Pest Megyei Hírlap, 1968. november (12. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-29 / 280. szám
/ «ST HEGYEI 1968. NOVEMBER 29., PENTEK Jajce városában megkezdődtek a jubileumi ünnepségek Tüntetések Kosovo-Metoh íjában Queen Elizabethek A jugoszláviai Kosovo-Me- tohija tartományi kormánya szerdán este közleményben jelentette be, hogy Pristiná- ban, a tartomány fővárosában és több más helységben ellenséges tüntetések robbantak ki. A közlemény hangoztatja: — Szerdán 16.00 óra tájban Pristinában kifejezetten ellenséges jellegű szervezett tüntetések robbantak ki, amelyek éle az önigazgatáson alapuló szocializmus és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság alkotmányos rendje ellen irányult. — A tüntetésekben több száz személy vett részt: a több órás tüntetések során a részvevők megbontották a közrendet, kirakatokat törtek be, autókat fordítottak fel és a társadalmi kollektívákban, valamint az állampolgároknak anyagi károkat okoztak. A megmozdulások során‘sebesülések is történtek. — Hasonló jellegű, de kisebb méretű tüntetések voltak Kosovo-Metöhija más helységeiben is, így Urosevacon, valamint Podujevóban. — Mindez az ellenséges akciók szervezett jellegét és egybehangoltságát támasztja alá. — Közvetlenül a tüntetések után összehívták a munkakollektívák, a társadalmi és politikai szervezetek gyűléseit. Ezeken Kosovo-Metohija állampolgárai energikusan megbélyegezték az ellenséges tevékenységet és követelték, hogy szervezőik és ösztönzőik ellen hozzanak szigorú intézkedéseket. Véli Déva, a JKSZ Kosovo- Metohija-i tartományi bizottságának elnöke szerdán este szintén nyilatkozott az ellenséges megmozdulásokról. Hangsúlyozta, hogy a tüntetők az albán kisebbség reakciós erőinek részét képezik és idegen érdekeket szolgálnak. Rámutatott, hogy a tüntetések a Jugoszláviában élő albánok érdekei és a nemzeti egyenlőséget tiszteletben tartó jugoszláv politika ellen irányultak. A Szerbiához tartozó Kosovo-Metohija autonóm tartomány Jugoszlávia déli részén terül el, határos Albániával, s egymillió lakosának túlnyomó többsége albán. Csütörtökön Jugoszláviában országszerte megkezdődtek az ünnepségek a köztársaság napja — Jugoszlávia nemzeti ünnepe — Jugoszlávia Antifasiszta Népi Felszabadító Tanácsa (AVNOJ) második ülésszakának 25. évfordulója alkalmából. Az AVNOJ-nak ez az ülésszaka 1943-ban létrehozta az új jugoszláviai első ideiglenes kormányt, s lényegében megteremtette az ország új alkotmányos rendjét. Joszip Broz Tito jugoszláv köztársasági elnök csütörtökön délben megérkezett a történelmi jelentőségű Jajce városba, hogy részt vegyen a háromnapos ünnepségen. A kora délutáni órákban megkezdődtek a központi ünnepségek, amelyek során Tito elnök átadta a forgalomnak a Vrbasz folyón épült új hidat, majd megnyitotta a jajcei új kultúrházat. Uj iskolát is avattak. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkára, Lo- sonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke üdvözlő táviratot intézett Joszip Broz Tito elvtárshoz, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökéhez, a Jugoszláv Kommunisták Szövét- sége elnökéhez és Mika Spil- jak elvtárshoz, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsa elnökéhez, a jugoszláv nemzeti ünnep alkalmából. Bika a repülőtéren Egy bikaviadal céljára nevelt vad, fekete bika órákon át megbénította a kolumbiai Cartagena repülőterének forgalmát. Az állatot repülőgépen akarták Venezuelába szállítani. A ketrecet a bika öszszetörte, és kirohant a repülőtér leszállópályájára. Egy kisméretű vitorlázó repülőgépet szarvaival felöklelt. Egy leszálláshoz készülő repülőgépnek 55 percig kellett a levegőben köröznie, amíg az állatot megfékezték. Tízéves kismama Antwerpenben a szülőotthonba felvettek egy 10 éves kislányt, aki gyermeket vár. Az eddigi rekordot egy mexikói kislány tartja, aki néhány évvel ezelőtt 9 éves korában hozta világra gyermekét. Egy „királynő” karrierje végéhez ért. A Queen Elizabeth nevű nagy angol óceán járó utolsó napja Perth kikötőjében. Ma indul a hajó utolsó útjára, az