Pest Megyei Hírlap, 1969. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-16 / 12. szám
\ MOHOMIDÉE A-PEST MEGYE' H Í.R L.A P K Ü L Ö N K I. A D Á S-A XI. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM 1969. JANUÁR 16., CSÜTÖRTÖK Mi épül 19? IIúí és fél iiiMSió forint felújításra Tisztítják a tojásokat a monori Űj Élet Tsz-ben. Foto: P. I. Zachar bácsi szerencséje Újabb nógytalálatos Gombán HÍREK Az üllői Kossuth Tsz vezetősége a.téli időjárást is gazdaságosan használja ki. A munka szünetében ezen a héten szerdától szombatig minden nap más és más brigádok részére tartanak értekezletet ★ Hétfőn este, az üllői művelődési otthon helyiségében Bartalos Tivadar tűzoltóparancsnok a testület tagjainak továbbképző szakmai elő-' adást tartott. Az előadás anyaga: Propán-bulángáz fel- használása és szállítása, továbbá a lakóházak tűzrendészete, ellenőrzése és a tűzoltás volt. A szakmai továbbképzésen 27 tűzoltó vett részt. ★ Az üllői művelődési otthon vezetősége és a községi könyvtár vezetője többek felkérésére foglalkozik egy — felnőttek részére létesítendő — nyelvtanfolyam beindításával. Ha az anyagi feltételeket sikerül biztosítani, akkor a tanfolyamot létrehozzák. A tápiósülyi postahivatalban egész napon át három nő áll a közönség szolgálatában. Mindhárman kedvesek, csinosak és barátságosak. Fő erényük a szorgalom. Oláh Istvánná fél éve vette át a postahivatal vezetését. Kolléganőjével: Katona Ist- vánnéval — akinek különben a pénzbeszedés a fő reszortja — nagyszerűen megértik egymást. Egyiküket sem sürgeti az idő. Bár hivatalosan négy órakor zárnak, azonban rendszerint még este hatkor is együtt dolgoznak. Mesélik, hogy a hivatalban igen nagy türelemre van szükségük, mert bizony Tápiósülyben is akadnak eléggé furcsa természetű emberek. Nem is olyan régen, a Fő utcai Szűcsi bácsi állított be a postahivatalba, hogy a borát bejelentse. A hivatalvezető nem tudott azonnal rendelkezésére állni, mert éppen hivatalos telefonbeszélgetést folytatott. Szűcsi bácsi egy darabig csak nézte a telefonáló hölgyet, de csakhamar elfogyott a türelme és erélyesen megkocogtatta az ablakot, közben a cigarettájából egy hatalmasat szippantott. A tisztviselőnő ijedten nyitotta ki az ablakot. Mit lehet tudni, hátha éppen mentőkre van szüksége a bácsinak? A Fő utcai atyafi előbb akkora füstöt fújt be az ablakon, hogy egy percig ködbe borult minden, majd hirtelen felfortyant: „Ne tessék any- nyit traccsolni, amikor én itt vagyok. Tessék tudomásul venni, hogy én most ügyfél vagyok a postahivatalban. Engem nem illik váratni.” E derűs epizód után feltettem az első kérdést: — Történt valami nevezetes esemény' az elmúlt évbén? — Igen — felelik egyszerre — a Virágzó Tsz-ben telefon- automata létesült. Ez nagy esemény volt a termelőszövetkezet fejlődésében. Automata központjukba ugyanis kilenc állomást kötöttünk be. Ezenkívül a tápiósápi tanács kérésére a jakabszállási tanyai iskolába nyilvános telefonállomást építettünk. Naponta négy órakor ezt az állomást a budapesti központhoz kapcsoljuk. Sürgős esetekben éjszaka a mentőket is hívni lehet. — Ebben az évben mit valósítanak meg? — A hírlapokat épp .a mai naptól kezdve nemcsak az IBUSZ-ban, hanem a