Pest Megyei Hírlap, 1968. október (12. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-16 / 243. szám

MEGVKI ^Máriát» 1968. OKTOBER 16., SZERDA Sárközis étkészlet Hatszázezer forint értékű, | népi motívumokkal díszített ! hagyományos formájú edénye­ket — étkészlet összeállításo­kat — rendelt a Képzőművé­szeti Vállalat 1969. évi szállí­tásra a kaposvári agyagiparo- j sok háziipari és népi iparmű- j veszeti termelőszövetkezetétől, i Először sárközi motívumokkal díszített agyagedények készül­nek, később más tájak díszítő elemeit is felhasználják. A megrendelésre a tihanyi faze­kasvásár nagy sikere után ke­rült sor.____________ Marad a szombathelyi villamosvasút Szombathelynek legfonto­sabb tömegközlekedési eszkö­ze a villamosvasút, amelyen naponta mintegy 21 000-en utaznak. A 63 ezer lakosú vá­rosban, minden ellenkező híresztelés ellenére, megma­rad a villamosvasút. Vonalát — amely kelet—nyugati irányban szeli át a várost — épp ezért nemrégen korszerű­sítették. .Csontok csatája" ARÉNABIKA EXPORT Százhuszonhat vadas-fekete arénabikát szállítottak Spá- nyolországba a Szabolcs-Szat- már megyei állami gazdasá­gok. A spanyol cég messze­menően elégedett volt a szál­lítmánnyal s máris újabb megrendeléseket adott fel. Hát bizony ... nem dühön­gött éppen a realizmus azon a képzőművészeti kiállításon, amely a minap nyílt meg a francia fővárosban. Sok kri­tikus szerint az eseménynek inkább rejtvénypályázat-, mint tárlatjcllege van és erre jó példa egy ifjú szobrásztitán­nak, Charles Semsernek a kép előterében látható alkotása. „Hát ez meg micsoda?” — tük­röződik a kérdés a szemlélő­dök arcán és a talány megfej­téséhez aligha ad sok segítsé­get a mű címe. így hangzik: „Csontok csatája”. FÉNYVITA A LÁNCHÍDRÓL A' főváros egyik legszebb műemlékének, a Lánchidnak díszkivilágítása nem egészen tökéletes. A lámpafüzérek és a Szöveg nélkül (Ferenczy László rajza.) INGYENES SZAKMUNKÁSKÉPZŐ tanfolyamra jelentkezhetnek 22—45 éves építőipari segédmunkások KŐMŰVES SZAKMAR A. A TANFOLYAM HELYE: KECSKEMÉT, tartama 8 hónap. A tanfolyam ideje alatt kereseti lehetőséget, 15% idénypótlékot, naponta 15-20 Ft különélés! pótlékot és útiköltséghozzájárulást fizetünk. Munkásszállást és ebédet kedvezményes térítés ellenében biztosítunk. Az érdeklődők levelezőlapon kérjenek tájékoztatót. Bács megyei Állami Építőipari Vállalat KECSKEMÉT, Klapka u. 34. reflektorok ugyanis csak a két pillér felső részét világítják meg és díszkivilágítás idején úgy tűnik, különösen tá­volról, mintha a híd lebeg­ne a víz felett. A Fővárosi Tanács korszerűsí­tett világítási effektusokkal kívánja még jobban kiemelni a műalkotásnak minden szép­ségét. Két változat született a Lánchíd díszkivilágítására. Az egyik szerint mindkét pillért szinte a víztükörtől tel­jes magasságában megvilágít­ják, megmaradnak a pillért övező jelenlegi fényfüzérek, és a diadalívszerű kapuzat erő­sebb fényt kap. A láncszerke­zetet úgynevezett szórt fénybe öltöztetik, távolról tehát mint­egy sziluettként bontakozik ki. A másik verzióban is hasonló­képpen kívánják megoldani a pillérek világítását, de esetleg fényfüzér vezet végig a lánc- szerkezeteken. A helyszíni kísérletekhez szükséges berendezéseket a napokban szerelik fel. Amint azzal végeznek, i a szakértők {gyakorlati próbák alapján megkezd­hetik a vitát. — amelybe előreláthatólag a közönség is beleszól. A teljes új díszkivilágítás kialakítására azonban a határidőt még nem jelölték ki. Gloriett Helyreállítják József nádor 1800—1801. évi ott-tartózkodá- sának emlékére a fertődobozi dombon emelt úgynevezett gloriettet. A helyreállítás ter­veit Rados Jenő egyetemi ta­nár készítette. A gloriett, amelytől szép kilátás nyílik a Fertő-tóra és a