amerikai Floridába, ahol úszó szállodává és múzeummá alakítják át. Közben 25 millió fontos költséggel az angolok felépítették a második Queen Elizabethet, s már útjára is bocsátották a több mint 300 méter hosszú hajóóriást a skóciai Clyde folyó torkolatában. Tom Jones, a Magyarországon is oly népszerű és közkedvelt énekes lemezeiből adták el a legtöbbet a múlt esztendőben. Képünkön: Tom Jones, kezében jutalmával, az aranylemezzel. Külföldi kavicsok Elsők között a (Folytatás az 1. oldalról.) get, de nevét ismerik határainkon belül és kívül egyaránt. A Kistarcsai Fésűsfonó Fdmsiiink munkában gyakorlott munkavezetőket, normásokét (teljesítményelszómolót is), valamin! téli munkára é" kora tavaszi munkakezdésre kubikosfeiigádokat A munkafeltételek és a fizetés megbeszélése céljából személyes jelentkezést kérünk központunkban: PEST MEGYEI KÖZÚTI ÉPÍTŐ VÁLLALAT Budapest V., Veres Pálné u. 17. forradalomban Közép-Európa egyik legkorszerűbb gyárává lett: előkészítő és fonógépei kitűnő alapanyagot szolgáltatnak a Hazai Fésűsfonógyár világszerte ismert méteráruihoz. A Galga vidékén találhatjuk az ország leggazdagabb tsz- eit, ahol meghaladva az országos átlagot, évente 10—12 százalékkal nő a gazdaságok termelési értéke. Az ünnepi megemlékezés mellett szó esett a gondokról, legfontosabb tennivalók- i ról is, amelyek a járás kommunistáira várnak. Az ünnepi ülés résztvevőit itt is iskolások, ifjúmunkások köszöntötték. Ezután harmincegyen vettek át jutalmat, kitűnően végzett párt- munkájukért. Az ünnepséget az Internacionálé zárta. NAGY-BRIT ANNI A Washingtonban ünnepélyes külsőségek között letétbe helyezte az atomsorompó-szerződés ratifikációs okmányait. ULTRA-FORRADALMÁR fegyveres szervezetek felkelést szerveznek az indiai Ke- ralában. Eddig két rendőrőrsöt támadtak meg, személyzetüket megölték. Mintegy kétszázan lehetnek és a hegyekbe vonultak, hogy előkészítsék a „proletárforradalmat”. 1 Olasz mozaik III. ] Az árak és az alku. Amit ezzel csinálnak, túl a kapitalizmuson, az már tipikusan „Kelet”. Először is a szórakozóhelyeken méregdrága minden. De ahány kávéház, annyi ár. Ugyanazt a feketét ihatod 40 líráért, de 100-ért is. Minden helyiségben, ahol élő-muzsika és tánc van, belépődíjat fizetsz. De még mennyit!'Senki se higgye, hogy itt valamilyen műsort is láthat. Legjobb esetben a dízőz énekel. Firenzében nagy plakátokon hirdették a francia operát, a belépődíj 1500-tól 3000 líráig volt megjelölve. Nem lehet könnyű dolguk az olasz fiatalembereknek, ha kislánnyal akarnak szórakozni. A vendéglőkben alkudni nem lehet. így hát, ha van kedved és pénzed, a jó szerencsédre kell magadat bíznod, mert csak a végén tudod meg, hogy 40 vagy 100 lírás helyre tévedtél-e. Az élelmiszer- és ruhaüzletek ízlésesek és tiszták, a késő éjszakai órákban is nyitva tartanak. Ajtajuk nincs, helyette gyöngyfüzérek, vagy színes nyloncsíkok lógnak az ajtó előtt egész szélességében. A konkurrencia vasmarka szorítja a tulajdonosokat, még jobban az alkalmazottakat. Ezért — ennél az állati hajszánál fogva — sokkal udvariasabbak, mint nálunk. Talán ez már nem is udvariasság, de remegés a vásárlóért, a oénzért. Majd minden városban —, még Velencében is — a főnök, a segéd, az inas, és a főnök szép felesége, az ajtóban állva csalogatja az arra járót: térjen be az üzletébe. Az olaszoknak nagyszerű üzleti érzékük van. S akit lehet — becsapnak. Az áruknak nemegyszer öt-hatszoros árát tüntetik fel. Ha valamit tízezer lírára tartanak, nyugodtan megkérheted öt-hateze- rért. A kereskedő imádkozik, szidja a Madonnát, feláll és azt mondja: az olasz és a magyar barát, ezért odaadom kilencezer líráért. Ha bírod idegekkel és nem zavar, hogy másodpercenként tízszer ismételgeti a Madonnát, akkor fél órán belül az említett árut hatezerért is megveheted. S még az sem biztos, hogy jól jártál! Nagyon sok a kereskedelmi éhenkórász, a kis hajsznyeg. Ezek üzletüket a hátukon hordják, de karjuk is megvan pakolva a leggyönyörűbb holmikkal. Korán reggel elárasztják az üdülőtelepeket, a tengerpartot, s ámulok, hogy ni