Pest Megyei Hírlap, 1968. október (12. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-16 / 243. szám

»68. OKTOBER 16., SZERDA MSI urAvr.t K^CwJgp Felmérés Cegléden is Hol szorít - az út? Helyzetkép az országos hálózat fejlesztési problémáiról Az ország vérkeringésének életfontosságú rendszeréről: az úthálózatról — ezen belül is elsősorban a városi utakról — volt szó azon a kétnapos anké­ten, amely Budapesten zaj­lott le a Technika Házában. Sok kiváló elméleti és gyakor­lati szakember mondta el vé­leményét a kétnapos országos tanácskozáson a jelenlegi hely­zetről, a megoldandó felada­tokról. 12 forgalmi sáv kellene Abban valamennyien egyet­értettek, hogy úthálózatunk fejlesztésében a súlypontot a városi utak korszerűsítése kell hogy jelentse. A problémák abból adódnak, hogy a sze­mélygépkocsik száma rohamo­san növekszik, s a személy­autók „útfelület-szükséglete” 20—30-szorosa a tömegközle­kedési (tehát vonat vagy autó­busz) eszközök igényének. íme egy érdekes tudományos-mű­szaki megállapítás: míg egy forgalmi sávon egy óra alatt tömegközlekedési eszközökkel 16 ezer utas zavartalanul el­szállítható, ugyanennyi ember személygépkocsival való szállí­tásához 12 forgalmi sávra len­ne szükség! (Ehhez járul ter­mészetesen még a parkoló au­tók helyszükséglete.) A városi úthálózat problé­mái rendkívül sokrétűen je­lentkeznek. Ezek közül a leg­fontosabbak: A forgalmi utak (csomópon­tok, hidak, közúti, vasúti ke­reszteződések) kapacitásának kimerülése; a burkolatok nem megfelelő teherbírása, korsze­rűtlensége; a parkolási nehéz­ségek, a raktárak és az üzle­tek kiszolgálása; egyes föld­utak, újonnan nyitandó útvo­nalak s az új lakótelepek út­jainak burkolattal való ellátá­sa; a meglevő utak fenntartá­sa; a forgalomirányítás, a for­galomtechnika korszerűsítése; a szerviz- és üzemanyagtöltő hálózat kifejlesztése; az fegyé- ni és a tömegközlekedés által közösen használt útvonalakon a kölcsönös akadályoztatás (legalább részbeni) megszün­tetése. Kimerül a kapacitás A közlekedési szakemberek sokéves felméréséből azt is megtudtuk, hogy a városi bur­kolt utak átlagos szélessége lé­nyegesen a két mozgó nyom minimumát jelentő 7 méter alatt van; ezért megkezdődött s fokozatosan tapasztalható a városi utak (elsősorban az or­szágos főútvonalak városi sza­kaszai) kapacitásának kimerü­lése. S rögtön itt mutatkozik a gyors korszerűsítés legna­gyobb — anyagi jellegű — akadálya. Hiszen a kapacitás növelése, az utak nagymérté­kű szélesítését teszi szükséges­sé; ez viszont többnyire épü­letek (gyakran egész utcaso­rok) lebontásával, közművek áthelyezésével jár. Országos VÁC Gumiparketta A jövő év elejétől a selejtes j abroncsokat feldolgozza a Pál- j ma Gumigyár váci üzeme. A már semmire sem hasz- j nálható abroncsokat megőrlik. Egy részéből a kaucsukkal egyenértékű regenerátort ké­szítenek, a másik részéből pe­dig hang-hő szigetelő anyago­kat, valamint úgynevezett ba- nolparkettát gyártanak. A gumiőrleményből öntött hang- és hőszigetelő lapokra mozaikszerűen ráragasztják a parkettaléceket. A gumiparket­ta betonra is rögzíthető, s így különösen előnyösen használ­hatják majd az előre gyártott elemekből készülő házak épí­tésénél. Az új anyagok termelése két év múlva éri el a maximális szintet. A gumiparkettból ak­kor már 400 000 négyzetméter készül évente. Megkezdődött az új KISZ-tanév Üj tanév kezdődött tegnap: az 1968/69-es KISZ-oktatási KŐMŰVES, VB-SZEREIÖ, BURKOLÓ, ASZTALOS, FESTŐ, TETŐFEDŐ, BÁDOGOS, PARKETTÁS, VIZ-FÜTÉSSZERELÖ. VILLANYSZERELŐ, ÉPÜLETLAKATOS, SZAK- ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT, kubikosokat, gépkocsi RAKODÓKAT, TEHER­GÉPKOCSI VEZETŐKET, DÖMPER VEZETŐKET, RAKTÁRI SEGÉD­MUNKÁSOKAT, AUTÓ­SZERELŐKET, KŐMŰVESEK