Pest Megyei Hírlap, 1968. október (12. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-09 / 237. szám

1968. OKTÓBER 9., SZERDA rest * n r, rt t 'jtMMap 3 KPVDSZ kulturális napok Nyolcadik alkalommal ren­dezik meg az idén a kulturális napokat a Pest megyei KPVDSZ-hez tartozó szövetke­zetek, állami vállalatok és pénzintézetek. Az október 24-ig tartó rendezvények köz­pontjában az 1918-as ősziró­zsás forradalom és a Kommu­nisták Magyarországi Pártja megalakulása 50. évfordulójá­nak megünneplése áll. A kul­turális napok célja, hogy a mű­vészeti együttesek találkozói, a politikai, szakmai vetélkedők, a tanulmányi kirándulások, az ismeretterjesztő előadások ki­induló pontjai legyenek az őszi-téli hónapok művelődési, szórakozási programjának. Október a „Társadalmunk időszerű kérdései” tanfolya­mok kezdete is. A szakmához tartozók egynegyede jelentke­zett politikai oktatásra, mint­egy háromezer ember. A kulturális napok ma kez­dődnek: Cegléden a szovjet­unióbeli élménybeszámolót filmvetítés kíséri, Taksonyban fiatal magyar írók műveiből irodalmi estet rendeznek. A szobi szövetkezet dolgozói kö­zösen ellátogatnak a Börzsöny Múzeumba. A Nyugat-Pest megyei Kiskereskedelmi Vál­lalatnál a filmvetítés után vi­tát rendeznek. Vácott bélyeg­kiállítás lesz, ahol a szerencsés látogatók a tombolán értékes bélyegeket nyerhetnek. Hét hónap a piaroa indiánok közt Boglár Lajos, a Néprajzi Múzeum kutatója és Hal­mos István, a Magyar Tu­dományos Akadémia néprajz- kutató csoportjának tagja hét hónapot töltött Venezue­lában, hogy a piaroaindiá- nok életét és kultúráját ta­nulmányozza. Az Orinoco és mellékfo­lyói környékén 13 indián­települést látogattak meg. In­tenzív kapcsolatot létesítet­tek az őslakókkal. Útjuk eredményeként a Néprajzi Múzeum csaknem 400 tárggyal gazdagodott. Ezt négyezer méter keskenyfilm, kétezer fényképfelvétel és több órányi hangfelvétel egé­szíti ki. A tárgykollekció kiállítását, a filmek bemutatását 1969-re tervezi a Néprajzi Múzeum. VA CRA TOTI LA TOGA TAS Tudás és szépség bűvölete Nehéz volt elszakadni a negyvenkét holdas parktól, a természettől, melynek gaz­dag szépségét, a fákat, virá­gokat, ritkaságokat idetele­pítő s nevelő, gondozó e m- b e r bontakoztatta ki eny- nyire. Mindenesetre az óriás­kert tiszteletet ébresztő, jó elvezető a benne helyet fog­laló tudományos intézethez, az ottani munka megisme­réséhez. Az MTA (vácrá- tóti) Botanikai Kutatóinté­zetét különleges alkalomból látogattuk meg. Egy nagy­szabású rekonstrukció során laboratóriumi részlegük nem­rég új épületszárnnyal, új helyiségekkel, berendezések­kel, műszerekkel gyarapo­dott.. Dr. Zólyomi Bálint pro­fesszorral, az intézet igaz­gatójával, az MTA levelező tagjával beszélgetek. Szeren­csém, hogy itt találom: dr. Zólyomi Bálint ugyanis a Biológiai Tudományok Világ- szövetsége vezetőségének tag­jaként a következő napokban indul az USÁ-ba, vezetőségi ülésre. (A világszövetség 1924 óta fennáll, de most van először magyar vezetőségi tag­ja.) Elmondja, hogy az intézetben tudomá­nyos alapkutatást végeznek ŐSZI R ÓZSAK I. A békés város MINDEN DUNA MENTI jVÁROST elönt ez a szinte mediterrán derű?... Az októ­ber eleji szüretelő napsütés­ben, amelyben mint a ki nem forrott mustban, egy kis le­vegőcsípés is keveredik, sé­tálok Vác utcáin. Boltozatos kapualjak, szürke kockakö­vek, templomok, iskolák, az emeletes játékházak aljában a sok száz üzlet, bennük vá­sárló forgataggal, a középüle­tek ablakain túl könyvelők, aktákat cipelő tisztviselők, az utcákon a tarka sokaság, autók, biciklik, komoly fér­fiak, asszonyok, katonák, far- mernadrágos fiúk, vidám fa- rú, kis táskarádiót bömbölte- tő nők, valahol lent a folyó zöld szalagja, amely felől víz­szag árad: ... akár Mohácson lennék, a kikötő- és kereske­dővárosban ... De most nem Vác mai utca- és városképe, még csak nem is a falakon belül élő, moto­zó, munkálkodó emberek ér­dekelnek, hanem a régiek, az ötven év előttiek, s míg a múzeumban sárgult iratokat böngészek, megjelenik sze­mem előtt a kép: dr. Preszly Elemér hadigondozó kor­mánybiztos a polgármesteri hivatal poros, tintaszagú szo­bájában le és fel járkál, dik­tálja Vác város szőlősgazdái­hoz a felhívást: .......Négy éve állunk fegyverben és gi­gászi küzdelmet folytatunk úgyszólván az egész világ el­len ... Tihozzátok fordulunk Vác város szőlősgazdái, most, amikor hordóitok nem remélt bő terméssel telnek meg, ne feledkezzetek meg azokról, akik karjukat, lábukat vesz­tették el, hogy földjeiteket ne érje ellenséges srapnel vagy gránát... Minden századik li­ter bort ajánljátok fel a rok­kantaknak, hadiárváknak”... NEM TUDOM dr. Preszly felhívásának lett-e foganatja, megteltek-e a boroshordók az adományokkal, de nem is ér­dekes: a helyi lapban igazi magyar szívet dobogtató hír jelent meg. „Őfelsége balassa­gyarmati Baintner Ernő hu­szárezredesnek, ki a váci lo­vaglóiskola parancsnoka volt, vitéz magatartásáért a 2. osz­tályú koronarendet a hadidí­szítményekkel és a kardokkal díjmentesen adományozta (erről az ezredesről még hal­lunk, mert ő lesz 1919 au­gusztusában a tiszti különít­mény parancsnoka), őfelsége azonban nem állt meg kegy­osztásában, gróf Subienszky ezredes, gróf Marenzi drago- nyos főhadnagy is kap érdem­kereszteket, ha nem is díj­mentes díszítményekkel és kardokkal.” (Mindketten váci származékok.) Némelyek az 50 év előtti városból gyászba is borulnak: dr. Baksay piarista spanyol­náthában elhalálozik, aedig testvéröccse volt dr. Baksay K. nagyprépostnak. (Hiába, a halál nem válogat.) Történnek ezekben a na­pokban a locsogó felszín alatt zajló események is ... Csak egy-két akkori újsághírt ol­vassunk el:... „Ismét lesz ha­tósági sertésvágás” (tudniil­lik, hogy a beteg állatok hú­sát mérték ki e címszó alatt olcsón, ám a hatósági értéke­sítésnél valami a honatyák lelkén száradhat, mert a NYILTTÉR-ben így korholja az illetékest az újságíró)... „örökké intrikáló életéből né­hány nap van hátra ... Hiva­talát úgy vezette, kloaka, bűz marad utána ... Hétfőn adja meg a már vasárnap délben a hatósági székbe utalt hús kimérésére az engedélyt, mert inkább fülledjen meg ezer ember tápláléka, de ő rendes délutáni szórakozásáról, a nyulak bosszantásáról nem marad le ...” (Nem tudhat­juk, kiről volt szó, cím, rang, név rejtve maradt előttünk.) „A marharekvirálás ered­ménye: 29 szarvasmarha” — így adja tud túl a hírt az ak­kori lap, s ebből viszont sej­teni lehetett, 29 szegénypa­raszt tehén nélkül maradt. ... „Kik vettek Vácon házat, telket, szőlőt, szántót”? — Tel­jes két hasábon sorolják fel a neveket, több mint 24 gazda gazdagodott, s ugyanennyien lettek szegényebbek ... „Nincs bőr, cipőjegyre sem lehet cipőt kapni?’... „Megszö­kött a váci fegyházból Juhász Lajos, akit társai „szegedi pap­rikának” gúnyoltak, mert gyor­san tűzbe jött. Juhász Lajos 21 éves volt.” ........Csak egy virág­s zálat!" — cím alatt a József főherceg egylet a háborúban tüdőbajt szerzettek részére vi­rággyűjtést kezdeményez. hat valahogyan így festett az 50 év előtti Vác szep­tember végén, október elején. A polgármester úr vadászott, a püspöki ház lakói imádkoztak, a gazdák szüretre készülődtek, a katonatisztek a hivatalos közlönyt bújták, hátha leesik egy-két érdemkereszt, a köz­nép hatósági húsért állt sor­ban, tehenet, disznót adott le, a katonák a frontokon teljesí­tették a haza iránti kötelessé­güket, s hogy kitűnően helyt­álltak, az kiderül az 1914— 18-as, az egyik váci templom oldalába falazott emlékműi-ől, amelynek elszínezett márvány- lapjára sok száz halott nevét vésették fel. És a város határain kívül?... Magyarországon 3 millió 768 ezer holdon felüli területen volt nagybirtok, ami az ország mezőgazdasági területének 32,3 százalékát tette ki, ugyanakkor az öt holdon aluli paraszti bir­tokok száma elérte az egy és negyed milliót, de az ország mezőgazdasági földterületének mindössze 5,8 százalékán gaz­dálkodtak. A gyárakban 12— 14 órás volt a munkaidő, s a gépesítés fokában a hazai üze­mek európai viszonylatban a 22-ik helyen álltak. Mit érzett ebből a késői sta­tisztikából Hegedűs -Károly ko- vácsinas, aki akkor volt 17 éves, és legényke fejjel részt vett a forradalomban? Nem tudhatjuk. Olvasni nem na­gyon olvasott, tanulni nem na­gyon tanulhatott, kommuniz­musról nem hallott, s mégis, amikor azokban a napokban egy szénszállító tehervagonon Pest felé utazott, annak a pa­rasztembernek, aki így kiál­tott: „Éljen a forradalom!” — nagy darab szeneket dobált le. Teljesen ismeretlen például Matheika János váci tanár tet­tének indítóoka is: felettesei szorgalmas, jólelkű, világos ér­telmű embernek ismerték, mégis az első hívó szóra tagja lett a városi direktóriumnak és a császári-királyi főtisztviselők előtt érthetetlen intézkedések egész sorát hozta, a mezítlábas tanulók cipővel való ellátására, a fakultatív hitoktatás beveze­tésére, a klérus befolyásának megnyirbálására. MIÉRT VÄLLALT közéleti szerepet minden juttatás és anyagi előnyök nélkül Petra­sovits József cipész, Klein Ká­roly takarékpénztári igazgató, aki a munkássegélyezések ügyét intézte, vagy Szabó Ká­roly járásbíró?... Az indíté­kok valahol a mélyben rejtőz­tek, Vác közintézményeinek falain belül, a szegényes cse­lédházakon, proliházakon be­lül. És ezek az emberek elő­jöttek az ismeretlenségből, se­gíteni, tenni akartak. De hallgassuk meg előbb azoknak a napoknak történe­tét! Szüts I. Dénes felettes szervük, az MTA biológiai tudományok osz­tályának irányításával. Tud­nunk kell, hogy az alapku­tatás, mint ilyen, azonnal rendszerint nem eredményez közvetlen gyakorlati hasz­not: de jelentősége termé­szetesen nem marad eszmei, hiszen az alapkutatás, mint a jelen tudománya, a tá­volabbi jövő gyakorlatát ala­pozza meg. — Látszólag elméleti kér­déseket teszünk fel a termé­szetnek, s igyekszünk vá­laszt kapni. Munkánk a kér­dés megfogalmazásánál kez­dődik, hiszen jó választ csak jól feltett kérdésekre kaphatunk. Egyes kísérleteik a közel­jövőt szolgálják: azokat, ered­ményeiket, különböző kutató- intézetek — pl. erdészeti, öntözési, rét-, legelőgazdál­kodási — hasznosítják. Emellett ingyenes szakta­nácsadással állnak rendelke­zésére a botanikus kert lá­togatóinak, magánosoknak és közületeknek. A botanikus kert, s a ben­ne helyet foglaló kutatóin­tézet eddig is jelentős ál­lami beruházásokat élvezett. Néhány éve például több mint egymillió forintos költ­séggel közel hatkilométeres föld alatti öntözőhálózatot lé­tesítettek a parkban: ennek köszönhető, hogy az itteni kü­lönleges, nagy értékű növény­zet nem szenvedte meg az idei aszályt. Mégis, a labo­ratóriumi kutatómunkát so­káig nagyon nehéz körül­mények között végezték: a kísérletek legnagyobb része például a kastély egykori konyhájában folyt. Az ez év július közepére be­fejezett, nagyszabású, három­millió forintos rekonstrukció, s abban az új laboratóriumi szárny aztán megoldotta a problémákat. De tegyünk benne egy gyors látogatást. Alagsorában történik a nö­vények vizsgálati előkészítése, tisztítása. Egy érdekes beren­dezést is találunk itt: száz­ezer forintos szennyvízközöm­bösítőt. A laboratóriumi mérge­ző anyagokkal telített víz innen mór tisztán kerül a botanikus kertet átszelő patakba, illetve oldhatatlanná téve viszi ma­gával tovább a szennyeződést. S a látogató azt gondolja, hogy bár a nagyüzemekbe is kerül­ne minél több ilyen berende­zés! A talaj nitrogénháztartásá­nak kísérletes vizsgálatát szol­gálja az új, az országban el­sőként üzembe helyezett, ma­gyar gyártmányú klímakamra. Itt kontrollálják a természetben megfigyelt és utána matema­tikai-statisztikai módszerek­kel ellenőrzött szabályokat, törvényeket. A növény tápol­datban kerül a szerkezetbe. A kamra átlátszó ajtaján — hat réteg üvegen — át megfigyel­hetik viselkedését. A mester­séges fény, pára, hőmérsék­let mind szabályozható, a széndioxidtartalom is kontrol­lálható. Lám, milyen bonyo­lult, drága berendezés, meny­nyi minden kell ahhoz, hogy egy kis növény életéből kikü­szöböljék — a véletlent, az előre nem láthatót... A szerves növénykémiai la­boratóriumban ifj. dr. Máté Imre kémikus elmondja: itt olyan kísérleteket folytatnak, amelyeket később elsősorban a gyógyszeripari kutatás hasz­nosíthat. Megtudom, hogy a munkához szükséges növénye­ket nemcsak az itteni bota­nikus kert adja, hanem szük­ség esetén a világ összes fon­tosabb — mintegy háromszáz — botanikus kertjével való cserekapcsolatuk is biztosítja. A fiatal kémikus édesapjával együtt dolgozik a vácrátóti kutatóintézetben. Id. dr. Máté Imre professzor, az MTA levelező tagja nem­rég érkezett meg Tbilisziből, a IV. illóolaj világkongresz- szusról, ahol a magyar kamil­lateáról tartott előadást. Előt­te Párizsban, a magyar tudo­mányos állami kormánydele­gáció tagjaként részt vett az UNESCO-nak a bioszférakuta­tás kérdéseiről tartott konfe­renciáján. A természet maxi­mális kihasználása annak megsértése nélkül; a tudo­mány eredményeinek racioná­lisabb felhasználása, így a nö­vényvilág jobb hasznosítása az emberi táplálkozásban; a folyók, a levegő, a tengerek technikai szennyeződésének csökkentése — ilyen kérdések­ről tárgyaltak ott különböző országok tudósai, tudomány- politikusai, szervezői, pedagó­gusai. Itt ismerkedtem meg dr. Kovács Margit kutatóval, aki munka mellett vizsgára is készül: a közeljövőben meg­pályázza a biológiai tudomá­nyok doktora fokozatot. Nem is hinni, hogy egy laboratóriu­mi biológus annyit utazik: ő például évente átlag húsz-har- mincszor rándul ki belföldi, vagy külföldi terepre, a ter­mészet tanulmányozására. Je­lenlegi legnagyobb munkája a Kárpátok vidékének nem­zetközi flóra-fauna kutatásába kapcsolódik. Tőle tudom meg azt is, hogy kutatóintézetüknek rengeteg tudományos külföldi látogató­ja van. Legutóbbi nagyhírű vendégük dr. Jablonszki Jenő botanikus és geológusprofesz- szor az elmúlt napok egyikén járt itt immár másodszor. Dr. Jablonszki Jenő Budapesten folytatta egyetemi tanulmá­nyait, majd 1919-ben külföldre került. Jelenleg a New York-i botanikus kert és herbárium tiszteletbeli tudományos mun­katársa. Nevéhez fűződik, hogy a budapesti ELTE Föld­tan? Intézete könyvtárának el­pusztult részét ő fejlesztette fel, ajándékból. Jó érzés volt itt járni, ebben a negyvenkét holdas díszkertben, mely nem­csak a hazai tájat, az itthoni látnivalók tárát gazdagítja, de nagy tudományos jelentőség­gel is bír. Helyben nagy tudá­sú professzorok, s munkatár­saik gazdagítják a magyar tu­dományt, növelik hírét a vi­lágban. S jó érzés volt tapasz­talni, hogy a világhírű bota­nikus kert, s a hazai kutatók tudása mellett most már a munka színhelye, az intézet külseje, felszerelése is világ- színvonalon áll. Padányi Anna Losonczi Pál fogadta a finn parlamenti küldöttséget Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke kedden délelőtt az Or­szágház Munkácsy-termében fogadta a finn parlamenti kül­döttséget, amely Veikko Johan Kokkola, a parlament első al- elnöke vezetésével tartózkodik hazánkban. Vándorkiállítás A magyar vegyipar története A kémia és a vegyipar tör­ténete hazánkban a középko­rig nyúlik vissza. A kapita­lizmus elsorvasztotta az elő­dök eredményeit és nagyrészt külföldi érdekeltségekre tá­maszkodott a hazai vegyipar. Csak a felszabadulás után in­dulhatott meg ismét a na­gyobb kutatómunka. Ennek köszönhető, hogy 1965-ig a termelés tízszeresére nőtt és az eddig csak importáló ipar­ágból importáló-exportáló iparág lett. Ezt a folyamatot öleli fel a még szervezés alatt álló Ma­gyar Vegyészeti Múzeum­nak a Technika Házában megnyílt vándorkiállítása, a „Vegyipar kialakulása ha­zánkban” címmel. A gyűjte­mény három évig járja az országot. VÁC Manekcn-önjelöltck A váci Deákvár étteremben ma bemutatják a Duna kör­nyéki Ruházati Ktsz nőiszabó- részlegének legújabb modell­jeit. A különleges fazonok ked­velői 25 ízléses és új vonalú ruhakölteményt tekinthetnek meg. Forgács István, a helyi ven­déglátóipari vállalat áruforgal­mi osztályvezetője szerint igen nagy érdeklődés előzi meg a városban oly ritka divatbemu­tatót. A várakozásra mi sem jellemzőbb: a maneken-önje­löltek már jó előre tömegével jelentkeztek... (szántó) KŐSZEG STRUCC Felújítják Kőszegen az or­szág legrégibb hoteljét, a több mint 250 éve működő Strucc-szállót. A szobákat kor­hű bútorokkal rendezik be, központi fűtéssel, hideg, meleg folyó vízzel látják el. Az albertirsai Dimitrov Termelőszövetkezet 40 holdon tergítT dohányt. A termény gyors szárítása érdekében 3 éves programit dolgozott ki. Az első esztendőben már felépített két mesterséges dohányszárító tornyot. Még négy építését tervezik. Az idei léte­sítmény több mint félmillió forintba került.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents