Pest Megyei Hírlap, 1968. október (12. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-24 / 250. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA xii. Évfolyam, 2 0. szám 1968. OKTÓBER 24., CSÜTÖRTÖK Megszűnik az Építők Művelődési Otthona V Ifjúsági klubokat minden nagyüzembe Ülést tartott a városi népművelési tanács intéző bizottsága Kedden tartotta negyedik ' negyedévi ülését a városi népművelési tanács intéző bizottsága. Arany István tanácstitkár beszámolt arról, hogy a közelmúltban Komárom megyei küldöttség járt Vácott. A Steiner László megyei tanácselnök-helyettes vezette delegáció tanulmányozta a Dunakanyar ipari centrumának művelődéspolitikáját. Elismeréssel szóltak városunk magas szintű kórusművészetéröl, a népes zeneiskoláról, tevékeny képzőművészeinkről. A tanácsházán érdeklődtek a szakoszKörkép — a könyvtárban Bemutatjuk mai vendégeinket Az idei őszi megyei könyvhetek keretében, az „Olvasó népért” mozgalom jegyében a Művelt Nép könyvesbolt, a városi művelődési központba járáSÜ-városi könyvtár, valamint a Magvető Könyvkiadó közös rendezésében ma délután öt órakor kezdődik a Körkép című irodalmi délután a könyvtárban. Meghívott író-költő vendégeink: Kolozsvári-Grandpierre Emil író, kritikus és műfordító. A Nyugat harmadik nemzedékének jelentős írója. Elegáns, könnyed, választékos stílusú. Néhány nagy sikerű kötete: A csillagszemű, A bűvös kaptafa, Egy szereplő visszatér, Eljegyzés mai módra. Ladányi Mihály költő. Munkatársa volt a Szépirodalmi Könyvkiadónak, a Magyar Nemzetnek. Volt kultúrmun- kás, tanár, üzemi lapszerkesztő, művelődési ház igazgatója. Ismertebb művei: Öklök és tenyerek, Az út kezdete, Mint a madarak, Utánad kószálok, Dobszóló. 1963- ban József Attila-díjat kapott. tály munkája iránt, s megtekintettek több kulturális intézményt. Az intéző bizottság megvitatta az Építők Művelődési Otthonának helyzetét. Fennáll annak lehetősége, hogy elhanyagolt állapota és művelődési célra alkalmatlan környezete miatt . megszűnik. A földszinti sörler^ikat 1970- re költözik át a kisváci új töltőtelepre, viszont addig is lehetővé kell tenni, hogy betölthesse fontos kulturális szerepét. \ Az intéző bizottság egyhangú állásfoglalása szerint, az otthon épületét a jövőben is feltétlenül művelődési célokra kell hasznosítani. Ha az építők szakszervezete nem vállalná a további fenntartását, módot kell találni rá, hogy — esetleg két-három nagy üzem összefogása révén — munkásotthonként folytathassa tevékenységét. Kismartoni Ferenc népművelési felügyelő beszámolt az ifjúsági- klubok helyzetéről. Egy-két nagyon jó példa akad j városunkban is. A Híradás- 1 technikában, a Váci Kötöttárugyárban és az Izzóban a vállalatvezetőség biztosítja a személyi és anyagi feltételeket a klubok működéséhez. Sajnos, ez még nem általánosítható. Valamennyi nagyüzemünkben lehetőséget kell találni arra, hogy a fiatalok rendes környezetben, igényes szórakozással tölthessék el szabad idejüket. A közeli hónapokban a városi népművelési tanács széles körű kulturális adatgyűjtést és közvéleménykutatást végez. A kapott válaszokat feldolgozzák, s a jelentkező igények, javaslatok alapján állítják össze a város művelődési intézményeinek programját. (papp) Közvélemé ny és gazdaságpolitika NEM ÜJ DOLOG a párt | tanulságait a helyi iparpoliti- munkamódszerében, hogy egy- egy fontosabb, az ország életére kiható központi bizottsági határozat végrehajtásának tapasztalatairól véleményt kér a párttagoktól és pártonkívü- liektől. Arra is számtalan példát lehetne felsorolni, hogy az ilyen nagy horderejű párt- határozatokat — azoknak előkészítési stádiumában — az ország közvéleménye elé terjeszti vitára. Ez történt az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése előtt is. Az újságolvasók még igen élénken emlékezhetnek arra az esztendőnél is tovább tartó vitára, mely erről a Népszabadság hasábjain folyt, a gazdasági élet irányításának új normáiról. E sajtóvitával párhuzamosan pedig ugyancsak élénk eszmecserék folytak az üzemekben és egyéb munkahelyeken, melyek során a pártszervezetek a közvélemény állásfoglalását mérték fel a gazdasági élet felfrissítésének szükségességéről. S ha ez történt az új mechanizmus bevezetésének elhatározása, majd törvényerőre emelése előtt, mennyivel érthetőbb a pártnak ez a mostani — szándékosan használom ezt a szót — kíváncsisága a reform eddigi tapasztalatairól, elsősorban a munkásosztály véleményének tükrében. Hosz- szú hetekig tartott városunk üzemeiben is a munkásközvélemény „szondázása” a városi pártbizottság irányításával szervezett csoportos beszélgetéseken. Ennek a közvéleménykutatásnak eredményeit a párt-végrehajtóbizottság tanulmányozta, legutóbbi ülésén megvitatta, s elhatározta, hogy KISZ-teherautó HOLNAP: Városi vb A városi tanács végrehajtó bizottsága holnap fél kilenckor ülést tart. Povázsai Sándor, a művelődésügyi osztály vezetője „Szocialista ha- zafiságra és városszeretetre nevelés a város iskoláiban” címmel terjeszti elő jelentését. Az ipari csoport vezetője a tanácsi vállalatok szocialista brigádjainak munkáját és a jubileumi munkaverseny eddigi eredményeit értékeli. Ezenkívül a tervcsoport ügyrendjét, valamint a lakosságnak a Papvölgy villamosításával kapcsolatos kérését tárgyalja a vb. Vasárnap három ízben fordult az almazöld színű, billenős, hid- raölikával működő Csepel tehergépkocsi Vác és Órszentmiklós között. Mindhárom alkalommal téglát hozott, a deákvári KlSZ-lakás- sépítéshez. Kezdetben volt az idegen fuvarozás. Megrendelték a kocsit, a vállalat küldte az autót — azután benyújtott hetenként hét-nyolcezer forintos számlát. így épült fel az I—V. számú KlSZ-építőkö- zösség több száz otthona. A VI-os számú közösség már az új gazdaságirányítás esztendejében kezdett fészekrakáshoz. Leültek. Papír és ceruza segítségével kiszámították, hogy sokkal gazdaságosabb, ha saját tehergépkocsival végzik a szállítást. Megvették 220 ezerért a Csepelt, gépkocsivezetőt alkalmaztak hozzá. Vasárnap pihen a sofőr; ilyenkor pótvezető fogja kézbe a volánt. Kevés szabad ideje van azóta is a járműnek. Építőanyag sokaságát szállította Deákvárra. Talán ez is segíti az építőket, hogy jövőre — a tervezettnél korábban — beköltözhessenek a váci Rózsadombnak becézett városrészbe. (-ő) MA: Járási vb Ma inggel kilenc órakor a járási tanács vb-termében a végrehajtó bizottság tagjai előtt dr. Velner Lajos, a Dunakeszi Községi Tanács elnöke a község gazdálkodási helyzetének alakulásáról és az új gazdasági mechanizmus De szeretem őszt! A százféle nek hangulatát, enyhe napfényt, e az kéKései ragyogás sőt ragyogást. Elhagyott tarlók, vörös lombú hegyoldalak csöndjét, a messze- hangzó puskadurranást, varjúcsapatok károgását a szőlőskertek fölött, régi szüretek, magányos barangolások emlékét. :Ha festeni tudnék, megfesteném ezt. a szintobzódást. Ha értenék hozzá, megzenésíteném ezt a nyugalmas csöndet, amely a Duna fénylő hullámairól, a távoli kis sziget végében feltűnő verőcei torony falairól verődik vissza. Ebédelek a Halászkert teraszán. A színes térítők, a napfényes Duna, háttérben a rozsdavörös, sá- padtsárga és százféle őszi színt játszó, kissé már ritkuló lombú Pokol-sziget. A Dunán lassan tovahúzó jugoszláv vontatóhajó. Mindez együtt: egy nagy impresz- szionista festmény. Ebéd után sétálok a Liszt Ferenc rakparton. Igazi kikapcsolódás, amit sohasem lehet megunni. Csak most veszem észre, mennyire megnőttek ezek a lombjukat hullató fiatal vadgesztenyefák. A távoli börzsönyi hegyek oldalán apró, fehér falú kis házakról tisztán, fehéren verődik vissza a fény. Olyan, mintha apró papírdobozkákat hagyott volna szerte“ szét egy gondatlan kiránduló társaság. Idelá,szik a Büki- sziget. a Kompkötősziget és a verőcei nyárfasor. A faragott kőből épült part menti védőfalra ült, szemben a nappal sütteti arcát egy fiatal szőke lány. Miatta szállt partra a hajógyár víziműhelyéből egy lakatoslegény. Talán megbocsátják majd neki ezt a fegyelembontást. A víziműhely erős sodronykötelekkel van a parthoz kikötve. A kötelek közt ökörnyál ezüstszín szálai szövődnek, mint ezernyi fénylő telefonhuzal. Munka feszi mozgalmassá T» folyót. Halászok. vízirendőrök, kikötőépítők dolgoznak. Én már felöltőben jöttem a partra, s lám, az a munkás ott félmeztelenül csákányoz. Napokig vitáztam kevés szabad időm- mél, hogy nagyot barangoljak a szigeten, és a kiszáradt csatornán átkelve, bejárjam a számomra még ismeretlen tájait — de a szokatlanul nagy árhullám végül is elmosta tervemet. Most vágyakozva nézek át a túloldalra. Vajon lesz-e még időm áthajózni oda, nem köszönt-e be addigra a hideg őszi eső, nem múlik-e el akkorra ez az őszi ragyogás? Ilyenkor, ősszel, mindig borongó érzések kerítenek hatalmukba, elfog a céltalan bolyongás vágya. Gázolok a lehullt levelek halmazában, s verstöredékek jutnak eszembe arról, amit csak elkopott szavakkal tudnék hangosan kimondani. Kovács István bevezetésével együttjáró feladatok megoldásáról számol be. A másik fontos napirendi pont előadója Krima János, a mezőgazdasági és élelmezési osztály vezetője. Jelentésében a felvásárlás alakulásáról,, a kenyérgabona-termés idei eredményéről, valamint a háztáji gazdaságok árutermeléséről tájékoztatja a vb-tago- kat. Figyelő Hírünk az országban A Táskarádió vasárnapi adásában a váci Kovalik Károlyné vonatepizódját mesélte el egy alvó utasról, akit erőszakkal szállítottak le Vác-alsó városon. — A Hétfői Hírek első kiadása ismertette fóti napok műsorát. — Az Élet és Irodalomban Cseres Tibor „Pálinkás szép napok” című írásában a nagymarosi szeszfőzdében lezajlott kalandjáról mesél. — A Magyar Távirati Iroda hírt adott a váci termálkútfúrás első napjáról. — A Magyar Nemzet tudósítása szerint határidő előtt Gödhöz érkezett a szovjet —magyar villamos távvezeték. — A Magyar Hírek rokonszenvesen mutatja be a váci Hesz Mihály olimpikont, aki — a Magyarok Világszövetsége lapja szerint — esélyes Mexikóban az első helyre. kában — egyes vonatkozásaiban a várospolitikában — a gazdaságirányítási reform további megszilárdítása érdekében érvényesíti.' AZ EDDIG ELMONDOTTAKBÓL világosan kitűnik, amellett, hogy a váci munkások véleménye a felsőbb pártirányítási fórumokon tanulságosan egészíti ki az ország más területein hasonló módon szerzett tapasztalatokat — neikülözhetetlenek az új mechanizmus helyi, a termelési egységekig ható gazdaságpoli- tiKa továbDi konkrét feladatainak meghatározásában. A csoportos beszélgetések részvevői ugyanis elsősorban a saját munka- és életterületük gondjait, bajait ismerik. Azokat viszont alaposan, hiszen a mindennapi munkájukban óránként, sőt percenként érzik — sokszor bizony fájdalmasan is —, hogy hol szorít a cipő. Nos, nem lepett meg senkit, hogy a gazdasági javak váci termelői — a kétségtelen eredmények elismerése mellett — éppen ezekről a cipőszorításokról szóltak — nyíltan és őszintén, a régi göröngyöket elhárítani akaró tiszta szándékkal. Nincs most arra helyem — s ezúttal nem is célom — üzemenként felemlegetni e göröngyöket, s olykor bizony a valóságos akadályokat. Inkább nevükön nevezem, jó tanulságul szolgálhatnak így is. Akkor is. ha nem minden üzemnek, nem minden váci gyárnak „inge” az. Vélem, attól is eltekin- hetek, hogy „göröngy” és „akadály” között különbséget tegyek, hiszen ami az egyiknél csak göröngy, ugyanaz a másiknál akadály lehet. Vagy megfordítva. Különben is: egyik sem való reformunk útjába, el kell hát onnan távolítani. MEG AZ ÖMECHANIZ- MUSBOL örökölt gondja ipari termelésünknek az anyagellátás hiányos volta, amivel rendszerint együtt jár, de önállóan is jelentkezik annak üzemen belüli szervezetlensége. Nem véletlen, hogy azok, kik erről szóltak, türelmetlenül emlegették ezt az „átöröklött”, a termelésben sok zavart okozó s a munkások keresetére is hátrányosan ható hiányosságot. Hasonló — olykor súlyosabb — akadálya a tervszerű termelésnek a munka- szervezés