Pest Megyei Hírlap, 1968. december (12. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-20 / 298. szám

1968. DECEMBER 20., FENTEK »*441 HEGY Ei A DNFF SZÜLETÉSNAPJÁN Távirat és Fordulópont volt 1960. de­cember 20-a a vietnami sza­badságharc történetében. Ezen a napon alakult meg a Dél- Vietnami Nemzeti Felszabadí- tási Front és meghirdette a szervezett, felszabadító hábo­rút Ngo Dinh Diem Amerika- barát diktatórikus rendszere ellen. Az évforduló tiszteletére tegnap délután Vácott a DCM kultúrtermében ünnepi ülést rendeztek. A zsúfolásig telt teremben ifjúgárdisták bevo­nulása jelezte az ünnepség kezdetét. A DlVSZ-induló elhangzása után Fodor László, a KISZ Pest megyei Bizottsá­gának első titkára üdvözölte a megjelenteket. Szabó János, a KISZ Köz­ponti Bizottság titkára mon­dott ünnepi beszédet, amely­ben emlékeztetett a 8 év har­caira és szólt a párizsi tárgya­lások jelentőségéről. Beszédé­nek végén a Vietnami nép képviselőjének jelképesen egymillió forint értékű gyógy­szert és textíliát adott. át. Le Huu Van, a DNFF budapesti állandó képviseletének ideig­lenes ügyvivője köszönte meg a magyar nép segítpkészségét és beszélt a harcok nehézsé­geiről. Ezt követően Michel Joet, a DÍVSZ főtitkára szólalt fel. A nagygyűlés résztvevői táviratot küldtek Franciaor­szágba a VDK és a DNFF küldötteinek, melyben együtt­érzésüket fejezték ki a viet­nami néppel! és sok sikert kí­vántak a tárgyalásokhoz. Befejezésül a hazánkban tartózkodó vietnami diákok kultúrcsoportja mutatta be műsorát. M. S. Tovább csökkentik a munkaidőt A MEDOSZ Pest megyei bizottságának ülése Jövő évi munkatervét vi­tatta meg a MEDOSZ Pest me­gyei bizottsága csütörtökön, idei utolsó ülésén. A munka­terv kiemelten foglalkozik a munkaidő csökkentésével, a dolgozók élet- és munkakörül­ményeinek javításával. A tervek szerint jövő év végére a mezőgaz­dasági szakszervezethez tartozók 40—50 százaléka dolgozik csökkentett mun­kaidőben. A munkaverseny szervezé­sében arra törekszenek, hogy a vállalások összhangban le­gyenek a gazdaságok adottsá­gaival. Az újítómozgalom fel­lendítése érdekében javasla­tot tesznek a gazdasági veze­tőknek bemutatók, kiállítások, tapasztalatcserék rendezésére. Tanfolyamokat szerveznek a vegyszerrel dolgozók részé­re. Ellenőrzik a szociális és kulturális alapok felhasználá­sát és megvizsgálják, hogy az új létesítmények és rekonst­rukciók megfelelnek-e az üzemegészségügyi követel­ményeknek. A megyebizottság munka­tervéből nem hiányzik a nagycsaládosokkal való törő­dés sem. Programba vették, hogy jövőre kétharmad rész­ben fizikai dolgozókat külde­nek üdülni, felmérik a szakmunkásképzés helyzetét; s az oktatási feladatok teljesí­tése mellett fellendítik a klubéletet és az olvasómozgal­mat. A, megyebizpttsiíg, tggjai a költségvetéssel' együtt' egy­hangúlag elfogadták az 1969. évi munkatervet. Forgalom az átlag felett Pest megye fogyasztási szö­vetkezeteinek kiskereskedelmi forgalma november 30-ig meghaladta a 2 milliárd száz­millió forintot. Az emelkedés 8,7 százalékos a múlt év ha­sonló időszakához képest, de magasabb a szövetkezeti ke­reskedelem országos átlagánál. A szövetkezeti vendéglátóipar forgalma is meghaladja az or­szágos átlagot. A nagyfarcsai csata A szifonrakéta — Lépegető autó — Kedvenc a lánctalpas — Lali, a vontatót tedd ki a szélre, hozd a hidat, a tank azon fog keresztülhaladni. A légelhárítót tedd középre, fe­dezze az egész előrenyomulási. — Apa, a végére teszem a ponyvás szállítót és mögéje a lánctalpas szállítót. Miután adott a harci helyzet, Nagy Lajos százados hasra fekszik a parkettra a kisfia mellé. Maga elé húzza a ve­zérlőasztalt, felesége viszi a dugót a konnektorhoz. A lyuk­szalagos automata működni kezd és megkezdődik a sző­nyegen a csata. A látvány mozgalmasságát csupán a tv képernyője ad­hatná vissza. (Reméljük, egy­szer visszaadja.) Nyolc-tíz kis működő makett forog, csattog, berreg a porondon. A fény­szórók előrevetik csóváikat, a jelzőlámpák villannak, a stop­lámpák rubinjai hol kialsza­nak, hol felfénylenek. Csiko­rog a lánctalp, ahogy a tank nehéz testét a hídon átemeli, fenyegetően emelkedik a pán-, céltörő ágyú torka az óriási filodendron között megbúvó ellenség felé. Aztán átható fé­mes hang: a rakéta sivítva száll a csillár felé — de egy ügyes kéz elkapja. A három égő továbbra is fénnyel áraszt­hatja el a miniatűr harcteret. Valamennyien jól kijátszot­tak magunkat, kipróbáltuk hadvezéri képességeinket, csak aztán ültünk le beszélgetni. Lali boldogan vette át a te­repet, ősi módon ide-oda tolo­gatva a maketteket, folytatja az elfoglalt város bekerítését. — Persze, mindig a kezdet érdekes. A nevelőapám gépész volt egy nagy gyárban. Sokszor bevitt magával és én halálosan fél­tem. Nem mutattam, de resz­kettem. Nyolcéves voltam. És egyre az motoszkált bennem, hogy bántani fognak és ho­gyan védekezhetnék a gépek­től? — Szóval így kezdődött, ön­védelemből, és hobby lett be­lőle. — Méghozzá költséges hob­by — mondja a felesége. — Nálunk nem zokni a kará­csonyi ajándék, hanem vala­milyen alkatrész. Néha hóna­pokig szaladgál a férjem, amíg megtalálja, ami éppen hiányzik. Egyszer tűvé tettem a házat a bádog tejeskannám után. Nincs és nincs sehol. Akkor nevet a két férfi, hogy gasztalódtunk, hogy mi is fizetünk a vacsoránkkal. Az idő mintha tréfát akart volna űzni velünk, a levegő­ben finom, tavaszi illatok szálltak, pihenőben mind többet koslattunk a német leányszázad barakkja körül. Már nem voltunk érdekesek, levegőnek néztek bennünket, hiszen megérkeztek a német férfiak ... 16—17 éves fiúk SS-jelzéssel a karjukon. Hit­ler az utolsó bevetésre ké­szült ... Gyakran találkoz­tunk a laktanya udvarán 20—21 éves őrnagyokkal, al­ezredesekkel. Aznap teljesen váratlanul tíz órakor visszamentünk a fenyvesből a laktanyába. Pa­rancs szerint szerelésünket azonnal rendbe kellett hoz­nunk és ellenőrizték bakan­csainkat, elég fényesre su- vickoltuk-e. Minden rendben volt, Gyimesi törzsőrmester elcrdította ma£át: — Sorakozó az udvaron! Az is rejtély, talán a jóis­ten sem tudná megmondani, honnét tud meg a katona mindent. „Kivégzésre megyünk!” — egy perc alatt az egész szá­zad tudta, ismerte a hírt. Az udvar közepén egy né­met század, nem is német, osztrák, és a magyar század négyszögben állt. Később megtudtuk, hogy mindkét századot tudatosan vezényel­ték ide, az osztrákoknál is rossz volt a hangulat és a német parancsnokság azt akarta, hogy elrettenjünk, fél­jünk. Az általunk alkotott négy­szög, tulajdonképpen egy szögletes U-betű volt, mert a négyszög negyedik oldala hiányzott. Oda, a homokba két ember magasságú faosz­lopot helyeztek a barnaruhás hóhérok. Közülük kettőnek a kezében kötél volt és az osz­lopoktól három méterre ha­talmas malterosládák, tikár egy ember is elfért bennük. Borzadva néztük az oszlopot, a ládákat, a Todt-sintéreket, szenvtelen, fakó arcuicat. 