Pest Megyei Hírlap, 1968. december (12. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-08 / 288. szám

« nsr HEGYEI ^ÉívlaD 1968. DECEMBER 8., VASÁRNAP Száraztészta, ehető tortadísz Márkás áru lett az albert- irsai fogyasztási szövetkezet nyolctojásos száraztészta ké­szítménye, amelyet ma már nemcsak a körzet négy Közsé­gében hoznak forgalomba, ha­nem a megye 16 fogyasztási szövetkezete csatlakozott az állandó megrendelők köréhez. Ebben az esztendőben eddig két vagonnyit készített 28 asz- szony odahaza háztartási munkája mellett. Üjabb be­dolgozókra lenne szükség, hogy a növekvő igényeket ki­elégíthessék. Másik közkedvelt saját ter­mésű cikkük a marcipán, va­lamint az újdonságszámba menő, mandulából és cukor­ból előállított tortadísz. A ha­gyományos „díszekkel” ellen­tétben ez el is fogyasztható. Ebből 25 ezer fogyott a múlt évben, az idén eddig 20 ezret adtak el. Berendezkednek a zsemlemorzsa gyártására is. Van-e abszolút ? Maradékvizsgáiatok Mentesítő akció - Várakozási idő — Nem száraz? — Ilyen izgalmasat még nem írtál. Hogy lenne száraz? — ismétli a kérdést Tóth Gá­bor felsőgödi gyógyszerész és felhúzza szemöldökét egé­szen a homloka közepéig. INDÍTÓ sztori — Azért jó lenne indítás­nak valami kis sztori. — Akkor írd azt, hogy va­lamikor öt holdján a pa­raszt könnyen végzett a kár­tevőkkel. Kiküldte a gyere­keit ürgét önteni. Ez neki hasznos volt, a gyerekei meg kitűnően szórakoztak. De ezer holdon így nem lehet. Ezért Hormonból rovarölő szer Szervátültetés a növényvédelmi laboratóriumban A Növényvédelmi Kutató Intézet keszthelyi laboratóriu­mában dr. Varjas László ro- varfiziológus a kártevők elle­ni védekezés új lehetőségeit kutatja. Hosszabb ideig tanul­mányozta, hogy a rovarok ellen hogyan le­het felhasználni azok saját termelésű hormonjait, s miképpen változtathatják meg a determinált életjelensé­geket. A „pácienseket”: a ku­koricamolyt, a káposztalepkét és a bagolypillét bonyolult műtétnek vetik alá. Főleg az úgynevezett Juvenil hormon érdemel különös figyelmet, amely gátolja a rovarok át­alakulását. Ezt a hormonter- melő szervet átülteti vagy in­jekció alakjában juttatja el egyik rovarból a másikba. A hormon-túladagolás eredmé­nye: a bábból nem lesz lepke, s a rendellenes állapot az állat lassú pusztulását okozza. Az esetleges vedlést követően pedig a bábból szaporodásra képtelen rovar fejlődik ki. Az eddigi tapasztalatok szerint a szintetikus úton előállított Ju­venil hormon a holnap igen hatékony növényvédőszere le­het. Az eddigiekkel szemben fő előnye, hogy teljesen ártal­matlan, gyorsan bomlik, s csak a rovarok egyes fajait pusztítja el, ugyanakkor meg­kíméli a hasznos méheket és az egyéb beporzó rovarokat. ÓRIÁS VADKAN A zempléni erdőkben az utóbbi években végzett terv­szerű irtás ellenére ismét el­szaporodtak a vaddisznók. Olyannyira „megbátorodtak.”, hogy felkeresik a falvakat, megdézsmálják a gazdák por­táin a górékba rakott kulkori- cacsöveket. A vaddisznók „apasztására” Hejcén és környékén hajtó­vadászatot rendeztek, amelyen több mint húsz puskás vett részt A hajtás jól sikerült, egyetlen alkalommal tíz vad­disznó közül három jól fejlett kan került puskavégre. A legszerencsésebb vadász Bartucz Ferenc, a Zemplén- hegységi Állami Erdőgazda­ság főmérnöke volt, aki 180 kilogrammos, 20 centiméteres agyarú vadikant ejtett eL T ermelőszövetkszetek! A mezőgazdasági munkák féli szünetelésének idejére TSZ TAGOKAT ALKALMAZUNK kubikos- és segédmunkára, valamint kőműveseket, ácsokat és vasbeton- szerelőket. Az alkalmazáshoz a tsz vezetőségétől ideiglenes munkavállalási engedély, továbbá Ml-lap