postahivatalban is árusítjuk. A Pest megyei Hírlapnak jelenleg 108 előfizetője van. A múlt évhez képest semmit sem változott. A kolléganőmmel együtt arra törekszünk, hogy minél több előfizetőt gyűjt- sünk. — Tavasszal megszépül a hivatalunk. Az utcai fronton kidöntik a korhadt faoszlopokat és vaskerítéssel cserélik fel. Az épületet is teljesen tatarozzák. Jelenlég még együtt dolgozunk a kézbesítőkkel, s bizony sokszor akadályozzuk egymás munkáját. Hamarosan külön helyiséget kapnak, A Pest megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága az 1969-es költségvetésben 7 millió 504 ezer forint felújítási költséget biztosított járásunk részére. Nem kis összeg ez, s mindenkiben azonnal felmerül a kérdés: mi épül majd belőle a községekben ? Az utak felújítása a legfontosabb, a legégetőbb gond. Sokat beszéltünk már erről, pas feladatukat háborítatlanul tudják majd ők is ellátni. Ezekután mutassuk be a hivatal harmadik tagját is. Neve: Dobos Piroska. Tavaly érettségizett. Január 2-től kezdve ül a telefonközpontban. Szépen csengő hangjára már sokan felfigyeltek. Nem árulok el titkot, ha megjegyzem, hogy Piroskának nemcsak a hangja szép ... Érdemes végül megjegyezni, hogy a két kézbesítő: Benedek László és Mészáros II- lésné nehéz feladatukat ebben a nagy hidegben is pontosan és lelkiismeretesen látják el. Mindketten egyébként megjegyzik, hogy kézesítésük alkalmával sok esetben kénytelenek újságokat, leveleket — amelyek fontosak és sürgősek is lehetnek — visszavinni a hivatalba, mert nem találják- otthon a címzettekét. Éppen ezért ezúton is arra kérik a közönséget, hogy szereljenek levélszekrényt a kapura, ahová a postai küldeményeket ezentúl el tudják helyezni. (krátky) Minden télen felvetődik a kérdés a gyömrőiekben: vajon a tavuk téli álmát alusz- sza ilyenkor? És elindulnak, mint'ezúttal is, hogy megnézzék: mit látni ilyenkor télen a tavon és környékén. A kissé felengedett téli hideg zúzmaratakaróval vonta be az egész környéket. A jégen táncolok színes képe, s a horgászparadicsom, lékei azt bizonyítják — élet van itt télen is. Élet a maga ösztönös szépségében, szervezésre, irányításra várva. A régi kapuból lefutó lépcsősor aljánál egy nemrég megnyílt borkóstoló, melynek a bővítését is már tervezik. Konyhát, s a’ lebetonozott terület feletti műanyagtetőt fogják elkészíteni, s jövő télen talán a belső- helyiséget is bővítik. A szabadtéri színpad mögött találjuk a horgászparadicsomot. Most éppen léket vágnak a jégen a horgászok: levegő kell a halaknak. A gyömrői horgászegyesület húszéves fennállásának megünneplésére készül. A 'gyömrői horgászok ezúttal az ország számos horgászegyesületének tagjával megismertetik a községük központjában levő tó szépségeit. A strand jegén szabályosan kialakított hokipálya van most. A gyömrői csapat az elmúlt esztendőben szerepelt először, most is folynak a mérkőzések. Néhány lelkes „öreg” sportoló és sportbarát bábáskodik a hokisok felett. Ök még emlékeznek arra, hogy milyen úszó- és ví- zipólóélet volt ezen a területen nem is olyan régen. A pálya körül apró táblácskák, gyerekek futnak a jégen, szüleik kísérik őket és beszélgetés közben forralt bort hanaszok is érkeztek hozzánk jócskán ez ügyben, hiszen minden község küzd az utak gondjával. Nos, 1969-ben 3 millió 170 ezer forint enyhít ezen a gondon. Ecseren a Zrínyi utcát, Gyomron a Táncsics út piac- téri szakaszát, s az Erzsébet telepi utak felújítását végzik el. Maglódon a Liszt Ferenc út és a Galilei híd felújítására kerül sor, Tápiósápon a Dózsa, Üllőn az Állomás utcákat javítják meg. Nem marad ki Mon-or sem — talán itt a legmostohábbak a körülmények. (Ahhoz képest legalábbis, hogy járási székhely vagyunk!) Egymillió 622 ezer forintba kerül a Vörös Hadsereg és a Bajcsy-Zsili-nszky, a Kossuth Lajos és a Liliom utca rendbehozása, s jut az összegből a Kinizsi úti és a Strázsa-hegyi híd felújítására is. Lakásgazdálkodásra 430 ezer forintot szánnak, megjavítják a gyömrői és a vecsési állami házakat, és sor kerül végre a monori, Pattermann Dezső úti állami ház felújítására is. Százhatvanezer forint lesz a monori rendelőintézet külső és belső tatarozása, átalakítása, a csatornázás és a kerítés felújítása. A csévharaszti orvosi rendelő és váró belső fejújítását is elvégzik az idén, a maglódi orvosi rendelőét szintén! Monoron az V. körzeti orvosi rendelő és lakás külső tatarozása kerül sorra, Pilisen a rendelő, az orvosi lakás tatarozása és a rendelő lépcsőházának födémszerkezeti rögzítése lesz a feladat. •Nem nagy összeg — 30 ezer forint — jut a járási szülőotthon melléképületének külső tatarozására, a belső oiajrapnak, s arról ábrándoznak, mi mindent lehetne itt, a kiaknázatlan tó környékén kialakítani? Mert bizony a fejlődés lassú, bár az idén kialakított program szerint a helyi népfrontelnökség ismét foglalkozik a fejlesztés lehetőségével. Űjabb partnereket keresnek, s remélik, javaslataik ezúttal nem akadnak el, mint három évvel ezelőtt. (—s—a) Csupa temperamentum, értelem ez a szőke, kék szemű fiatalasszony. A konyhában meleg, a szobában tisztaság. A rádió tetején csipketerítő, a sarokban álló asztalon, hatalmas szentkép alatt valami furcsa alkotmány: oltár. De inkább miniatűr templom, két szárnyban nyíló ajtóval, benne jászol, kisded ... — Százötvenért vette az uram, gépkocsival szállították haza, olyan nagy. — Tetszik ez magának? Én inkább valami berendezési tárgyat vettem volna ... Mosolyogva vállat von: — Az uram szereti ezeket a szent dolgokat. Minek ellenezzem? A kislányokon tiszta ruha, kiscsizma, az asszonyon selyempongyola. Az előzőek után jólesik szétnézni. A konyhában a priccsen egy tucat gyerek. Az egyik azt kérdezi halkan: — Ki ez a néni? — Mondd meg szépen a neved, jó? — Ica! mázolásra, s a széntároió felújítására. Űj külsőt kap a gyömrői bölcsőde babakocsi- színei a vecsési bölcsedét pedig kívüi-belül tatarozzák — 67 ezer forintnyi beruházással. Felújításra kerül a mendei és üllői egészségház is. A gyömrői szociális otthon fürdőszobáit korszerűsítik, időszerű a mosókonyha felújítása is. Az óvodák sem maradnak ki a tervből: a pé.eri óvoda padlózatát és tetőszerkezetét javítják meg, a gyömrői 2-es számú óvodában vízvezetékszerelési munkát végeznek, s Pilisen az óvodai szolgálati lakás felújítására kerül sor. Tatarozzák majd a gyömrői falusi, az Erzsébet és a Kossuth iskolát, Maglódon az 1. és 2-es számú iskolákat, Mono- ron a Munkásőr, Vasadon a Szilassy-tanyai iskolát. Felújításra kerül a vecsési Somogyi Béla úti napközi otthon és a monori zeneiskola is. A rend- és jogbiztonsági ágazaton belül, mintegy 300 ezer forint értékben végeznek javításokat a községi tűzoltó- szertárakon, de sor kerül a tanácsházak részbeni felújítására is. S most, hogy itt végigtekintünk az elvégzendő feladatokon — már nem is tűnik olyan soknak az a hét és fél millió forint — hiszen egy egész járásról van szó! Lassan-lassan mindenre sor kerül. Sokan hajlamosak arra, hogy ha rossz egy út, csúnya egy ..iskola külseje-belseje — zúgolódnak, szidják a tanácsot, az illetékeseket. Pedig könnyű megérteni: gazdálkodni ném a legegyszerűbb dolog, s nem a jóindulat, hanem a rendelkezésre álló összeg szabja a határokat Természetes, hogy mindenki szívesen látná községe épülését, szépülését. Csak türelem — és egy kis megértés kell hozzá. (k. zs.) Ünnepélyes külsőségek között zajlott le január 11-én az ELTE jogtudományi karának aulájában az új doktorok avatása, Örömmel közölhetjük, hogy ebben ezúttal a monori járás is érdekelt, mert az egyik újdonsült jogi doktor mendei (anyja ugyanitt védőnő, apja nyugdíjas), s ami különösen nagy örö— Eljössz velem? Nagyokat bólogat, már jönne is, csillog a szeme, rázza csigákba göndörödött haját. Jön is velünk a másik házba, amúgy mezítlábasán. Mert hiába van ruhája, cipője, mondják, addig bőg, míg le nem vetik róla. Nem tűri a ruhát. Az ajtón alig tudunk kilépni, kutyák marják, tépik egymást, legalább egy tucat. Söprűvel. kövekkel zavarja szét a lihegő hadat egy csapat asz- szony. Férfit alig látni, gyűjtögetnek, vagy dolgoznak. — Elmennék én is, dolgozni, úgy elmennék, de kire hagyjam a gyerekeket? Takarítanék, vagy bármit csinálnék, lánykoromban is dolgoztam én a Nagy vásártelepen! — Vigye el a gyerekeket bölcsődébe! — Mindet? — néz ránk kerek szemmel. A karjában vigye az öt kicsit bölcsődébe, A minap betértem a gombai postára, ahol egy türelmesen várakozó, prémsapkás férfira lettem figyelmes. A postamesternő azonnal elmondta az örömhírt: Nicolin Zachar gombai lakos, az újabb négytalá- latos lottónyeremény tulajdonosa várakozik itt. A gombai Kerekes tanár úr nevelőapja. — Bizony, a múlt pénteken négyesem volt a lottón — felelte boldogan Zachar bácsi és árcvonásai szinte megfiatalodtak az örömtől. — Gratulálok, ez aztán nagy szó. Nicolin Zachar orosz hadifogolyként került hozzánk Gombára, még az első világháború idején. A háború azonban nemcsak hadifogságot hozott neki, hanem derék, jólelkű feleséget is itt talált magának. Otthon is nehéz élete volt, itt sem csöppent valami nagy gazdagságba. Szorgalmasan dolgozott, megkereste a családnak, ami kellett. Mikor elérte a nyugdíjas kort, megszaporodott szabad idejében sem tétlenkedett: kosarakat font, melyeknek eladásából mindig csurrant-cseppent egy kevés a nyugdíjhoz. Mivél műnkre szolgái, a Monori Járásbíróságon folytatja bírói joggyakorlatát. Őszinte örömmel gratulálunk és kívánjuk, hogy dr. Jurányi Benedek jogi tudását — Justitia szolgálatában — továbbra is nálunk gyakorolja a járás és a köz javára. V. A. óvodába? Mire „elszortírozza” őket, vége a munkaidőnek is! A konyhában négyen vagyunk, a gyerekeket