Pest Megyei Hírlap, 1968. december (12. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-08 / 288. szám
1968. DECEMBER 8., VASÄRNAP "T/f/rlflD * Nálunk minden sír... Mérföldek vagy centiméterek? ... nevet a sok tarka kendős lány, míg mi potyogó köny- nyeinket törölgetjük. Végre egyikük megszán. — Tessék csak ideállni az én helyemre — hív a neonféKleopátra parfümje Egy japán mérnök évek óta kísérletezett az egyik ismert ókori parfüm előállításával; ezt a parfümöt használta többek között Kleopátra egyiptomi királynő is. A japán kutató a kozmetikai cikkek „régésze”; ókori dokumentumok alapján igyekszik napjainkban előállítani azokat a parfümöket, amelyeket időszámítás előtti évszázadokban használtak. A mérnök a legrégibb ilyen irányú utalásokat az ótestamentum lapjain találta. Már Mózes is felhívta a pusztában bizonyos illatosító szerekre népe figyelmét. Az említett forráson kívül még az újtestamentumra és a klasszikus ókori irodalomra, különösen a két Pliniusra támaszkodva állította elő a Kiphy (ilyen néven használta Kleopátra) parfüm mai változatát. Kleopátra idejében, az időszámításunk előtti 1. évszázadban a parfümöt inkább krémek formájában használták. Ezeket a növényi és gyantakivonatokat alkalmazták szépségápolásnál. A pontos irodalmi adatok alapján a japán mérnök különféle növényi főzetekből, pézsmaolajból, mentából, akácillatból keverte ki azt a parfümöt, amelyet az ókori utalások szerint az egyiptomi uralkodónő is használt. Amennyiben ezt az ókori parfümöt a mai rózsa és ibolya alapillatokhoz hasonlítjuk, kiütközik keleti jellege. A japán kutató reméli, hogy ilyen cégér mellett világszerte nagy sikert fog aratni az új kozmetikai készítmény Éva lányainál. nyes asztalhoz. És tényleg. Friss levegő áramlik, megszűnt az orrfacsaró tormaillat. Tormagyárban vagyunk, a volt Anasztázia pusztai szeszgyár nagyon öreg, viharálló épületében, ahol most a tárnoki Lenin Tsz segédüzeme működik. Mondják, ha korábban jövünk néhány héttel, rumos meggy aromája fogadott A délelőtti műszak befejeződött, tódultak az emberek a kapu felé a Budakalászi Textilgyárban. Jó néhányan a tanácsterem felé indultak... Dr. Kubányi Endre, a Rókus-kór- ház nagyhírű sebészét köszönthették, aki három kis filmjét mutatta be a Rókus- kórház nagy műtőjében végzett műtétjeiről, melyekben jelentős szerepet játszott a vérpótlás. A vetítést a sebésztanár bevezetője előzte meg. Elmondta, hogy Magyarországon először 1848-ban Elenpa Simon honvédorvos kísérletezett a vérátömlesztéssel. A Pest megyei Semmelweis-kórházban, a közismert Rókusbán az ő vezetésével 32 éve végeznek nagy jelentőségű kísérleteket, kutatómunkát ebben a tárgykörben.. Aztán sötét lett és a tanár úr megjegyezte: a vetítés kísérlet. Ha a jelenlevők a látványt zavartalanul végignézik, másutt is bemutatják a megyében. A filmen bravúros műtétet A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen az idén kezdték meg a piacteremtő módszer — az úgynevezett marketing — tudományos vizs- I gálatát. A marketing nemcsak I a piaci mozgások felfogására, | volna. Míg a meggyszezon tart, addig itt azt raknak el a Budapesti Csokoládégyárnak, ősztől húsvétig pedig reszelt tormát tartósítanak. Eskulics Emil és a negyven fiatal nagyjából megszokták 'már a nehéz munkakörülményeket, amelyet viszont szépen honorálnak. Az előre reszelt, ecettel ízesített torma kapós árucikk. 15 mázsa nyers gyökeret dolgoznak fel naponta. Segítségükre van a sok univerzális gép, a mosók, a hántolok, úgyhogy a kézi munka zömét a tulajdonképpeni csomagolás adja. Kis műanyag poharakból egy-egy négytagú brigád háromezer darabot tölt meg műszakonként. így karácsonykor és húsvét előtt három váltásban dolgoznak, mert a Füszért Vállalat minden mennyiséget átvesz. — Már gondolkodtam rajta, mennyit ehetünk mi az országban, hogy ennyi rengeteg torma elfogy a hús mellé — mondja Siska Mária, míg pirosra csípett keze fürgén gyúrja a masszát. — És hány tsz-ben csinálják ugyanezt, pedig egy pár virslihez milyen kevés tormát adnak. k. m. láthattunk. Egyidejűleg két operációt végeztek. Császár- metszést az egyik asztalon, bélcsavarodással fekvő beteget a másikon. Ezt a férfit ötödször operálták s összenövései rendre kiújultak. Hashártyája hiányos, szakadozott volt. Ezt kellett a magzatburokkal pótolni, amely kellő előkészítéssel a hashártyát pótolhatja. A műtétet hét perc alatt be kellett fejezni, miután a burok ennyi ideig tartja meg életképességét. A nagyon érdekes szöveggel kísért film levetítése során kiderült, senki sem lett rosszul, mindenki végig tudta nézni... A rendkívüli tájékoztató jól sikerült. A részvevők legtöbbje azzal búcsúzott, hogy okvetlen ott lesz a legközelebbi üzemi véradáson. Köszönték, hogy bepillantást engedtek erre az eddig elzárt területre. Más, ha látják, milyen heroikus munkához nyújtanak segítséget azok a kis palackok. A Vöröskeresztet úttörő kezdeményezéséért dicséret illeti. k. m. jelzésére s ezek alapján a prognózisra szorítkozik, hanem fontos piacteremtő ismereteket is összefoglal. A következő tanévben az egyetem másodéves hallgatói számára új tantárgyként vezetik be a marketinget. Az új gazdasági mechanizmusban létrejövő piackoncepciójú vállalatok tevékenységében ugyanis feltétlenül szükséges a marketing alkalmazása. Egy centiméter, s egy mérföld már-már nem is összehasonlítható mérték, hosszúság, távolság. Mégis, furcsa módon, bizonyos esetekben egyenlő lehet. Például az építőipar helyzetét, fejlődését j mérlegéivé. Az építőiparban dolgozók előtt, múltjukhoz mérten, mérföldeknek tetszik a megtett út. A beruházók, az építtetők azonban csak néhány centiméternek tartják. Melyik mérték az igazi, a helyes? Mindkettő, s ezért — egyik sem. A fölmérő optika torzít. Az építők reális kiindulópontnak tartják múltjukat, holott az évtizedekkel elmaradt a nemzetközi színvonal mögött. Az építtetők, beruházók viszont igényeiket vélik reális mércének, holott ezek jóval meghaladják az egészséges realitást. Tény, amint ezt a megyei pártbizottság szeptemberben megtartott ülése is megállapította, hogy Pest megye állami és szövetkezeti építőipara fejlődött. Tény viszont az is, hogy immár hosszú évek óta a beruházási igények mintegy harmada, kapacitáshiány miatt, kielégítetlen marad. Szerkezeti változások A magyar építőiparban az elmúlt évtized az alapvető szerkezeti változások jegyében tett el. Kialakultak a specializálódott nagyvállalatok, s ugyanakkor — ezzel nem ellentétesen — erősödött az építőipari vállalatok egyéb, a vertikalitás irányába mutató tevékenysége. Ez utóbbiban jelentős szerepet vitt a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat is, mely egyike volt az iparfejlesztésre kijelölt egységeknek. A szerkezeti változások mellett, a koncentráció is jellemzője volt a fejlődésnek. Ma az 1960-ban működő 176 építőipari állami szervezet helyett 124 működik, s míg — folyóáron számítva — az építőipari teljes termelés az 1960. évi 21 milliárd forintról 1967-ben 31 milliárd forintra emelkedett, a foglalkoztatottak száma csupán húszezerrel növekedett, s 1968 elején 245 ezer főt tett ki. Azaz: erőteljesen érvényesült a termelékenység javításának követelménye, elsősorban a korszerű építési módok segítségével. Pest megye saját építőipari vállalatai — mert más vállalatok is dolgoznak a megyében, Nagykőrösön például a Bács megyei, Százhalombattán a dunaújvárosi — ma megközelítően nyolcszázmillió forint értékű termelésre képesek, amiből félmilliár- dot a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat teljesít. A többi a tanácsi építőipari vállalatok, s az építőipari szövetkezetek részesedése. A termelési értékben legfőbb tényezőként az ipari létesítmények szerepelnek, majd — s ez az utóbbi években bekövetkezett változások eredménye — a lakásépítések. Egészében egészségesnek nevezhető a megoszlás, nagyjából i megfelel az országos képnek, ha javulásról esik szó, akkor a mezőgazdasági létesítmények nagyobb részesedését kell, kívánalomként említeni, ii- letve azt, hogy növekedjék a magánépíttetőknek végzett munka aránya. A megye építőipari vállalatai hétezer embert foglalkoztatnak, ez az országos létszám 2,8 százaléka, míg a teljes termelés országos összegéből 2,6 százalékkal részesednek, tehát az arányossággal nincs különösebb baj. Baj van azonban az igények kielégítésének mértékét tekintve, s a korszerű építési módok alkalmazásának lehetőségét mérlegelve. Kifogás vagy realitás ? Bárkivel beszéltem a megyei építőipar helyzetéről, ha ellenkező előjellel is, de minden esetben szóba került a megye sajátos földrajzi fekvésének következménye, az ún. megyeszékhely-nélküliség. Az építőipar emberei tiszteletreméltó érvek sorát mondották el, miféle hátrányokkal jár ez — szétszórt építkezések, az előre- gvártás nehézkessége, a szállítási távolságok stb. —, az építtetők viszont semmi mást, csak kifogást látnak benne. Kétségtelen, hogy míg országosan például a lakásépítéseknél nagymértékben fejlődtek a blokkos, paneles építési módok — 1961-ben a lakások 74,8 százaléka készült téglafallal, 6,5 százaléka könnyűbeton középblokkal, 2,9 százaléka könnyűbeton nagyblokkal, 0,3 százaléka falpanellel, 1967-ben viszont a téglafal aránya 38,4 százalékra csökkent, a többi adat az előbbi sorrendben ugyanakkor 10,6, 19,2 (!), 8,8 százalékra emelkedett — addig a megyében jóval szerényebbek, az eredmények, s azok nagy része is egyetlen vállalathoz, a Pest megyei Állami Építőipari Vállalathoz kapcsolódik. Tény és nem kifogás, hogy a megyei építkezések jelentős hányadánál egész egyszerűen semmi más nem alkalmazható, mint a hagyományos „technológia”, a kézzel végzett munka, a téglafalazás, azaz: a legdrágább építési mód! Ugyanakkor jogos és helyes az az igény, hogy sokkal jobban kell koncentrálni az építkezéseket, hogy elsősorban a lakótelepépítéseket kell előnyben részesíteni, s hogy nagy szükség van a különböző építőipari szervezetek közötti együttműködésre (gépkölcsönzés, szerelési kooperációk stb.). Igazolja az igény jogosságát — sok más mellett — az is, hogy míg országosan az egy lakásra jutó kivitelezési idő az 1961. évi 17,3 napról 1967-re 10.6-ra csökkent, addig megyénkben csak a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat tudta megközelíteni ezt — több építkezésén a nagyon jó, 9,1 napos átlagot is elérte —, a többi építőipari szervezet azonban messze elmaradt tőle. Nagyjából azonos a helyzet az ipari és más rendeltetésű létesítmények ún. átfutási idejét tekintve is, annak ellenére, | hogy a megyében tért hódi- j tottak a korszerű ipari csarnokszerkezetek. (Vácott, a Híradástechnikai Anyagok Gyárában, Gödöllőn, a Vörös Csillag Traktorgyár gyáregységében, a Csepel Autógyárban stb.) A lakásépítéseknél éppúgy, mint minden más esetben, csakis a koncentráció, az emberi és anyagi erők föl- használásának jobb megszervezése segíthet — központi betonkeverő telepek, blokkok helyi előregyártása, programszerűen vándoroltatott géppark stb. —, de ma még, az állami vállalatot kivéve, erre alig utal bármiféle jel, sőt, mint például a Pest megyei (tanácsi) Építőipari Vállalat esetében, éppen ellenkező előjelű változások történtek. A gépesítés dilemmája Nincs mód arra, hogy egyetlen cikkben e rendkívül bonyolult terület fő kérdéseit akárcsak megemlítsük is, de e kérdések egyikét, a gépesítést, s annak dilemmáit, nem kerülhetjük el. Az építőipar hazai fellendülésében döntő szerepet játszottak a gépek, s a mostani ötéves tervben mintegy hárommilliárd forintot fordítanak gépek beszerzésére. A gépesítés nagy eredménye, hogy a Pest megyei Állami Építőipari Vállalatnál 2,5 lóerő gépteljesítmény jut egy foglalkoztatottra. Országosan 1961-ben az összes földmunkák 54,3 százalékát végezték géppel, 1967-ben már 77,4 százalékát. A PAÉV-nél hetven százalék ez az arány. Országosan a vakolás gépesítettsége 12,1 százalék volt 1961-ben, s ma sem több 18,1 százaléknál, addig a PÁÉV ma már a vakolás ötven százalékát (!) géppel végzi. A tanácsi vállalatoknál 1,5 lóerő gépteljesítmény jut egy főre, az építőipari szövetkezeteknél pedig 0,96 lóerő. Mégis, a tanácsi vállalatoknál a földmunkák mindössze négy százalékát végzik géppel, a vakolásnak pedig 0,2 százalékát, míg a szövetkezeteknél nulla és két százalék ugyanez az arány. Világosan igazolják ezek az adatok, hogy mennyire tévútra vihet az a felfogás, mely szerint növelni kell az egy főre jutó gépteljesítmény arányát, s akkor ... Nagyonis alapos, gazdaságossági vizsgálatokra van szükség annak eldöntésére, hol és hogyan szükséges az építőipar gépesítése! Hiszen a tanácsi vállalatoknál működő, meglevő gépek kihasználása, a naptári időalappal összevetve, a toronydaruk esetében 14,9 százalékot, az autódaruknál 27, az exkavátoroknál 23,9 százalékot ér el csupán! Tehát a meglevő gépeket sem használják megfelelően! Elsősorban tehát nem menyr nyiségi kérdésként kell megfogalmazni a gépesítés feladatát, bár természetesen a meny- nyiség sem elhanyagolható. Sokkal inkább szervezési kérdés ez, a meglevő géppark ésszerű hasznosításának problémája, annak eldöntése, hói érderpes gépet használni — mert van, amikor a gép helyszínre vezető útja többe kerül, mint a végzett munka! — illetve, milyen gépekre van szükség a további fejlesztésnél. Mert a megvásárolt, de nem használt gépek aligha lendítenek bármit is az építőiparon ... arról nem szólva, hogy sok esetben a gépek ráfizetést okoznának, éppen a helyi adottságok miatt. Mérföldről és centiméterről elmélkedtünk a cikk bevezetésében. A fejlődés tényei, s a gondok egyik meghatározásra sem cáfolnak rá. Magunk azt tartjuk, hogy a kettő között van még egy mértékegység, a méter. Tapasztalatainkat összegezve ezt, a métert tartjuk az igazságos, a tényeket helyesen kifejező mércének. Mészáros Ottó F&lveszünk út- és mélyépítési munkában gyakorlott munkavezetőket, normásokat (teljesítményelszámolót is], valamint téli munkára és kora tavaszi munkakezdésre kubikosbrigádokat A munkafeltételek és a fizetés megbeszélése céljából személyes jelentkezést kérünk központunkban: PEST MEGYEI KÖZÚTI ÉPÍTŐ VALLALAT Budapest V.,‘ Veres Pálné u. 17. Öten a legjobbak közül - az Ipari Műszergyárban AZ IPARI MÜSZERGYAR KÉSZÍTI A MOSÓGÉPEK, CENTRIFUGÁK, KÁVÉŐRLŐK ÉS MAS HÁZTARTÁSI GÉPEK MOTORJÁT. A KÖZ SZAMARA FONTOS MUNKÁJUKAT ERTEKELVE EZÚTTAL A LEGJOBBAK KÖZÜL ÖT MUNKATÁRSAT MUTATUNK BE. Tóhelyi Ferencné főművezető. Nemcsak kifogástalanul dolgozik, hanem a tekercsberakó részlegnél a technológiával most ismerkedő fiatalok kedves patron usa is. Gesztiványi József fiatal ember, de’ már az univerzális motorszerelő üzem csoportvezetője: 21 tagú brigádja a múlt évben nyerte el a szocialista brigád címet. Hanesz Jenő gépé« zm órnök m ár diák korában eljegyezte magát a gyárral: mint egyetemi hallgató az üzemtől kapott ösztöndíjat. Ma a kísérleti üzem vezetője. Gyürki ünréné, a szerszámegység adminisztrátora, arról nevezetes, hogy ujjai gyorsabbak a motollánál. ö nyerte el a vállalati gépíróverseny első díját. Kovács Ágoston beá-llítólnkatos. Fiatal ember, de november 7-én kapott kitüntetése ősz hadfiaknak is becsületére válna: a ..Haza szolgálatáért Érdemérem” a rangfokozatút tűzték a mellére. AZOK A KIS PALACKOK... Vetítés — kísérlet Budakalászon Párhuzamos operáció: magzatburokból hashártya UJTANTÁRGY MARKETING
