Pest Megyei Hírlap, 1968. december (12. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-18 / 296. szám

2 ‘•h-tftrian 1968. DECEMBER 18., SZERDA Tovább tart a saígoni szabotázs 50 éves a KIMSZ A párizsi Vietnam-tárgya- lások jellege, sajnos, nem változik: Saigon szorgosan szabotál, Washington pedig úgy tesz, mintha ez nem tet­szene neki. Pham Van Lam, a .sálgoni de­legáció vezetője az AFP fran­cia hírügynökségnek kijelen­tette: továbbra sem hajlandó elismerni egyenragú tár­gyalófélnek a DNFF-et. így a saigoni rezsim embere az egész előkészítő-tanácskozás elvi alapjait vonja kétségbe és ezzel veszélyezteti a további megbeszélések sikerét. Clifford amerikai hadügy­miniszter ugyan legutóbbi beszédében kirohant a saigoni magatartás ellen, Washington tétlensége azon­A jobboldali szoldateszka által teljhatalommal felru­házott Costa e Silva brazil elnök diktatórikus rendsze­re szerdán első ízben hozott nyilvánosságra adatokat a le­tartóztatott személyek számá­ról. Fernando Galvao, a rezsim hivatalos szóvivője szerint a rendkívüli állapot kihirde­tése óta mintegy 200 embert vettek őrizetbe, közülük 43-at Rio de Janeiróban. A szóvivő azt állította, hogy nem tartóztattak le ál­lami kormányzókat, legfel­sőbb bírósági, vagy katonai törvényszáki tagokat, s nincs tudomása katonatisztek letar­tóztatásáról sem. Cáfolta azokat a jelentése­ket, amelyek szerint a politi­kai foglyokat az ország észak­keleti partjaihoz közel fekvő Fernando de Noronha szige­tére, iletőleg egy börtönhajóra hurcolták volna. Mint mondot­ta: a letartóztatott szemé­lyeket kaszárnyákban őr­zik. Bejelentette, hogy Jus- celino Kubitschek volt elnö­köt és Charlos Lacerda volt kormányzót szabadlábra he­lyezték, de mindjárt házi­őrizetbe is vették őket. A szóvivő nem volt hajlandó megjegyzéseket fűzni egy sajtótudósítónak ahhoz a kér­déséhez, vajon igazak-e a HÍRESZTELÉSEK szerint Johnson amerikai elnök de­cember 26-a és 30-a között lá­togatást kíván tenni az NSZK- ban. AJUB KHÁN pakisztáni el­nök nem vesz részt a brit nemzetközösség kormányfői­nek januári értekezletén. SIKERESEN kipróbálták Dél-Afrika első irányított ra­kétáját. FÖLD KÖRÜLI PÁLYÁRA bocsátották a Kozmosz 260. el­nevezésű szovjet mesterséges holdat, melynek a Földtől való legnagyobb távolsága 39 600, legkisebb távolsága 500 kilo­méter. PRÁGÁBA érkezett Bajba- kov, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnökhelyettese, az állami tervbizottság elnöke. Csehszlovák gazdasági veze­tőkkel folytat tárgyalásokat. Angliában pénteken kezdi nyolcéves börtönbüntetését Reuben Silver, aki felfedezte, „hogyan lehet pénzt csinálni’’. Amint erről a rendőrség s a bíróság előtt beszámolt, Sil­ver módszere az volt, hogy felvágott 11 darab 5 fon­tos bankjegyet, s a részeket úgy ragasztotta össze, hogy 12 darab lett be­lőlük. Ezután pénzcsomago­kat szedett össze, amelyek között voltak hibátlanok is, elvitte egy bankba, beváltotta a bankjegyeket egyfontosok- ra. Innen egy másik bankba ment, az egyfontosokat öt­fontosokra váltotta és kezdődött minden elölről. ban további tápot ad azoknak a véleményeknek, amelyek szerint Amerikának nagyon is jól jön a saigoni időhúzás és ez így is megy majd az új el­nök beiktatásáig —, ha nem