Pest Megyei Hírlap, 1968. október (12. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-27 / 253. szám

FOGADÓÓRA Szíjjártó Lajos, a járási ta­nács elnöke hétfőn reggel ki­lenctől tizenegy óráig fogadó­órát tart a gyömrői tanácshá- zón. Találkozás a közönséggel Szirtes Ádám hazalátogat Ritka — s egyben kedves esemény zajlik le ma Tápió- sápon, a moziban. Két élvo­nalbeli színész: Öze Lajos és Szirtes Ádám látogat el a köz­ségbe. Mindkettőjüket nagy szeretettel várják a sápiak, ki­váltképp Szirtes Ádámot, a falu szülöttjét. A látogatás célja: délután ötkor A holtak visszatérnek című filmet vetí­tik, s utána a film mindkét főszereplője beszélget majd a közönséggel. ( OHOMIDÍKI pim;i!i!iirgg X. ÉVFOLYAM, 253. SZÁM 1968. OKTOBER 27., VASÁRNAP ky) MAI MŰSOR Ecser: A 4-es labor őrültje. Gyömrő: Yowita. H.: A koppányi ag.a testamentuma. Maglód: Olasz furcsaságok. Mende: Egy magyar nabob, Kárpáthy Zoltán (dupla hely ár). H.: Olasz furcsaságok. Mo- nor; 19 éves voltam. H.: Egy nehéz nap éjszakája. Nyáregyháza: A sah táncosnője. Péteri: Árnyak a Notre Dame felett. Pilis: Egy férfi és egy nő. H.: Árnyak a Notre Daune felett. Tápiőisáp: Fiúk a tér­ről. Tápiósüly: Egy remete Rómá­ban. Űri: Lány három tevével, ül­lő: A kalózkapitány újra tengerre száll. H.: Falak. Vasas: Tanulmány a nőkről. Vecsés: Szüzek elrablá­sa. Matiné: Szabad szél. H.: Gra­nada addió! Vetéshajrá a járásban Földieper, lucerna — Víztároló épül Ecseren Járásunk tsz-eiben szorgos munka folyik. A betakarítás mellett mindenhol megtették az előkészületeket a jövő évre. A legfontosabb mezőgazda- sági munka napjainkban az őszi kalászosok vetése. Járá­sunkban először a pilisi Hu­nyadi Tsz fejezte be, második­nak az úri Béke Tsz készült el a héten: ezerszázharmincegy holdon végeztek a vetéssel. Rövidesen elkészülnek vele a nyáregyház! és az ecseri tsz- ben is. Viszont nagyon lemaradt a vetéssel — s úgy néz ki, hogy utolsónak is fejezi be — a ká­vai Haladás Tsz. Sajnos, Káván a betakarí­tás is nehezen halad, munkájukban visszaesés ta­pasztalható az elmúlt évekhez képest. Járásunk néhány tsz-ében elégedetlenek a szakemberek a vetések minőségével. Ilyen gondok a monori Kossuth Tsz­nél és a bényei Népfront Tsz- nél adódnak. Elmaradtak a vetéssel a Péteri Rákóczi Tsz-ben is, ám az ő mentségükre szolgál, hogy az eddig elvetett és ki­kelt gabona minősége jobbnak mutatkozik az elmúlt éviek­hez képest. A jó időt kihasználva, a já­rás tsz-ei a vetés mellett lu­cernatelepítéssel, földieper-ül- tetésel is foglalkoznak. így járásszerte összesen két- százötvcnkilenc holdon te­lepítettek lucernát. Kiemelkedik ebben a munká­ban a vecsési Zöldmező hatvan hold új lucernással, a gyömrői Petőfi ötvennel és a nyáregy­házi Béke Tsz, ahol negyvenöt holdat telepítettek. A Péteriek­nek sikerült még időben elül­tetni ötholdnyi szamócát. Járásunkban több mint há­romezer holdon volt másodve­tése tsz-einknek. Majdnem mindenhol sike­rült a termést betakaríta­ni még a fagy beállta előtt. Az üllői Kossuth Tsz-ben most folyik a köles kombájnolása. Jó termésre számítanak. Az ecseri Törekvő Tsz-ben jó