Pest Megyei Hírlap, 1968. október (12. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-08 / 236. szám

Árusító: a iss Másfél óra múlva megérkezett a pótlás A Rákóczi Termelőszövet­kezet elnökével beszélgettünk. — A mi termelőszövetkeze­tünk területe aránylag elég kicsiny: 2221 hold, amelyből csak 1121 hold a szántó. Te­hát nagyon igyekeznünk kell, hogy eredményes gazdálko­dást, s tagjainknak rendes megélhetést biztosítsunk — mondotta Hajdú Lajos. — Az intenzív termelés mellett ezért tulajdonítunk nagy je­lentőséget a fokozott értéke­sítésnek. Teljes mértékben igénybe vesszük az új gaz­dasági irányítási rendszer által nyújtott lehetőségeket. Termelvényeinket igyekszünk közvetlenül a fogyasztókhoz juttatni. Ezért tartunk fenn elárusítóhelyeket mind váro­sunkban, mind a fővárosban. — Fokozottabb mértékben bele kívánunk kapcsolódni városunkban a lakosság és a közületek ellátásába. Az ál­talunk termelt zöldség- és gyümölcsfélék s egyéb áruk mellett, a társ tsz-eknél na­gyobb mennyiségű burgonyát s vörös- és fokhagymát kö­töttünk le a télre. — Mind a nagykőrösi, mind a pesti árusítóhelyeink igye­keznek eleget tenni a vásárló közönség jó ellátása érdeké­ben. Kellő kereskedelmi fel- készültséggel törekszünk bolt­jainkban versenyképes árak mellett a folyamatos kiszol­gálást biztosítani. — Az egyik legutóbbi szom­baton a Deák téri boltunk­ban elfogyott a vágott ba­romfi. Megnyugtattuk a vá­sárlókat, és másféj óra múlva autónk meghozta az utánpót­lást a vasárnapi ebédhez. Ez a gyors mozgás egyik biz­tosítéka annak, hogy nyu­godtan nézhessünk tsz-ünk gazdasági eredményeinek fel­mérése elé. FOGADÓÓRA Ma délelőtt 10 órakor S. Hegedűs László országgyű­lési képviselő fogadóórát tart a városi tanács vb-termében. PESTME&YEI HÍRLAP' KÜLOM KIADASA XII. ÉVFOLYAM, 236. SZÁM 1968. OKTOBER 8., KEDD Az érdekek azonosítása Hatvanhét szerződés ,KEDVEZMENYES ÖREGDIÁKOK" A KONZERVGYÁRBAN A konzervgyár oktatási ta­nácsa ezekben a napokban bí­rálta el a továbbtanulásra je- lenkezettek kérelmét, és azo­kat a kedvezményeket, ame­lyeket a továbbtanulni szán­dékozók kaphatnak a gyártól. — Mit jelent a tanács mun­kájában a döntés? — kérdez­tem Harsányt Lászlónét, a gyár személyzeti vezetőjét. ANYAKÖNYVI HÍREK Született: Nagy László és László Mária: Károly, Belez- nay József és Gál Terézia: József, Hegedűs Mihály és Barna Eszter: Mária, Tugyi Antal és Apró Ilona: Éva, Fehér Balázs és Krenyóczi Irén: Balázs, Hegedűs Meny­hért és Urbán Aranka: Ágnes nevű gyermeke. Házasságot kötött: Halász Albert és Csabai Erzsébet, Kocsis István és Pintér Má­ria, Tóthpál László és Zvo- narits Bella, Kroknai József és Erki Irén, Nagy Sándor és Szarka Erzsébet. Meghalt: Précsényi József (Zalán u. 10.), Dobozi Józsefní Hegedűs Terézia (Táncsics Mihály u. 4.), Vadai Lászlóné Illés Julianna (Dalmadi Győ­ző u. 8.), Veszprémi László (Csikráv dűlő 8.), Bartha Gyu­la (Háromszék u. 17.), Bődi Ferenc (Kölcsey u. 8.). Új boltvezető - jó hagyományok A fogyasztási szövetkezet 17. számú boltja a mozi mellett, a Tázerdei utca sarkán, közis­mert a vásárlók előtt. Mindig kedves, udvarias kiszolgálás­ban részesült itt a vevő. A boltvezető nyugdíjaztatása után Szalay Albert vette át az üzlet irányítását. Gulyás Lász­ló és Harmath Erzsébet se­gédként, Berecz Erzsiké pedig tanulóként dolgozik az üzlet­ben. — Az új boltvezető milyen változtatásokat vezet be ez­után? — Egész nap árusítunk te­jét, A hűvösebb idő lehetővé ^gy a kis kapacitású hű- ' nyűnket megfelelő mértékben kihasználjuk, és így biztosítani tudjuk, hogy a tej egész napon át kapható le­gyen. — Megváltozott a bolt nyit­va tartási ideje? — Igen, és éppen a közönség érdekében. A jövőben 7—12-ig és délután 3 órától fél 8-ig le­szünk nyitva. Természetesen mindazt a jó hagyományt, amelyet Soltész László nyug­díjba vonult boltvezető hozzá­értő munkálkodása teremtett meg, mi is szeretnénk meg­őrizni és fejleszteni. Átalakít­juk az üzletet is. Üj boltvezető — új tervek­kel. (fehér) MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Boldog Alexandre. Színes francia filmvígjáték a sem­mitevés bajnokáról. Fősze­replő: Philippe Noiret. Kor­határ nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: Magyar hír­adó. Villámtól a kék lángig. Előadás kezdete: 5 és fél 8 érakor. ÁRKÁDOK ARC Az egyik híres amerikai sebész-kozmetikus igy szól a hölgyhöz az estélyen: — Asszonyom, az ön arca ismerősnek tűnik nekem. — Nincs benne semmi meg­lepő. Ezer dollárt fizettem ér­te önnek. (Kiss felv.) — Azt, hogy a gyár jelenlegi és távlati munkaerőszükségletét fi­gyelembe véve, iskolatípu­sonként, tanfolyamonként és dolgozónként megköt­jük a szerződéseket, így biztosítjuk a tanulmányi kedvezményeket — vagy pedig nem kötünk ta­nulmányi szerződést a dolgo­zóval. — Ha nem, miért nem? — A vállalat a munkaerő­vel is gazdálkodik. Az oktatási tanács összegyűjtötte a gazda­sági vezetők ilyen irányú igé­nyeit, és ezeket koordinálja a különböző iskolatípusokra je­lentkezettek létszámában és jelenlegi beosztásában. — Milyen szakon van túlje­lentkezés? — A szükségesnél többen akarják elvégezni a közgazda- sági technikumot. Olyanok is, akik jelenleg segédmunkás­ként dolgoznak a gyárban. Ezt semmiképpen nem tartjuk indokoltnak, hiszen a jelenle­ginél nagyobb létszámú admi­nisztratív gárdát nem tudunk foglalkoztatni. Természetesen nem vagyunk ellene a tovább­tanulásnak, de ezeket a dolgo­zókat elsősorban a gimnázium­ba irányítjuk. — Hányán jelentkeztek to­vábbtanulásra? — Száztizenegyen. Közülük hatvanhéttel köt tanulmányi szerződést a vállalat. A szerződés nemcsak a kedvezményeket tartal­mazza, hanem kötelezi is a hallgatót, hogy lelkiisme­retesen sajátítsa el az is­kolában vagy a tanfolya­mokon az ismereteket. — Nem lett volna helyesebb, ha az oktatási tanács koráb­ban, még az iskolaév megkez­dése előtt közli a hallgatókkal, hogy kinek biztosít kedvez­ményt és kinek nem? — Ezt nem lehetett megol­dani, mert meg kellett várni a felvételi vizsgák eredményeit. A tanulmányi szerződés meg­kötése ugyanis csak azokat érinti, akik felvételt nyertek valamilyen oktatási intéz­ménybe. — Ez évben egyébként gyáron belül is továbbkép­ző tanfolyamot indítunk a konzervipari és a lakatos szakmunkások részére. Olyan munkaterületek dolgo­zóit, irányítjuk erre a tanfo­lyamra, ahol az utóbbi évek technológiai fejlesztése megkí­vánja az új ismeretek elsajátí­tását, a nagyobb szaktudást. (—ara—) Bérleiváltás csülöiTÖkig Hat színházi este A művelődési ház gazdag programmal várja az érdek­lődőket az idei színházi sze­zonra. A kecskeméti Katona József Színházzal kötött meg­állapodás értelmében, hat elő­adásra érvényes bérletet bo­csát a színházlátogató közön­ség rendelkezésére. A műsoron levő Liliom, A három grácia, A cirkuszher­cegnő, A kísértet házhoz jön, Piros jaguár, és az Isten vé­led, édes Piroskám című da­rabok a színpadi irodalom változatos területeit ölelik fel és bizonyára kellemes estét szereznek a nézőknek. Az első bérleti előadásra — Dobos Attila: Isten véled, édes Piroskám című mini­operettjének bemutatására — hétfőn, 14-én este fél 8 óra­kor kerül sor. Bérletek — részletre is — október 10-ig, csütörtökig be­zárólag válthatók, a műve-, lődési ház irodájában. Víz és telefon Augusztusban a Nagykő­rösi Híradó hasábjain felve­tettük: vasárnaponként miért nem üzemelnek a kór­ház felől kiépített vízvezeté­ken az ejektoros melegvizes kutak? A városi tanács építési osztálya vezetőjének levelé­re hivatkozva augusztus 11-i számunkban közöltük, hogy olyan megállapodás született a tanács illetékesei és a kór­ház gondnoksága között, amelynek értelmében a to­vábbiakban vasárnap is me­legvízhez juthat az említett kutakból a lakosság. A városi főorvos minap ér­kezett levele megingatott ebben a hitünkben. Tájékoz­tatása szerint megfelelő személy- és béralap hiányá­ban a kórház nem tudja biztosítani a vasárnapi víz­szolgáltatást. A levél kézhezvétele után az újságíró telefonálni kez­dett. Első telefon. — Szóbeli megállapodás alapján közöltük, hogy lesz vasárnap is víz a kutakban — mondotta Pusztai Ferenc, a városi tanács építési és közlekedési osztályának ve­zetője. Második telefon. — Mi a városi tanáccsal soha nem beszéltünk erről a témáról. — Ezt Csáki Gyula, a kórház számviteli vezetője mondotta — különben is jó ideig szabadságon voltam, tehát nem tudom, hogy tá­vollétemben történt-e ilyen megállapodás. Harmadik telefon. — Én nem beszéltem a vá­rosi tanáccsal erről a témá­ról — tájékoztatott dr. Ja­novics Tibor, a kórház igaz­gató főorvosa. — De ha be­széltem. volna, akkor is kö­zöltem volna, hogy nincs sem megfelelő emberünk, sem béralapunk a vasárnapi vízszolgáltatás biztosítására. Éppen ma (október 7-én. — A szerk.) írom alá azt a le­velet, amelyben értesítem erről a problémáról a váro­si tanácsot. Negyedik telefon. — Korábban a Városgaz­dálkodási Vállalat sem bizto­sított vizet vasárnap. Mi pe­dig, illetve a kórház sze­mélyzete ezt különösen nem tudjuk megoldani, mert nincs megfelelő létszámunk és a béralapunk is teljes egészében lekötött. Ezt dr. Nagy Béla városi főorvos mondotta telefonba, érdeklődésünkre. ötödik telefon. — Vállalatunk biztosítót-! ta vasárnaponként a lakos­ság részére a vizet. Aki ezt telefonálta, Ko­vács Ambrus, a Városgaz­dálkodási Vállalat igazgatója volt. Nem akarom untatni az olvasót. Az elmondottakon kívül további öt esetben hívtam fel telefonon az ille­tékeseket. Őszinte szomorúsággal közlöm, hogy ezek eredmé­nyeként sem tudok meg­nyugtató módon válaszolni arra a kérdésre: folyik-e víz a jövőben vasárnaponként az ejektoros kutakból vagy nem? Lehet, hogy rövidesen az illetékesek megbeszélik ezt, egyszer s mindenkorra — ha másként nem, telefonon —- egymással. (Karai László) S « P ríh O ■ R ® T ÚSZÁS Sikeres idényzáró A szenvedély Mindenkinek van valami szenvedélye. Az egyik bélyeget, a másik gyufaska­tulyát gyűjt; van, aki papagájt, vagy teknősbékát tart. Fehér Pál barátunknak egyedüli szen­vedélye a szőlő. Még kisgyerekkorában ragadt ez rá, amikor a Bánomban a nagyatyjának segített szőlőt ültetni. A vasiparba sodorta az élet. Bejárta a fél országot, de a szőlő iránti vonzalma és szeretete megmaradt. Amikor hazake­rült, az egyik itthoni gyárba, az egyik tsz-től mindjárt bérbe vett egy kis sző­lőt. Az öreg, foghíjas szőlőt szeretettel si­mította végig tekintetével. — Majd én rendbehozom — mondot­ta a szomszédoknak. — Nem kártyázom, nem dohányzom — valamire nekem is rá kell fizetni... ! Azóta minden szabad percét a szőlő­re áldozza. Nyit, metsz, karaszol, per­metez. Csinos kis felesége már a múlt esz­tendőben sem a legjobb szemmel nézte a szőlőbe járást. — Képzeljék — panaszolta egyszer a szomszédoknak —, megint egy tucat szakkönyvet rendelt... és éjszaka azt olvasgatja ...! Fehér Pált nem csüggesztette el, hogy a múlt őszön nagyon gyenge eredményt hozott a szüretje, bár pontosan kiszá­mította, hogy a bért, munkát, védekező­anyagokat és a fogyasztási adót figye­lembe véve, két forint 10 fillérbe van minden deci bora. — Majd megjavítom ezt az ered­ményt — mondotta a tavaszon-a szom­szédoknak. A szőlő kúszónövény. En­gedni kell a hajlamainak. És a vesszőket felengedte a szilva­fákra. Van néhány szép gyümölcsfája is a szőlőben. Gondosan kezelte, permetezte, és az idei nagy szárazságban minden héten egyszer öntözte is őket. Egy alma­fája sok szép piros gyümölcsöt termett, s az egyik szombat délutánra tűzte ki az almaszüretet. Nehogy addig megdézs­málják, kis karócskát csinált, a fa alá tűzte és ráírta: „Vigyázat! Méreggel permetezve!” Másnap délután, amikor kiment a szőlőbe, meglepve látta, hogy az almát mind ellopták. És a rafinált tolvaj a táblát megfordította, s ráírta: „Köszön­jük a figyelmeztetést, de mi az almát megmossuk, mielőtt megennénk!” Az idei nyárban híre sem volt a pe- ronoszpórának. A szomszédok legfeljebb háromszor permeteztek, de Fehér Pál — ami biztos, az biztos! — hatszor per­metezte a szőlőt. De hiába volt a nagy igyekezet, a szárazságban a szilvafákra feleresztett vesszőkön ritkák és apró szeműek lettek a fürtök. Szeptember végén pusztulni kezdett a szőlő és egy vasárnapra Pál barátunk is meghirdette a szüretet. De későn ment le a piacra, és Lázár mesternél akkorra elfogyott a birkahús. Anélkül pedig nem szüret a szüret! így Kecskemétre karikázott át juhhúsért. A szüreten ott volt egy sereg barát, feleségestül. Közbeszólt az eső is, de ko­ra délutánra megszedték a szőlőt — amelyből majdnem több maradt a szü- retelők által „kóstolónak” vitt garabó- ban, mint amennyi a kocsin levő hor­dóba került. Akkorra megfőtt a birkapaprikás is a bogárhátú gunyhóban, ahol az eső sem zavarta a főzést. Szerencsésen hazavitték a szőlőt és két kis hordó bor lett belőle. Pál meg is fokoltatta, de a fokmérő csak 15 fokot mutatott. — Ezt meg kell javítani — mondottá. Szerzett egy katlant és egy rézüstöt, és az egyik hordó mustját felére lefőzte, hogy azzal a többit megjavítsa. ...És most azon töpreng: jövőre mi­lyen új fajtát kellene kipróbálni... (kopa) Szeptember utolsó vasár­napján A-bony és Cegléd leg­jobbjai mellett a Nagykőrösi Gimnázium versenyzői is in­dultak az Abonyban megren­dezett megyei idényzáró ver­senyen. Igen jól zárták a kö­rösi úszók a nyári verseny- idényt: nyolc számban sze­rezték meg a győzelmet. Lányok: 33 és egy harmad méteres gyermek gyorsúszás­ban (1957-es születésűek): 1. Orbán Éva. 33 és egyharmad méteres gyermek mellúszás (1960—62): 2. Apró Mária. 33 és egyharmad méteres gyer­mek ntell (1959): 1. Romázi Zsuzsa. 33 és egyharmad mé­teres gyermek mell (1958): 1. Hegedűs Ágnes. 33 és egyhar­mad méteres gyermek mell (1957): 1. Orbán Éva. 100 mé­teres serdülő gyors: 3. Balogh Flóra. 100 méteres serdülő mell: Balogh Flóra. 100 méte­res III. osztályú gyors: 2. Ka­pás Zsuzsa. 100 méteres III. o. mell: 2. Kapás Zsuzsa. Fiúk: 33 és egyharmad mé­teres gyermek gyors (1960— 62): 1. Apró László.’33 és egy­harmad méteres gyermek mell (1960—62): 2. Apró László. 33 és egyharmad méteres gyer­mek mell (1959-es): 1. Király Imre. 33 és egyharmad méte­res gyermek mell (1958): 2. Király Sándor. 33 és egyhar­mad méteres gyermek mell (1957): 2. Kapás Tibor. 33 és egyharmad méteres gyermek hát (1957—58): 1. Kapás Ti­bor. 3. Nagy Miklós. Négyszer 33 és egyharmad méteres I gyermek vegyesúszás (1957— ! 58): 1. Kapás Tibor. (sulyok) Betörés biztosító New Yorkban nemrégen bí­róság elé állítottak egy bizto­sítási ügynököt. Az illető be­tört 300 lakásba, de sehonnan sem vitt el semmit, ellenben rövid idő után mindenhová visszatért és rávette a meg­ijedt lakókat, hogy kössenek vele biztosítást — betörés el­len.

Next

/
Thumbnails
Contents