tovább... Kissé ellentmondó SZIVES HÍR A clevelandi klinikán hétfőn este egy vasúti szerencsétlen­ség következtében meghalt 21 éves férfi szívét átültették a 22 éves Wylie H. Julliard mell­kasába. A Reuter szerint ez a világon a 97., a UPI szerint a 100. szívátültetési műtét. Egy biztos: a világon jelenleg ösz- szesen 40 új szíves él. ’ Silver elismerte bűnösségét ! és elmondotta, hogy így több mint 12 000 fontot „csinált”. MEGOLDÁS A rendőrségre bevisz az őr­szem egy idősebb férfit, aki alig áll a lábán. A rendőr tiszt­viselő megkérdezi tőle: — Hogy hívják? — Ne-ne-nem tudom. — S hol lakik, voltaképpen? — A-azt se-sem tudom. — Hát akkor mit csináljak magával? — O-o-olvassa fel a te-tele- fonkönyvet. Ha eljut a — hukk — a nevemig, ma-majd fel­emelem a ke-kezem! (Folytatás az 1. oldalról.) minden módon siettették a kommunista változások bekö­vetkezését. Az ifjúmunkás-mozgalmat az uralkodó osztály ugyanúgy üldözte, mint a kommunista pártot. A KMP vezetőinek le­tartóztatásakor az ifjúsági szö­vetség tagjai is börtönbe ke­rültek. A proletárforradalom győ­zelme, a Magyar Tanácsköz­társaság kikiáltása új lendüle­tet adott az ifjúsági mozga­lomnak is. A két munkáspárt egyesülése után az ifjúsági szövetségek is egyesültek, s felvették a Kommunista Ifjú­munkások Magyarországi Szö­vetsége nevet, amelynek köz­ponti lapja az Ifjú Proletár lett. A KIMSZ elévülhetetlen ér­deme, hogy hazánkban első­ként írta zászlajára a mun­kás- és parasztifjúság szövet­ségének megvalósítását. Hősies helytállás A proletárforradalommal való elkötelezettséget bizo­nyította, hogy a forradalmi kormányzótanács fegyverbe hívó szavára ezrével jelent­keztek fiatalok a Vörös Had­seregbe, a Vörös őrségbe. Az ifjúság hősies helytállására utal, hogy közülük számosán életüket áldozták a proletár­diktatúra védelmében. A Tanácsköztársaság leve­rése után a brutális elnyoma­tás, a féktelen terror neheze­dett népünkre. Az ellenforra­dalmárok a középkort felidé­ző kegyetlenséggel számoltak le politikai ellenfeleikkel, mindazokkal, akik kiálltak a Tanácsköztársaság mellett. So­kan estek el, áldozták életü­ket a kommunizmus eszméjé­ért, népünk szabadságáért, s köztük olyanok is, mint Kram- mer Sándor, a KIMSZ alapító tagja. A párt azonban nem adta fel a harcot, minden elnyo­mással és üldöztetéssel szem­ben, a legnehezebb körülmé­nyek között is tovább vívta harcát. Ebben a harcban to­vábbra is segítőjére talált az ifjúkommunistákban, akik a fehérterror kezdeti időszaká­ban kimagasló szerepet ját­szottak a Tanácsiköztársaság alatt vezető tisztséget betöl­tött foradalmároik megmenté­sében s az illegális forradalmi sejtek létrehozásában, Ök vet­ték fel először a kapcsolatot a bécsi központtal, ők terjesz­tették a KMP első röplapjait, ők adták az első vértanúkat a fasizmus elleni harcban. A kommunista fiatalok a legnagyobb titokban építették ki illegális hálózatukat, ugyanakkor céljaik eléréséhez, a legkisebb legális lehetőséget is felhasználták. A magyarországi forradalmi erők mindenekelőtt a KMP földalatti sejtjeinek létrehozá­sát tűzték ki célul, mert a prole­tariátus csapatának a lététől, szervezeti és politikai erejétől függött a munkásmozgalom to­vábbi fejlődése. A forradalmi erők szervezeti