tavat övező dombokra, kedvenc pihenőhe­lye a környék kirándulóinak. A költészet hívására BORSOS MIKLÓS MŰVEI A PETŐFI IRODALMI MÚZEUMBAN VÉGRE EGY KIÁLLÍTÁS, amelybe belekóstolhat minden műbarát, anélkül, hogy ott­honról kimozdulna. Legalábbis a tárlat egy részét könnyen megismerheti. Elég hozzá, ha leemeli a könyvespolcról pél­dául Ady összes verseinek 1961-es kiadását, vagy bele­lapoz a Bánk bán öt eszten­deje megjelent kötetébe, vagy Kosztolányi Aranysárkányá­nak olcsó könyvtári sárga füzetére pillant, s máris érez­heti a Petőfi Irodalmi Mú­zeum új rendezvényének hangulatát. A kiállítás célja imponáló: bemutatni nemzetközi hírű Kossuth-díjas szobrász- és grafikusművészünk, Borsos Miklós irodalom ihlette al­kotásait, összegyűjteni a mes­ter műveit, amelyeket az irodalom hívott életre kő­ből, bronzból, festékből. Bor­sos Miklós az írókkal éá irodalommal emberi és szel­lemi kapcsolatban élő kép­zőművészek közé tartozik, írószobrai és irodalmi él­ményből született plasztikái, kortárs és klasszikus köl­tőket megörökítő plakettjei életművének nagy részét al­kotják. BORSOS ILLUSZTRÁCIÓI, íróportréi és könyvborítótér- vei is egyaránt méltatott mű­vei a magyar irodalom és á magyar képzőművészet tör­ténetének. Olyan sokfélék, mint az irodalom. A Balsá- nj/t-vers illusztrációja légies és hajlékonyvonalú, a Bánk bán jeleneteihez karcolt kom­pozíciók darabosak, akár a középkor, Ady novellájának kávéházi figurái a századvég tehetetlenségébe omlanak, s Képes Géza tragikus versei mellett a fekete foltok szinte marják a papírt. De még egyazon költő két egymás­utáni kötete is mennyi vál­tozatosságot kínál: Illyés Gyula Néni volt elég című könyvén dús és teljességgel zsúfolt a szőlőfürt, de a Dőlt vitorla borítólapján már elég két ecsetvonás a képi hangu­lat megteremtésére. ' Az avatott illusztrátor — e megállapítás a kiállítás min­den részéről leolvasható — nem utánoz, hanem újraal­kot. Nem lemásolja vonallal, folttal, színnel, formával az írott dolgokat, föloldoz, át­alakít — de úgy, hogy egy­szerre hű az íróhoz és ön­magához. Ezért magasztosan nehéz művészet az illusztrá­toré, ezért születhet csak kitűnő író, s kitűnő képzőmű­vész találkozásából illuszt­ráció. S AMIT A JÖ rajzilluszt­rációról mond a tapasztalat, még egy feltétellel súlyos­bítva érvényes az íróportré­ra: külsőleg is őriznie kell valamit a modell arcvoná­saiból. Babits Mihály vö­rösmárvány mellszobra azért tartozik modern művésze­tünk legjobb alkotásai közé, mert egyszerre sűríti magába a nagy homlokú, bajszos köl­tő ismert arcát, szép, csi­szolt homlokának, s durván pattintott, elnagyolt részei­nek ellentéteivel. Mennyivel keményebb és élesebb a min­dig harcoló Kassák Lajos élesmetszésű orra, és ismét más a Radnóíi-portré sze­Beton- és Vasbetonipari Művek Budapesti Betonárugyára Budapest (Csepel) XXI., Rákóczi F. u. 289. AZONNAL FELVESZ mozaiklapgyártó munkára női és befoneíemgyártó munkára férfi segédmunkásokat A munka végzése gyártócsarnokban történik. KERESETI LEHETŐSÉG a norma 100%-os teljesítése esetén női dolgozóknak 1400—1800 Ft, férfi dolgozóknak 1800—2800 Ft. A begyakorlási idő után ennél magasabb kereset is elérhető. Munkásszállást és napi egyszeri meleg étkezést térítés ellenében adunk. Minden második héten szabad szombat. Felvételre jelentkezés Csepelen, a munkaügyi csoportnál. Felvétel esetén az útiköltséget megtérítjük. lídsége, a Szabó Lőrinci haj­sátor tragikus lezúdulása. Ezt kellene részletesen el­mondani Borsos érmeiről is, hiszen a műfajban ugyan­csak a legjelesebbek közé tartozik a mester, s modell­jeinek hosszú névsora Arisz- tofanésztól Weöres Sándorig, mint ezek a kőbe faragott iro­dalmi élmények, s egy mű­vész irodalomértésére aligha lelnénk sok olyan remeket, mint Borsos szobrai. Az iro­dalmi élmény tovább él a grafika befejezése után is, a szobrászműteremben. Ezek Csokonai Vitéz Mihálytó I Déry Tiborig, Illyés Gyu­lától Eminescuig tart. BEFEJEZÉSÜL egy külön­leges, ritka műfajról kell be­számolnunk a különleges ki­állításról szólván: a szobor- illusztrációkról. Egy művész irodalomszeretetére aligha ta­lálnánk jobb bizonyítékot, mostanáig záróművei a bor- sosi képzőművészetnek: az irodalom hívására jötték vi­lágra. A MÜVEKNEK, amelyek — minthogy kitűnő alkotó keze alatt születtek — nem­csak jöttek: válaszoltak is az irodalom hívására. (is. gy.) KÖNYVESPOLC Gallai Ervin: Viha rzona Negyven ember egy vagon­ban. Nyolc ló vagy negyven ember. Így szólt a szabály. És a vonat robogott az őszi köd­ben az ukrajnai síkságon át. Negyven ember csak szorosan összezsúfolva fér el egy mar­havagonban. Nyolc ló is ne­hezen, bár a lovak csak a szo­katlan körülmények miatt nyugtalankodnak. Az embere­ket viszont a reménytelen, ki­látástalan helyzet gyötri és a kínzó félelem, amely állandó útitársuk, rátelepszik szívük­re, agyukra, beivódik idegszá- láikba, vérükbe. Mi lesz tovább? — minden­ki ezt kérdezi, de csak saját magától, mert úgysem tudna válaszolni senki. Akad olyan is, aki tréfával próbálkozik. „Von abban valami, hogy há­ború szélesíti az ember látó­körét. Soha életemben nem láttam volna meg ezt az uk­rajnai vidéket, ha otthon ül­hetnék.” A nevetés azonban elmarad, a tréfának nincs hatása, sőt, ellenérzést vált ki. Hallgass már! — hallatszik egy ingerült hang a vagon sar­kából. — Nem kell folyton beszélni. Amúgy is megőrül az ember. Negyven szardínia egy vacak dobozban, és te folyton fecsegsz. Az előbbi hang felfortyan. — Ha sokallod az útitársaidat, lónak kellett volna menned. — Igazad van, morogja dü­hösen az előbbi. Már csak azért is, mert egyik ló a má­sik lónak nem mond ilyen hü­lyeségeket. Itt már nem lehet a tragé­diát komédiának nézni, itt a félelem, a bizonytalanság ki­oltja a mosoly leghalványabb szikráját is. Erre gondolt Gallai Ervin, a Viharzóna igaz történetének írója és hőse, aki akkor — 1942 októberében negyvened magá­val szorongott a „vacak szardíniásdobozban” és a vo­nat vitte, vitte egyre beljebb a hatalmas ismeretlen síksá­gon. No, meg az is eszébe ju­tott, hogy születésnapja van. „Mit szólnának, mit szólna a vagon, ha most hátrafordulnék és azt mondanám: nekem ma van a születésnapom. Megkér­dezné-e valaki: nocsak, hánya­dik? Aligha, mert az mellékes tulajdonképpen, hogy mennyit éltünk eddig. Mennyit élünk még? — ez az egyetlen kér­dés.” Sok, megpróbáltatásokkal terhes hónap telik még el ad­dig, amíg három magyar szö­kevény, köztük a történet hő­se, elindul egy ismeretlen ös­vényen, hogy megkeresse ,az egyetlen lehetséges kiutat, amely az élethez vezet, az em­beri, harcos élethez. Vállalko­zásuk rendkívül veszélyes. Nemegyszer csak a véletlen szerencse menti meg őket az elfogatástól, ami számukra egyenlő lenne a biztos halál­lal. Csak egyiküknek sikerül célhoz érnie és megtalálni az utat a szovjet partizánokhoz. Barátok, igazi bajtársak közé kerül, akikről nagy szeretettel emlékezik meg írásában. Ke­mény harcokat vívó egyszerű emberek sokaságát eleveníti fel, sokféle karaktert teremt találó vonásokkal jellemezve, hősöket mutat be, akikkel ma­ga is együtt harcolt azért, hogy többé ne kelljen az em­bereknek szorongó félelemben élni, védtelenül kiszolgáltatva a fasiszta önkénynek. A Fáklya sorozat legújabb köteteként, a Zrínyi Kiadónál megjelent, fordulatokban gaz­dag írásmű méltó emléket ál­lít a partizánharcok elesett hőseinek. Várkonyi E. Ezüstvásár (Zsoldos Sándor rajza.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents