Pest Megyei Hírlap, 1968. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-28 / 279. szám

ÍMT HEGYEI ’'üJdrhm 1968. NOVEMBER 28., CSÜTÖRTÖK PRÁGA Újból megjelenik a Reporter Szerdán Peter Colotka mi­niszterelnök-helyettes, a cseh­szlovák kormány sajtó- és tá­jékoztatásügyi bizottságának elnöke találkozott a Reporter szerkesztőségének vezetőivel. Megbeszélték azokat a körül­ményeket és okokat, amelyek a íolyóirat betiltásához vezettek. A tanácskozás eredménye alapján a Sajtó- és Tájékozta­tásügyi Hivatal igazgatója hoz­zájárult ahhoz, hogy a Repor­ter jövő héttől újra megjelen­jék. „ Vallási háború" Nigéria ellen? A biaíraíak visszafoglalták Adazi és Agulu városokat Az adóintézkedések ellen tüntettek Ibadanban Robert Adabayo, Nyugat-Ni- géria katonai kormányzója, kedd este a helyi kormány adó­intézkedései ellen tiltakozó ibadani tüntetést követően rá­dióbeszédet mondott. Azt ígér­te, hogy a panaszokat a lagosi kormány meg fogja vizsgálni, de figyelmeztetett rá, hogy a kormány nem tűr semmi törvényellenességet, Eltemették Dobi Istvánt (Folytatás az 1. oldalról) sága és a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa nevében mélységes meghatottsággal veszek búcsút Dobi István elvtárstól, a nép és a párt hű­séges fiától. — Megrendültén tisztel­günk ravatala előtt, s kísér­jük utolsó útjára pártunk Központi Bizottságának tag­ját, az Elnöki Tanács tagját és nyugalmazott elnökét. Halálá­val a dolgozó nép ügyéért, a szocializmus győzelméért ví­vott küzdelmünkben kiváló harcostársunkat veszítettük el. Életét mindig a dolgozó nép és a haza forró szeretete, a szocializmus szent ügyének fáradhatatlan szolgálata he­vítette. Küzdelmes, majd be­teljesülő életműve példája a szerénységnek, a következe­tességnek és az önzetlenség­nek, amelyre tisztelettel te­kintünk vissza. — Dobi elvtárs életútja a szőnyi parasztháztól az Or­szágházig, jelképesen is pél­dázza drága hazánk történel­mét, amely az első proletár­államtól elvezetett a virágzó Magyar Népköztársaságig. — Dobi István elvtárs meg­érte eszméinek sok szenvedés­sel, megpróbáltatással és harccal kísért diadalát. Dobi elvtárs életével, a haza szol­gálatával kitörülhetetlenül be­írta nevét a magyar nép em­lékezetébe. — Kedves Dobi elvtárs! Emléked, életed példája köz­tünk marad. Osztályod, néped kegyelettel őrzi emléked! Cseterki Lajos beszéde után az Országos Szövetkezeti Ta­nács és az Országos Béketa­nács nevében Szabó István, a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsának elnöke búcsú­zott Dobi Istvántól. A család, a barátok, a régi harcostársak nevében Ortu- tay Gyula, az Elnöki Tanács tagja, országgyűlési képviselő mondott búcsúbeszédet. A zenekar eljátszotta az In- ternacionálét, majd a párt- és állami vezetők, valamint a diplomáciai képviseletek ve­zetői részvétüket fejezték ki Dobi István özvegyének és családtagjainak. Budapesti telephelyre segédgépkocsivezetőket GYAKORLAT NÉLKÜL FELVESZÜNK. Előnyben részesülnek katonaságtól leszerelt autójavító szakmabeliek. A gyakorlat megszerzése után jó kereseti lehetőség UGYANITT gyakorlott gépkocsivezetőket és rakodómunkásokat IS FELVESZÜNK Budapest különböző kerületeiben levő telepeinkre és kirendeltségeinkre. Vidékieknek munkásszállást és utazási költségtérítést nyújtunk. JELENTKEZÉS: ÉPÍTŐIPARI SZÁLLÍTÁSI VÁLLALAT I. sz. Szállítási üzemegység Budapest XIII., Rozsnyay u. 6. Forgalmi osztály \ Nagymarosi Vas- és Műszeripari ütsz a lakosság szolgálatában OLCSÓN • GYORSAN • GARANCIÁVAL J& VÉTÜNK MINDENFÉLE ÓRÁT, RÁDIÓT, TELEVÍZIÓT, MAGNETOFONT: NAGYMAROS. KOSSUTH TÉR 3. TELEFON: 14. ♦ háztartási kisgépek különböző típusait és házkörüli használati eszközöket: NAGYMAROS BAJCSY-ZSILINSZKY U. 45—47. TEL: 25. ♦ HIBABEJELENTÉS: a szobi járás községi tanácsainál elhelyezett hibajelentő füzetben. Heti két alkalommal rendszeresen kijárunk, de KÜLÖN HÍVÁSRA IS JÖVÜNK! és minden eszközt felhasznál a békebontási kísérletek meg­hiúsítására. A kormányzó számadatok közlése nélkül megemlítette, hogy a tünteté­sek haláleseteket és sebesülé­seket idéztek elő. Az ibadani kórház dolgozói elmondották, hogy a tüntetés után tizenegy holttestet szállítottak el. Egy Umuahiában kedden ki­adott katonai közlemény sze­rint a biafraiak visszafoglalták az Awka közelében fekvő Adá­si és Agulu városokat, más frontokon is előnyo­mulnak. A nigériai kormány egy ked­di nyilatkozatban azzal vádol­ta a katolikus egyházat és an­nak segélyszervezetét, a Cari- tast, hogy „vallási háborút" szervezett Nigéria ellen, ami­kor segélycsomagokat és fegy­vervásárlásra szolgáló pénzt juttatott a biafrai ibóknak, akiknek a többsége katolikus. CSAK RÖVIDEN... ISMÉT SZATO lett, immár harmadszor, a japán liberális demokrata párt elnöke, és ez­zel továbbra is Japán minisz­terelnöke. HARMADSZOR IS elhalasz­tották a közös nyugat-európai űrrakéta fellövését Dél-Auszt- ráliában. NASSZER Kairóban fogadta Hasszán el Amri tábornokot, a jemeni minisztertanács elnö­két. Hajók a Földközi-tengeren A moszkvai Pravda szerdai számában V. Jermakov a Föld­közi-tengeren berendezkedett 6. amerikai flottával foglalko­zik. A cikkíró megállapítása szerint a 6. amerikai flotta je­lenléte annak bizonyítéka, hogy a térségben elhelyezkedő ti­zenhét ország biztonsága olyan döntésektől függ, amelyeket az óceánon túl hoznak. A Pravda foglalkozik az amerikai hadihajók provoká­ciós szerepével, amelyet Izrael védelmében, az arab országok­ban kialakult demokratikus rendszerek elleni nyomás esz­közeként az elmúlt két évti­zedben töltött be. A Pravda ezután kitér a szovjet hajók földközi-tengeri jelenlétére. Rámutat, hogy e kérdés körül a Nyugaton rosszindulatú spekulációk foly­nak. „A Földközi-tengeren levő szovjet flotta — írja ezzel kap­csolatban Jermakov — nem fe­nyeget és nem akar fenyegetni egyetlen békeszerető államot sem. E hajúk a 6. amerikai flotta provokációs tevékenysé­gének megélénkülésével kap­csolatban jöttek ide. Izrael ta­valyi agressziója az arab or­szágok ellen és az azt követő események megmutatták, hogy ez az intézkedés nagyon idő­szerű volt.’* A szovjet hajók jelenlétével kapcsolatban a lap hangsúlyoz­za: a Szovjetuniónak történel­mi, politikai, gazdasági és földrajzi szempontból meg van ehhez a teljes joga. Mint fe­kete-tengeri, s ebben az érte­lemben földközi-tengeri hata­lomnak, közvetlen köze van mindazokhoz a problémákhoz, amelyek Európa, Afrika és Ázsia e térségében élő népei­nek érdekeit érintik. Közvet­len érdeke fűződik saját déli határainak biztosításához. A szovjet haditengerészeti erők földközi-tengeri jelenléte meg­egyezik az izraeli agresszió ál­dozataivá lett arab államok érdekeivel és jóváhagyásukkal. ENSZ-konvenció Elévülhetetlenek a háborús bűnök Az ENSZ-közgyűlés kedden ötvennyolc szavazattal hét el­lenében, tizenhat tartózkodás mellett, elfogadta azt a kon­venciót, amely elévülhetetlen­né nyilvánítja a háborús bű­nöket, úgy, ahogyan azokat a nürnbergi nemzetközi bíróság meghatározta. A kovenció ér­telmében nem évülnek el az emberiség ellen elkövetett bű­nök sem. A konvenció elfogadása el­len szavazott többek között az Egyesült Államok és Nagy- Britannia, a tartózkodók között volt Franciaország. A konvencióban foglalt ren­delkezések három hónappal azután lépnek érvénybe, hogy a világszervezetnek mind a 126 tagállama aláírta és rati­fikálta azokat. TEHERAN Negyedszázaddal ezelőtt, 1943. november 28-án jött lét­re Teheránban az első szemé­lyes kapcsolat az antifasiszta koalíció vezetői, a „három nagy”: Sztálin, Roosevelt és Churchill között. Az évfordulót méltatja Va- lentyin Berezskov, a szovjet küldöttség akkori tolmácsa a Les Nouvelles de Moscou cí­mű francia nyelvű szovjet he­tilapban. A szerző nagy figyel- met-' szentel a nagyhatalmak I együttműködése kérdésének. í Rámutat, hogy Rooseveltet ez különösen érdekelte. Sokat be­szélt a nagyhatalmak, kivált az VSA és a Szovjetunió együttműködésének szükséges­ségéről, a népek biztonsága és az emberiség sorsa szempont­jából egybehangolt akciók je­lentőségéről. A világbéke érdekében ez az együttműködés ma talán még fontosabb lenne. Ehhez azon­ban arra lenne szükség, hogy ezt Roosevelt mai utódai is világosan megértsék. KY ÚJ RUHÁJA o • ünnepi pártbizottsági ülés Vácott és Szentendrén (Folytatás az 1. oldalról) igyekeztek a városi tanácshoz. A helybeliek, a környező és távolabbi településekről érke­zők a Szentendre város és a járás közös ünnepére jöttek. Balogh János, az MSZMP vá­rosi titkára üdvözlő szavai után Nagy Imre, a Szentend­rei Járási Pártbizottság első titkára emelkedett szólásra. Történelmi sorrendben vázolta a fél évszázaddal ezelőtt ala­kult kommunista párt útját, megpróbáltatásait és csatáit, de részletesen foglalkozott az 1918—19-es esztendőkkel is. A polgári forradalom befejezése és a szocialista társadalmi rendszer megalapozása párhu­zamosan szerepelt a napiren­den. A megjelent vendégek kö­zött láttuk a Pest megyei Pártbizottság képviseletében megjelent Gerencsér Árpádné doktort, a megyei pártbizott­ság osztályvezetőjét, Korsós Lászlót, a járási tanács vb-el- nökét, ár. Bertalan Ferencet, a városi tanács vb-titkárát. Megjelentek a munkásőrség és a katonai főiskola parancs­nokai, a meghívott veteránok, pártmunkások, a társadalmi élet. az üzemek és gazdaságok vezetői. Az egykor csak festői szép­ségű tájairól, városképeiről, történelmi múltjáról híres Szentendre és vidéke ma már jelentős és gyorsan fejlődő iparral rendelkezik. A jubi­leumi ünnepségen a felsorolt eredményekből is elégedetten állapíthatta meg mindenki, hogy a párt jelölte úton, a párt készítette program keretében korszerűsödik a vidék s a nö­vekvő ipari bázisok segítenek sok új munkaalkalom megte­remtésében. A Lenfonó és Szö­vőipari Vállalat budakalászi központjában nemrégen avat­ták az új automata filmnyomó­üzemet. a várost tovább köz- művesitik, épül szállója, s nö­vekvő forgalmat bonyolít le Európában is páratlan szépsé­gű kempingtábora. S mind­emellett Szentendre egyre na­gyobb mértékben művészeti­kulturális centrummá válik. Az ünnepség és ünneplők köszöntésére úttörők, KISZ­esek érkeztek. Üdvözölték a megjelenteket a munkásőrség és rendőrség képviselői, a tisz­tiiskolások. A katonai főiskola hallgatói irodalmi műsorral zárták az esti programot, majd fogadást adtak a meghívottak tiszteletére. (Folytatás az 1. oldalról) makacskodás, csupán időhúzás annak érdekében, hogy Thieu rendszere minél több enged­ményt csikarjon ki Washing­tonból a jövőre nézve. Más­felől a saigoni rezsim azért is folyamodik az időhúzás mód­szeréhez, hogy közben bizo­nyos akciókkal megpróbálja erősíteni és felértékeltetni ön­magát. Például gyorsított programot kezdeményeztek most a katonai akciók folyta­tására, meggyorsítják hadse­regük újrafelfegy vérzését és korszerűsítését, s az USA-had- erők is megkezdték a dél-viet­nami helikopterpilóták töme­ges kiképzését. Johnson elnök mindenesetre örömét fejezte ki Saigon ama bejelentése felett, hogy haj­landó részt venni a párizsi tár­gyalásokon, sőt az USA elnöke azt is kijelentette: a párizsi tárgyalások ezzel „új reményteljes szakasz­hoz érkeztek el”. Politikai megfigyelők azonban kevésbé derűlátóak, és rámu­tatnak: a Washington és Saigon között létrejött megállapodás még korántsem jelent tényle­ges előrehaladást, és Párizsban még hosszú és nehéz vitára le­het számítani, komplikált el­járási viták következhetnek Saigon merevsége miatt, s ezek az érdemi, a tényleges tárgyalások kezdetét még hosz- szú ideig elodázhatják. Külföldi kavicsok 1 Olasz mozaik II. j Jártunk Riminiben, Borii­ban, Ravennában, Ferrarában, Padovában, Velencében, Bo­lognában, Firenzében és eze­ken kívül számtalan kisebb városban, községben, tenger­parti településeken. E helysé­geket járva, számtalan érde­kes eseményt, apró történetet, jellegzetességet, szokásokat fi­gyeltünk meg. Ezek közül szá­munkra nagyon sok ismerős­ként, még több idegenül ha­tott. Először is: nálunk az embe­rek egy részében — megfigyel­tem — bizonyos előítélet él az olaszokkal szemben. Piszko­sak, lusták, gyávák (a II. vi­lágháborúra célozva) — hal­lottam már nemegyszer a le­becsülő szót. Azt hiszem, ilyen elvekből kiindulva nem lehet megítélni egyetlen nemzetet sem. Gondoljuk meg; innét már csak egy fél lépés a faj­elmélet, az „Übermensch” gondolata. Jelenleg Ameriká­ban is azzal indokolják a né­gerek elkülönítését, hogy bü­dösek, piszkos nigrók. Engem senki sem kért, senki sem bí­zott meg az olasz nép, az olasz szokások, a kétségkívül tőlünk különböző olasz mentalitás vé­delmével. De amikor másod­szor is megjártam Itáliát és az egyik ember itthon megkér­dezte tőlem, hogy ettem-e macskahúst, elhatároztam, hogy minden vita helyett írok néhány sort személyesen lá­tott, hallott tapasztalataimról. Nem igaz, hogy az olasz nép, de akár még csak váro­sai is piszkosak lennének. Sőt! Szomorú leírni, de meg kell tennem: városaik — legalábbis Észak-Olaszországban — tisz­tábbak, mint a mieink. Az sem igaz, hogy az olasz ember nem dolgozik eleget. Hogyan is lehetne elképzelni másképp egy kapitalista országban. Tény, hogy az ember úgy érzi, Olaszország nem számít­ható a mi értelmünkben vett európai országnak. Eszem ágá­ban sincs a térképet, a már elfogadott törvényeket és a földrajzi valóságot valamilyen új elmélettel megváltoztatni. Tisztában vagyok azzal, ami­vel minden átlaghalandó, hogy tudniillik Olaszország a legré­gibb európai kultúra hordozó­ja. Hogy az olaszok műveltek, kulturáltak és muzikálisak, stb. Hiszen éppen erről akarok írni, csakhogy ... Csakhogy Olaszországot éppen történel­mi múltja és klímája teszi egy kicsit többé, de egyben kicsit kevesebbé is szemünkben az úgynevezett „európai” rangnál. Mert történelmet lehel itt minden templom, minden macskakő az utcán, minden kút a város piacterén, Velen­ce és a Piazza San Marco, a Sóhajok hídja és Grand Ca- nalle, Firenze és a Mediciek, Ravenna és Dante, sorolhatná az ember míg tintája és papír­ja el nem fogyna. Ugyanígy a művészet terén is Leonardo da Vinci, Michelangelo, vagy a későbbiek: Verdi, Puccini, Leoncavallo, Donizetti... És ha a mát nézzük: tipi­kus európai civilizáció! Ren­geteg autó, nagyon elterjedt a jó televízió, modern épületek, jó közlekedés, számtalan új­ság, mozi, sok és színvonalas iskolák, egyetemek. A múltja és jelene is tehát az európai civilizált országok sorába ál­lítja ezt az országot. Ugyanak­kor az emberek tempója, szenvedélyessége, bőrük színe, az ország klímája egy kicsit délivé, mi több, keletivé teszi őket. (Természetesen az or­szág fő jellegzetességét társa­dalmi rendszere, a kapitaliz­mus határozza meg. Ezen be­lül azonban más mondjuk az angol, más az olasz, és én most erről szeretnék írni.) A divat. Az olaszok ma már vitathatatlanul átvették Euró­pában a divat-diktátorságot. Az angolok a férfidivatban, a franciák pedig a női divat­ban ma már az egykori hege­mónia visszahódításán fára­doznak. Miből áll ez a divat? Min­denekelőtt igazodik a klímá­hoz, tehát könnyed és kényel­mes. Nőknél és férfiaknál uralkodó az élénk szín, a szé­pen, ízlésesen összeválogatott élénk színek Van, különösen a férfiak öltözködésében, va­lami plebejusi egyszerűség. Még a hajuk viselete is, rö­vid frizura, az egykori plebe­just eleveníti. A szólás-mon­dás azt tartja, hogy ízlések és pofonok különbözők. Tudom, hogy nálunk nagyon sok em­bernek nem tetszene az ola­szok öltözködése. S a is igaz,

Next

/
Thumbnails
Contents