Pest Megyei Hírlap, 1968. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-28 / 279. szám

UTAKRÓL, JÁRDÁKRÓL tárgyal holnap a városi tanács vb Holnap délelőtt ülést tart a városi tanács végrehajtó bi­zottsága. A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentés után Petróczi Béla, a tanács építési és köz­lekedési osztályának vezetője az 1969-es út, járda, közvilá­gítás és parképítés terveit is­merteti. Ötmillió tcgla Palán tánc velő A jászkarajenői Hj Barázda Tsz-ben megkezdődtek a házi téglagyár szerelési munkála­tai. A gépeket még a téli hó­napokban felszerelik és meg­kezdik az alapanyag kiterme­lését. Ügy tervezik, hogy — ha a tavasszal mekezdődik a gyártás — jövőre ötmillió téglát készítenek. A szövetkezet építőbrigádja sem tétlenkedett. Befejezték a palántanevelő telep építé­sét. Már műszakilag átadták a 3,5 millió forintos beruhá­zást. A tsz-ben épülnek az istállók. A száznyolc férőhe­lyes rövidesen elkészül és ké­szül a másik kettő is. PEST NEGYEI HÍtttAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CE0l£D VABOS BBSZEBE XII. ÉVFOLYAM, 279. SZÁM 1968. NOVEMBER 28., CSÜTÖRTÖK Napirenden: az oktatás Kenderföidi téli Az előadások változatos tematikája esték / A Hazafias Népfront városi irodájában mostanában majd­nem minden estére jut vala­milyen megbeszélés. Kedden este a népfront Téli esték el­nevezésű tanfolyamának meg­indításáról tanácskoztak az elnökség tagjai. Ügy döntöttek, hogy az idei télen négy helyen kezdődik az oktatás. NB Sl-be jutott a Ceglédi Építők női kézilabdacsapata Ceglédi Építők—Kecskeméti BRG 17:13 II. A találkozó előtt a bemele­gítés utolsó szakaszában Deli kapusnak bokája kificamodott. Az azonnali orvosi beavatko­zás ellenére sem tudott részt venni csapata mérkőzésein, csak a kispadról bíztatta, lel­kesítette társait. Ez a kelle­metlen sérülés idegessé tette a csapatot, ami különösen az első félidőben mutatkozott meg. A csapat volt kapusa, Csendesné lett az első számú tártalékkapus.- Cegléd: Dávid. Csendesné — Bezzeg, Kiss, Bálint, Szalisz- nyó Magda, Szűcs, Balogh, Gergelyfy, Szalisznyó Mária, Csorba. Cóllövő: Szalisznyó Magda (5), Gergelyfy (4), Kiss E., (3), Bálint, Balogh (2—2), Csen­desné (1). Az első játékrész elején a BRG 4 gólos vezetésre tett szert. Addig a ceglédiek nem találták meg a megfelelő tak­tikát és a védekezésbe is hi­bák csúsztak. 8:4 volt az ered­mény az ellenfél javára, ami­kor Csendesné állt a kapuba, aki a bravúros védések egész sorozatát mutatta be. A kapus­cserével és a védelem beszer­vezésével magára talált a csa­pat, a félidő végéig 2 gólra közelítették meg ellenfelüket, majd 8:8-nál találkozott a két együttes. A ceglédiek ezután egyre magabiztosabban, óriási lelkesedéssel játszva elhúztak és végeredményben biztos győzelmet arattak. Osztályozókon az első mér­kőzés megnyerése már fél dia­dalnak számít. Ez most még fokozottabban érvényesült, mi­vel a Kecskemét volt a cso­portban ' a legnehezebbnek tűnő ellenfél. Jók: A nagy tét ellenére mindenki mindent megtett a győzelemért. Kiss E., volt a szellemi vezér, aki a mezőny legjobbjának bizonyult. Nem sokkal maradt el mögötte Bez­zeg sem. Szalisznyót és Ger- gelyfyt gólerőssége dicséri. Nagy szerepe volt a győzelem­ben Csendesnének is, aki nem várt teljesítményt nyújtott a kapuban. (-reán) Vendég az osztályfőnöki órán Frissen, élesen kiált a csen­gő: „Elég! Szünetre!” Zajos a folyosó. i Most az egyik osztály