Pest Megyei Hírlap, 1968. december (12. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-11 / 290. szám
PEST MEGYEI nIbLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 290. SZÁM 1968. DECEMBER 11., SZERDA Beépítik a foghíjakat Parcellázás a községekben Eljárás a szabálysértők ellen ül Új építőanyagok A járási tanács végrehajtó bizottsága a napokban az építési és közlekedési csoport munkáját tárgyalta meg. A lakosság megelégedéssel vette tudomásul az építési engedélyek kiadásának meggyorsítását. Abony, Albertirsa, Ccg- lédbercel községben ház- helyparoellázással igyekeztek a lakosság igényét kielégíteni. Dánszentmiklóson most folyik harminc házhely kialakítása. A telekigények kielégítése érdekében a juttatott, de be nem épített házhelyek visszavonásához kellett folyamodni. Jól halad a foghíjas teikek beépítése is. Ez évben huszonegy személy ellen indult szabálysértési eljárás engedély nélküli építkezés miatt. A jövőben még jobban megszigorítják az ellenőrzést. A végrehajtói bizottság az építési csoport feladatául tűzte ki, hogy az újfajta — hagyományostól eltérő — építési anyagokat az eddiginél szélesebb körben ismertesse meg az építkező lakossággal. Jelentést fogadott el a végrehajtó bizottság a pénzügyi osztály termelőszövetkezeti csoportjának munkájáról, majd a járás jövő évi népművelési tervét tárgyalta meg. A tervezet részletesen megjelöli a tudományos ismeretterjesztés céljait, a szakkörök és tanfolyamok feladatait, meghatározza a művészeti csoportok munkáját, a klubok működtetését, foglalkozik a felnőttoktatás kérdésével és meghatározza az irányító munka módszereit. (peresztegi) Mesés Kelet? Nem! A CEGLÉDI PIAC A szerencsejáték tilos - Hol vagytok, mutatványosok? Tegnap átadták n ceglédberceli aj egészségbázat A Ceglédi Járási Építőipari Ktsz kőművesei két nagyszabású építkezést fejeztek be a közelmúltban. Tegnap adták át a megrendelőknek a ceglédberceli egészségházat, amelynek felépültével megoldódik a község egészségügyi ellátásának gondja. Még a hét végén, szombaton és vasárnap is serényen szorgoskodtak a mesteremberek a Kossuth Ferenc utca és a Táncsics Mihály utca sarkán épülő OTP-lakásokban. Ebben a sorházban a jövő hét elején huszonhárom új lakást ad át a ktsz. Az épületnek az az érdekessége, hogy — a városban először — itt építettek be gázzal működő fűtőberendezéseket. Az ígéret szerint januárban megnyitják a gázvezeték főcsapját és akkor melegedhetnek is az új lakástulajdonosok. A Táncsics utcai építkezés közvetlen szomszédságában újabb lakások épülnek. A daru már több emelet magasságba emeli az építőanyagot. Ezeket a lakásokat a jövő évben adja át az OTP-nek a ktsz. A NYÁRON — a város nevezetességei sorában — német vendégeinknek bemutattam egy hetipiacunkat. A siker rendkívüli volt. Hosszú ideig járkáltak, nézelődtek, csodál- koztajfotfénylyipeztek^sJilaiZáv jukban, Berlin közelében, az efféle piac ismeretlen. HOsz-í szán riiágyarázgattám nekik, hogy nálunk azt a helyet, legtöbbször teret, amelyen eladók és vevők a nqp meghatározott időszakában összejönnek adásvétel céljából, piacnak nevezzük. Hogy a piac jelenlegi formája mikor .keletkezett, és a vásár fogalmától mikor különült el, nehezen lehetne megmondani. ök úgy mondták, hogy ez a sokadalom, ez a látványos, színes forgatag a mesés Keletet juttatja eszükbe. A rengeteg gyümölcs, paprika, és főként az egzotikus dinnye rendkívül nagy sikert aratott. Mindez azért jutott most eszembe, mert híreket hallottam