1945. február vége volt. A birodalom utolsó óráit élte, Hitler parancsa: a keleti frontot tartani kell, az utol­só emberig! Visszavonulásnál minden hidat fel kell rob­bantani ! És hozták a német pa­rancsnokság épületéből az őrnagyot és az őrmestert, akik nem robbantották fel egy héttel ezelőtt szülőváro­sukban a hidat. Lehet, hogy más országokban, esetleg más német városokban, talán száz hidat is robbantottak már, de ezt az egyet nem akar­ták, ezt az egyet megőrizték, mert ott lakott az anyjuk, a nagyanyjuk, a feleségük, a menyasszonyuk és azok nem engedték. Azok tekintete nem engedte meggyújtani a dinamit kanócát. Az őrnagy harminc év kö­rüli magas, sötétszőke hajú, tipikus germán férfi volt, az őrmester valamivel alacso­nyabb, majdnem gyerek. Nem jól írtam, nem hoz­ták őket, nagyon sápadtan, de férfiasán, saját lábukon jöttek. Lábukon a kis rövid szárú német csizma, csuka­szürke posztónadrág, frontvi­selet mindkettőn. Felsőtes­tük mezítelen, a zubbony csak panyókára vetve a vállukon és a zubbonyról már leszag­gatták a rangjelzéseket. Ke­züket hátulról összekötözték, hátuk mögött négy Todt- katona jött, vállukon gép­pisztoly. Hosszú lehetett az út a parancsnokság épületé­től a kivégzési négyszögig. Egyszer sem inogtak meg. Álljt vezényeltek nekik, és mindkettőt háttal az oszlo­pokhoz állították. A zubbonyt levették róluk, kezükön a zsineget kioldották. Testüket ruhaszárító kötéllel az oszlo­pokhoz kötötték, lent a csiz­mánál kezdték és egész föl a nyakukig körülcsavarták őket. Még tartották magukat, de szemük már eszelősen a sem­mibe révedt. Felállt a ki­végző raj: — Tűz! A két katona rongybábú- ként összecsuklott, testüket úgy, ahogy tartotta a kötél. Homlokukról, testükről csú­nya fekete, roncsolt lyukak­ból folyt a vér. A köteleket azonnal leoldották, a két hullát a malterosládába rak­ták és valahová hátracipel­ték a „bajtársai”. Még láttuk: tarkójukból, hátukból öklömnyi darabo­kat szaggatott ki a távozó golyó. A sötétbarna döngölt homok pillanatok alatt be­itta a vért, de az oszlopok körül a homokban mindenütt húscafatok jelezték e gyilkos­ságot. Schmidt Jóska kar- paszományos honvéd hányni kezdett. Néztem Gyimesi törzsőrmester arcát, ő is ha­lottsápadt volt. (suha) (Folytatjuk) , nézzem meg az új nagyítót, miből eszkábálták? Szidásnak szánt szavak, de az örömteli dicséret felhang­jait nem lehet kiszűrni belő­lük. — Később a nevelőapámnak motorszerelő műhelye lett. Hevert ott állandóan minden­féle vicik-vacak. Azokból szerkesztettem össze egy 750- es BMW motorkerékpárt. ! Amikor a tanáromnak meg­mutattam, elkergetett, hogy ne akarjam őt átverni. A szépen berendezett más­fél szobás lakás Nagytarcsán nélkülözi a kamrát. Az lett a műhely. Befőtt helyett satu­pad, reszelőkészlet, és általam nem ismert rengeteg szerken­tyű borítja a polcot, függ a falon. Egy kis asztal, hokedli, és egy láda, ahol ezek a ra­gyogó kis makettek megszü­lettek. Eddig tizenötöt készí­tett Nagy Lajos, most éppen egy lépegető autóval próbál­kozik. Hihetetlenül ötletes. Például a rakátét egy auto- szifon repíti ki. Cseppnyi mo­toros fúró megfúrja a patront és, a kiáradó szénsav hozza működésbe a kilövőt. Ha már annyi patront elhasznál, vet­tek hozzá egy szifont is. A kollégák is segítenek, ki ezt, ki azt hoz ajándékba. A gyerek kis gyári autót hoz elém. — Néni kérem, ez a leg­újabb, amit kaptam. Az apu­kám mindig mondja, hogy játsszál már