Pest Megyei Hírlap, 1968. október (12. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-20 / 247. szám
1968. OKTOBER 20., VASÄRNAP FEST HEGYEI shfCidm 3 Tanácskozás a Károlyi-paIotában DR. HARRER FERENC VISSZAEMLÉKEZÉSE Dr. Harrer Ferenc 1918 őszére emlékezik. Képviselőhá- zunk korelnöke kilencvenöt évesen szellemi erejének teljében idézi a kort, amelyben, mint a főváros alpolgármestere, később a Károlyi-kormány bécsi követe, majd mint a külügyminisztérium adminisztratív vezetője jelentős szerepet játszott. — 1918. OKTOBER 20-ÁN kerültem a nagy politika forgatagába. Az emlékezetes nap délutánján telefonhívást kaptam, hogy este fél hét órakor jelenjek meg fontos megbeszélésre gróf Károlyi Mihály Egyetem utcai palotájában. A polgári szervezkedés körül kifejtett működésemtől eltekintve alig vettem részt politikai megmozdulásokon. Hogy az akkori megbeszélésbe bevontak, azt közéleti, egyéni működésemnek tulajdoníthattam, melyre nyilván régi barátom Jászi Oszkár hívta fel a politikusok figyelmét. Harrer Ferenc elmondja, hogy a Károlyi-palotában csak három politikust talált, a többiek a képviselőházban voltak, ahol a fiumei horvát ezred fellázadása és a debreceni Got- terhalte-botrány miatt, olyan zűrzavar támadt, hogy Weker- le miniszterelnök kénytelen volt lemondani. — Rövid várakozás után Károlyi titkára értesített minket, hogy a képviselőházban folyó pártközi tárgyad ások miatt a tervezett megbeszélést csak este fél tízkor tudjuk megtartani. A jelzett időben visszatértem a Károlyi palotába, ahol a Vörös-szalonban elég népes társaság gyűlt ösz- sze: gróf Károlyi Mihály, Hock János, gróf Batthyány Tivadar, Lovászy Márton, Jászi Oszkár, Szende Pál, Pur- jesz Lajos, Rácz Gyula, Fényes László, Garami Ernő, Kunfi Zsigmond és még többen. Károlyival akkor ismerkedtem meg. A BESZÉLGETÉS a kormány várható bukását és ennek következményeit latolgatta. A jelenlevők az egyedüli kiutat a Károlyi vezetése alatt álló baloldali kormányban látták, majd rátértek az értekezlet tulajdonképpeni tárgyára: a Nemzeti Tanács megalakítására. Egyöntetű volt a vélemény, hogy a tanács megalakítása elkerülhetetlen. Csak abban nem tudtak megegyezni, hogy proklamációja azonnal megtörténjék-e, vagy bevárják a kormány megalakítását. S hogy az alakítandó Nemzeti Tanács a forradalmi akció terére lép jen-e. Károlyi Mihály és pártjának képviselői megfontolandónak tartották a korynányalakítás bevárását. Károlyi ugyan megrendültén jelentette ki, hogy nem fél semmiféle személyi következménytől, de mivel a viszonyok az ő fejére zúdították a jövőért való felelősséget, szükségesnek tartja a megfontolást. EBBEN A HANGULATBAN fogott neki Jászi a Nemzeti Tanácsról szóló proklamáció felolvasásához. De alighogy a felolvasást megkezdte, Károlyit telefonhoz hívták. — Megtudtuk —, idézi Harrer Ferenc a történelmi pillanatot —, hogy a király kinevezte gróf Andrássy Gyulát közös külügyminiszterré. Ezt özölte Károlyival, telefonon rgróf Pallavicini György. A ír bombaként hatott. András- y kinevezését mindenki a Ká- olyi-kormányalakítása el< melt gátnak tekintette. Karóid viszont Andrássy külügy- íinisztersége mellett is lehet- égesnek tartotta a maga kor- lányalakítását olyképpen ogy Andrássy néhány nap íúlva a közös külügyminisz- 2rséget magyar külügyminisz- srséggel cseréli fel. A SZOCIALISTÁK azonban ijelentették, hogy ők Andrásival, annák belpolitikái múlt- a miatt, nem vesznek részi özös kormányban. Alakítson íárolyi polgári kormányt, és k, amíg aktuális programjuk sszhangban van. készséggel ámogatják. Károlyi azt vála- zolta, hogy ő csak a szociálisak részvételével hajlandó ormányt alakítani, s a radita kezével arcát. Kostek azonban elengedte Wébert és az asztalhoz roskadt, egyszeriben kijózanodott, s felfogta, mit csinált. Mintha borzalmas álmainak kíncseppjeit akarta volna letörölni, begörbített ujjaival végigszántotta homlokát, aztán hirtelen felugrott és a kijárat felé rohant. — Bocsánat, elvtársak! — Wéber Stuttgertől Blohmig szaladgált, ruhájukat markolva magyarázta, tréfa volt, félreértés, de közben riadtan vert fészket benne a gondolat: szörnyűség, manapság már a németekben sem lehet megbízni ... úristen, hová lesz a világ?! Stuttgert, Blohm, Kresz és a tolmács elindult a kijárat felé. Kicsit tántorogtak és lábuk nehéz ólomként tapadt össze, a világosban hunyorogtak, egymásnak ütődtek. Kosteket nem tudták utolérni, nem szállt a kocsiba, gyalog ment a szőlőtőkék között a falu irányába. Szűts I. Dénes kálisoknak is ugyanez volt a véleményük. A tanácskozás polgári beállítottságú részvevői az Andrássyval való együttműködésre próbálták rávenni a szocialistákat, de azok hajthatatlanok maradtak. Károlyi már majdnem kétségbeesve kérdezte a szocialistákat, hogy ha másnap hivatja a király, most már mit feleljen neki. Kunfi Zsigmond azt válaszolta, hogy délig, a pártvezetőséggel való megbeszélés után végleges választ adnak, s addig tekintse a megoldást lehetségesnek. — Ezután — folytatta Harrer Ferenc — megindult a kabinet-alakítási „játék”, míg végül a polgári forradalom Károlyit miniszteri székbe ültette. Elmondhatom, hogy mozgalmas, élményekkel telezsúfolt idők voltak. Kilencvenöt esztendős életem legnagyobb élménye mégis az, hogy annyi hányattatás után a ma harcaiban, a szocialista haza felépítésében is részt vehetek. K. Gy. Elhunyt dr. Tóth Aladár Az Állami Operaház és a Magyar Zeneművészek Szövetsége mély fájdalommal közli, hogy dr. Tóth Aladár Kossuth- díjas zeneesztéta, zenekritikus, az Operaház volt igazgatója 1968. október 18-án, hetvenéves korában elhunyt. Zenei életünk nagy halottját kedden 12 órakor búcsúztatják az Operaház előcsarnokában, majd a Farkasréti temetőben helyezik örök nyugalomra. Az elhunytat a Magyar Állami Operaház és a Magyar Zeneművészek Szövetsége saját halottjának tekinti. Ai első magyar játékfilm nyomában A „Nővérek” valóban nővérek voltak Az első magyar játékfilm 1912-ben készült Budapesten Uher Ödön „cs. és kir. udvari fényképész” Kossuth Lajos utcai műtermében. A film címe „Nővérek” volt, Garvay Andor, az akkori idők kitűnő novellistája írta, aki az első világháború után kivándorolt Amerikába, s ott halt meg. Nem volt még magyar példa, hogyan kell játékfilmet kéa fényképész, mint inkább a fia, ifj. Uher Ödön volt, aki egész fiatalon nagy érdeklődést mutatott az akkor kibontakozóban levő film iránt. A Kossuth Lajos utcai műtermet bedíszletezték, vászonkulisszákat festettek, s a technikai rendezést ifj. Uher Ödön, a színészek rendezését pedig Mátrai- Betegh Béla, a kolozsvári, majd a Vígszínház, ekkor peszíteni, így a „Nővérek” kéz- I dig a Nemzeti Színház rendedetleges körülmények között született meg. Kezdeményezője nem is annyira Uher Ödön, John Davies megbeszélései a magyar gazdasági élet képviselőivel Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökénél, Kovács Istvánnál, a kohó- és gépipari miniszter első helyettesénél, Szekér Gyulánál, a nehézipari miniszter első helyettesénél, Hont Jánosnál, az Országos Tervhivatal elnökhelyettesénél és jdr. Salusinszky István- Látogatást tett nál, a Magyar KülkereskedelDr. Bíró József külkereskedelmi miniszter szombaton fogadta John Daviest, a brit gyáriparosok szövetségének vezérigazgatóját. John Davies eddigi budapesti tartózkodása során megbeszéléseket folytatott a magyar gazdasági élet több