már nem is számolom. — Ha lenne itt egy óvoda, a telepen belül... — gondolkodunk hangosan. — Meg ezek a gyerekek nincsenek ránevelve arra, hogy valamit muszáj csinálni. Az óvodában ránevelnék őket az iskolára is! És csak azokat a gyerekeket kellene felvenni, akiknek elmegy az anyja, apja dolgozni. Hiszen fizetnénk mi érte... — a szőke fiatal- asszony mondja ezt, s nem tudom, mennyi .lehet ebből az őszinte szándék. Minden házat végigjárunk, mindenütt van terhes anya és apró gyerek, akiket a védőnő ellenőriz. Közvetlenek és semmit sem szégyellnek. Ősközösség ez, csak az a baj, hogy őskori állapottal is! Furcsa volt belelátni a világukba. Egy szál semmiféle káros szenvedélye nincs, zsebpénzén lottószelvényeket vásárolt. A lottójáték fennállása óta kitartóan megvette hetente a maga két-há- rom szelvényét, ötletszerűen mindig, más-más számokkal töltötte ki azokat. Eddig még nem nagyon kerülgette a szerencse: egyszer ért el csak egy hármast, néhányszor pedig kettese volt. Az elmúlt pénteken éppen megint kosarat font, a rádiót már reggel óta hallgatta, mert így jobban halad a munka. Felesége főzött, csalt néha váltottak egy-egy gondolatot. — No, ma sem lesz semmi ezen a lottón — mondta úgy tíz óra tájban az asszonynak. — Hátha?! Egy hármas jól jönne — mondta felesége. Aztán 11 óra előtt egy perccel Zachar bácsi letette a fűzfavesszőt, megro- pogatta egy kicsit a csontjait, odaállt a rádió elé, s nagy figyelemmel hallgatta a számokat. — Négyesünk van. asz* szony! — kiáltott fel boldogan, s odarohant a feleségéhez, átölelte és játékosan a levegőbe emelte. — Ne bolondozz, Zachar, úgysem hiszem el. De bizony el kellett hinnie, és ezt örömmel tette. Teljesült az álmuk: saját házukban fognak lakni. Zachar bácsi már megalkudott egy szép kis házra a telepen. Ha kifizetik neki a nyereményt, a 82 ezer 133 forintot, azonnal megveszi a házat. — Péntek óta kosarat sem tudok már fonni az izgalomtól, de ha minden rendben lesz, újra nekilátok, mert munka nélkül én nem tudnék élni. Tugyi Rezsőné vasfazékban, kályhán főznek mindenütt. Göcsörtös, itt-ott kezdetlegesen díszített falak, egyformák — és mégis mások. A fiátalabbak már akarják a jót. Érzik, hogy ezt így nem lehet. Akivel beszélgettem, az mind egy akaraton van: csak el, el innen. Az idősebbek azt mondják: „Szegénynek születtünk, szegényen fogunk mi meghalni is”. Nehéz az asszi- milálódás, külön közösség lesznek ők mindaddig, amíg a cigánytelep létezik. Hogy lehetne változtatni a rettenetes körülményeken? És másképp élnek-e majd az ő gyerekeik? Nyitott a kérdés, választ találni lehetetlen. Hazafelé ballagunk, én friss élményekkel.'A védőnőnek a cigánytelep látogatása, mindennapi feladat, s mégis valami megoldáson töprengünk. Változás, változtatás ... Cigányóvoda, s legalább az alapveíő emberi körülmények kialakítása kellene. S ennek fontosságát csak az érti, az értheti, aki jól fűtött lakásából. a fotelből, a hangulatvilágítás mellől — eljön egyszer ide. Csak egyetlen délelőttre.„ Koblencz Zsuzsa (Vége) A tápiósülyi postán, Szűcsi bácsi bodor füstje — Tatarozzák az épületet Levélszekrényt kérnek a kézbesítők Téli álmát alussza a tó? „SZEGÉNYNEK SZÜLETTÜNK..." A CIGÁNYTELEPEN CBATILÁHIXK