vele, Lali, mikor fogod elrontani? — Hogyne — nevet a fiatal százados. — Ügy kellene már a gumitalpa, mert azt én itt­hon nem tudom előállítani. Pedig mennyi fogas kérdést oldott már meg! A tank lánc­talpa zsanérokból, a híd ro- lettából készült és így to­vább ... Tizenöt, lyukkártyás auto­matával és kézi vezérléssel is működő, tökéletes kis katonai járművet szerkesztett eddig. Sorba állítva, napközben a szekrény tetején várják a gaz­dát, a nagy játékok esti idejét. Ha már elegendő lesz belőlük, a Hadtörténeti Múzeumban kiállításon fogja bemutatni a közönségnek. Tudását elisme­rik. Nemrég megbízást kapott a honvédségtől: egy attasé ré­szére emlékbe készítettek egy kis járművet. — A sok közül melyik a kedvenc? — kérdem. Apa és fia egyszerre mutat­nak a lánctalpas vontatóra. — Ezt volt a legnehezebb elkészíteni, s ez tudja a leg­több műveletet — talán azért. Aztán újra játszunk. Kon­nektor, automata, felberregnek a motorok, csikorog a hernyó­talp, pirosán felizzanak a jel­zőfények és megindul a „Nagy Ármádia’”. — komáromi — Megyei tanácsvezetők a Könnyűipari Minisztériumban Csütörtökön a Könnyűipari Minisztériumban Földi László­nak, a könnyűipari miniszter első helyettesének megnyitója után dr. Móré András főosz­tályvezető tájékoztatta a me-> gyei tanácsok végrehajtó bi-r zottságának elnökeit, elnökhe­lyetteseit és az ipari osztályok vezetőit a könnyűipar ágazati feladatairól, az új gazdasági mechanizmus első évének ta-i pasztalatairól. TEENAGER Megkezdték 1969 első rádió­újdonsága — a Teenager — mintasorozatának gyártását a székesfehérvári Videoton Rádió és Televízió Gyárban. Rövid- és középhullámon mű­ködik. Súlya 70 deka. Hosz- szúkás, könyv alakú színes műanyagdobozban kerül for­galomba. A sorozatgyártást ja­nuárban kezdik meg, s mind­járt az év első negyedében 8000-et szállítanak belőle a kereskedelemnek. KŐMŰVES. ÁCS. SZAK­MUNKASOKAT ÉS SEGÉD­MUNKÁSOKAT ÁLLANDÓ FOGLALKOZTATASRA KERES a Lakásépítő Ktsz Budapest V., Aulich u. 8. Munkásszállást, üzemi étkezést, szabad szombatot, hazautazási költségtérítést, munkaruhát biztosítunk. Kiemelt fizetés! Társasházépítési pótlék! Szorgalmas, megbízható dolgozók jelentkezését várjuk! KI, MIT TANULHAT? Pályaválasztás előtt 15 ezer nyolcadikos Az 1968—69-es iskolaévben előreláthatólag 14 900 tanuló fejezi be eredményesen álta­lános iskolai tanulmányait. Köztük a lányok száma az 50 százalékot alig valamivel ha­ladja meg. Fiúnak és lánynak a téli szünidőt követő he­tekben kell pályát választa­niuk, azaz eldönteniük, hogy mit és hol tanulnak tovább. Középiskolák Középiskolai felvételnél azonban döntő tényező az ál­talános iskolai tanulmányi eredmény. Gimnáziumba csak a jó tanulók iratkozhatnak. A megye huszonhét gimná­ziumában az 1969—70-es tan­évre mintegy 2000 első osztá­lyos, a fővárosi gimnáziu­mokba pedig előreláthatólag 700 Pest megyei növendék számára van hely. A megye tíz szakközépiskolájában kö­rülbelül további hatszáz, a főváros szakközépiskoláiban mintegy 2000 megyebeli nö­vendéket vesznek fel. A ceglédi közgazdasági szakiskolába 80, a váciba 70 első osztályos kerülhet. A fóti Gyermekváros húsz gyermek- felügyelői és ugyanannyi autószerelő-pályára készülőt vesz fel bennlakóin kívül. Az aszódi ipari szakiskolába 35, a váciba 160 gépgyártás-tech­nológiát elsajátítani akaró fia­tal juthat, Nagykőrösön pedig 70 első osztályos kezdheti meg konzervipari tanulmá­nyait. Mezőgazdasági