más vezetőjével is. Kiss Árpád miniszternél, az mi Bank vezérigazgatójánál. A fiatalodás titka Néhány héttel ezelőtt, amikor Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke ellátogatott az Alsógöd-Dunakeszi Egyesült Dunamenti Termelőszövetkezetbe, többek között azt mondta Albert Mihály, a gazdaság elnöke: „termelőszövetkezetünkben százhetven, harminc év alatti fiatal dolgozik ...” Akkor, a zsúfolt program következtében nem jutott idő arra, hogy részletesen beszélgessünk arról: mi az, ami vonzza ebbe a gazdaságba a fiatalokat? (Kertész László rajza) Hárman ülnek az asztal túlfelén: Albert Mihály elnök, dr. László Domokos elnökhe- lyettes-főagronómus és dr. Gyenes Levente jogtanácsos. A kérdés ugyanaz, mint volt néhány héttel ezelőtt: mi az, ami vonzza ebbe a gazdaságba a fiatalokat? — Azt hiszem, sok összetevője van — kezdi a beszélgetést az elnök. — A jó kereseti lehetőség éppen úgy vonz, mint a kulturált munkakörülmények biztosítása, a jó munka anyagi ösztönzése, az, hogy sportolhatnak, szórakozhatnak a klubban... — A legtöbb termelőszövetkezet vezetői ott tévednek — veszi át a szót a főagronómus —, hogy a jó kereseti lehetőség biztosításában látják az egyedüli vonzerőt. Például a Gal- ga-menti termelőszövetkezetek A legtöbben a tagság évi átlagjövedelme huszonöt-har- mincezer forint. Nálunk még nem érte el egészen a húszezret. Mégis, sokkal több fiatal dolgozik itt mint a Galga menti gazdaságokban. Pedig közelebb ^ vagyunk Pesthez, jobb a közlekedés is... — Domi bácsinak nagyon igaza van — helyesel a jogtanácsos, aki hármójuk közül a legfiatalabb. — A fiatalokat csupán több pénzzel megnyerni ma már nehéz. Negyven év felett — (s ez a megye termelőszövetkezeti tagságának nyolcvan százaléka!) — már a nagyobb kereseti lehetőség a legdöntőbb tényező. Harminc év alatt még nem. A legtöbbje inkább vállalja a kevesebb keresetet, az utazással járó fáradságot (ha ugyan fáradságnak számít ebben a korban!), de nem mond le arról az igényéről, hogy kulturált körülmények között dolgozhasson. Miért is mondana le, amikor éppen a mi társadalmunk keltette fel benne ezt az igényt? Erről tanult nyolc vagy tizenkét esztendeig az iskolában, erről olvashat naponta az újságokban, ezt hallja a rádióban és a televízió is leginkább azokba a gazdaságokba kalauzolja el őket, amelyek előbbre tartanak az átlagnál s amelyekben már valóban korszerűen, nagyüzemi módm dolgoznak az emberek. — Amíg másutt emeletes irodaházat építettek vagy építenek, mi szociális létesítményekre költöttük ezt az összeget — mondja ki az elnök. — Pedig mi is szűkiben vagyunk az irodáknak, csakhogy az észszerű sorrendiség mást diktált nekünk. Az irodaház majd csak ezután következik. N — Az elmúlt esztendőben közel egymillió forintot fordítottunk különböző szociális létesítményekre — így a főagronómus és szavainak bizonyítására példákat sorol. — Negyedmillió forintba került a konyha és az ebédlő. Száz- százhúsz ember étkezik benne. Minden ebédhez a gazdaság két forintot ad. Vannak korszerű öltözőink és mosdóink nemcsak itt, a központban, hanem kint, a hajtatótelepen is. Minden olyan munkaterületen, ahol ez szükséges, védő- és munkaruhát biztosítunk a dolgozóknak. A klubban zongora van és televízió... — Minden termelőszövetkezeti tagnak száz forint üdülési hozzájárulást biztosít a gazdaság — vált témát a jogtanácsos. — Ez az összeg azonban nem fizetés-kiegészítés. A pénzt együttesen a brigádok kapják meg, s a brigádok tagsága, illetve vezetője dönti el, hogy a jó munka eredményeképpen kik részesüljenek ebből az összegből. — Ami szintén hozzájárul a vonzerőhöz — mondja az elnök —, minden termelőszövetkezeti tag, aki házat épít, ötvenszázalékos fuvarkedvezményt kap a termelőszövetkezettől. Ez általában öt-tízezer forint megtakarítást tehet ki személyenként. A kedvezmény feltétele: aki igénybe veszi, köteles három esztendeig a termelőszövetkezetben dolgozni. Már volt példa rá, nem is egy: Nagy Ferenc, Holló József, hogy visszafizettettük az eltávozókkal a kapott kedvezményt. — Néhány hónappal ezelőtt KISZ lakásépítési szövetkezet alakult termelőszövetkezetünkben — mond újabb példát a főagronómus. — Négy darab, egyenként hatlakásos (kétszintes lakásokkal!) épület felépítése a terv. Az építkezéshez a termelőszövetkezet jutányos áron telket és ötvenszázalékos fuvarkedvezményt biztosít. Ez lakásonként mintegy tizenötezer forint megtakarítás. A házakat a termelő- szövetkezet építőbrigádja készíti majd, ennek is több előnye van, többek között az, hogy a szervezés és az építőanyagbeszerzés nem egyéni gond, hanem a gazdaság zője vállalta. A szerepekre fiatalokat, színésznövendékeket szerződtettek. A film címében szereplő Nővéreket-et valóban két nővér játszotta: Mátrai Ida és Erzsi — az utóbbi később a Nemzeti Színház nagy művésznője, örökös tagja lett, s nemrégiben hunyt el —, s az az érdekes, hogy a két nővér partnerét pedig két fivér alakította: Fenyő Aladár, ma a Thália Színház és Fenyő Emil, ma a Nemzeti Színház tagja. ügye. Az alapozási munkák még az idén megkezdődnek, s a jövő esztendő végére átadjuk a huszonnégy lakást. Hogy mi a feltétele? Aki részt vesz az akcióban, öt esztendeig köteles a gazdaságban dolgozni. — A fiatalításnak még egy jó módszere van — kér szót ismét az elnök —, az ipari- tanuló-képzés. Jelenleg tizennégy tanulója van a gazdaságnak: kertészek, növénytermesztők, állattenyésztők, mezőgazdasági gépszerelők. Jövőre pedig saját mezőgazdasági iparitanuló-iskolát szeretnénk nyitni. Rövidesen megkapjuk a bócsai kastélyt, azt szeretnénk átalakítani erre a célra. Jövőre egy huszonöt— harmincfős osztályt szeretnénk megnyitni, aztán évről évre ugyanennyit. — Ha már a tanulásra került a szó — szól közbe a jogtanácsos —, novembertől február végéig kötelező tanfolyamot rendezünk a traktorosok és munkagépkezelők részére. A heti öt délutáni foglalkozás idejére is megkapják az átlagbérüket, ezért kötelező ez a tanfolyam. Aki sikeresen elvégzi, annak jogos a tíz- százalékos munkabéremelés. Mi az, ami vonzza ebbe a gazdaságba a fiatalokat? A termelőszövetkezet három vezetője sok példával bizonyított választ adott a kérdésre. S amikor egy délelőt- tön át járjuk a gazdaságot, a kertészetet és a műhelyeket, a fiatalok ugyanezekkel a példákkal válaszolnak arra, miért maradtak odahaza, miért esett a választásuk a gazdaságra. Ma még csak százhetven a harminc éven aluli fiatalok száma, de néhány esztendővel ezelőtt még hetven sem volt, a megalakuláskor pedig talán egy sem. Prukner Pál Város a toronyban Jelentősen szaporodik a Föld lakóinak száma, ezért még kétezerben is problémát okoz majd a lakáskérdés. Egy német mérnök véleménye szerint a magasépítkezés jelentene megoldást. Furcsa ötlete a „toronyház”, 1250 méter magas, 356 emeletes és egy- egy szinten 24 komfortos lakás találna gazdára. Express sebességű személy- felvonók szállítanák az embereket az emeletekre. Előfordulhatna. hogy a felhők fölött levő felső emeleteken élveznék a lakók a napsütést, míg a „földszintieket” zuhogó eső szomorítaná. Vegyen Szerencse-sorsjegyet! Isméi kapható a hírlapárusoknál, a levélkézbesítőknél, a postahivatalokban, a trafikokban, az áruházakban és más boltokban. 4 FORINTÉRT BERENDEZETT ÖRÖKLAKÁST, BALATONI NYARALÓT, SZEMÉLYGÉPKOCSIT, KÜLFÖLDI UTAZÁST NYERHET. SZERENCSE-SORSJEGGYEL - SZERENCSÉJE LESZ!