arról, hogy a piactérre talán némi korszerűsítés vár. ■ Aszfalt- vagy betonburkolatot kap, a tejtermékek árusítói pedig terítővei ellátott asztalokat. Szó van mostanában arról is, hogy korszerűsítik a helypénztarifát, és a piaci rendtartást új szabályrendeletbe foglalja a tanács. A tervezetet a végrehajtó bizottság már tárgyalta is. A PIACKÉRDÉS száz év óta állandó problémája a városi tanácsnak. Tudunk arról, hogy valamikor a Szegfű utcában is volt piac. Táncsics Mihály a régi városháza előtti járdaszegélyen rakta ki könyveit, de vevőket nem talált rájuk. A legöregebb nemzedék még emlékezik arra, hogy 1892-ben fontos lépés történt a városban. Ekkor határozta el a képviselőtestület, hogy kisajátítás útján bővíti a Kossuth teret és ugyancsak kisajátítás útján teret létesít a református nagytemplom előtt. Mindkettőre piachely céljára volt szükség. 1896-ban a reformátusok azzal a kérelemmel fordultak a város vezetőségéhez, hogy megszépített templomuk melletti térségen legyen a gyalogpiac. E cél érdekében építették a bazársort is. A városnak a helypénzböl ősidők óta jelentős bevétele volt. Valamikor a helypénz- szedés jogát bérbe adták és a bérlők bizonyos fix összeggel számoltak el. Ma a helypénz a kereskedőktől, árusoktól, termelőszövetkezetektől a nyílt piacokon beszedett helyfoglalási díj, amelynek mértékét szabályrendelet rögzíti. Országos rendelkezés értelmében a helypénz egy részét a piactér korszerűsítésére, fejlesztésére kell , ferdítapi.,, Cegléden, évedként mintegy 600 ezer forint a táná'cs KélypéhzbeVéíélé. Ezt az összeget négy állandó és 2—3 kisegítő helypénzszedö gyűjti be. A piacra járók személy szerint is ismerik a hely- pénzszedőket. Gombaszezon idején sokan kérik Sápiné és Kurali néni segítségét. Ök ugyanis gombaszakértői tanfolyamra is jártak, és díjmen- mentesen adnak felvilágosítást a hozzájuk fordulóknak. A kereskedelmi osztály felügyelete alá tartozik a piac és a vásár. A HELYPÉNZSZEDŐK feladata a piac rendjének biztosítása. Egy-egy piacon nyár idején 800—1000 árus is megfordul, a kosaras vevők száma ennek természetesen a sokszorosa. A helypénzszedők, akik egyben piacrendezők és felügyelők is, gondoskodnak arról, hogy a piactéren az árusok érkezésük sorrendjében foglalják el a helyeket. Az árusítási idő nyáron hajnali 5 órakor, télen fél hétkor kezdődik. A helypénzszedők esőben, hóban, fagyban, káni- kulás melegben egyaránt helyükön vannak. A piaci rend fenntartása néha vitára is ad alkalmat, így különösen nehezen értik meg az eladók és a vevők azt, hogy a piactérre kerékpárt bevinni tilos. (Pár nappal ezelőtt legalább harminc kerékpárt számoltunk meg a piactér különböző pontjain.) Megtudtam azt is, hogy a jelenleg még érvényes piaci szabályrendelet értelmében a tejárusok edényeiket egy nevüket és lakcímüket feltüntető táblácskával kötelesek ellátni és árusítás közben fehér kötényt, vagy köpenyt kötelesek viselni. Szerencsejáték a piacon nem űzhető. Mutatványosok működhetnének — de csak rendőrségi engedéllyel. ŐSTERMELŐI igazolványt ma már az őstermelőknek sem kell váltani. Termelvényeit, felesleges árucikkeit mindenki szabadon árusíthatja. A piac területének tisztán tartásáról a városi tanács gondoskodik. Ez bizony a jelenlegi körülmények között elég nagy gond. A betonozás-aszfaltozás bizonyosan könnyít rajta. Piacaink forgalma ebben az évben hogyan alakult? Az árfelírók naponként pontos leltárt készítenek a piacra felhozott áruféleségekről. Ezeket az adatokat a