gyengesége miatt a párt és az ifjúsági szö­vetség újjáalakításának mun­kája a fehérterror időszaká­ban összefonódott. Komolyabb illegális munka akkor kezdődött meg, amikor 1925. április 14-én a KMP ideiglenes Központi Bizottsá­gának határozata alapján megalakult a Magyarországi Szocialista Munkáspárt. Az új pártszervezetek mellett egy­más után épültek ki az ifjú­munkáscsoportok. Megalakí­tották irányító szervüket, az MSZMP fiatalmunkás-alosztá- lyát, amelyet a KIMSZ Köz­ponti Bizottsága vezetett. Ki­dolgozták programjukat, s szinte szárnyakat adott mun­kájukhoz a KMP 1925-ben Bécsben megtartott kongresz- szusa, ahol a tanácskozás na­pirendjén az ifjúmunkáskér­dés is szerepelt. Megkezdődött a rendszeres oktatás, kirándulásokat, ma­tinékat rendeztek, megkezdték a szakszervezeti sejtek, üzemi csoportok, tanonciskolái háló­zatok kiépítését. Röplapok ez­reit terjesztették, leleplezve a népellenes rendszert. Szervez­kedtek a Természetbarátok Turista Egyesületében, az Al­koholellenes Munkásszövetség­ben, az Eszperantista Munkás­szövetségben. A fiatalmunkás-alosztály be­folyása ez idő tájt becslés szerint 7—8 ezer fiatalra ter­jedt ki, ami napjainkban tán kicsi számnak hat, de az akkori nehéz időkben mégis felmérhetetlen volt a jelen­tősége. Felismerte ezt a Bethlen-kormány is és drá­kói intézkedésekkel igyeke­zett leszámolni az MSZMP- vel. S ennek során újabb vér­tanút adott a kommunista if­júsági mozgalom, Löwy Sán­dort, a KIMSZ KB titkárát. Az 1929—30-as gazdasági válság nem kerülte el a tőkés Magyarországot sem. Munka- nélküliség, létbizonytalanság, a jövőtől való félelem lett úr­rá. Súlyos teher nehezedett az ifjúmunkásokra is. Egy korabeli kimutatás szerint az iparban a munkanélküliek 42 százaléka 25 év alatti fiatal munkás volt. Ez időre esik a KIMSZ II. kongresszusa, 1930-ban. A kongresszus a legégetőbb elvi­politikai és szervezeti kérdé­seket vitatta meg és fo­gyatékosságai ellenére is alap­jában helyes programot adott a további munkához: hitet tett a párt mellett. A fiatalok helytállása mu­tatkozott meg abban is, ami­kor 1930. szeptember 1-én kirobbant a magyar munkás­ság történelmének egyik leg­nagyobb politikai tüntetése. A KIMSZ nagy erővel vett részt a tüntetésben. Elvtársi levél A forradalmi ifjúsági moz­galom életében jelentős for­dulatot eredményezett a KMP Központi Bizottságának „elv­társi levele” és szervezeti utasítása, amely figyelembe véve a Komintern VII. kong­resszusa, valamint a Kom­munista Ifjúsági Intemacio- nálé VI. kongresszusa nép­frontpolitikájának, a munkás- osztály akci óegységén ek alap­elveit, azt . ajánlotta, hogy a KIMSZ alapszervezeteit az SZDP ifjúsági csoportjaiban, a szakszervezeti csoportok­ban, s a Levente Egyesületben kell újjászervezni. A KMP levelének megje­lenését követő hónapokban megtörtént a fordulat. A KIMSZ sejtjei, vezető testü­letéi feloszlottak. Az ifjú­kommunisták minden erejü­ket a legális ifjúmunkás- és munkásszervezetek építésére, megszilárdítására fordították. Az 1937-es év mérföldkő a magyar forradalmi ifjúsági mozgalom történetében. Fel­felé ívelő szakasz vette kez­detét. A sikerek a régi rossz szokások és módszerek elleni kíméletlen harc közepette születtek. A fáradhatatlan szervező és nevelőmunka