Pest Megyei Hírlap, 1968. december (12. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-20 / 298. szám
41 ~'&CMap 1968. DECEMBER 20., PÉNTEK ALGYŐ Mák l?ßa Olajkitörés történt csütörtökön az algyői szénhidrogénmedencében, az épülő ipartelep szomszédságában. Az egyik kút vizsgálása közben a feltört olaj szikrától lángra lobbant s hatalmas fáklyaként lobog. Az olajbányászok, a szakemberek, a nagy apparátussal kivonult szegedi tűzoltósággal együttműködve először a lángok elfojtását, majd a kitörés megszüntetését kísérlik meg. Varjú- és szarkafelhők Tolna megyében rendkívül elszaporodtak a szürke és feketevarjak, a szarkák és szajkók. Az utóbbi napokban valóságos varjú- és szarkafelhőket figyeltek meg a megye több vidékén, főleg Szekszárd környékén, a Sárközben, valamint az ártéri erdők mentén. A ragadozó madarak „inváziója” a vadásztársaságokat most arra készteti, hogy fokozott gondot fordítsanak az apróvadvédelemre. A vadásztársaságok kérik, hogy az ornitológusok döntsenek a régi vitás kérdésben: vajon a fekete- varjak haszna arányban áll-e rendszeres kártételeikkel? Itt a la, (Jól tudom, hogy ennek a címnek, bármilyen jól is hangzik, értelme alig van, de éppen ezért illik az íráshoz, amelyben egy még érthetetlenebb jelenségről lesz szó.) Kezdetben vala tehát a tranzisztoros japán zsebrádió, benne a működtetéséhez szükséges áramforrással, a kilenc- voltos eredeti elemmel. Akármilyen eredeti is volt ez a parányi elem — nevezhetjük divatos szóval minielemnek is — a szusz éppen úgy kifogyott belőle, mint a maratoni futóból a lélek a negyvenedik kilométer körül. Újat kellett tehát szerezni, amihez annak idején még csak szerencséhez sem volt szükség. — Milyent parancsol a kedves vevő — udvariaskodott az útba eső legelső szakboltban a mosolygó segéd —, magyart, lengyelt avagy talán japánit, amely azonban drágább valamivel? Az ember kiválasztotta a kollekcióból azt, amelyik legjobban megfelelt gusztusának. Az előzékeny eladó még a maga szakmai gyakorlatát is rendelkezésre bocsátotta, hogy a vadonatúj minielem minél szakszerűbben foglalja el a kiérdemesült réginek a helyét. Néhány röpke hét múlva, amikor az új elem is kimerült, ugyanaz a segéd már sajnálkozva közölte, hogy a zsebrádióba való elem — a magyar, a lengyel és a japán egyaránt — hiánycikké rangosodon. — A legbölcsebben akkor cselekszik a kedves vevő — tanácsolta mélységes jóindulattal —, ha vásárol egy tölthető Medicor elemet potom százharminc forintért, hozzá természetesen egy Medicor teleptöltőt is száznegyvenért. Igaz, hogy e kettő együtt kétszázhetven, de megéri, mert a zsebrádió-tulajdonosokat egyszer és mindenkorra megszabadítja az elembeszerzés gondjaitól. A kis akkumulátor a töltő segítségével a hálózati áramból bármikor újra feltölthető. A vevő így is cselekedett, de öröme nem tartott sokáig, csupán a tölthető minielem jótállási idejének lejártáig, amikor is a legközelebbi újratöltés közben kitört az elemen a nagyzási hóbort, oldala kidomborodott, majd éles dörrenéssel szétrobbant. A kedves vevő kedveszeget- ten állított be a szakboltba, és elpanaszolta bánatát a rokonszenves eladónak, aki magasra rántva vállát, tenyerét pedig a mennyezet felé fordítva Holnap nyílik a tárlat A Műcsarnokban holnap nyílik meg a „fiatal képzőművészek stúdiójának” jubileumi kiállítása. A kiállítást a KMP és a KIMSZ megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére rendezik. A képen: Gerzson Pál „Alom” című festménye TOBOZVERŐK Csak nálunk Községek - nevezetességek Ajz első magyar vasút megállója A sziget kapitánya Kellemetlen jellegzetesség A Kiskunsági Erdőgazdaság | homoki fenyveseiben — első- | hol a rúd? jelezte, hogy ő nem oka semminek. — Parancsol talán százharmincért egy új tölthető elemet? — kerdezte kissé bizonytalanul. — Hogy az is fölrobbanjon? A segéd óvatosan körülkémlelt, majd közelebb hajolva a mérges vevő füléhez, imigyen suttogott: — Tessék két közönséges és lapos zseblámpaelemet venni, azt sorbakapcsolni, pólusait összekötni a zsebrádió sarkaival. A kettő együtt éppen ki- lencvoltos áramot ad, az ára kevesebb, mint egy minielemé, viszont legalább fél esztendeig eltart. A baráti tanács megfogadtatott és pompásnak bizonyult. Igaz, hogy a két közönséges lapos elem legalább kétszeresére duzzasztotta a kis rádió térfogatát, és hiába bitorolta a készülék továbbra is a zsebrádió nevet, nem akadt olyan zsebre, amelybe belefért volna, de gavallérosan táplálta energiával a boszorkányos masinát nem is fél, hanem közel háromnegyed éven át. Még akkor is lappangott benne némi ambíció, amikor átadta helyét a fölváltására vásárolt friss laposelem-párnak. Ez a második laposgarnitúra most merült ki, ezekben a karácsonyfa-illatú napokban. — Lapos elem nincs — közölte kissé nyersen a szakbolt eladója, de aztán némileg barátságosabb . hangon új tanáccsal szolgált: — Tessék talán ugyancsak zseblámpába való három darab háromvoltos rúdelemet venni, sorba kapcsolni, és úgy bekötni. Az is megteszi. Néhány pillanatnyi tétovázás után a kedveszegett vevő úgy döntött, hogy előbb körülnéz a városban, hátha talál másutt lapos elemet. Végigjárt legalább huszonegy szakboltot, de mindegyikben ridegen röppent feléje a válasz: — Lapos elem nincs! így aztán csak beletörődött a rúdelemes megoldásba, és visszaszégyenkezve az első számú boltba, hangjában némi megalázottsággal halkan re- begte: — Akkor hát mégiscsak kérnék három, rúdelemet. — Most már rúdelem sincs, közben elfogyott — hirdette meg az elkomorult eladó a komor valóságot, amelyet olySn nehéz összeegyeztetni iparunk és kereskedelmünk új mechanizmusának kristálytiszta elveivel. sorban Kelebia, Bugac és Kerekegyháza környékén — megkezdődött az erdei és a fekete fenyő termésének begyűjtése. Idén bőséges volt a toboztermés, s néhány nap alatt három vagonnyit vertek le és szedtek össze az erdei munkások. A Kelebiai Erdőgazdaságban megkezdték a fenyőtoboz szárítását, a bugaci erdészetben pedig rövidesen begyújtják a magpergető helyiség kemencéit. A fenyőmagvak nagy részét a csemetekertek használják fel: évente 40—50 millió kis tűlevelű fácskát nevelnek a homokvidék erdősítésére. A gyűjtők számolnak az export bővülő lehetőségeivel is. Tavaly Spanyolországba, Olaszországba és Franciaországba szállítottak nagyobb mennyiségű erdei- és feketefenyő- magot, az üres tobozokat pedig Ausztria vásárolta meg díszítési célokra. — Tudok egy jó ötletet! — mondja a kollégám. — Érdekel? — Ha tényleg jó ... — Mielőtt lelkesednél érte megmondom, hogy senki sem látta még azt, amire gondolok. Pedig ott sok érdekesség lehet — ott őrzik az elveszett, elfelejtett vágyakat, emlékeket, álmokat. — Szerinted tényleg van ilyen ? — Semmi sem veszhet el. Még az álmok sem ... — Esetleg átalakulnak... — Hogy mi lesz egy álomból, azt a fantáziádra bízom. Lehet, hogy beteszik egy fiókba, s ha keresed, megnézik a kartotékot és előadják. De az is lehet, hogy más rendszerben csinálják. Ezt senki sem tudhatja... Furcsa. Lehet, hogy az álmokat beteszik egy fiókba és várják az álomgazdát, várják, hátha megtalálja azt, ami nincs is ... Elképzelem, a Talált Vágyak Osztályán ősz szakállas bácsi rakosgat és egy bizonyos idő után az álmokat •tovább adja az Álom Bizományi Áruháznak, ahol szétosztják az újszülötteknek. ® — Ha szomorú vagy, mit csinálsz? — Tudósítóink jelentik — Oldalra fektetett tetem, felhúzott lábakkal. Jellegzetes ősi temetkezési forma, amely bizonyítja, hogy Dunakeszi őstelepülés és kedvező természeti adottságai már a kőkorszak- beli embert is idecsalogatták. A századforduló táján a település és a Duna között elterülő laposon, a Kopolya dűlőn, bronzkori urnatemetőre buk- , kantak a régészek. Úgy látszik j — írja Solymosi László —, a S halottégetés nem újkeletű, ha- | nem ősi szokás. I Forgalmas település lehettünk a rómaiak idejében is, amint azt a rendelkezésemre álló anyagból kiderítettem, mert itt haladt keresztül a Pannóniából Dáciába vezető fontos útvonal. Még egy római kori maradvánnyal is dicsekedhetünk, a Burgas rommal. őrtorony lehetett. Még a lakosság körében sem köztudott, hogy az első magyarországi vasút egyetlen megállója Dunakeszin volt 1846-ban. A magyar lótenyésztés jó hírnevéhez is hozzájárultunk, hiszen a híres Alagi Pusztán már 1890-ben telivér paripákat tenyésztettünk. 2800 holdon tréningeztek a lovasok, az első derbyt is itt futották 1921-ben, amelyet a híres Va- tinius nyert. Az alagi istállók nemes állatai ma is közkedveltek a világpiacon. Abonyról Gyuráki Ferenc gyűjtött érdekességeket: Kinizsi Pál, Mátyás király verhetetlen fekete seregének vezére, Abony első földesurának a ve- je volt. Másik hírességük Gyulai Gaál Miklós, az 1848-as szabadságharc egyik tábornoka. Itt élt és itt nyugszik „István öcsém” felesége, Petőfi Istvánná. „Hej, Nagyabonyban csak két torony látszik...”, éneklik az abonyi gyerekek, és Kodály Háry János című dal játéka is egy nagy abonyi csárdajelenettel kezdődik. Abony a Tanácsköztársaság harcainak egyik jelentős állomáshelye; az 53. számú vörös gyalogezred II. zászlóalját — Sétálok. — Meddig? — Sokáig. — Télen is? — Igen. — Ilyenkor felvidulsz? — Nem. — Akkor miért sétálsz? — Mert megtalálom a Talált Vágyak Osztályát. — Hülyeség. — Te mondtad, hogy van ilyen. — De azt nem láthatta senki... — Pedig láttam. — Te komolyan gondoltad, amit a múltkor mondtam? — Tényleg van olyan. — És az álmok fiókokban vannak? © Este van. Ilyenkor kevesen vannak az utcán. A szerelmespárok is behúzódnak melegebb helyre. Munkába menők és munkából jövők. Egy autóbsz végigfröcsköl sárral. — Fiatalember, nem vesztett el valamit? — szólít meg egy férfi. Végigkutatom a zsebeimet, cigaretta, öngyújtó, pénz és igazolvány: — Mindenem megvan — válaszolom. — Amire én gondolok, nem most veszítette el. — Mikor? — Két éve, négy éve, vagy Landler Jenő, a Vörös Hadsereg parancsnoka, innen irányította Szolnok visszafoglalásáért. Csak nálunk létezik logarlécüzem, hiszen az országoan ez az egyetlen. Péterffi István Monoron felkereste Palásti Imrét, az üzem vezetőjét, aki sokat mesélt az 1955-ös kezdet nehézségeiről. 1960—61-ben korszerűsítették a 22 embert foglalkoztató üzemet, felújították a gépparkot, és vákuumszárítót szereltek fel. A logarléckészítés 22 műveletét főleg asszonyok végzik. Nemcsak a hazai piacot látják el a tökéletesített termékkel, hanem exportlehetőségeket is keresnek. Ügy látszik, Monor a különleges ipari termékek hazája. A járási szolgáltató ktsz hőfokozó részlege is szokatlan, nem mindennapi termékeket gyárt. Sajátos csövek ezek, amelyekben a szokottnál tovább kénytelen cirkulálni a levegő, ezzel fokozza a cső a szobahőmérsékletét. Tököl község legidősebb lakója mesélte Bundies Péternek: Mária Terézia idejében Cse- pel-szigetet Méregyházy Imre birtokolta. A sziget kapitánya egyszer eltévedt a tököli erdőben. Hosszas bolyongás után egy dombról látta meg Budát, és így talált haza. Még ott a dombon megfogadta, ha hazaér, kápolnát emeltet a domb tetején. Meg is tette. Az'Anna kápolna, sajnos, ma már romokban hever, de az út, amin a kapitány hazatalált, ma is Méregyházy dűlő. Tököl ipari üzeme lesz az Állati Fehérje Gyár, amit a község határában építenek. Antal Erzsébet Tápiószecső- ről restelkedve ír arról, hogy a község jellegzetességei még mindig — a kólibacilussal fertőzött kutak. A jódban szegény régebben — nem tudom pontosan — Nézze meg ezt a könyvet! — Ez nem az enyém! — Azért olvasgasson bele... Kinyitom. Egy fénykép. Az első felvétel, ami rólam készült. Kéthetes koromban Tovább lapozgatom. „Ha nagy leszek, gépkocsit fogok vezetni. És nagyon sokat utazom...” — olvasom. — Mi ez? — Ezt maga mondta nyolcéves korában. Tovább nézegetem a könyvet. Fényképek, írások. — Ez mind-mind magáról szól. Itt mindent megtalál, amit eddig mondott. — Honnan szerezte? — A Talált Vágyak Osztályán dolgozom... © — Hogy nézett ki az az ember? — Semmi különös: egyszerű, különös ismertető jele nincs, százhetven centi magas, barna... — összehoznál vele? — Miért? — Volt egy lány, akit szerettem ... — És? — összevesztünk. — Mikor? — Hat éve. — Akkor inkább hozzá menj el. — Nem merek, hátha kidob — Hat év után? — Nem tudom ... Sunyó víz golyvás megbetegedéseket okoz. A tanács épített ugyan két mélyfúrású kutat, de ez édeskevés a hatezer lakosú községnek, főleg ha az egyik mindig rossz. De a levél kellemes információval zárul: Az ország egyetlen öregasszony- énekkara náluk van. Rádiófelvételeiket az egész ország ismeri. Csak nálunk, Tahitótfalun fordulhat elő, hogy az emberek nem tudnak a helyi nevezetességekről — írja Urban Sándor: Tizenöt évvel ezelőtt egy pesti delegáció jelent meg a tanácsházán, és Pollack Mihálynak — a Nemzeti Múzeum építőjének — sírját keresték. A sírról senki nem tudott. Elindultak a magukkal hozott rajz alapján a temetőbe, és megtalálták a frissen gondozott sírt. így derült ki, hogy a nagy építész egyetlen leszármazottja is a faluban él, többszörösen kitüntetett élmunkás. De nem Pollack az egyetlen művész, akit a táj szépsége vonzott ide. Évek óta sokan nyaralnak nálunk, Gyöngy Pál zeneszerző is minden évben meglátogatja a szülői házat. Országunk vezető politikusai is éltek a faluban; Tahin vészelte át a Szálasi-terrort Sza- kasits Árpád. Kelen Ferencnek, a kommunista párt egyik alapító tagjának, sajnos, még emléktáblája sincs. Tudósítóink rendszeresen beszámolnak lakóhelyük eseményeiről. Most kérésünkre olyan összeállítással jelentkeztek, mely történeti, természeti, ipari és egyéb sajátosságok gyűjteménye. Mzonnalra alkalmazunk 14 ÉVES KORTÓL NŐKET, FÉRFIAKAT: • szakmunkásokat, • betanított munkásokat, • segédmunkásokat, • takarítónőket, • rendészeti dolgozókat. • Segédmunkásokat betanított és szakmunkásokká átképezünk. 44 ÓRÁS MUNKAHÉT MINDEN MÁSODIK SZOMBAT SZABAD. Bölcsőde, napközi, kedvezményes étkezés, útiköltség-térítés, férfiaknak munkásszállás. Goldberger Textilnyomógyár Budapest III., Fényes A. u. 23. Közgazdasági osztály. FELVESZÜNK 15. évet betöltött, 8 általánost végzett leányokat fonó vagy szövő szakmunkástanulónak egyéves képzési Időre. A képzés 1969. február 1-én kezdődik. Vidéki tanulóknak lakást biztosítunk és havi 200 Ft lakbérhozzájárulást fizetünk. Érdeklődni és jelentkezni^ lehet a PNYV Kelenföldi Textilgyár Szakoktatásán, Budapest XI., Budafoki út 111. Telefon: 450-160. 191-es mellék. Különös ismertetője nincs © Magyar László