ütemben épül a víztároló. Ha elkészül, mintegy százötven holdat tudnak majd öntözni szántóföldjükből. Egy részén — úgy tervezik — már jövőre is. Spenger István üzlet, kis raktár Megérkeztek a téli ruházati cikkek a monori 606-osba A monori 606-os ruházati kisáruházba megérkeztek az őszi és téli ruházati cikkek. A szűk üzlethelyiségben nagy a tolongás, áporodott a le­vegő. És a raktár is kicsi. Va­lóban itt az ideje, hogy a já­rási székhely tágas, korsze­rű ruházati áruházat kap­jon. Mellettünk fiatalasszony yeszter anyagból készült kis­mamaruhát nézeget, valóban szép az anyaga, praktikus a szabása. — Űjvonalúak, sikkesek ezek a ruhák — mondja, szí­vesen viseljük, s az ára is el­fogadható. Szpevár Mihályné, a kis- áruház vezetője elmondja: vá­lasztékos készletet kaptak. Minden igényt ki tudnak elé­gíteni, nem kell felutazni Budapestre, egy-egy modern darabért Nagyon szép női lamátkabátok érkeztek, na­gyon megnyerte a vásárlók tetszését az orkán szivacska­bát, amelynek műszőr bé­lése van. Könnyűek és me­legtartók ezek a kabátok. Kovács Sándorné kisfiának műszőrbundát nézeget, van miből válogatni; végül mégis egy pelerines kabát mellett köt ki. Szép kosztümök és bébi- kabátok is érkeztek. A keres­kedelem számolt a szülők sokoldalú érdeklődésével és ízléses, könnyű anyagból ké­szült, színben és szabásban korszerű konfekcióval lepte meg őket. A műszálas és mű- szőrbélésű kabátok az idén már uralkodók. Nemcsak szépek és melegek, hanem a tavalyihoz képest 20—25 szá­zalékkal olcsóbbak is. A kis- áruház vezetője elmondta még: jól felkészültek az ősz: csúcsforgalomra, céljuk, hogy panaszmentesen, közmegelé­gedésre szolgálják ki a ve­vőket. Mi csak annyit tennénk hoz­zá: ebben a korszerűtlen szűk, szellőzetlen „boltban’ minden dicséretet megérde­melnek érte. —ő. Nyitott szemmel Kedden: Véradás Üllőn, Ileesésen Kedden véradást rendeznek járásunk két községében, Ül­lőn és Vecsésen. Mindkét helyen a községi tanácsnál reggel nyolctól öt óráig tart a véradás. A Vöröskereszt járási elnöksége kéri a két község lakossá­gát, hogy minél többen jelentkezzenek. A községek vezetői, egészségügyi dolgozói is azt szeretnék, hogy a véradás ezúttal is szép eredménnyel záruljon. MEGJÁRTA AZ ÉLMEZŐNYT Krausz István Vecsés, 1958. l:0-ra vezet Bé­kés megye együttese Pest me­gye ellen. A 44. percben egy 17 éves, kitűnő mozgású fiatal já­tékos kapja a labdát, két nagy­szerű csel után lő. Gól! 1:1. Landi hiába vetődött. A közön­ség túláradó örömmel köszöni kedvencének a gólt. A játékost Krausz Istvánnak hívják. Óriá­si tehetségként robbant be a vecsési labdarúgás élvonalába. Ördöngős cselezése, kapu előt­ti gólképessége egykettőre a megye legjobb csatárai közé segíti. Pest megyei ifiváloga­tott, majd 17 éves korában me­gyei felnőttválogatott. 1959-ben bevonul katonának. Egy éven keresztül a Szegedi Dózsa csa­patában játszik. Félszáz gólnál többet rúg. Csongrád megyei válogatott lesz. A kitűnő csatárra felfigyel­nek a SZEAC vezetői. Leiga­zolják. Az első, csalódásokkal teli év következik pályafutá­sában. Krausz a tartalékok ke­serű kenyerét eszi. Nemes, Ha­jós, Gilicz — nevek voltak, és hiába játszott kitűnően Krausz a tartalékcsapatban, csak né­hány nemzetközi vagy barát­ságos mérkőzésen jutott szó­hoz. Leszerel. A BVSC vezetői hívják, és Krausz örömmel megy a nagy múltú együttesbe. Kitűnő ott a játékosállomány, nagy tudású játékosok gyüle­kezőhelye a csapat: Murár, Bu- kovi, Arató, Krausz, Rajna: a csatársor egyik összeállítása. Évről évre kitűnően szerepel­nek. A pontot az i-re azonban nem sikerül fel tenniük. Miért? Ki tudja? NB I-es tudású gár­da volt... Krausz a csatársor minden posztján játszott. Gó­lokat rúgott, fejelt a Dunaúj­város (több millió tv-néző lát­hatta) a Komló, az Eger ellen. 1967-ben visszakerült Ve- csésre. Nagyon nagy szeretettel várták. A közönségnek még mindig ő a kedvence. Néhány mérkőzésen még a régi Krauszt láthattuk. Aztán őszre visszaesett. Az NB Ill- ban ismét nagyszerűen kez­dett. Aztán, ahogy múlt az idő. úgy gyengült a teljesítménye. Mi léiét az oka? Fáradtság? Lehet. Gondok a magánélet­ben? Lehet. Edzéshiány? Az is. Összejönnek az okok. A szédületes lehetőségeket ígérő egykori kitűnő vecsési csatár megjárta az élmezőnyt. Volt külföldön, láthatták a tv nézői. Sokat elért. Ha a régi mérkőzések képét felelevenít­jük, akkor mégis azt kell mon­danunk: Krausz István is egyi­ke azoknak, akik többre képe­sek. Üstököse volt a vecsési labdarúgásnak, egyike azok­nak, akikre mindig emlékez­nek a vecsési szurkolók. S hogy ez az emlék még kedve­sebb legyen, még Krausz Pis­ta is sokat tehet. Hiszen még mindig csak 28 éves. Szalontai Attila Ezt a nevet viseli az a so­rozat, melynek első példánya most jutott el a nyolcadikos úttörőkhöz. Sajnos csak kis példányszámban. A kis köny- | vecskék olyan gondolatokat, j Szüret Bürokráciában kérdéseket, vetnek fel, ame­lyek ezt a korosztályt foglal­koztatják. Érdekes, kedves olvasmánya, sőt segítőtársa lesz mindenkinek, aki forgat­ja. Azokról szól, akik ebben az évben lettek a legnagyobbak, akikre a többiek felnéznek, akik előtt mint egyik legfon­tosabb feladat, a pályaválasz­tás áll. Sokan még teljesen ha­tározatlanok, tétováznak, mér­legelnek. Hallgatják a szülők, a barátok véleményét, neve­lőik tanácsát. A félév hamar elszalad, s akkor valóban dön­teniük kell. De addig még sok mindenről szó esik a rajfoglal­kozásokon, az úttörőklubban — és segít majd a kis köny­vecske Is. — Cserjés Miklós dr., a magyar rádió rendezője há­romhónapos svájci meghí­vást kapott. Lausanne-ban tart előadásokat a korsze­rű rádióhírközlésről. Máris történt egy s más... •• _ Üröm az örömben Keddi számunkban közöltük, hogy a 2. számú sülyi önki- szolgáló bolt áruválasztéka igen szegényes. Megígértük a cikkben, hogy visszatérünk a témára, s hírt adunk arról, milyen segítséget nyújt a ve­zetőség a boltnak. Változás máris történt, anélkül, hogy különösebb beavatkozásra ke­rült volna sor. Igen ám, de milyen változás? A boltvezető ezúttal nem pa­naszkodott, hanem bosszankod­ni kényszerült. Jelentkezett ugyanis a Vegyi Nagykereske­delmi Vállalat, ám olyan cik­keket hozott, amelyeket az üz­letvezető nem rendelt: húsz üveg folttisztítóval látta el az üzletet, s ezt bizony Sülyben senki sem keresi. Úgyszintén a jó pár tucat Chlorodont fog­krémet sem, hiszen itt is az Amodent fogkrémet kedvelik. ♦ Nem járt jobban a boltve­zető a Papírértékesítő Vállalat buzgalmával sem. Most érkez­tek meg azok a celofánok', gu­migyűrűk és pergamenpapí­rok, melyek annak idején t befőzésekhez kellettek volna. Tiszteletét tette hirtelen » Kecskeméti Borforgalmi Vál­lalat is. Kétszáz palack borral lepték meg az önkiszolgálí boltot. Hiába mondta az üzlet­vezető kétségbeesetten, hogy e sülyiek önellátók a borban — a tapasztalat azt mutatja, hogj nem vásárolnak palackozott bort —, a vendéglátóipari üzemág vezetőjének utasításá­ra át kellett vennie mind a kétszáz palackot. Most aztán örülhet az üzlet­vezető, ellátták boltját áruval, Hogy örömébe üröm is vegyülj k. 1. Ügyeletes orvos Monoron dr. Pálffy Ferenc, Gyömrőn dr. Balogh Sándor Vecsésen dr. Simon István (Bajcsy-Zs. út) tart ügyelet! szolgálatot vasárnap. Ügyele­tes gyógyszertár Monoron a Fi téri, Vecsésen a János utcai. Hetven tevékeny esztendő EGY PERC Ősz. Erdő. Mély és átha­tolhatatlan csend. Félek lép­ni, megbontani a vörös, zöld, rozsdabarna harmóniát. Az­tán kiáltás: ideee! Két fiú, farmeres, hosszú hajú, vastag pulóveres, színes leveleket gyűjt. Vázába. Mert olyan szépek, mert gyönyörködnek benne ok is. (A fiatalok, akik­ből állítólag „kiveszett a ro­mantika legkisebb maradvá­nya is”!) Állomás, a behúzó vonat ablakai fénycsíkokat rajzol­nak a borostás arcra. A ki­hajtott inggallér alól kiugró, sűrűn mozgó ádámcsutka. A férfi áll a sínek mellett, fény­lik a szeme, idegesen forgatja a fejét. Ruhája gondozatlan — mellette állok, s azt is lá­tom, hogy itt-ott szakadozott is. Lány perdül le a vonatlép­csőről: minikabát, lakktáska, csatos cipő, hosszú fürtök. A borostás nyakába ugrik: szia! Egymásba kapaszkodnak, rö­vid léptekkel sietnek el. Fur­csa pár... A vonat kiönti magából az utolsó leszállókat is, sistereg­ve továbbdöcög. A 'anya volt, vagy a felesége? Sosem tu­dom meg. Beat-zene. üvöltés, néha sikolyok, szabálytalanul el­osztva — aztán egybeolvad a sok hang, hangorkán lesz be­lőle. Robaj, recsegés, hadoná­szó kezek, izzadságcseppek az arcokon, vadul lengetett ru­hadarabok ... Csak a zsebrádió szól. A zenéhez a képzelet varázsolja a képet. Az én képzeletem. Mert ők ülnek a rádió mellett a pádon, s tudomást sem vé­ve az egészről: nézik egy­mást. Nekik csend van. A koncerten üvöltöttek. A rá­dióban most ugyanaz a szám — nem érdekli őket. Pince. Lobban a gyertya lángja. Piros gömb a fekete kovácsoltvas tüskén Fényébe tartják a poharat, koccinta­nak, isznak. Meleg pára ül a szemükön, táncolnak. A moz­dulatoktól vadul libeg a na­rancsszínű láng ... Hideg a fény; meleg párát lehel a pohár oldalára az öreg a pincehidegben. Hosszú ko­csigyertya a hordó tetején, fénye könnyet rajzol az öreg szemébe. Két fény — kétfajta bol­dogság. K. Zs. őszinte jókí­vánságainkkal kerestük fel Mo­noron a hetvene­dik születésnap­ját ünneplő Tin- kel Lórántot, a járási önkéntes rendőri testület ma is tevékeny parancsnokát. Múzeumhangu­latú lakásában megcsodáltuk gazdag műgyüj- teményét. Érté­kes, márkás fest­mények, szobrok; távoli tájak, vi­lágrészek színeit, szokásait felele­venítő tárgyak, eszközök minde­nütt. Egy darab Afrika, egy em­lék Ázsiából... Az egyik vitrin­ben apró, fino­man megmunkált miniatűr gépkocsimodelleket láttunk. Körben a szekrények tetején a legmodernebb repü­lőgéptípusok kicsinyített má­sai. A születésnapi roskadásig megtelt asztal mellett, a fe­leségét dicsérő, csábító ízek füzérében, az elhangzott em­lékmozaikból összeáll Lóri bácsi életének érdekes, tanul­ságos története. Orvosi pályára készült, ám egyetemista korában elragad­ta őt is az első világháború vihara. Tüzértisztként harcolt a fronton, de 1918-ban, az őszirózsás forradalom hírére hazajött. Ott menetelt a há­ború ellen tüntető katonák között. Egy évvel később, a 68-as Jászkun vörös tüzér ez­red szakaszparancsnokaként veti harcba egységét a meg­szálló intervenciósok ellen. A Tanácsköztársaság bukása után menekülnie kellett a bosszúra éhes fehérterroristák elől. Miskolc alól lóháton buj­dosott Piliscsabáig. Később statisztaként lépett fel a főváros színpadain, olyan híres színészek köré­ben, mint például Odry Ár­pád. A húszas évek elején az akkori Magyar Királyi Autóklub tisztviselőinek so­rában találjuk. Ekkor már véglegesen lemondott az or­vosi hivatásról. Bemutató so­főr, majd autóversenyző lett. 1926-ban óránként 153 mér­föld sebességgel szerzett hír­nevet magának, majd magán­sofőrként bejárta csaknem a fél világot. Ekkor, harminc- három éves korában ismerke­dett meg egy színésznővel, akivel egy hét múlva össze­házasodott. Behívják katoná­nak, de hamarosan megszö­kik. A felszabadulás hajnalán az első között lép be a fiatal nemzeti hadseregbe. Rövide­sen átkérik a megalakulóban levő demokratikus rendőrség­hez. Ez az „eljegyzés” mind a mai napig felbontatlan lesz. Kezdetben együtt dol­gozik Münnich Ferenc elv­társsal, majd különböző osz­tályokon műszaki beosztott­ként, illetve gépkocsivezető­ként teljesít szolgálatot. Köz­ben feleségével együtt emlé­kezetes színészi sikereket arai a kultúrházak nézőközönsége előtt. Ezután egy országosan ú egyedülálló dologba kezd; 1958-ban megalakítja a mono­ri járásban az önkéntes köz­lekedési rendőrök csoportját. Négy évvel később már me­gyei szinten szervezi meg a hálózatot, s ő lesz a megyei parancsnok is. A hatvanas éveli elejétől pedig — és jelenleg is — a járási rendőrkapitány­ság önkéntes közlekedési rendőreinek a parancsnoka. Közben újabb ötletét valósít­ja meg: megalakítja az úttö- I rők közlekedési csoportját. E2 j is mindaddig egyedülálló kez- I deményezés — amíg másutt is fel nem figyelnek rá. Az elhi­vatottság örök nyugtalansága, a tenniakarás hetvenévesen is fiatalos hévvel lobog benne. A járás legjobb önkéntes rendőri csoportjának megju- talmazására nemrégiben szép és értékes serlegdíjat alapí­tott ... A születésnapi jókívánsá­gok mellett úgy fogtunk Tin- kel Lóránttal kezet, hogy még igen sokszor találkozunk, s mindannyian, akik ismerjük s szeretjük őt, erőt meríthes­sünk kifogyhatatlan energiá­jából. B. L.—P. I.

Next

/
Thumbnails
Contents