a jobboldali szociáldemokraták, a mindenféle frakciósok ellen folytatott szívós harc eredmé­nyeként az ifjúsági mozgalom­ban megvalósult a KMP tö­rekvése, létrejött a munkás­egység. Az SZDP országos if­júsági bizottságában és a párt­ifjúsági csoportokban — a fő vonalat tekintve — a KMP politikája érvényesült. Mindez nemcsak a kommunista prog­ram népszerűségéről tanús­kodott, hanem egyben az ifjú­kommunista vezetők magas fokú politikai érettségéről is, akik képesek voltak megvaló­sítani a párt irányvonalát. A Kulich Gyula, majd Ságvári Endre vezette országos ifjúsá­gi bizottság arra törekedett, hogy a kor követelményeit, az ifjúság érdeklődését messze­menően figyelembe véve mo­dern, vonzó tömegsz°rvezete- ket teremtsen. Létrejöttek az ifjúsági munkacsoportok, amelyeknek tagjai együtt töl­tötték szabad idejüket egvütt tanultak, szórakoztak és har­coltak. Vasárnap a túrák napja volt, s e túrákra, találkozók­ra legtöbb esetben megyénk területén került sor. Nyáron az Ifik többnyire a gödi „Fecskefészekben” találkoztak, tavasszal és ősszel a budai, pi­lisi hegyek szolgáltak találko­zóhelyül. Forradalmi hagyo­mányokat őriz a Vöröskő Oszolytető. Surány és tovább sorolhatnánk megyénk más helyeit is. Számtalan halálmegvető bá­tor tett őrzi az ifjúkommunis­ták emlékét ez időből. Az em­lékezés során gondolnunk kell azokra az ifjúkommunistákra, akik haláunegvető bátorsággal küzdöttek idősebb baj társaik oldalán és jelentős számban áldozták életüket a spanyol nép szabadságáért. Megőriz­zük emlékét a spanyol földben nyugvó Humhál László, Sebes György, Tőke László, Zsinkó Vilmos KIMSZ-vezetöknek. „Követelésünk a béke" A párt nevelte forradalmi ifjúság segítője és támogatója volt a pártnaK abban az idő­szakban is, amikor a második világháború szenvedése nehe­zedett népünkre. 1939. szep­tember 1-én, amikor a hitleri hadigépezet rázúdult Lengyel- ország földjére, s ezzel meg­kezdődött a II. világháború, az országos ifjúsági bizottság nyilatkozatban foglalt állást: „A dolgozó és haladó magyar ifjúság álláspontját e sorsdön­tő napokban, mint mindig és mindenben, csak a dolgozó nép érdekei szabhatják meg. A dolgozók joga és kenyere, tehát az ország igazi érdeke a békét kívánja. A mi Követe­lésünk tehát csak a béke le­het!” Az ifjúkommunisták legfon­tosabb feladatuknak tartották a rablóháború leleplezését és segítséget adni ahhoz, hogy hazánk megszabaduljon a né­met fasizmus jármától. E nemzeti cél érdekében szám­talan megpróbáltatás közepet­te sok ellenállási akciót kez­deményeztek és hajtottak vég­re. Mindez persze véráldoza­tokat követelt. 1944. július 27-én, a csendőrnyomozókkal vívott tűzharcban lelte halá­lát a Hitler-ellenes harc fá­radhatatlan szervezője, kiváló vezetője, Ságvári Endre. A magyar szabadságért, népünk felszabadításáért folytatott küzdelemben áldozták életü­ket Bán Tibor, Braun Éva, Bugyács Imre, Kilián György, Kondor György, Kulich Gyű- la, Pataki István, Pesti Bar­nabás és számos társuk. A küzdelem nehéz volt, de vég­re elkövetkezett az, amiért ne­gyedszázada harcoltak, ontot­ták vérüket: a felszabadult Magyarország, s a fiatalok ez­után már egészen más körül­mények között teremtették meg szervezeteiket, írhatták tovább a kommunista ifjúsági mozgalom ragyogó történetét. A felszabadult helységekben sorra alakultak a kommunista ifjúsági szervezetek. Egységes szövetség Az MKP kezdeményezője és végrehajtásának következe­tes képviselője arra töreke­dett, hogy az ifjúság tömegeit megnyerje az ország demok­ratikus átalakításának. A párt tisztában volt azzal, hogy a magyar ifjúság többsége a fa­siszta rendszertől kommunis­taellenes nevelést kapott, ezért azt vallotta, hogy az egyik legfontosabb társadal­mi feladat az ifjúság átneve- lése. Ezért következetesen küzdött az ifjúság egységéért, javaslatára jött létre a Ma­gyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség, a MADISZ. Azonban a párt törekvései­nek ellenére az ifjúság egysé­gének biztosítása nem valósult meg, az adott időszakban a többi párt álláspontja miatt. A kommunista párt tovább fokozta a munkát az egység biztosításáért, a munkásifjú­ság vezető szeretjéért, az ak­cióegységen belül. 1947-ben az ifjúsági mozgalomból is mindjobban kiszorultak a jobboldali erők. 1948. márciu­sára kialakultak a rétegszer­vezetek és ezek egységes irá­nyítása a párt javaslata alap­ján létrejött a Magyar Ifjú­ság Népi Szövetsége. A párt azonban még ezt sem tartotta megnyugtatónak és 1950. feb­ruári központi bizottsági ha­tározatában véget vetett a ré­tegszervezetek tevékenységé­nek és a KIMSZ hagyomá­nyainak folytatójaként meg­teremtődött az egységes ifjú­sági szövetség: a DISZ. A DISZ megalakulása for- lulópontot jelentett a felsza­badulás utáni ifjúsági mozga­lom történetében. Helyreállt a magyar ifjúsági mozgalom szervezeti és politikai egysé­ge. A DISZ 6 esztendős tevé­kenysége jelentős eredménye­ket hozott az ifjúsági munká­ban. A legjelentősebb sikere­ket a gazdasági építő munká­ra való mozgósításban érte el. A fiatalok százezrei vettek részt odaadó lelkesedéssel a szocializmus építésében. Az if­júsági szövetség kezdeménye­zésében indult el a tapasztalat­csere-mozgalom, a szakmai to­vábbképzés, a brigádmozga­lom, a munkaverseny-mozga- lom a fiatalok körében. A DISZ tevékenységét nem lehet azonban elválasztani a pártvezetésben bekövetkezett hibáktól. A hibák tükröződtek az ifjúsági szervezetekben is. És ez végül politikai bizonyta­lansághoz vezetett a fiatalok soraiban. S ezzel megteremtő­dött a lehetősége annak, hogy a fiatalokat a szocializmus el­lenségei a maguk céljaira fel­használhassák. Ennek tragikus következmé­nyei ismertek előttünk az 1956-os ellenforradalom ese­ményeiből. A hibák azonban nem ho- mályosítják el a DISZ érde­meit. Az ellenforradalom tá­madása idején a DISZ sok ne­veltje, tagja, fegyverrel a ke­zében halt meg a proletárdik­tatúra védelmében. Asztalos János. Kállai Éva, Kónya La­jos, Magyar László, Kovács László. Szabó Lajos. Papp Jó­zsef elvtársak a DISZ nevelt­jei voltak. 1956. november 4-e után a sok fontos feladat között is az egyik legfontosabb az ifjúság megnyerése volt. Az ellenfor­radalom propagandája a leg­nagyobb zűrzavart az ifjúság soraiban okozta. Nehezítette a helyzetet, hogy a fiatalok nagy része az első időszakban nem ismerte fel az októberben le­zajlott események ellenforra­dalmi jellegét. A bonyolult helyzetből a kivezető utat a KISZ megalakulása jelentette. A társadalom becsülését élvezik Sorra alakultak meg a KISZ szervezetei, és rövid időn be­lül ott álltak a párt mellett a konszolidáció végrehajtásában. A 780 000 főt tömörítő KISZ mint a párt ifjúsági szervezete a fiatalok öntevékeny ifjúsági szervezete, a társadalom elis­merését és megbecsülését, az ifjúság bizalmát élvezi ma ha­zánkban. A KIMSZ tevékenységét rö­viden tehát úgy lehetne össze­foglalni: — harc az ifjúságért, a népért, a pártért, a szocializ­musért; küzdelem az ifjúság jobb és szebb, tartalmasabb életéért. Büszkén tekintünk vissza a megtett útra. Nagyszerű, fel­emelő érzés arra gondolni, hogy az 50 éves KIMSZ együtt erősödött a KMP-vel, az első proletárdiktatúrával. Ma, az ünnepi évfordulón tisztelettel gondolunk azokra az elvtársakra, akik létrehoz­ták, az illegalitásban megőriz­ték az ifjúsági mozgalmat. Azokra, akik a felszabadulás után harcoltak az ifjúsági mozgalom egységéért. Az ifjúsági mozgalomban megvolt és a jövőben is meg­lesz a képesség küldetésének teljesítésére. ígérjük, méltóan visszük to­vább a zászlót, amelyet elő­deink 50 évvel ezelőtt kibon­tottak. Kitüntetések Az ünnepi megemlékezés után Cservenka Ferencné, az MSZMP KB tagja, a Pest me­gyei Pártbizottság első titkára, meleg, bensőséges szavakkal üdvözölte az ünnepi ülést. Ezután öt elvtársat tüntet­tek ki: Kiss József né. Török Ldszló- né, Balassa Béla veteránok, Somodi Gyula, a megyei párt- bizottság osztályvezetője és Varga Ferenc, a Ceglédi Járá­si Pártbizottság első titkára KISZ Érdemérmet kapott. Az ünnepség záróakkordja-« ként kisdobosok, úttörők és KISZ-fiatalok köszöntötték vi­rággal. dobszóval és énekkel al ünnepi ülés részvevőit. Brazília - letartóztatások hava CSAK RÖVIDEN... Hogyan lehet pénzt csinálni? Quadros letartóztatásáról el­terjedt hírek. A volt elnököt négyhónapi időtartamra a bo­líviai határon fekvő Corum- bába száműzték. A száműze­tés hatálya már lejárt, de Qadros nem került elő. A UPI hírügynökség leg­újabb tudósításában arról tá­jékoztat, hogy állítólag el­hagyta az országot és Olasz­országba menekült Marcio Maréira Alves képviselő, aki­nek a fegyveres erők kegyet­lenkedéseit bíráló parlamenti megállapításai késztették ak­cióra a jobboldali katonasá­got. Ügy hírlik, hogy a brazíliai nagykövetségek zsúfolásig megteltek politikai menedék­jogért folyamodó menekültek­kel. Csupán a chilei diplomá­ciai képviseleten 21 brazí­liai tartózkodik. DACCA Kolera Pakisztánban, Dacca környé­kén november hónap folyamán 990 ember halt meg kolerában. Ugyanebben az időszakban Khulnában háromszázan pusz­tultak el a kolerajárványban. Magából Daccából is jelentet­tek kolera-megbetegedéseket. Fred Astaire Aranyalma-dijas Fred Astaire-t, a világhírű filmszínészt és Barbara Strei­sand énekesnőt tüntették ki az Arany alma-díjjal, amelyet a hollywoodi nőlapok munka­társai ítélnek oda az általuk az év legjobb művészeinek tartott színészeknek. Rabstatisztika Az indonéz börtönőrök fő­igazgatójának közlése szerint „politikai felforgató tevékeny­ség" bűntette miatt jelenleg 45 000 embert tartanak fogva Indonéziában. Ebben a szám­ban nincsenek benne az 1965. évi sikertelen államcsíny miatt bebörtönzöttek. Sajtó- értesülések szerint ezeknek a száma körülbelül 80 000.

Next

/
Thumbnails
Contents