz sza­badalom technológiájával ala­kítják ki a lakásokat. Mindez egyelőre elsősorban rengeteg közművesítési munkát ad a városnak. Az új művésztelep nem men­tesít a régi gondjától: azt még ebben az évben rekonstruál­ják. Látszólag nem sokat mond számunkra, ha azt halljuk, hogy az elmúlt évben huszon­hat, úgynevezett „Cs”, tehát csökkentett igényű lakást épí­tettek Szentendrén. Pedig a város e területen messzeme­nően többet tett annál, mint ami a rendelkezések szerint a kötelessége lett volna. Tulaj­donképpen nem is „Cs” laká­sok ezek... De vegyük sorjában. Kezd­jük azzal, hogy az utóbbi idő­ben Szentendrén egy sor mű­emléki és városképi szem­pontból nem értékes házat ítéltek lebontásra a város bel­területén. Helyet kell szorítaniuk új létesítményeknek, így pél­dául a falumúzeumnak, azután a leendő városi, s egyúttal megyei művelődési háznak, valamint a Ferenczy Károly Emlékmi reum bővítésének. Azokat a tulajdonosokat, kiknek házát ily módon kisa­játítják, természetesen kárpó­tolják: vagy házuk ellenérté­kének egészével, vagy annak egy részével, s lakással. A városban több életveszé­lyes épületet is nyilvántarta­nak. Szám szerint, az eddigi kiköltöztetések ellenére, még mindig hetvenkettőt. Ameny- nyiben az ilyen épületeket nem lehet, nem érdemes tata­rozni, az ezekben bérlőként élő családoknak is a város mielőbb lakást kíván biztosí­tani, de a háztulajdonosokat is segíteni szeretné. Szentendrén ebben a hely­zetben mielőbb egy sereg csökkentett és normál igényű szükségessé. A város ..azonban az úgyneve­zett „Cs” jelű helyett csak egy vagy két szoba-összkom­fortos lakásokat építtetett. A két lakás értéke közötti kü­lönbség egy részét a lakók többsége pénzben vagy társa­dalmi munkában egyenlíti ki. Sokáig lehetne folytatni, mi minden épült fel még Szent­endrén tavaly. Huszonnyolc OTP-lakás; négymillió forint értékű út; öt kilométer járda; elkészült a csatornázásnak több mint a fele — és sorol­hatnánk tovább. Évközben a krónikás talán többet beszél a gondokról s a bosszúságokról. Közben itt is, ott is elkészül valami. Már régóta nem törvény, hogy egy- egy ilyen megvalósulást lel­kendező méltatás kövessen. Nincs is rá szükség, hiszen ha valamit elterveztek, elkezdtek, természetes, hogy előbb-utóbb elkészül. De azért jólesett most ez a visszapillantás, ez a számvetés. Padányi Anna azok is meglehetősen kedve­zőek. Az aratásra rendelkezés­re áll a teljes gépi gabona­kombájn-mennyiség. Tavaszra — a kinti munkák megkezdé­séig a korszerű technológiának megfelelő erő- és munka­gépekből is elegendő mennyiség lesz raktáron. Öntözőberendezésekből kétszer annyi várja a kertészkedő gaz­daságokat, mint tavaly, öntö­zőcsövekből a többszörösét tudják eladni. A vezérigazgató szerint az alkatrészellátásban ebben az évben sem várható jelentékenyebb fennakadás, sőt a tavalyinál jobbnak ígérkezik az igények kielégítése. Tovább javul az idén a mű­trágya- és vegyszerkínálat. A műtrágyafelhasználás rohamos növekedése folytán egyre in­kább előtérbe kerül a válasz­ték bővítése is, illetőleg a ma­gasabb hatásfokú műtrágyák alkalmazása. A háztáji és kert­gazdaságok részére a már for­galomban levő kis csomagolá­sú nitrogén és foszfor mel­lett megkezdték az 5 és 10 ki­logrammos műanyag cso­magolású kálisó szállítá­sát. Ebben az évben mintegy 100 millió forinttal nagyobb érté­kű növényvédő szert vásárol külföldről az AGROTRÖSZT. Több gyomirtó szert szerezhet­nek be a gazdaságok a leg­újabb hatóanyagokból. Emel­lett arra törekszenek a tröszt vállalatai, hogy a mezőgazda- sági üzemek igényét olyan cik­kekből is maximálisan kielé­gíthessék, amelyek a termelés­hez, építkezéshez, valamint a segédüzemek fejlesztéséhez szükségesek. Az új cikkek kö­zött szerepel a dohányfűző zsi­neg, a hagyományos növényi rafia helyettesítésére szolgáló műanyag kötöző. A műanyag fólia mellett korszerű, belső automatikával felszerelt nö­vényhajtató házakat is forga­lomba hoznak. — sp — Január 31 Ülésezik a népművelési tanács Az Ifjúsági Kulturális Fó­rum ajánlásai, valamint az évi program a témája a megyei népművelési tanács január 31-én délelőtt 10 órakor meg­nyíló ülésének. Az első programpontot, amely az Ifjúsági Kulturális Fórum különféle szerveknek tett javaslatait tartalmazza, Maróthy László, a KISZ Pest megyei Bizottsága titkára, a másodikat pedig Hargitai Ká­roly, a megyei tanács osztály- vezetője, a népművelési tanács titkára ismerteti. Esti tankolás Fontos apróságok Egy-egy apróság csak az, ami: kis ügy, föl villanó szik­ra, hamar kihunyó emlék. Az apróságok azonban, az egy­máshoz kapcsolódó kis ese­mények már jóval fontosab­bak, hiszen közérzetet sugall­hatnak, benyomásokat kelt­hetnek; tele van az életünk ilyen apróságokkal. Jó és rossz, kedvező és kedvezőtlen apróságok halmozódnak ben­nünk, s nem mindegy, melyik kerekedik felül. Erről beszél­gettünk a Csepel Autógyár motorgyárának egyik párt- alapszervezetében, melynek vezetősége éppúgy, mint tag­sága arról híres, hogy igen közvetlen, családias-elvtársias légkört alakítottak ki, hogy: törődnek egymással. Gyárka­pun kívül is, a munkán túl is. Az apróságok fontosságát hangsúlyozták, azt, hogy vannak dolgok, melyeket nem lehet pénzzel megszerezni. Mégis: legtöbbször ezekkel az apróságokkal törődnek a legkevesebbet az emberek. Könnyű volt innét azután továbbkalandozni, s arról be­szélni, hogy lényegében az apróságok döntően befolyá­solják mindannyiunkat, sőt, olykor a legfontosabb üggyé lépnek elő. Az építkezőnek egy-egy papír lét vagy nem­lét kérdése, hiszen minden összefügg; a hivatalban apró­ság, rutinakta. A vevőnek nyomasztó gond. hogy hetek- hónapok óta hiányzó árut végre találjon valahol; a ke­reskedelemben vagy az ipar­ban fel sem tűnik, hogy nincs ez vagy az az áru. Sokáig és sokféle példát soroltunk, s oda jutottunk, hogy aligha akad olyan ember az ország­ban, akit valamiképp ne érintenének mindennapjaink jó vagy rossz apróságai, de — s végül is ez a lényege medi- tálásunknak — mindenki csak akkor érzi ezeket fontos­nak, ha — személy szerint neki jó, neki rossz. Önzés? A beszélgetéskor valaki úgy fo­galmazta meg: a társaslény rövidzárlata. Valóban csak arról lenne szó, hogy a társa­dalom tagja — az egyén, az egyed — időnként rövidzár­latot kap, idegei, gondolatai áramkörében zavarok lépnek fel? Vagy arról is, hogy — s magam erre voksolok — nem sikerült még megteremteni a társadalmi értékét, rangját mindennek? A nagy tetteket följegyzik. A jó munkát időnként jutal­mazzák. Ám ki hallott már arról, hogy valakit azért di­csérjenek meg, mert... No, miért is? Hogyan is fogal­mazzam? Azért, mert kedves minden ügyféllel, mosoly van az arcán, nem veszti el a tü­relmét? Azért, mert igyek­szik harmonikusan beillesz­kedni egy kisebb, s egy na­gyobb közösségbe, közvetlen környezetébe, s a társadalom­ba? Nem érdemrendekre, s nem is pénzjutalmakra gon­dolok, de arra igen, hogy jus­son eszébe annak, aki arra illetékes, hogy megdicsérje a telefonközpont-kezelőt, aki mindig köszön, a tanári könyvtárat rendben tartó pe­dagógust, aki napi munkája után szakit erre időt, a szö­vetkezeti parasztot, aki népi rest letisztítani a vontató pót­kocsijának kerekeit, mielőtt a dűlőről az országútra haj­tanak ... Ezerféle olyan apró tett van, ami nélkül szegé­nyeb lenne az életünk, de amire még egy-egy köszönöm sem jut. Talán ezért a „rö­vidzárlat”, ezért nem tart­ják sokan érdemesnek törőd­ni vele, hiszen úgysem figyel senki oda. A motorgyári kommunisták egymás között, meg tágabb környezetükben is valami olyasmit valósítottak meg, ami reménytelen vállalkozás­nak tűnhet, de ami nélkül ma már nagyon rosszul érez­nék magukat, hiányozna az életükből. Ök megtalálták a társaslény rövidzárlata elleni biztosítékot, azt az egyszerű tényt, hogy ha mi törődünk másokkal, mások sem feled­keznek el velünk törődni. M. O. A munkaközvetítésről A Fővárosi Tanács végre­hajtó bizottságának elnöke most kiadott rendelkezése sze­rint kötelező a munkaközvetí­tés a vállalatok, szövetkezetek és egyéb gazdálkodó szervek adminisztratív, valamint a költségvetési szervek és intéz­mények ügyviteli munkakö­reinek betöltésénél. Minden munkáltatónál kö­telező a közvetítés az állan­dóan vidéken lakó munkavál­lalók alkalmazásánál. Nem vonatkozik a kötelező munkaközvetítés a bejáró dol­gozókra, illetve azokra, akik munkásként az építőiparban, az építőanyag ipar Dan. a textil­szakmában, vagy a közüze­meknél akarnas elhelyezked­ni. 7Ő A SZENTENDRE FELÉ VEZETŐ ÜT MODERN BENZINKÜTJÄNÄL NEMCSAK AUTÓK TANKOLNAK. GYALOGOSOK ÉRKEZNEK MARMONKANNAKKAL, ÉS OLAJAT VESZNEK A KÁLYHÁKBA. Foto: Gárdos 'ogy mi min­den ér­heti az embert, ha nem vigyáz. Még meg is halhat. Olva­som az újságban, hogy egy kitűnő­nek mondott re­pülőgép, amely sok kirándulót vitt egzotikus vi­dékekre — lezu­hant és kész. Az utasok is, a re­pülőgép is. Vad­virágot indultak csokorba szedni, most megkapják koszorúban. Szó sincs róla, hogy én valaha is re­pülőgéppel men­jek vadvirágot szedni, annyi minden veszély érheti egy ilyen kiránduláson az embert, a legjobb esetben még meg is halhat. Miért nem hajóval men­tek az ostobák. Olvasom az új­ságban, hogy el­süllyedt a tenge­ren egy kirán­dulóhajó. Kellett nekik. Fürödni akartak a tenger­ben, most meg­kapták. Nekik nem jó a lavór vagy a fürdőkád, esetleg a tenger­part, ahol bütyö­Mi minden érheti az embert... kig ér a víz, ne­kik hajó kellett. Megkapták. Most aztán fürödhet­nek. Szó sincs ró­la, hogyha én va­laha is fürdeni akarok menni, hajóra szálljak. Annyi minden ve­szély érheti az embert egy ilyen tengeri hajóúton, hogy még a leg­jobb eset, ha cá­pával találkozik. Miért nem autó­busszal mentek az ostobák. Hm. Olvasom az újságban, hogy egy turistákkal zsúfolt autóbusz, mely kiránduló­kat vitt a hegyek­be, hogy azok megcsodálják a sziklák és mere­délyek vad szép­ségét, szakadékba zuhant. A pótke­reket megtalálták. Úgy kellett nekik: megismerhették közelről is, hogy milyen egy szikla, ha az szakadék és vad. Milyen ke­ményen üt, sőt, még képes az em­ber térdét is fel­horzsolni. Szó sincs róla, hogy én valaha is ilyen autóbuszra üljek. Megyek én szépen gyalog, ha kirán­dulni akarok, bár azt sem értem, hogy minek kell kirándulni, hiszen az legalább olyan veszélyes, mintha repülőgépen, ha­jón vagy _ autóbu­szon menne az ember. Mert ha az ember kimoz­dul hazulról, már­is rengeteg ve­szélynek van ki­téve. Marad az em­ber otthon, nézi a televíziót... a ví­ziót ... az ót ... a t... Újsághír: Pa­csuli Ede otthon, a televízió nézése közben elaludt a fotelben. Lecsú­szott, s úgy verte a fejét az asztal sarkába, hogy a helyszínen meg­halt. íme, a tele­víziózás újabb ál­dozata. Gyurkó Géza

Next

/
Thumbnails
Contents