tanács kereskedelmi osztálya veti egybe, ezért tudjuk, hogy milyen volt a folyó évben a forgalom. A statisztika szerint felhoztak a piacra november végéig 18 920 478 forint értékű árucikket. Ennek 10— 15 százalékát vidékre viszik, a többit ceglédiek fogyasztották el. E számadat is eléggé mutatja, hogy gondunk van a hasunkra. Sz. T. Elhordta a trágyát - megbüntették Atkári János már nem fiatal ember — 65 éves — és még eddig sohasem volt ösz- szeütközése a törvénnyel. Most bíróság elé került; a városi és járási ügyészség társadalmi tulajdont károsító lopás miatt kérte a megbüntetését. A Cegléd-Csemő i Állami Gazdaság területén lakik, saját tanyájában. A tanyája körül elterülő földekre a múlt év őszén trágyát hordott ki az állami gazdaság. Atkári János a tél folyamán a trágyát folyamatosan elhordta és részben bedolgozta a saját földjébe, részben pedig felhasználatlanul a birtokában tartotta. Az állami gazdaság 30 mázsa trágyát visszaszállíttatott, a meg nem talált, elhordott trágya értékét pedig 231Ö forintra becsülték fel., Ezt az összeget meg is 'térítene Atkári. A bíróság — megvizsgálva az eset összes körülményeit — figyelembe vette, hogy a vádlott beismerte bűnösségét és a kárt megtérítette — háromévi próbaidőre felfüggesztett háromhónapi szabadság- vesztésre ítélte. Az ítélet még nem jogerős. Tornászbemutató, olimpiai élmények Vasárnap délután négy órakor a Kossuth Művelődési Házban olimpiai találkozót rendeznek, amelyen az év legjelentősebb tomászbemuta- tójábán gyönyörködhetünk, majd a mexikói olimpia három magyar aranyérmese: Hesz Mihály, Tatai Tibor és Varga János élménybeszámolóját hallgathatjuk meg. Pályaválasztás ? ZOLINAK HÍVJÁK és tizenhat éves. Most úgy érzi, kiábrándult a világból, elfáradt. Mindig fáj a feje és ritkán nevet. A nyáron is találkoztunk. A faluban voltam néhány napig. Ö akkor fejezte be a nyolcadikat. Élvezte a szünidő szabad, boldog napjait. Focizni hívott, mászkáltunk a réten. Szomorú lett, amikor megkérdeztem. — Na, és mi leszel? — Drehás .., szóval esztergályos. — Hol? — Bejárok Pestre. — Nem tetszik? — Én mást akartam .. — És? — Nem engedtek a szüleim. Mostanában megint a faluban jártam. Beszélgettünk erről, arról. Akkor említette valaki, hogy Zoli beteg. Otthon fekszik. Meglátogattam. Sápadt, sovány arca látszott csak ki a dunna alól. — Mi van? — Kiborultam. — Mitől? — A bejárás ... AMIKOR KETTEN maradtunk, megeredt a szó belőle. — Szörnyű élet. Hajnalban fél négykor kelek. Rohanok Fiatalok ünnepi ülése Abonyban az állomásra. Két óra vonatozás: füst, tömeg, unalom, zö- työgés. Reggelizni nem tudok, mert ott kijön belőlem. Fáradtan kezdem a munkát. Hajtás. Fél háromig. Megint rohanás. Vonat. Ugyanaz, ötre érek haza. Moccanni sem tudok. Ha későn fekszem le olvasás vagy egy film miatt, másnap nem bírom magam Se időm, se kedvem — csak az utazás és meló. Néhány „tanú a nyomozásban” : Édesapja: „Majd megszokja. Én 25 éve járok be és nem haltam bele. Helyben nincs megfelelő munka. Utazunk, keveset alszunk.” Édesanyja: „Én mondtam, hogy tanuljon tovább. Mit tehetek mást? Sajnálom, mindig olyan gyenge természetű volt.” Volt tanára: „Jó képességű fiú. Bírta volna a gimnáziumot. De a szülők azt akarták hogy minél előbb pénzkereső legyen. A faluból a fiatalok nyolcvan százaléka bejár Budapestre. Ez a Szokás szabta meg Zoli útját is.” Könnyes lesz a szeme. — EZT CSINÁLJAM én is huszonöt évig? Már most sem megy. Szórakozni sem tudok. Mi lesz így? Meddig bírom? (kohlmayer) Az