korszerűtlens9pe. Nem egy üzemben a technikai és műszaki feltételek avultsá- gát emlegették, nemcsak a mai ipari versenyben már idejét múlt, korszerűtlen gépek kicserélését sürgették, hanem e gépek rendszeres karbantartásának hiányát is kifogásolták. Sok szó esett a kollektív szerződésekről, melyek — bár általában betöltik a nekik szánt szerepet — nem mindenütt veszik eléggé figyelembe a termelési sajátosságokat. Csaknem valamennyi csoportos beszélgetésen foglalkoztak az anyagi ösztönzés helyes elvének nem mindig helyes alkalmazásával. Itt-ott túlságosan magasnak tartották a vezető állásúak nyereségrészesedési százalékát, máshol pedig azt kifogásolták, hogy az újonnan felvett dolgozók gyakran magasabb besorolást kapnak, mint a törzsgárda tagjai. Egyik üzemünkben az a visszás helyzet honosodott meg, hogy a prémiumot nem a kitűzött feladathoz, hanem személyekhez kötik, nem csoda hát, hogy a kifizetett prémium nem minden esetben tükrözi helyesen a végzett munka arányát. HASZNOS ÉSZREVÉTELEK hangzottak el a váci gyárak egyik legnagyobb problémájáról — a munkaerő-vándorlás- , rói. Ennek fő okát a textilipari | üzemekben elsősorban az alacsony bérezésben látják, máshol a munkakörülményeket nem eléggé figyelembe vevő besorolásokkal okolják. A szakszervezetek érdekvédelmi feladatainak és a termelés irányításába való beleszólási jogának kiterjesztése az új mechanizmusban, érthető módon, kiváltotta az érdeklődést a választott mozgalmi vezetők munkája iránt. Üzemenként nagyon eltérő a dolgozók véleménye a szakszervezetek munkájáról, de megegyezik abban, hogy a reform bevezetése óta az üzemi demokrácia egyre jobban kiteljesedik, és a dolgozók ügyeivel sokkal többet törődnek, mint korábban. Sok vélemény hangzott el az ifjúság' részvételéről a termelésben. A sokrétű probléma közül most csak azt a kívánságot említjük meg, hogy az új kollektív szerződés előkészítésénél jobban meg kell hallgatni a KISZ-szervezetek véleményét is. Közvetett módon érdekvédelmi problémaként foghatók fel a városfejlesztés különböző kérdései, általában az az igény, hogy a lakosság ügyeit bürok- ráciamentesebben intézzék a városi tanácsnál. SZÁMTALAN, a csoportbe- szélgetéseken szóvá tett problémáról — hely hiányában — nem emlékezhetünk meg. Azt viszont megelégedéssel kell megállapítanunk, hogy e beszélgetéseken részt vevők szavain keresztül föltétien bizalom nyilvánult meg a pártbizottság irányában a tekintetben, hogy a gazdaságirányítás új pártmódszereive\ gondoskodik a reformok kibontakoztatását gátló okok megszüntetéséről. Ez a bizalom nem alaptalan, hiszen — érezték is ezt a megkérdezettek — éppen e hibák, gondok feltárása volt elsődleges célja az üzemekben végzett közvélemény-kutatásnak. S ha — mint a bevezető sorokban említettem — a közvélemény meghallgatása nem is új módszer társadalmi és gazdasági életünk pártirányításában, de szerepe egyre inkább nagyobb hangsúlyt kap a pártmunka új stílusában. Ferencz Lajos SPORT Az NB I kapujában Váci Fonó SK—Budapest Híradástechnika 22:14 (11:6). Az NB II férfi kézilabdabajnokság középcsoportjának utolsó előtti mérkőzését Vácott játszották. A hazai csapat a mérkőzés egészében kultúrált, jó játékával, végig vezetve, magabiztosan győzte le a jó játékerőt képviselő fővárosi ellenfelét. A csapat játékosai: Baracsi István, Bercelly Csaba, Braunsteiner Gyula, Budavári Attila, László Csaba, Maninger Gábor, Petrányi Ferenc, Török Gábor, Török Sándor, Vértesi János, Vuklovszki János. Góllövők: Török G. (9), Baracsi, Vértesi, Braunsteiner (3—3), Bercelly, Budavári, László, Vuklovszki (1—1). Jók: Török Gábor, Török Sándor, Budavári, László. Ezzel a győzelmével a Fonó 6 ponttal vezet a bajnokságban. Az utolsó mérkőzésen a Hódmezővásárhelyi Textillel játszik, idegenben. Vereség esetén is — a többi mérkőzésEdző a magasban — a győzelem után tői függően — S—6 ponttal megnyeri csoportja bajnokságát és jövőre jogosult az NB I/B osztályban szerepelni. <- a)