a szokottnál csendesebb és — türelmetlenebb: a II. A. Ven­déget várnak. Zsadony Miklós veterán jött el hozzájuk osz- . tályfőnöki órára. Beszélgetni, emlékezni. Petrik Ilona, a Közgazdasági Szakközépiskola tanára e kitűnő ötlettel lepte meg diákjait. Ö hív, látogas­sam meg ezt az érdekesnek ígérkező órát. Nos, gyerünk! Közrefogjuk Miklós bácsit, lassan lépkedünk. Dicséri az új. szép iskolát. Iíócfej buk­kan elő az ajtó mögül, azután hirtelen eltűnik. „Jönnek már! Csend legyen!” Felállnak. Miklós bácsi az asztalhoz lép, de nem ül le. Pisszenés sincs, i Mesélni kezd. Szépen, ponto­san fogalmaz. Mondatai nyo­mán pillanatok alatt felpatta­AZONNAL FELVESZÜNK lakatos szakmunkásokat vizsgázott kazánfűtőké és portás-éjjeliőrt. (Nyugdíjast is.) ORSZÁGOS TALAJJAVÍTÓ ÉS TALAJVÉDELMI VALL. Ceglédi Alközpontja Pesti u. 76. Az újvárosi iskolában, a Ken­derföldön, a Körösi úti isko­lában lesznek tanfolyamok, a Vörös Csillag Tsz-ben tv-klub működik. A legfontosabb előadások tematikája: — a magyar mun­kásmozgalom évfordulói, az új gazdaságirányítási rendszer tapasztalatai, a kommunista és munkáspártok nemzetközi találkozója, a társadalom struktúrája, az ifjúság és a társadalom, továbbá a föld­törvény. Megbeszélték a következő esztendő első félévének munkatervét is. Már decemberben megkezdik a szervezést a jövő nyári sze­gedi szabadtéri játékokra. Még az idén sor kerül egy olyan találkozóra, amelyen lakosság megbeszélheti gond­jait, javaslatait a tanács veze­tőivel. Szerepel a tervekben egy autóbuszos városjárás, amely alkalmat ad az elnökség tag­jainak, hogy végigjárják a város üze­meit, közös gazdaságait, elbeszélgessenek az emberek­kel, lássák a munkakörülmé­nyeket és a helyszínen dönt­hessenek a további teendők­ről. Az elnökségi ülés utolsó na­pirendi pontjaként Sági Fe­renc, a városi pártbizottság osztályvezetője tartott elő­adást a hazafiságról és az if­júság neveléséről. Előadását tartalmas vita követte. VAROS LESZ A VAROS Tavasszal faültetés Utcáinkban sok a kipusztult fa, sok a foghíjas fasor. Ma már a tervszerű városépítés­hez és fejlesztéshez tartozik a zöldövezetek kialakítása, a fá­sítás és a parkosítás. A városrendezési tervek ke­retében még az idén megkez­dődnek az előkészületek arra, hogy a tavasszal több ezer facsemetét ültethessenek ki. Különféle díszcserjék, élősö­vények teszik kedvesebbé, meghittebb hangulatúvá ut­cáinkat, parkjainkat. Az elmúlt nyáron Kiskun­halason volt a város küldött­sége tapasztalatszerző látoga­táson. Azt hiszem, valameny- nyiünk számára megkapó volt, amint a városba érve olyan utcákon haladtunk át, ame­lyekben az úttest fölé össze­boruló lombok borítottak szép zöld sátrat. A közelmúltban megkérdez­ték a város lakosságát: mi­lyen fából mennyit szeretne az utcájába, a háza elé? A be­érkezett válaszok szerint 3174 magas és alacsony törzsű fa­csemete kiültetése kívánatos. Egy — a napokban megala­kult — városszépítészeti bizott­ság úgy döntött, hogy a tanács még az idén „lábon” megvá­sárolja a fákat, de az egyezsé­get úgy kötik, hogy a faisko­lából csak a tavasszal emelik ki a csemetéket. A kísérleti intézet közremű­ködésével még az idén beül­tetik a Szolnoki és a Törteti út sarkán levő vizes beszögel- lést, az Alszegi utat élősövény­nyel szegélyezik. A bizottság tagjai sorra jár­ják az utcákat és feltérképe­zik: hová, milyen fajta cse­metét kell pótolni, mert arra törekednek, hogy egységes fa­sorok díszítsenek egy-egy ut­cát. Sajnos, az a tapasztalat, hogy maga a lakosság több helyen szakszerűtlen vissza­vágással csonkítja a fákat. Van, aki fejszével püföli szi­lánkokká az ágakat, és ezt a vandalizmust csúnya sérülé­sek, hegek jelzik a fákon. A jövőben megbüntetik az ilyen károkozókat. A gimnázium környékén padok betonelemeit helyezik a földbe ezekben a napokban. A parkok hintáit, forgóit má- szókáit pedig megjavítják. (t.) December 1-tól KRESX-akatlétn ííi nunk az idő robogó szekerére és máris feltűnik előttünk a múlt. Ötven éve történt. 1919 di­cső, szép, nehéz napjai. Az ámuló, tiszta fényű szemek elé kilép a történelem. Hal­lottak már erről, tanulták. Könyvből, a betűk mozdulat­lan, néma jeleiből. Most más. Ezek a szavak élnek. A szem­tanú mesél. Arc nem mozdul, hang sem hallatszik. Hirtelen felriadnak, amikor Miklós bácsi megpi­hen egy kicsit, és felszólítja a diákokat, most ők kérdezze­nek. Mindjárt lendülnek a ke­zek. Malizs Jóska: — Kapcsolatban álltak-e Kun Bélával? — Hát hogyne. Mindig kap­tunk utasítást tőle. Petróczi Béla: — Mi volt a sorsa 1919 után? — Sok keserűség, szenvedés. Engem, mint a direktórium el­nökét, szuronyosok vittek el. Három gyerek és a feleség karjaiból téptek ki. Hosszú évekig raboskodtam. De hagy­juk a szomorúságot. Ti, sze­rencsére, már más világban éltek, örüljetek és dolgozza­tok, hogy a fiaitoknak még szebb legyen! Hiába szól a csengő, most nem mozdul senki. Virágcso­kor hull a reszkető kézbe Kézfogás, mosoly. „Jó egész­séget! Viszontlátásra, Miklós bácsi!” (— yer) SZEVASZ, HOGY VAGY? A Közúti Balesetelhárítási Tanács a közlekedési balesetek megelőzése érdekében a KRESZ módosítása és a közle­kedési szabályok elsajátítása céljából a gépjárművezetők számára KRESZ-akadémiát indít. Az akadémia nyolc előadás­ból áll, és látogatásáról iga­zolást kapnak a hallgatók. A Foto: Tóth István tanfolyamot a Kossuth Műve­lődési Házban tartják, ahol a csekély részvételi díjat befi­zethetik a jelentkezők. Az előadássorozat december 1-én 9 órakor kezdődik. A to­vábbi előadások december 8-án, 15-én, január 5-én, 12-én, 19-én, 26-án és február 2-án lesznek. Az érdeklődők a művelődési ház irodájában jelentkezhet­nek vagy a tanfolyam, kezdete­kor. ökölvívás Ceglédi VSE—Békési Vasas 14:4. Vezette: Dongán. A nagyarányú hazai győze­lem ellenére is elégedetlen volt t az igen szép számú ceg­lédi közönség. A jogos elége­detlenség oka nem a hazai ök­lözök szereplése, hanem az a tény, hogy az ellenfél az ere­deti megállapodás ellenére sem a legjobb versenyzőit hozta, és így a legkiválóbb ha­zai öklözök nem tudtak köte­lek közé lépni. Sajnos, amíg a CVSE csa­pata nem bajnokságban szere­pel, addig a közönség mindig ki lesz téve annak, hogy pén­zéért nem bokszcsemegét, ha­nem komolytalan játszadozást „élvezhet”: Győztesek: Fekete, Csizma- di, Goór, Pákozdi, Báró, Solti, Fazekas. Vesztesek: Csurgai, Kis, Pa­taki. Fekete, Goór, Pákozdi kitű­nő mérkőzést vívtak. Beck Mihály Korkép és Komjáthy Béla A MAI CEGLÉDINEK nem sokat mond ez a név, pedig országgyűlési képviselőnlc is volt egy időben, vala­mikor a múlt század nyolcvanas évei­ben. Megemlékezésére egy a minap kezembe került megsárgult távirat és Móra Ferenc Komjáthy-nekrológja késztetett. A táviratot Cegléden adták fel a Turinban éldegélő Kossuthnak, kit számkivetésében is kormányzójá­nak tartott a mi népünk, annak elle­nére, hogy volt koronás királya, de az csak a Ferenc Jóska volt, az Osztrák- Magyar Monarchia közös uralkodója. „Kossuth Lajos kormányzó úrnak, Turin. Cegléd város Függetlenségi és Negyvennyolcas Pártja nevében hódoló tisztelettel bátorkodom jelenteni, hogy tegnap Komjáthy Béla 213 szótöbb­séggel képviselővé megválasztatott. Addig is, amíg városunk legutolsó éveiért méltóan vezekelni alkalmunk nyílnék, kérjük, tekintse e hírt legelső lépésül legdrágább kincsünknek, el­veszett kegyének visszaszerzésére. Tá- lassy Árpád pártelnök.” A BŰNBÁNÓ SZAVAK a demagóg Verhovai előző képviselőségére vonat •óznak. Erős vára volt városunk a- akkor már erősen megkopott négy ve; nyolcas pártnak, a gazdák révén, akii. a polgári forradalomtól jóformán aján­dékba kilencvenhárom hold földet kaptak. Illett negyvennyolcasnak lenni, időnként nagy vacsorákkal és szóvirá­gos ünnepi beszédekkel emlékezni a nagy időkre és a haza atyjára. Szociá­lis kérdésekkel nem gyötörték magu­kat, mert akinek tele a pincéje-kam- rája, nemigen látja a mások keservét, se arra nem gondol, hogy a templom előtti téren feketéink az emberpiac béresnek, cselédnek ajánlkozó zsellé­rekkel, azon a téren, ahol Kossuth szólott a haza fegyveres megvédésére buzdítva. A forradalom e megszentelt piacán hajdan esküt kiáltott minden férfi, köztük azon háromszáz szolga- leg'ények, kik honvédnek állottak, és akik most ötven-hatvan évesen el­adásra kínálták maradék munkaerejü­ket, lévén mostoha földnélkülijei az urak Magyarországának. A KIEGYEZÉST TÁMOGATÓ föld- birtokosokat, gyárosokat és bankáro­kat pártoló kormányképviselők ellené­ben a 48-as ellenzékiek a haza nevé­ben léptek föl, követelve a közös ügyek fölszámolását. A szélsőbaloldali Komjáthy alakja a mücszáthi hon­atyák anekdotázó, jól és könnyen élő. -•zókimondó képviselői közt keresendő :iről halálakor Móra Ferenc melegen amiékezett, elmondván, hogy szabolcsi dzsentri volt némi földbirtokkal és nagy műveltséggel. Nagy tekintélyű ügyvéd, harminc éven át független­ségi képviselő, sőt hosszabb időn ke­resztül aleknöke az országos független­ségi pártnak. Igen híres párbajszak- értő. Egy alkalommal pedig, éppen Cegléden, ugyancsak Herman Ottó és Tálassy elvbarátaival együtt céltáb­lája a Verhovai-kortesek záptojásai­nak. A szegedi nagy árvizet követő rekonstrukció egyik biztosa, tisztakezű és önzetlen. Szegeden támogatta a kormánypárti Tisza Lajos főbiztost városépítési és gazdasági terveiben, de Pestre feljőve, Tisza Kálmán minisz­terelnök ellen támadott politikai ügyekben. így váltott át, aszerint, hogy melyik várost laktá éppen. Hoz­zájárulván ötleteivel, nagy munka­erejével és tehetségével. Szeged mégis csak az ország második legnagyobb metropolisává épült. A királyi biztos­ság föloszlott, ki-ki visszatért eredeti munkahelyére. EGY KÖZKÉZEN FORGÓ szatí­rája túlélte Komjáthyt, hirdetve igaz­ságérzetét és humorát. Sokáig derül­tek rajta azok, akik ismerték e „Sze­ged vészedelmé”-ben kegyetlenül meg- szurkált minden biztosokat. „Mit a víz megkímélt, elpusztító e had, / Szomorú emlékük örökre fenn­marad. / Érzi azért Szegedi csak az lesz az ünnep, / Ha majd egyszer ezek elmennek, eltűnnek.” A következő strófában önmagát se kíméli. ,Vagyok tulajdonképp hiúságom foglya, / Két rövid póznára rakott szé- náboglya. / Követnek megtettek, ügy­véddé meg lettem, / Dupla napidíjnak mártíromja lettem. / Napidíjam kettő, kutyabőröm három.” Hídvégi Lajos tL

Next

/
Thumbnails
Contents