szükséges. Szállásról gondoskodunk. MUNKAVÁLLALÓINK INGYENES, CSOPORTOS, NAPI HAZASZÁLLÍTÁSÁT MEGSZERVEZZÜK JELENTKEZÉS SZEMÉLYESEN A 43. sz. Állami Építőipar Vállalatnál Budapest XI., Dombóvári út 19. (A 4-es, 41-es, 43-as, 47-es villamossal) DEBRECEN SZÍNÉSZHÁZ Debrecenben, a Csokonai Színház szomszédságában négymillió-kétszázezer forin­tos költséggel korszerű színész­ház épül. A négyemeletes, 37 lakásos épületben, amely de­cember végére készül el, a Csokonai Színház debreceni főbérleti lakással nem rendel­kező művészei jutnak otthon­hoz. Merklin-nyaraló Bárhol könnyűszerrel felál­lítható, merklin-rendszerű nyaralók gyártását kezdte meg a keszthelyi _ nádgazdaság. Szétszedhető, összerakható fa lai vaskeretbe rögzített köny- nyű nádszövetből készülnek. Tavasztól őszig kitűnően hasz­nálható. Jó karban levő, felújított 0,75 tonnás tFH-FBAMO tehergépkocsi ELADÓ. Megtekinthető a m ÍS MÖSHRIPMI KTSZ-É NAGYMAROS, Bajcsy-Zsilinszky út 45/47. Telefon: 25. kellenek a mérgek, azokkal viszont bánni keil tudni és... Arcomról igyekszik leol­vasni a hatást. — Ez jó? — Még érdekesebbet. — Megvettek tőlünk sok százezer tojást, aztán vissza­küldték a szállítmányt, mert kiderült, hogy a tyúkfarm mellett DDT-vel kezelt növé­nyeket ettek az állatok. A DDT pedig csak pillanatnyi­lag nem káros, de felhalmo­zódik a zsírokban és fehér­jékben. Még évek múltán sem bomlik le és rákot okoz­hat. — Látod, ez érdekes. De kezdjük az elején. A történet eleje — röviden — ez. Dr. Kádár Tibor, a megye főgyógyszerésze valamiféle megoldást keresett, mert nem tartotta kielégítőnek a nö­vényvédő szerekkel való bá­násmódot. Baj volt a mérgek raktározásával és felhaszná­lásával egyaránt. Ráadásul a gyógyszerészek, ezek a kitű­nően képzett speciális vegyé­szek, a patikában már alig- alig fejtettek ki képességeik­nek megfelelő munkát. Min­den előrecsomagolva érke­zik, vagy majd minden, s ezeknek a szereknek a ki­adását egy technika is el­végzi. Tehát adva van a feladat, s rendelkezésre áll egy se­reg kitűnő szakember. Dr. Kádár Tibor kísérletképpen 1964-ben megbízott félszáz gyógyszerészt, hogy ellenőriz­ze a körzetében a gazdasá­gok növényvédőszer-tárolását, felhasználását. Kitűnő ötlet volt. Lassan országos rendszerré nőtte ki magát. Tanfolyamot rendez­tek, amelyen mintegy négy­százan vettek részt. A gyógyszerészek szerte az országban ellenőrizni kezd­ték a mérgék raktározását, a szabályszerű bizonylatolási módokat, a munkavédelmi előírások betartását, a védő- felszereléseket. S nyomban megcsappant a mérgezések száma. Nos, így kezdődött. KELL A MÉREG — És a folytatás? — kér­dem Tóth Gábort. — Most egy újabb kéthe­tes tanfolyamon vettünk részt. Húszán Pest megyéből, húszán pedig a többi megyé­ből. Ez már magasabb fokú volt. — Mi szükség erre? — Mert tágul az ellenőrzés köre. A távoli terv az, hogy semmiféle élelmiszer ne ke­rülhessen a vásárlóhoz anél­kül, hogy ne ellenőriznénk. Januárban jelent meg az Eü. M. és a MÉM közös rende­leté, amely a KÖJÁL szak- referenseivé tett meg bennün­ket. Most már hatósági sze­mélyekké lettünk. Tehát több a jogunk, de több a kötelessé­günk is. Hallgat egy picit, aztán kér­di: — Ez érdekes? Igent intek. Folytatja. — Országosan nyolcmilliárd forint értékű élelmiszert ment meg a felhasznált másfél mil­liárd forint értékű növényvédő szer. Kell tehát a méreg, csak éppen nem mindegy, hogy mi­féle szert használnak. A tudo­mány előrehaladásával derült ki például, hogy a DDT és a HCH nem használható többé. Pillanatnyilag ugyanis nincs hatása az emberi szervezetre, de nem bomlik. Felhalmozó dik. — Ez a tojásügy. — Igen. Tehát inkább olyan mérget kell alkalmazni, amely felhasználásakor erősen hat, de gyorsan bomlik, s a várako­zási idő elteltével a termények következmények nélkül fo­gyaszthatok. Most az a felada­tunk, hogy ellenőrizzük a mé­regraktárakat, megsemmisítet­ték-e a DDT- és a HCH-mér- geket. Ugyanekkor azt is el­lenőrizni kell, hogy az új mér­geknél a munkavédelmi elő­írásokat betartják vagy sem. Várható, hogy gumi védőruhá­ban a nagy veszély ellenére sem szívesen dolgoznak majd. Azt sem engedhetjük, hogy a várakozási idő letelte előtt; mielőtt a méreg hatása elmú­lik, piacra vigyék az árut. A V'lZ IS ÖLHET — Mik a legveszélyesebb mérgek ? — Mondok valami furcsát. — Éspedig? — Nincs abszolút méreg, de nincs abszolút veszélytelen ve­gyi anyag sem. Nem hiszed? Pedig ha valaki megiszik két liter desztillált vizet, az is meghal, s az is, aki harminc deka konyhasót fal fel. Ezért fontos, hogy szakszerűen ve­gyünk mintát: miből milyen mennyiséget tartalmaznak a piacra kerülő áruk. A mintát a vegyvizsgáló intézeteknek továbbítjuk, de nem adok rá sok időt, s a gyógyszerészek ezeket a vizsgálatokat is egyre inkább kiveszik a vegyészek kezéből. (szántó) Tekke vagy karavánszeráj Az eddig Pécs legrégibb la­kóházának tartott — a Zsolnay Múzeumnak helyet adó — épü­let közelében most újabb Kukorica virágváza A Budapesti Üvegfeldolgozó Gyárban készült ólomkristály díszmű- és használati tárgyak­ból több mint 50 félét expor­tálnak Kanadába, az Egyesült Államokba és Svédországba. Képünkön: A gyár egyik legkeresettebb terméke, a ku­koricaesőhöz hasonlító ólom­kristály virágváza. 600 éves lakóház maradvá­nyaira bukkantak. A jelenlegi bányaipari techni. kum melléképületeként hasz-: nált házban gótikus és rene­szánsz épületkövek, törökkora­beli falrészek, középkori égé-: tett agyag csővezetékek kerül­tek napvilágra. Az érdekes le-: letek közé tartozik az egyik fülkében talált farönkből kifaragott vályú, amelyből nagy átmérőjű agyagcső vezet a szomszédos helyiségbe; a favályú minden bizonnyal török rituális szer­tartások céljaira szolgált. Az épület a török korban a felté­telezések szerint az Evlia Cse­lebi útirajzában leírt hat pécsi tekke (egyházi iskola) egyike, vagy török zarándokok részére szolgáló karavánszeráj volt Renault R 4-es személygépkocsi — soron kívül A Merkur Saeménygépko- * csit Értékesítő; Vállalat ked­vező ajánlatot tesz azoknak,' akik június 30-ig valamelyik demokratikus országból szár­mazó személygépkocsit rendel­tek, s a szállítást csak a kö­vetkező évekre ígérték szá­mukra. A megrendelt — s tel­jesen vagy részben kifizetett — Wartburg, Trabant, Moszk­vics és Skoda személygépko­csik helyett 76 000 forintos áron azonnal szállít a Merkur Renault R 4-es személygépko­csikat. A típusváltoztatási igé­nyek bejelentésének sorrend­jében. HARMAN VÁNDOROLTAK j z ablakból háztetőkre látni. Végig csak ri háztetőkre; lapos fedelűre, háromszög alakúra, cserepesre és eternittel végigrakottra. A váci tejüzem igazgatójának ablaka ház­tetőkre nyílik. — Igaz. De nincs sok időm az ablakon né­zelődni — mosolyog Nagy Mihály. A 41 év, mióta ebben a szakmában dolgo­zik, hosszú, üszkös háborúkkal tarkított. Az ö életének majd minden fontos mozzanata a tejiparral függött össze. Veterán, mint any­agtan mások. Sztrájk, tüntetés keveredik a kellemes emlékekkel: a régi tejforgalmi vál­lalatnál dolgozott felesége, ott ismerkedtek meg egymással. — A tejiparban nyáron van a csúcsforga­lom. A tőkések a meleg hónapokban sok em­bert felvettek, de télen aztán kiadták útjukat, aki meg maradt, annak harmadára csökken­tették munkabérét. — Mit dolgozott? — Mindent. Biciklivel hordtam szét az üve­geket. Rakodtam. Az üzemben meg fölöztem, gőzöltem, egyszóval — mindent. 