szakközép- iskoláinkban, Cegléden és Vácott 70—70 állattenyésztői és növénytermelési, Nagyká- tán ugyancsak 70 állatte­nyésztési és kertészeti, Túrán pedig 35 kertészeti pályára készülő fiatal számára van hely. Mindent összevéve tehát 5400 általános iskolát végző folytathatja középiskolában tanulmányait. Szakmunkásképzés Ugyanakkor ipari szakmun­kásképzésben a megye terü­letén 4708, a fővárosban pe­dig 3500 megyebeli fiatal ré­szesülhet. Ha ehhez hozzá­vesszük, hogy jövő évben a megyei állami és szövetkezeti kereskedelem 306, köztük 195 lány, a vendéglátóipar pedig 69 fiú és 74 lány, továbbá a mezőgazdaság 330, mintegy fele részében lány szakmun­kástanulót szerződtet, akkor kiderül, hogy a jövőre végző nyolcadikosok közül kilenc­ezernél többen kezdhetik meg jövő ősszel valamilyen szak­ma elsajátítását. Tehát, aki csak akar, tovább tanulhat. Az eddigi tapasztalatok vi­szont azt mutatják, hogy évente az általános iskolát végzettek mintegy 16 száza­léka 4—6 órás munkát vállal, 6—7 százalékuk, csaknem | mind lányok, otthon marad ' és a háztartásban segít. A középiskolás helyekkel együtt a továbbtanulási alkalom te­hát több az általános iskolá­ból kikerültek számánál Szükség van a szakmunkás- képzésben helyre az érettsé­gizőknek is, akik esztendőről esztendőre többen választanak ipari pályát. Ugyanakkor több vállalat tart fenn tanulási lehetőséget a középiskolákból kikerülteknek is. A váci szak­munkásképző intézetben pél­dául három elektroműszerész és három villanyszerelő, a ceglédiben két autó- és két yiliajiyszerglp, . tigy fiú és egy lány pedig mradástechnikai szerelő, a gödöllőiben har­minc lakatos, a szigethalmi­ban 34 repülőgépszerelő ta­nulót várnak érettségivel. A Pest megyei tanács építőipari vállalata 103 új tanulója kö­zül 24 felvételét köti érettsé­gihez. A kereskedelem 301 új tanulója közül huszonnégytől követel középiskolai végzett­séget. A vendéglátóipar egy- egy érettségizett fiút vár sza­kács-, illetve cukrásztanuló­nak, hármat, továbbá két lányt pedig felszolgálónak kí­ván kiképezni. A sok gyerek által annyira áhított cukrászszakma azon­ban érettségi nélkül is kita­nulható a vendéglátóiparban, sőt három magánkisiparosnáí Divatos szakmák Lesz alkalom más divatos szakmák tanulására is. Négy fiú és tizenkét lány férfi-, női fodrászatot tanulhat a megyei ktsz-ekben. Kisiparo­sok is szerződtetnek öt lányt, öt fiút férfi- és harminc lányt nőifodrász-tanulónak. Sőt, jö­vőre öt érettségizett kislány előtt megnyílik a kozmetika­ipar kapuja is. Hárman ma­szek iparosnál, ketten ktsz- ben tanulhatják meg. Ritka, sőt kiveszőben levő­nek tartott iparok is várnak tanulókat. Mezőgazdasági ko­vácsmesterséget például hat fiú tanulhat. Ugyanannyian bognárok lehetnek, míg két fiú pedig kádár. Egy fiú meg egy lány három év alatt el­sajátíthatja a kötélverést. A legtöbb tanulót ezúttal is az építőipar várja, valamint azt öntő-, a járműszerkezeti, meg a járműlakatos-, továbbá a különböző fémforgácsoló szakmák. Hogy mi, hol sajátítható el, arról a Pest megyei pályavá­lasztási tanács közeli napok­ban megjelenő tájékoztatója ad részletes felvilágosítást. A járási, városi pályaválasztási bizottságok pedig január ele­jén a nvolcadikosok és az érettségizők osztályfőnökeivel tártának megbeszélést. Tájé­koztatják őket elsősorban a helybeli vagy a környékbeli továbbtanulási lehetőségekről.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents