Pest Megyei Hírlap, 1968. október (12. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-25 / 251. szám

AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 251. SZÁM ÁRA 7Q FILLÉR 1968. OKTÓBER 25., PÉNTEK Kádár János látogatása és beszéde a Budapesti Harisnyagyárban Kubába menekült az USA volt alelnökének unokája William Barkley Truitt, Al­ben Barkley vált amerikai al- elnök unokája, szerdán az ál­tala Key Westben bérbe vett egymotoros repülőgéppel Ku­bában szállt le. Barkley Truitt a gép pilótáját útjának meg­változtatására kényszerítette. Magyar-finn közös közlemény Ahti Karjalainen, a Finn Köztársaság külügyminiszte­re Péter Jánosnak, a Ma­gyar Népköztársaság külügy­Reform és közvélemény Nem matematikai képletekkel kifejezhető vagy köz­ponti nyilvántartásokban kartonokon rendezhető jelensé­gekből áll a közvélemény. Ezernyi szála és ezernyi csator­nája átszövi egész társadalmunkat; minden jelenség hatás­sal van az emberekre, és minden ember befolyásolja a je­lenségeket akkor, amikor véleményt alkot, és különösen, ha véleménye alapján cselekszik. Ezt lehet és kell figye­lembe venni, ha arra a kérdésre akarunk választ keresni, hogy a gazdaságirányítási reform eddig eltelt háromne­gyed évét miként ítéli meg közvéleményünk. Emlékezhetünk még rá: egy évvel ezelőtt milyen jó értelemben vett izgalom töltötte el a társadalom legkülön­félébb rétegeit. Mindenekelőtt az a kérdés volt izgalmas számukra, hogy vajon miként érinti az egyes emberek eg­zisztenciáját, az egyes rétegek életszínvonalának alakulá­sát a reform. Kilenc hónap még vajmi kevés idő egy ilyen nagysza­bású gazdasági átalakulás megvalósításában. De arra már elegendő, hogy a közvélemény nyugodt tárgyilagossággal értékelje a fejleményeket, és hogy az emberek százezrei jó légkörű vitákon beszéljék meg tapasztalataikat, javasla­tokat tegyenek, és keressék saját tennivalójukat. Ezeken a vitákon megnyilvánuló és a szemléletek egy­ségében kifejeződő nézetek igazolják legjobban, hogy nem lanyhult, hanem tovább fokozódott a reform iránti érdek­lődés. Nemcsak a kezdeti sikereket és eredményeket írjuk a reform javára, hanem a bajokról és a gondokról is úgy beszélünk, mint olyanokról, amelyek a múlt maradványai, és még nem érintette őket az átalakulás szele. Sorolhatunk példákat. Figyeljük csak a piacokon be­vásárló jobb és olcsóbb árut kereső, háziasszonyt. Ha vala­hol gyenge minőségű és drága zöldséggel vagy gyümölccsel találkozik, akkor e jelenséget többnyire nem az új mecha­nizmusra „keni”. Hasonló módon nem a reformot, hanem a választékot kifogásolják a bútorüzletekben, ha nincs elég áru, más esetekben ugyanígy mérgelődnek a hiánycikkek miatt, vagy türelmetlenkednek az építőanyagok elégtelen­sége fölött — és így tovább. Naponta mérjük életünk anyagi feltételeinek változá­sát, és kétségtelen, hogy ilyen irányú kritikai érzékünket is erősítette, és most is fejleszti a reform. Sok szó esett már az egyes állampolgárok közgazdasági gondolkodásának je­lentőségéről. Hát íme: ilyen gondolkodás kezd bennünk meghonosodni talán olykor még ösztönösen, de leggyak­rabban tudatosan. Es ami nagyon jó, hogy ez a gondolko­dás nem korlátozódik csak szakemberekre; nemcsak az ál­lami, az ipari, a vállalati, a mezőgazdasági vezetők tulaj­donsága, hanem kiterjed a gazdasági élet szereplőinek mil­lióira. A közvélemény magába fogadta a reformot, és ugyan­ez a közvélemény behatolt gazdaságirányítási rendsze­rünkbe, hogy a maga erejével állandóan formálja, alakítsa azt. Talán ez a kölcsönhatás az első és legnagyobb bizo­nyítéka törekvéseink helyességének és a legjobb biztosí­téka a továbbhaladásnak. Húszéves az „asszony tsz“ Az „asszony tsz” néven ismert közös gazdaság 1948-ban alakult 271 holddal, 12 taggal. A tsz-nek jelenleg 418 tag­ja van és az el­múlt 20 esztendő alatt 2300 holdra növekedett gazda­ságuk. A nők arányszáma nem sokat változott a csömöri szövetke­zet megalakulása óta, most is 65 százaléka a tag­ságnak és 16 év óta nő vezeti a szövetkezetét. Szántóföldi zöld­ségterületük 20 holdról 315 hold­ra növekedett, amelyből 240 hold a paradicsom. Jö­vedelmük nagy részét is — mint­egy három és fél millió forintot — a paradicsomter­més adja. Jelen­tősen fejlődött állattenyészté­sük is. Húszéves fenn­állásukról a közeli hetekben ünnepi közgyűlésen em­lékeznek meg. | miniszterének meghívására október 21-től 24-ig felesége társaságában hivatalos láto­gatást tett Magyarországon. A látogatás során Karja­lainen külügyminisztert fo­gadta hosonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke, Fock Jenő, a Minisztertanács el­nöke és Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke. Ahti Karjalainen külügy­miniszter és Biró József külkereskedelmi miniszter öt­éves hosszúlejáratú kereske­delmi megállapodást írt alá és eszmecserét folytatott a két ország kereskedelmi kap­csolatainak szélesítéséről. Ahti Karjalainen és Péter János megbeszélést folytatott az időszerű nemzetközi kér­désekről, valamint Finnor­szág és Magyarország közötti hagyományos kapcsolatok fej­lesztéséről. A nemzetközi kér­désekét érintő megbeszélé­sek során a külügyminiszte­rek külön figyelmet szen­teltek a teljes és hatékony ' nemzetközi ellenőrzés mel­lett történő leszerelés nagy jelentőségének. A finn kormány nevében Karjalainen külügyminiszter meghívta hivatalos látogatás­ra Finnországba Fock Jenő miniszterelnököt és Péter Já­nos külügyminisztert. A ma­gyar fél a meghívást köszö­nettel elfogadta. A látoga­tások időpontját később ha­tározzák meg. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csü­törtökön Óbudára, a Budapesti Harisnyagyár központi telepé­re látogatott. Részt vett a láto­gatáson Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak póttagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára. Kádár János 10 óra után né­hány perccel érkezett az üzem­be. Az üdvözlés után a házi­gazdák kalauzolásával néhány üzemrészt tekintett meg a Köz­ponti Bizottság első titkára, felkereste a 2., majd az 1. eme­leti kötődét. Innen a nyers­megmunkáló, a festő-kikészitő, a formázó és az adjusztáló üzemrészbe vezetett útja. A központi gyáregység mű­PRÁGA Kuznyecov tárgyalásai Szerdán este Alexander Dubcek, a CSKP KB első tit­kára fogadta V. V. Kuznyeco­vot, a Szovjetunió kormányá­nak képviselőjét, az SZKP KB tagját, a Legfelsőbb Tanács küldöttét, a külügyminiszter első helyettesét. Dubcek és Kuznyecov a két felet érdeklő kérdésekről tanácskozott. Csütörtökön Alois Indrát, a CSKP KB titkárát Cservo- nyenko nagykövet kíséretében meglátogatta Kuznyecov és néhány aktuális problémáról folytattak megbeszélést. Kuznyecov és Cservonyenko nagykövet csütörtökön ugyan­csak meglátogatta Vasil Bila- kot, a CSKP KB elnökségének tagját. A szovjet lakosság forrón köszönti a szovjet hadsereg Csehszlovákiából visszatérő alakulatait A moszkvai Krasznaja Zvez- da csütörtöki száma első olda­las tudósításban számol be ar­ról a szeretetteljes fogadtatás­ról, amelyben a kalinyingrádi határterület dolgozói részesí­tették a hazájukba visszatérő szovjet katonákat, akik Cseh­szlovákiában internacionalista kötelességüket teljesítették. A visszatérő katonai egység pa­rancsnokának ősi orosz szokás szerint kenyeret és sót nyúj­tottak át, a katonai menetosz­A BTA közleménye lop harckocsijait és járműveit virággal díszítették. A terület székhelyén, Kali- nyingrádban, éljenző sorfal kö­zött haladtak a szovjet kato­nák. A házakat ellepték az üd­vözlő feliratok. Voronyin őrnagy, a hazatérő alakulatok egyik tisztje, aki annak idején részt vett Cseh­szlovákia felszabadításában, a Szovjetunió Honvédelmi Mi­nisztériuma lapjának hasáb­jain hangsúlyozza: az ellenfor­radalmárok és imperialista megbízóik tervei kudarcot val­lottak. Katonáink rendkívüli kitartással és bátorsággal tet­tek eleget magasztos interna­cionalista küldetésüknek. Mint a BTA közli, a Beszter­cebányáról távozott első alaku­latok után — az október 16-án aláírt egyezménynek megfele­lően — szerdán elhagyták Prá­gát, és hazautaztak azok a bol­gár katonai egységek, amelyek a prágai Ruzyné repülőtér kör­nyékén állomásoztak. A bolgár egységek távozása előtt Csav- darov és Gancsev ezredesek le­velet kaptak Pavlovszkij had­seregtábornoktól, a Csehszlo­vákiában állomásozó > szövetsé­ges csapatok parancsnokától, amelyben a tábornok elismeré­sét fejezi ki azért, hogy a bol­gár egységek harcosai „kitűnő harci szellemről, nagy politikai érettségről, bátorságról és helytállásról tettek tanúbizony­ságot’’. A bolgár harcosok a többi testvéri hadsereg harco­saihoz hasonlóan megmutatták, hogy a szocializmus ügye ér­dekében a legnehezebb felada­tokat is teljesíteni tudják. velődési termében szocialista brigádvezetőkkel találkozót. Kádár János. Rövid beszámo­lók hangzottak el a gyár mun­káskollektívái életéről, ar­ról, hogyan teljesítik a párt ■megalakulása közelgő 50. év­fordulójának tiszteletére tett vállalásokat, majd a Központi Bizottság első titkára szólt az egybegyűltekhez. Délután munkásgyűlést tar­tottak a művelődési teremben, amelyen részt vettek a többi gyáregység dolgozóinak képvi­selői is. Horváth István, a Bu­dapesti Harisnyagyár vezér- igazgatója, beszámolt az üzem helyzetéről, gondjairól és ter­veiről, majd Kádár János mondott beszédet. Szeretnék néhány olyan — részben ismert — kérdésről szólni, amely napjainkban pártunk, államunk és tár­sadalmunk vezetőit, vezető testületéit foglalkoztatja. Az első, amit jóleső érzés­sel állapíthatunk meg, s ami rendkívül fontos számunkra, hogy társadalmunk, egész né­pünk a párt eszmei-politikai irányításával végzi munká­ját, s valamennyiünk tevé­kenységét áthatja, vezérli a párt IX. kongresszusán el­fogadott program. A IX. kongresszus felmérte a ha­zánkban kialakult helyzetet, felülvizsgálta és elbírálta munkánkat, megállapította az eredményeket, feltárta a hiá­nyosságokat és megjelölte a megoldásra váró feladatokat. A kongresszus kimondta: a párt és a nép bel- és kül­politikai törekvéseinek fő (Folytatás a 2. oldalon) 1720 HOLDRA 1 DIPLOMÁS Kevés-e vagy sok a mezőgazdasági szakember? Ankét a népi ellenőrzés vizsgálatáról Évek óta napirenden sze­replő probléma: kevés vagy sok-e az agrárszakember, összhangban van-e a mező- gazdasági szakmunkásképzés az igényekkel, érdemes-e egy­általán tanulni? Nyolc megye négyszáz termelőszövetkezetében keresték a népi ellenőrök ezekre a kérdésekre a vá­laszt. A vizsgálat tapasztalatait — az egyetemek, a tanintétezek, valamint az oktatási szakigaz­gatási szervek vezetőinek és a termelőüzemek képviselői­nek részvételével — ankéton tárgyalta tegnap a Pest me­gyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság a megyei pártbizottság székházában. Dr. Fekete György az or­szágos vizsgálat tanulságairól, dr. Cságola Ferenc egyetemi docens, a Pest megyei tapasz­talatokról számolt be. Más megyékhez viszonyít­va nálunk több szempont­ból is kedvezőbb a hely­zet. Például, amíg Zalában há­romezer holdra, addig Pest megyében ezerhétszázhúsz holdra jut égy agrárdiplomás szakember. A termelőszövet­kezetek főmezőgazdászainak hatvan százaléka egyetemi végzettségű. Gondot okoz a brigádvezetők túlságosan ala­csony szakmai képzettsége. Noha egyre többen szereznek szakbizonyítványt, anyagilag még sok helyütt nem becsü­lik meg kellőképpen a szak­munkásokat. Vannak olyan termelőszövetkezetek is, ahol idegenkednek a magasabb (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents