Pest Megyei Hírlap, 1969. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-16 / 12. szám
Nem azért az ötnegyvenért! Azért a figyelmességért szólok, amit nem minden boltban kap meg az ember. Egyik nap másfél kiló kenyeret vásároltam a Kossuth téri boltban, majd, mint aki jól végezte dolgát, fizettem, elmentem, csak éppen a kenyeret hagytam ott a pulton. Aznap nem mehettem visz- sza érte, gondoltam, majd másnap. Vagy, vagy. Több is veszett Mohácsnál, ötnegyven nem a világ! Másnap reggel így fogadtak a boltban — még mielőtt megszólaltam volna: — Nem hiányzott tegnap a kenyér az asztalról? — És már vágta is a kedves eladó az aznapi friss kenyérből az adagomat. Nagyon jól esett! De nem azért az ötnegyvenért! — Holnap délelőtt ülést tart a városi tanács végrehajtó bizottsága. A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentés után a tanács tavalyi munkájának értékeléséről és egyéb ügyekről tárgyalnak. A nőtanács tervei PEST ME6YEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM 12. SZÁM 1969. JANUAR 16., CSÜTÖRTÖK A műit év mérlege: Kevesebb volt a közúti baleset, de több a súlyos sérülés Ha sivító mentőautó vagy rendőrségi kocsi kér utat a ceglédi utcákon, az emberek rögtön tudják: a közelben baleset történhetett. A balesetek tavalyi alakulásáról már elkészült az összesítés. E szerint az 1967-es évinél kevesebb közlekedési baleset történt Cegléden és környékén, de sajnos, a súlyosabb eset több a tavalyinál. A balesetek oka legtöbbször a gyorshajtás volt, ezt a szabálytalan előzés, majd az ittas vezetés okozta balesetek követik. Cegléd belterületén tavaly 231 baleset történt, ebből 78 személygépkocsival, 42 motorkerékpárossal. Ezek a számok függetlenek a járművek számának emelkedésétől. Közlekedési baleset elsősorban akkor történik, ha a gépkocsik, járművek vezetői vagy a gyalogosok nem veszik figyelembe a KRESZ-t. A korábbi években — mint ahogy azt az akkori összesítések jelzik — a Legtöbb baleset a 4-es és a 441-es úton történt. Tavaly a forgalmassá vált mellékutakon sokasodott a balesetek száma. Baleseti veszélyt okoztak a város területén az utak melletti építkezések, az úttest közelében felhalmozott tégla- és építőanyaghegyek is. (—es) szombaton teadélután FEBRUÁRBAN PACAL - MÁJUSBAN KIRÁNDULÁS A városi nőtanács irodájában nagy volt a forgalom. Azonkívül, hogy — kedd lévén — fogadóórát is tartottak, lázas készülődésben találtuk a nőtanács tagjait. Az asztalon jegytömbök, papírtálcák. Tehát készülnek valamire. — Szombaton délután a városi tanács nagytermében teadélutánt rendezünk — mondta Erős Jánosné, a nőtanács elnöke. — Az év első összejövetelére meghívtuk a tsz-ek, üzemek, vállalatok asszonyait, lányait, és természetesen a város asszonyait is szívesen látjuk. Legközelebbi összejövetelünket február közepén, a fegyveres erők klubjában tartjuk, ahol pacalvacsora mellett szórakozhatnak a meghívottak. — Az éves munkaterv most készül. Távolabbi program: májusban kétnapos kirándulást .-tervezünk Sopronba. NAGY FELADATOK EVE Nemcsak a kitűnők versenyezhetnek Sikeresen és sok tervbe vett feladattal kezdődött a tanév valamennyi úttörőcsapatnál. A hármas évforduló jegyében egymást érték a próbák, az ünnepségek, és a felkészülés lázban tartott minden iskolást. Most, a téli szünidő után, sem csökken a kedv, — de a tennivalók sem fogyatkoznak. Úgy mondják, ez az év a „nagy feladatok” éve lesz az úttörőmozgalomban. miából, fizikából, földrajzból és élővilágból csak a nyolcadikosok versenyezhetnek. Az előkészítést a szaktanárok végzik minden úttörőcsapatban. A járási verseny február 23-án lesz a Földváry iskolában, Cegléden. Akik itt is győznek, azok a márciusi megyei versenyen szerepelhetnek. PARASZTCSENDÉLET Cseh István festménye „DOLGOZOM ÉN MÉG" Hatvan évi átadja tapasztalatait az idős mester Minden iskolában javában folyik a készülődés, hogy a hamarosan megkezdődő szaktárgyi versenyeken szégyent ne valljon senki. Ez az országos tanulmányi verseny tartja lázban a ceglédi járás hetedikeseit, nyolcadikosait. A verseny a szokásostól eitér, hiszen most nemcsak a kitűnő tanulók állhatnak próbához, hanem azok is, akik nem a legjobb előmenetelűek, de az a tantárgy, amely a verseny tantárgyai között szerepel, kedvenc tantárgyuk, és igyekeznek belőle jeleskedni. Azok, akik ezt a mozgalmat elindították, nem a legjobbak számára indítanak versenyt, hanem lehetőséget adnak minden gyereknek arra, hogy fel- ■készülhessen, rajthoz álljon. Nem is az a döntő, hogy mindenki első legyen, hanem az, hogy mindenki megtanu'jon - tanulni. Erre a célra a tankönyvek mellett a könyvtárak is a kis versenyzőket segítik: szabad, sőt, kell is búvárkodni, hogy minél többet tudjanak. A verseny követelménye — a tantervi kötelező ismeretek mellett — az általános tájékozottság is. A tantárgyi versenyek hamarosan megkezdődnek valamennyi általános iskolában. A hetedikesek és nyolcadikosok Ki nem ismerte volna a városban a Nyilas-féle cukrászdát? Még az alig _tipegő gyereknek is csak "annyit kellett mondani: szaladj fiam a Nyilashoz, hozz két krémest, és a gyerkőc már szedte is a lábát az Árpád utca felé. December óta új tábla hirdeti a kis bolt felett; „Árpád eszpresszó”. A kis műhely konyhájában azóta modern cukrászati berendezés, tur- mix-keverő is van. A fris- ser festett falak között új berendezés várja a vendégeket. Nyilas bácsi el-el látogatott a szép üzletbe, míg betegsége ágynak nem döntötte. És akármennyi cukrot is rakott a kávéjába, és bármennyire tetszett is a modern berendezés, a kávénak csak volt egy kis lehangoló mellékíze. Nem volt könnyű vendégnek lenni ott, ahol húsz éven át reggel hétkor ő húzta fel a rolót, és hogy az első vásárló mindig friss süteményt a kis műbe' három-n=\; ki világosodott. Egy évvel ezelőtt a kis boltban beszélgettünk Nyilas Lajos cukrászmesterrel. Szíves szóval kínált a finom süteményekkel. Most otthonában látogattam meg. Nagyon sajnálta, hogy nincs otthon sütemény. Nem tud már órákig pepecselni a tésztával, habokkal, krémekkel. Fáradtak a lábai, és a keze sem úgy kormányozza már a haböntő tölcsért, mint valamikor. Valamikor... Lajos bácsi most 73 éves. Tizenkét éves korában gyúrta, formálta először a tésztát. Mégpedig kenyértésztát, mert valami-' kor együtt volt a két mesterség, a pékség meg a cukrászat. 1948-ban sikerült álmait megvalósítani, cukrászdát nyitott a mostani zeneiskola helyén. Majd néhány év múlva az Árpád utcában. Itt három cukrászt nevelt. Kettőt a városnak, egyet Budapestnek. Kiváló cukrász mind a három. És jó cukrász lett mellette a felesége Is. aki mindig együtt kelt, dolgozott vele az utolsó pillanatig. És sokat, nagyon sokat. Mert a cukrásznak nemcsak a habot kell rátenni a tésztára. Erő kell, fáradhatatlan lábak, kitűnő érzék és egy kis művészi érzék is. Évek hosszú során csak akkor volt bezárva a kis bolt, ha valamelyikük megbetegedett. Szabadságot nem adott magának a két öreg. Mert akkor a környékbeliek hol is vették volna meg a Nyilas-féle krémest a vasárnapi ebédhez? Lajos bácsi szemét elönti a könny, ha erről beszél. Nyilas néni oda-oda jön hozzánk, majd zsebkendőjét keresve eltűnik a konyhában. Nem könnyű megérteni, hogy nekik nehezükre esik nem hajnalban kelni, és nem késő este feküdni le. — De azért, ha felgyógyulok — mondja felcsillanó szemmel —, dolgosom még. öreg levéltárcájából előveszi a Róna Vendéglátó Vállalat megbízólevelét, amely ugyan frissen gépelt, de látszik rajta, hogy sűrűn van kézben. Lajos bácsi lesz az ellenőre a cukrászdáknak, oktatója a cukrásztanulóknak. t—csal) matematikából, magyar nyelvből, orosz nyelvből és történelemből állhatnak rajthoz, kikapjon, bizony ablaka hajnali órakor már A kenyérgyárban minden csupa csempe Az alapanyag: speciális zsemle A Pest megyei Tanács III. sz. Sütőipari Vállalatának ceglédi üzemében a múlt évben nagyobb arányú rekonstrukciót hajtottak végre. A munkahelyeket korszerűsítették, hogy az egészségügyi követelményeknek mindenben megfeleljenek. így — a többi között — a műhelyek falait a padozattól a mennyezetig majolikacsempével rakták ki. A rekonstrukció során a dolgozók a gépeket és a kézi- szerszámokat szépen kitisztították és befestették. A munka befejezésének örömére kis üzemi ünnepet tartottak, amelyre nyugdíjasaikat is meghívták. Az egyik nyugdíjas Lovas Pál, aki kisegítő adminisztratív munkát végez most is az üzemben, elmondotta, hogy boldogan látják az üzem nagyvonalú fejlődését. A gépesítés megkönnyíti a munkát. Nem úgy van mint régen, amikor ha megláttak az utcán egy nagyon sovány fiatalembert, azt mondták rá, hogy az bizonyosan péklegény. A mostani munkakörülmények között kevés sovány pékipari dolgozót látni. A kenyérgyár korszerű morzsaüzemében naponta 70—80 mázsa szemlemorzsát készítenek, csomagolnak és szállítják az ország sok részébe. Fehér ruhás, ügyes asszonyok és leányok malom- garatszerű üregekbe öntik a zsákokból a péküzemekben készülő speciális zsemléből őrölt darát, amelyet egy hatalmas gép felszippant, negyedkilós adagokat mér belőle és mindjárt be is csomagolja az üzem címkéjével ellátott papírba. A csövekből egymás után sétálnak ki a kockaalakúra préselt zsemle- daraadagok, amelyeket azután 100 darabonként csomagolnak az elszállításhoz. Van egy másik félautomata adagológép is, amely csak kiméri és zacskókba önti a zsemledarát, a zacsikókat az asszonyok zárják le. Tűzoltók zárták el a főcsapot Ahogy az időjárás enyhülést hozott és beállt az olvadás, kedvet kapott a Teleki utcai napközi otthon vízvezetéke is a rakoncátlankodásra. Szerdára virradóra csőrepedés történt, és amikor reggel a takarítónő észrevette a hibát, már három helyiséget elöntött a víz. A helyszínre érkező tűzoltók segítettek. — Elzárták a főcsapot. Megkezdődtek a központi derítőtelep építési munkálatai. Az építésre ebben az évben ötmillió, forintot fordítanak. A gyermektartásdíj dühítette őket Ököllel, lehúzott cipővel verték az elhagyott asszonyt Könyű testi sértés fníátt vonta felelősségre a ceglédi járásbíróság Tóth Jenő 47 éves, és Fodor Katalin 19 éves ceglédi lakosokat. Tóth Jenő a feleségétől 17 évi házasság után elvált, és közös háztartásra lépett Fodor Katalinnal. Az elvált feleség gyermektartásért pert indított volt férje ellen. A fizetési kötelezettséget meg is állapították. A férfit és ifjú élettársát ez az eljárás az asz- szony ellen dühítette. A múlt év júniusában egyik este a hazafelé tartó volt feleséget megtámadták. Tóth Jenő ököllel, Fodor Katalin pedig lehúzott cipőjével ütötte az asszonyt. Meg is rugdalták. Úgy két hónap múlva a munkahelyéről éppen távozó asszonyt a vádlottak ismét megtámadták, és, az megint 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. Az esetnek a megtámadott nő munkatársai is szemtanúi voltak, ők szabadították ki szorongatott helyzetéből. A vádlottak tagadták a bűnösségüket, a bíróság azonban a rendelkezésre álló adatok alapján mindkettőjüket bűnösnek mondta ki. Tóth Jenőt négyhónapi, szigorított büntetésvégrehajtási munkahelyen végrehajtandó szabadságvesztésre, Fodor Katalint pedig 3 évi próbaidőre felfüggesztett, 4 hónapi szabadságvesztésre ítélte — nem jogerősen. Fogorvosnál — Rendel a fogorvos? A fogorvoshoz jöttünk, sürgős! Egyik ember a másikat támogatja.. Az atyfinak be- tyárosan átalakult a bal képe: Dagadt és fényes, mintha kenegette volna. Beszélni alig tud. Fájdalmas sóhajok szállnak a teremben. Hej, az a fog — az a fog de kibabrál az emberrel! — Ki kell huzatai? Nagyon fáj? — érdeklődnek a várakozók. Egyszeriben mindenki megfeledkezik a saját fogáról, a rá váró nehéz percekről. A dagadt képű az „első ember”, a nap sztárja, az érdekesség. — Borogatta? Lüktet-e vagy csak dagadt? Miért nem jött előbb? Félt, ugye, a fogorvostól? Társa védőn fogja a dagadt képű vállát. Még hogy ez félt?! — Félt ám a nyavalya, aki belevág! Tegnap még semmi baja sem volt neki. csak este. . A sörtől. — A sörtől fáj a tóga? — Hitetlenkedik a néző- közönség. Még ha édességtől... — A sörtől hogyha mondom! A koma a kocsmában épp egy korsó sört ivott, mikor az ablakon benéztem. — Attól dagadt meg a képe? — Nem egészen... A pofontól. Mivel látom ám, hogy bent van az asszony is. A hites feleségem. Aztán a koma ráemeli a korsóját, az ő egészségére. Mintha a kedvese lenne... Az asszony is hibás, mert rámosolygott. Pedig tudja, hogy milyen féltékeny vagyok! Most is a kedvem akarta: rumért ment, nagyon szeretem a rumos teát. És akkor ott volt a koma. A legkedvesebb barátom — de ki nem állom, ha a feleségemre mosolyog. Bementem én is. Hát, ez lett a rumos teából. — Szóval nem a foga miatt ilyen az arca. — Dehogynem! A pofontól, amit oda kapott. Kiesett tőle az egyik foga, meg a másiknak a koronája. Reggelre meg ni, hogy megdagadt. Mondom a komának, ez így nincs jól: én ütöttem, én viszlek orvoshoz. Mondják már, rendel a fogorvos? Sürgős lenne...