1930-ban behívta őt Hajdú igazgató egy sztrájk közben: — Magának fiam megadom a 200 pengőt, ha felveszik a munkát. Nem csapta be maga mögött az ajtót, hal­kan, a kilincset óvatosan felemelve csukódott a zár. Erre büszke. Elbocsátották őket mindenhonnan: tudniil­lik hárman vándoroltak. Az öccse, a felesége, meg ö. — Jó munkaerő voltam, de féltek tőlem. Lázítottam a többieket. A tejiparban nem volt annyira nagy az ösz- szetartás, mint a bányászoknál, vagy a vasa­soknál. Az emberek ösztöneikre hallgattak. Nagy Mihály Pestlőrincen született. Ott élt tízéves koráig. Aztán Nyáregyházára köl­tözött szüleivel. Üldözték a bátyját és az ap­ját. Vöröskatonák voltak. Nyáregyházán nyo­morúságosán éltek, pásztor, meg ha kellett kondás volt Nagy Mihály. — Éjjel sokszor legeltettem a teheneket. Egyszer az egyik borjú belépett egy mély gö­dörbe, én nem láttam, noszogattam, lökdös- tem. Eltört a lába. Nekem a karom. Meg­vert a gazdaasszony. Azt mondta akaratból történt, mert hogy én ki akartam törni a lá­bát a borjúnak. Pedig én szerettem a tehene­ket, főleg a kisborjút. Talán azért is lettem tejes. — Tanult? — Hét elemit. Nem szerettem tanulni, A tanító nádpálcával náspángolt. Nem szerettem a náspángolást sem. A felszabadulás után ta­nultam. Erzsébetvároson lett igazgató. A közepes üzem két év alatt ötször nyerte el az élüzem címet. Tíz éve Vácott dolgozik. Reggel hat órától este kilencig járja le-fel a lépcsőket, az üzem és szobája között. „Ismerni kell az embere­ket" — mondja, s a jegygyűrű megcsillan a kezén. Most, december 31-én nyugdíjba megy. Kell a pihenés 41 év után. Lakása Budapesten fákra, s az utcára nyílik. Hétközben pedig itt alszik Vácott egy tábori ágyon. Reggeltől estig nézi a munkát. Az üzem 50 ezer liter tejet hoz forgalomba naponta. A Dunaka­nyart, Szobot látja el tejjel, s még vagy hat járást. 70 ember két műszakban dolgozik, ű egyben. A hatalmas alumínium tejeskannák sorba állnak az udvaron. Desztillálják, átgőzölik őket. A termekben gőz csap meg, pára nehe­zíti a levegőt. — Nem fáradt? — kérdezem. — Jól bírom. Jövőre nyugdíjas lesz, a budapesti lakás az utcára nyílik, két fia, s a felesége elszórakoz­tatja, többé semmire sem lesz gondja. Elmosolyodik. \ — Dehogynem. Itt maradok, ötszázért. — tamás — j * A Píeifer Ignác-eralékéremmel tüntetek ki hősi hakált halt dr. Hada Lászlót Szombaton tartotta idei kül- i döttközgyűlését a Technika Házában a Magyar Kémiku­sok Egyesülete. Ezen a kül­döttközgyűlésen választották meg az egyesület új elnöksé­gét. Az egyesület elnöke ismét dr. Schay Géza akadémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tu­dományos Akadémia Kémiai Kutató Intézetének igazgatója, főtitkára pedig Preisich Mik­lós, a Magyar Vegyipari Egye­sülés elnökhelyettese lett. Ezt az alkalmat használták fel az egyesületi díjak kiosztá­sára is. Ebben az évben a Than Károly-emlékérmetNagy Károly Vegyésznek, a Diósgyőr ri Gépgyár* osztályvezetőjének, a Wartha Vince-emlékérmet pedig Bencze Péter vegyész-! mérnöknek, a Magyar Ásvány-! olaj- és Földgázkísérleti In- tézét osztályvezető-helyettesé-! nek ítélték. Most került sor első ízben az újonnan alapított Pfeifer ífirnác-emlékérem ado­mányozására. Ezt a kitüntetést a vegyiparban kifejtett példa-! mutató és eredményekben gazt dag műszaki-gazdasági m.un-! kájáért a százhalombattai tűz-; eset alkalmából hősi halált halt dr. Hága Lászlónak, a Du-* nai Kőolajipari Vállalat néhai főtechnológusának adomát nyozták.

Next

/
Thumbnails
Contents