elmúlt hét végén összevont, ünnepi taggyűlésen emlékeztek meg Abony fiataljai a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége (KIMSZ) megalakulásának 50. évfordulójáról. Az ünnepséget megnyitó DlVSZ-induló akkordjai után Zsemlye János köszöntötte a megjelent fiatalokat és vendégeket, majd Gyigor József községi párttitkár mondott ünnepi beszédet. Beszédében foglalkozott a magyar ifjúsági mozgalmak fejlődésével, a magyar fiatalok 50 év előtti helyzetével. Fejlődésében és céljaiban mutatta be az ötven év alatt alakult ifjúsági szervezeteket, valamint méltatta az ifjúság haladásáért vívott harcát, A megemlékezés után úttörője köszöntötték a KlSZ-tago- kat. Megköszönték azt a segítséget, amit a KISZ-szervezetek nyújtottak eddig az úttörő- mozgalom sikeréért, majd hálájuk jeléül ajándékot adták át: egy Lenin-szobrot és egy általuk hímzett térítőt. Ezután a művelődési ház irodalmi színpada és a zeneiskola ének- és zenekara adott színvonalas műsort. Befejezésül a KISZ-vezetők és a veteránok tartottak eszmecserét. (gyif) A BŐGŐNÉL: PEGE ALADAR Foto: ifj. Tóth István A divat változik, mint a szélirány. Megmondjuk, ugye, azt is — bolond szél fúj. Néha úgy, hogy heves vihart vált ki. Vitatkoznak is már a fiúk, lányok. Vasárnapra a televízióban láttuk az „újdonságot”: a Slágerkupa keretében Mat- ray Zsuzsa jelent meg e furcsa öltözékben. Maxiruha! A szoknya széle jóval a térde alatt már-már a bokáját lengedezte körül. S30anyag MAXI katlan volt, hogyne, hiszen szemünket elkényeztette a jól és jót mutató mini. A vélemények különbözőek. Nagymama: „Mondtam nektek, hogy az a szép, amiben mi jártunk hajdanán, így lesz most nekünk újra divatos ruhánk!” Anya: „Már megint új ruha! És ez drágább is lesz, mert több kell hozzá.” Apa: „Épp jókor jött. Télen legalább nem fázik a lábatok.” Fiú: „Semmi kilátásunk. Ha eltűnik a mini, akkor melegebben kell öltöznünk — mert mi melegít majd az utcán? Lány: „Ez az én sikerem lesz. Mert a mini a lábam miatt...” Én: Nekem maxiban csak a Foxi tetszett! (—yer—) A RAJ OROMÉ Keresi képek Ludmilla asszonytól A Hámán Kató iskola Nyi- kolaj lszidorovics Kovtun raja október 25-e óta féltve és büszkén őrzi rajnaplóját. A vámsunk felszabadításakor hősi halált halt felderítő hadnagy lánya, Ludmilla Guszeva. ekkor írta emléksorait abból az alkalomból, hogy az egyik 8. osztályos raj felvette édesapja nevét. „Ne ismerjétek meg soha a háborút!” — írta a szomorúságában is felemelő beszélgetés után a magyar gyermekeknek. Könnyei közel negyed százada halott édesapjáért hullottak. A hábo rút nem szabad elfelejteni. Nemrég tartalmas levél érkezett a rajnak Ludmillától. A borítékból szebbnél szebb képek kerültek elő Kercsröl. Dubinyinról, a város hős úttörőjéről, aki partizánharcok közben esett el. A derűs, napfényes tengerparti képek közül egy erős, határozott tekintetű, elszánt, bátor kiállású férj és apa tekint ránk, a hős Nyikolaj Iszidorovics Kovtun. 1944. november 2-án sebesült meg a városért folytatott harcban. Nem sokáig élt. Nem érhette meg, hogy köszönthesse a 2—3 nappal később felszabadult Ceglédet. „Cegléd és Magyarország nagyon tetszett, érdeklődéssel olvasok mindent, ami lapjainkban ha átokról megjelenik” — írja levelében Ludmilla Guszeva. Szeretne olvasni az úttörők sikereiről, hogyan állnak helyt a mai csatákban, a becsületesség, a kitartás, az állhatatosság terén. A Kovtun raj már fogalmazza a választ, hogy mielőbb új levelet kapjanak Kérésről. (Sz. A.) I