csak, ebben a reggeli perzsavásárban távolról nézve nem tudom eldönteni: melyik a magyar és melyik az olasz? Egyszóval, honfitársaim állják a sarat, csak éppen hogy ők is le nem térdepelnek és nem szidják a Madonnát. Hiába, egy-két nap alatt mi is „akkli- matizálódtunk”. Amikor sikerült az üzlet, magyaros szívvel odanyújtják a barackpálinkás fiaskót — no, igyál, koma. Az jót húz belőle, de a pálinka erős lehet, mert nem tudja megköszönni. ★ Amit a legkevésbé tudtam megszokni Itáliában, az a lárma, a szag és az étel volt. Maguk az olasz emberek is lármásak. Beszédjük szenvedélyes és hangos. Sohasem tudtam eldönteni: beszélgetnek, vagy veszekednek? Legtöbbször természetesen beszélgettek — veszekedés formájában. De növeli a lármát a nyitott ajtókon kiáramló Wurlitzer hangja és az a rengeteg idegen, aki felkeresi Olaszországot. Mindez tökéletes Bábellé változtatja a városokat, fürdőhelyeket. (Ott kinn jutott eszembe, hogy az olaszok egyszerűbben meg tudnák oldani a /műemlékek táblával való ellátását, mint mi idehaza. Nekik csak Tarvisiónál, az északi határ- állomáson kellene leszúrni a földbe egy táblát, amelyen tudatnák mindenkivel, hogy amit ettől délre látnak, az mind műemlék.) A bennszülöttek tehát kénytelenek kiabálva értekezni, hogy megértsék egymás szavát, a bábeli zűrzavarban. De szükség van a hangos beszédre azért is, mert az amerikaiak nemcsak turistaként jönnek ide, bár ők így sem csendesek és szerények. Lök- hajtásos repülőik éjjel-nappal hasítják # az eget, messzi mennydörgéssel jelezve az imperializmus szándékait. Mert ez a kakofónia is megüli az idegeket, de a közlekedéshez ez mind kismiska. Az a sok autóbusz, robogó, motorkerékpár, itt, ebben az országban mintha csak az emberek vérmérsékletét, beszédjét akarná követni, az országutakon (városokban is), mint egy hatalmas folyó, éjjel-nappal százas tempóval hömpölyög. A sok autó, a kapitalista rohanás, az ország méretei, az enyhébb törvények hozták magukkal ezt. S következményként: a merészebb, bátrabb, ügyesebb, a nagyobb tudású autóvezetést. Az már szinte a virtuozitással határos, ahogy az olasz sofőrök vezetnek. Velencétől Riminiig közel 400 kilométer az út és ezt éjszaka az a három autóbusz, amellyel mi, magyarok utaztunk, hat óra alatt tette meg úgy, hogy közben Ferrarában a sofőrök húszperces vacsoraszünetet tartottak. Ha itthon utazunk, különösebben egyikünk sem figyeli a gépkocsi- vezető munkáját. Hajtanak szép kényelmesen, s mi utasok időnként elbóbiskolunk. Jellemző az ottani vezetésre, hogy a buszban senki sem aludt, pedig a tájból semmit sem láttunk, lévén, hogy késő éjszaka volt. Velencét elhagyva — úgy az 50—60. kilométernél — az utasoknál megtörtént az a lélektani fordulat, amikor abbahagyták a beszélgetést, s mintha mindany- nyian egy autóverseny nézői volnánk, feszülten figyeltük az országutat. A három busz közül a miénk volt az útolsá S most 100-assal „tépve”, már helyet cseréltünk a másodikkal. A kis. fiatal sofőr, lehetett vagy 20—22 éves, s talán 60 kiló — megérezte a tömegszimpátiát, s mint a hiúz. ördögi ügyessséggel „ragadt” tix elsőre. Bent a kocsiban halálos csend volt. Rádöbbentünk, hogy mi itt nemcsak nézői vagyunk ennek a versenynek, hanem esetleg áldozatai is. De már nem bírtuk abbahagyni, bennünket is elkapott a verseny különös, izgalmas, sós szédülete. Az utasok és a sofőr egybeforrtak. Egy szív, egy izom, egy ideg, egy akarat. Kanyar kanyar után. KiAlbánia neizeti ünnepe Husszonnégy évvel ezelőtt, 1944. november 29-én győzött az albán nép öt és fél éves harca a 200 ezres olasz és német fasiszta megszálló sereg ellen. A partizánháború amelynek diadalát a szovjet hadsereg sikerei biztosították, hatalmas áldozatokat követelt: 28 ezer hazafi adta életét népe szabadságáért, s a fasiszta megszállók elpusztították az ország nagy részét. Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke üdvözlő táviratot küldött az albán nemzeti ünnep alkalmából Hadzsi Lleshi elvtársnak, az Albán Népköztársaság nemzetgyűlése elnöksége elnökének. Aranylemezes Tom Jones 4 I *