MELLÉ SEGÉDMUNKÁSOKAT (Iá évet betöltött fiúkat is) ÉS KÁLYHAFŰTÖKET AZONNALI BELÉPÉSSEL FEL VESZÜNK Vidékieknek munkásszállást biztosítunk. JELENTKEZNI LEHET: Budapest IX., Viola u. 45. sz. alatt a Prosperitás Ktsz munkaügyi osztályán." év. Három témakör került előtérbe: a kommunisták fél évszázados harcai, a gaz­daságirányítási reform tapasz­talatai és a nemzetközi mun­kásmozgalom időszerű kér­dései. A KISZ-oktatás három for­májáról: a fáklyavivő kör el­sősorban a legfiatalabb KISZ- tagok munkáját érinti; meg­ismerkednek az ifjúsági szer­vezet céljaival, veteránokkal találkoznak. Versenyeik, kul­turális megmozdulásaik is ezt az ismerkedést segítik elő. A politikai vitakör a szocia­lizmus építésének időszerű kérdéseivel ék a napi politi­kai eseményekkel foglalko­zik. A harmadik: a marxista vitakör, melynek munkája a marxista világnézeti nevelést segíti. Hogy könnyebb legyen... — Az új kollektív szerződé­sek megkötéséhez szeretnénk néhány hasznos tanácsot adni. Ezért hívtuk meg az üzemi KISZ-titkárokat az október 18-i megbeszélésre, ahol a két előadás után vitát rendezünk — jelezték a Pest megyei KISZ-bizottságon. Az első előadáson Hegyvári László a SZOT részéről mond­ja el véleményét az 1968-as év tapasztalatairól, a másodikon Rubik László a KISZ felada­tairól szól. Szeptember végén már volt egy hasonló országos értekez­let. Pest megyéből csak na­gyon kevesen vehettek részt rajta. Ezért tartották szüksé­gesnek a megyei beszámolót, s szeretnék, ha minél több tanácsot adhatnának. úthálózatunk korszerűsítésé­nek központi problémája, a városi utak forgalmi terhelésé­nek enyhítése, egyenletesebbé tétele. Ugyanakkor ezeknek az utaknak a szerény mértékű modernizálása is a külső út­szakaszok korszerűsítési költ­ségeinek többszörösét tehetik ki. A vizsgálatok szerint na­gyobb városaink összes forgal­mának több mint fele belső városi forgalom, további je­lentős része a környékről (vagy távolabbról) a városba irányuló forgalom, és csak né­hány (esetleg 10—20 százalé­kos) az átmenő távolsági for­galom. Ismeretes, hogy az út hálózat legkorábban kimerülő részei, a zsúfoltságot, a közle­kedési dugókat legérzékenyeb­ben jelző helyek: a forgalmi csomópontok. Ezeknek korsze­rűsítése Budapesten és vidé­ken egyaránt sok százmillió fo­rint nagyságrendű átépítések sorozatát követeli meg már a következő egy-két évben. A reális helyzetfelméréshez tartozik az is, hogy jelenleg városaink tanácsi kezelésben levő belterületi úthálózatának csupán 44 százaléka szilárd burkolatú. Ehhez hozzá kell számítanunk már ma másfél száz, gyors ütemben városiaso­dó településünket, amelyek a városi utakéval azonos nagy­ságrendű és hasonlóképpen tel­jesen indokolt igényt jelente­nek. Baj van a karbantartással A tanácskozás részvevői nem hallgatták el, hogy vidéki vá­rosaink útjainak karbantartá­sa — bár javuló tendenciát mutat — nem .megfelelő. A KPM tanácsi útfenntartó szer­vezetek létesítését szorgalmaz­ta, mivel az útfenntartás — ezt a tapasztalatok igazolták — ilyen szervezeti formában a legeredményesebb. Az idén ezeknek az útfenntartó szerve­zeteknek a fejlődése elakadt, sőt a meglevők egy részét is közüzerpi vállalatokba olvaszt­ják be. A kétnapos ankéton bejelen­tették azt is, hogy az UVA- TERV-nél jelenleg 10 különbö­ző nagyságú és problémájú vá­ros — közöttük Cegléd — bel­területi úthálózatának felmé­rése folyik, megjelölve azokat a költségeket is, amelyek a városok úthálózata korszerűsí­téséhez a negyedik ötéves terv időszakában szükségesek lesz­nek. Rohamosan fejlődő igé­nyeink miatt az utak korsze­rűsítésére milliárdos nagy­ságrendben kell már a legkö­zelebbi években előirányozni az anyagi eszközöket. Olyan feladat ez — állapították meg nagy hangsúllyal a közlekedé­si ankéton —, amelyet a nép­gazdaságnak feltétlenül vál­lalnia kell. Ujlaki László PILISBOROSJENŐ Alagútkemence A Tégla és Cserépipari Egyesülés tagvállalatai Kőrös­hegyen, Devecserben, Pilisbo- rosjenön és Putnokon új alagútkemencék üzembehelye­zésével korszerűsítették, bőví­tették a termelést. Ez évi terveikben természe­tesen már figyelembe vették a beruházásoktól várható tégla­többletet, de a KMP megala­kulásának 50. évfordulója tisz­teletére tett felajánlásokban további jelentős többlet, 50 millió tégla terven felüli el­készítését ígérték. Az iparág dolgozói október elejéig az előirányzaton felül kereken 30 millió téglát adtak az építkezéseknek. Az év utol­só hónapjaiban a felajánlás­nak megfelelően további 20 millió terven felüli téglával segítik az építők anyagellátá­sát az iparág gyárai. Városi nívót Új üzletek — jobb ellátás Sürget az idő, s nem utolsó­sorban a fővárosi konkuren­cia. A Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat ezért viszonylag sokat költ arra, hogy a főváros környékén mű­ködő iparcikk üzleteket mo­dernizálja. Most nem keve­sebb, mint 33 különböző bolt­ról van szó: három és félmil­liót költenek átalakításukra. Elkészült többek között a vecsési és törökbálinti szaküz­let. A kívül-belül mutatás boltra mindkét helyen 300 ezer forintot költöttek. Ez az elért eredményhez képest viszony­lag olcsó kivitelezés. Titka, hogy a vállalat saját karban­tartó részlege sok berendezést készít el, s oroszlánrészt vál­lal a modernizálásokban. A végső cél: a nagyvárosokban és peremtelepüléseken csak­úgy, mint a községekben min­denütt olyan üzlet álljon ren­delkezésre, amely korszerűbb áruelhelyezést és kiszolgálás tesz lehetővé. Rendkívül fon­tos. hogy a vásárló maga élőt láthassa és alaposan szemügy­re vehesse valamennyi cikke ily módon döntve el, melyikei akarja, melyik felel meg leg­jobban céljainak. „Feltámadt“ a villám sújtotté gesitenyefa-matuzsálem A Mecsekben, a Zengö-csúc , lejtőit borító gesztenyeerdőbe: villámcsapás okozta sorvadásé ból „feltámadt” a környék leg öregebb fája. A Zengövárkon' közelében álló óriás geszle nyefa korát 600 évre becsült/ o szakemberek. Betonkolosszusok Nyolc esztendeje, 1960-ban léptek először Pest megye földjére. Azóta útjukat beton­kolosszusok jelölik: Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetem új épülettömbjei, a Humán Intézet, Dabas nyolctantermes gimnáziuma, a Híradástechni­kai Anyagok Gyára új léte­sítményei, Ráckeve irodaháza, a ceglédi hibridüzem, a váci kórház, lakóépületek, mező- gazdasági beruházások... 1967 -ben az ÉVM., 25. sz. Ál­lami Építőipari Vállalat össz- kapacitása 67 százalékát Pest megyében használta fel. 1968. január elsején az új név is erre utalt, a Pest megyei Ál­lami Építőipari Vállalat leg­fontosabb feladata a megyei építési igények kielégítése. Képes összegezés A nyolc esztendő alatt meg­tett út fölmérését a vállalat már megtette, most azonban — s ez kétségtelenül összefügg a gazdaságirányítás rendszeré­vel — a széles nyilvánosság számára is elvégezte. Igen szép kiállítású, képekkel gazdagon illusztrált kiadványban ismer­tetik a vállalat munkáját, te­vékenységi körét, azokat a lé­tesítményeket, melyek fővál­lalkozójaként a megvalósítás­ból nekik jutott a dolgok „vastagabbja”. Nem szerénytelenség ez a kiadvány, mert van mit össze­gezni. Hiszen a vállalat öt esz­tendő alatt megkétszerezte a termelési értéket, s ma meg­közelítik az évi félmilliárd fo­rintot! Olyan országos hírű létesítmények fűződnek a vál­lalat tevékenységéhez, mint a Cement és Mészművek váci gyára (DCM) bővítése, a Cse­pel Autógyárral összefüggő járműfejlesztési program épí­tési feladatainak elvégzése, a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet objektumai Gödöllőn, az Építéstudományi Intézet kí­sérleti telepe Szentendrén, stb. És annak ellenére, hogy öt esztendő alatt megkétszerező­dött a termelési érték, a vál­lalat még mindig nem képes teljes egészében fedezni a me­Az egyik legfrissebb: a DCM mészmüve A ceglédi hibridüzem gyei építési igényeket, tehát az eddiginél is gyorsabb fejlő­désre van szükség. 2.5 LE fejenként Az építőipar korszerűsödé­sét — többek között — az is igazolja, hogy a vállalat min­den dolgozójára ma már 2,5 LE gépteljesítmény jut, s a földmunkák hetven, a szere­lés-festés hetvenöt, s a vako­lás ötven százalékát géppel végzik. (Ami pedig fontos és érdekes: e gépék egy részét időről időre kölcsönadják a kisebb építőipari vállalatok­nak.) A teljes vertikalitás megteremtése érdekében lét­rehozták és erőteljesen fej­lesztették szakipari részlegei­ket, s ugyanakkor bátran al­kalmazták az új anyagokat is, így például az országban első­ként ők valósították meg nagy ipari csarnokoknál a poliure- tánhabos szigetelést. Ugyan­csak a korszerű építési módok alkalmazásának eredménye a Híradástechnikai Anyagok Gyára transzformátorüzemé­nek épülete, az acélszerkezetű csarnok, mely tetszés szerint változtatható belső falakkal készült, s bármikor — min­den előzetes munka nélkül — tovább bővíthető. Az ipari építkezéseknél ma már elsősorban a modern csar­nokszerkezetek állnak az első helyen. A vállalat — építettek már közel tízezer négyzetméter alapterületű csarnokot is! — ma már meghonosította a tí­pusváltozatok sokaságát, s ép­pen a begyakorlottság, a szak­munkásgárda nagy rutinja biz­tosítja, hogy igen kedvező ha­táridőkkel vállalják e csarno­kok elkészítését, összeszerelé­sét. A kör meghízott A megyében fölhúzott épü­letek rendeltetése arról tanús­kodik, hogy a vállalat tevé­kenységi köre igencsak meg­hízott nyolc esztendő alatt. Középületek sokasága — gim- náziúm és tanácsháza, járási pártház, irodaházak az üze­mekben — mellett egyre több lakást épít a vállalat —, Szt- getszentmiklóson és Vácott, Szentendrén stb. — s a mező- gazdasági építkezésekből is többet vállal. Annak ellenére, hogy az említett létesítmények legnagyobb része típustervek alapján készült, sikerült a kül­ső képet egyénivé is tenni, hódmezővásárhelyi kerámia fölhasználásával, emfix mű­anyag festéssel és fehér kőpo­ros vakolattal stb. A mezőgaz­dasági létesítmények rendelte­tése is sokféle: gabona tárház, tehénistálló, gyümölcstároló stb. A nyolc esztendőről adott számvetés tehát igen gazdag, s valóban elismerésre méltó mé; akkor is, ha lehet, és kell is javítani a munkán, az építte­tőkkel való együttműködésen, a kivitelezési hibákat tovább csökkentve öregbíteni az épí­tésvezetőségek megbízhatósá­gának hírét, s ezzel a vállalat rangját. Annak idején, amikor nyolc esztendeje lapunk is be­számolt a „saját építőipari vál­lalat” létrejöttéről, sokféle ag­gály elhangzott, s nem minde­gyik alaptalanul. Annak elle­nére, hogy azóta az építési igé­nyek megsokszorozódtak, a vállalat egészében teljesítem tudta a vele szemben támasz­tott követelményeket, s útjelző betonkolosszusai a laikus né­zelődő számára is bizonyságot adnak erről. Hisszük, hogy e bizonjrságok a következő’ esz­tendőkben egyre gyorsabban szaporodnak majd, s néhány esztendő múlva újabb kiad­ványt kell szentelni bemutatá­suknak. M. O. Dedikál az iró A hazánkban tartózkodó Marcello Venturi olasz író — a most megjelent és a televízióban is bemutatott Germán vakáció és más mű­vek szerzője — október 17-én, csütörtökön délben találko­zik magyar olvasóival és de­dikálja kötetét az Európa Könyvesbolt (Budapest, VII. Lenin krt. 20.) helyiségében.

Next

/
Thumbnails
Contents