Pest Megyei Hírlap, 1968. szeptember (12. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-10 / 212. szám
1968. SZEPTEMBER 10., KEDD mr Mccm Witrlap Olajleparló, szeszfőzde A Kertészeti Kutató Intézet törökbálinti gazdasága a közeljövőben nagy építkezésbe kezd a községhez tartozó Hosszúréten. Mintegy másfél holdon tovább bővítik a már meglevő gyümölcsfeldolgozócsomagolótelepet. Most olajlepárlót emelnek, amely a gazdaság 200 holdas levendulatermését dolgozza fel, míg a szeszfőzde az 1374 holdas őszibarackos harmadosztályú termékéből készít pálinkát Az olajlepárlás és a szeszfőzés egyaránt sok vizet! igényel, ezért külön haszon; az ott folydogáló bővizű pa- ! tak. I GODOLLO Tanácskozik a megyei ifjúsági kulturális fórum A pórtélét alaptörvénye: Tegnap délelőtt Fodor Lászlónak, a KISZ Pest megyei Bizottsága első titkárának megnyitó szavaival kétnapos tanácskozás kezdődött Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetemen. A tanácskozáson, amelyet a KISZ Pest megyei Bizottsága és a Pest megyei Tanács vb művelődésügyi osztálya közösen rendezett, a meghívott százhúsz részvevő mellett megjelent dr. Csicsay Iván, a megyei tanács vb elnökhelyetteNYERESÉG ARANYFRANKBAN Csökkent az árukár öt éve alakult meg az ország első komplexbrigádja a két nagy szállító vállalat, a MÁV és az AKÖV dolgozóiból. A jászberényi példa sok követőre talált. Legutóbb a nagykőrösi komplexbrigád tagjait jutalmazták meg a népgazdaság hasznára kifejtett munkájuk elismeréseképpen. Hamza Lajos nagykőrösi állomásfőnök mondotta el, hogy a sikerrel működő komplexbrigád megalakulása óta a szállítások zökkenőmentessé váltak. Az AKÖV kocsiparkja pedig nem gyarapodott számottevően. A fél év alatt öt százalékkal csökkent a kocsiálláspénz. Különösen a külföldi vagonok ki- és berakása történik igen gyorsan, hiszen ezekért a kocsikért aranyfrankban kell fizetni a díjakat. Rövid távra a MÁV-szállítás nem gazdaságos, az AKÖV pé- J dig viszonylag kevés teherautóval rendelkezik. Mindkét vállalat gondján enyhít a kialakult kitűnő kapcsolat. Átadják egymásnak a másik számára kedvezőbb fuvarokat, kölcsönösen kiegészítik a munkájukat. A kölcsönösség, az érdekek összehangolása volt a feltétele annak, hogy a nagykőrösi állomás dolgozói szállítási tervüket az első félév során több mint 138 százalékra teljesítették és szocialista szolgálati hely címet nyertek el. Sikerült megkétszerezni a nagykőrösi állomás csomagforgalmát, ugyanakkor pedig a minimálisra csökkenteni az árukárt. Most megkötötték a darabáru-szállítmányokra vonatkozó szerződést is. Ennek nyomán minden bizonnyal meggyorsul és még gazdaságosabbá válik a szállítása. se, Göndics Zoltán, a Pest megyei Pártbizottság osztályvezetője, Maróthy László, a KISZ Pest megyei Bizottságának titkára, Hegyvári Ferenc, az SZMT titkára. A rövid megnyitó után Maróthy László tartott előadást az ifjúság szabad ideje célszerű felhasználásának tapasztalatairól. Elmondotta többek között, hogy a fejlődés ellenére sem mondható megnyugtatónak és kielégítőnek a megye ifjúságának kulturális nevelését szolgáló intézmények helyzete, alatta marad az országos átlagnak. Ez egyaránt vonatkozik a művelődési otthonok, könyvtárak, ifjúsági klubok épületeinek állapotára, az egy főre eső könyvtári könyvek számára, az ifjúsági klubok és KISZ-helyiségek felszerelésére, berendezésére. A megyei ifjúsági kulturális fórumot megelőző tizenhárom járási-városi tanácskozáson sok szó esett ezekről a gondokról és problémákról, s most1 ezeknek a problémáknak a megoldásában kíván segítséget nyújtani ez a mostani kétnapos tanácskozás is. Maróthy tLászló vitaindító előadását követően a tanácskozás részvevői négy csoportban folytatták megbeszéléseiket a műkedvelő művészeti mozgalom, a klub- és szakköri mozgalom, a bejáró fiatalok kultu- rálódása, valamint a könyvtárak és a KISZ-szervezetek együttműködésével kapcsolatban. A tanácskozás ma délelőtt plenáris üléssel folytatódik. p. p. A DEMOKRATIKUS CENTRALIZMUS Két évig fiem 'esz gond Inárcs belterületéből .. .részben az állam, részben a Március 21. Tsz tulajdonában majd tizenhárom hold futóhomok. Rossz időben szinte semmi hasznot nem hajt, idén is mintegy egytizedéről lehetett csak a termést betakarítani. A községi tanács a tsz beleegyezésével most a területet felméri házhelynek. Ügy is nagy rá az igény; sokan kívánnak építkezni. - Évente 18—22 kérelmet nyújtanak be. Üres telek jelenleg 23 található a faluban. A felosztásra kerülő tizenhárom holddal legalább két évig nem lesz telekgond Inárcson. Előnyös, hogy a földrész a küvesút mentén, vasúthoz közel fekszik és közművesítése I kis befektetést igényel. | A PÄRT ÉLETÉT belső törvények szabályozzák, amelyek meghatározott rendszert képeznék szervezeteik felépítésében, gyakorlati tevékenységében. Ezek jelentőségükben, tartósságukban meglehetősen különböznek egymástól. A pártkongresszusok feladata, hogy a pártélet törvényeit rendszeresen felülvizsgálja; megerősítse azokat, amelyeknek helyességét, szükségességét a gyakorlat igazolta, korrigálja, vagy hatályon kívül helyezze azokat, amelyeken az élet túlhaladott. Van azonban a pártéletnek alaptörvénye is: a demokratikus centralizmus. Alaptörvény ez kettős értelemben. Egyrészt állandó érvényű szabálya a pártnak, mert mellőzni sohasem szabad. Az állandóság azonban nem mozdulatlanság. A demokratikus centralizmus is állandóan fejlődik, erősödik. Másrészt alaptörvény, mert meghatározó szerepet játszik a párt egész tevékenységében, mindennapos gyakorta tában. A demokratikus centralizmus maradéktalan érvényesítése jelenti a legfőbb szervezeti biztosítékot arra, hogy a párt és a munkásosztály eszmei, politikai célkitűzései nem maradnak kívánságok, óhajok. Mindehhez tegyük hozzá: e fontos alaptörvény szerves tartozéka, hogy a párt politikájának, feladatainál: 'széles körű megvitatásánál jelentkező véleményeltérés esetén a kisebbség köteles magát alávetni a többség határozatának. Vagyis a vitát, a kérdések érdemi megtárgyalását — amelyben az adott pártfórum minden tagja teljes joggal részt vehet — határozatnak kell követnie. Ez — a pártfegyelem révén — minden kommunistára egyaránt kötelező. A pártdemokráeia a bírálat és önbírálat kifejlesztését is jelenti; ez teszi lehetővé a párt számára a munkában észlelt hibák, rendellenességek feltárását, az alsó szervektől, a tagságtól jövő kezdeményezések figyelembevételét. A demokratikus centralizmus egyébként nemcsak a párt belső életének, hanem a szocialista államnak is jelentős alapelve, amelyet az állami irányítás széles körében érvé- nyesteni kell. MI A HELYZET JELENLEG a párt alaptörvényével? A IX. kongresszus óta eltelt csaknem két év bebizonyította, hogy pártunk életében a Központi Bizottságtól az alapszervezetekig következetesen Irigyelt f A váci Sztáron Sándor Gimnáziumban az idén százöten érettségiztek. Közülük ötven- ketten jelentkeztek felsőfokú technikumba, főiskolára, egyetemre, illetve egészségügyi pályára. Nem mindenkinek sikerült elképzeléseit megvalósítania. Pethö Lívia és Jakab Lajos a szerencsések közé tartoznak. Pethő Lívia komoly lánynak látszik. Választása — nehézvegyésznek készül — is az első benyomást igazolja. — Édesanyám kémiatanárnő — mondja —, innen a vonzódás. Tulajdonképpen gondolkodtam, hogy gyógyszerész vagy vegyész legyek inkább, s aztán az utóbbi mellett döntöttem, mert nem szívesen áll- nék egész nap a pult mögött, inkább gyárban dolgoznék. — Melyik ága érdekli a ve- gyészetnek? — A szilikátkémiai ágazatot választottam. Nyáron a DCM- ben dolgoztam, és nagyon tetszett. — Az érettségin vagy az egyetemi felvételin izgult inkább? — Az érettségi nehezebb volt, azon több múlott. Sokat tanultam, de megérte. Édesapja mondta el, hogy Lívia két hónapon át éjjelnappal tanult, de meg is volt az eredménye: dicsérettel érettségizett, és a felvételije is sikerült. Hat gyerek van a családban, de eddig nem okoztak gondot a szülőknek bizonyítványukkal. — Veszprém elég messze van Váctól, nem lett volna jobb a fővárosban próbálkozni? — Budapesten csak könnyűvegyipari ágazat van, és fárasztó lett volna naponta a vonatozás is. Az igaz, még soha nem voltam távol a családtól, szokatlan lesz. Minden ismeretlen és új számomra Veszprémben, de a város már az első alkalommal nagyon tetszett. — Nagy volt az öröm, amikor megkapta az értesítóA? — Édesanya rosszul lett, ő vette át ugyanis a postástól. Tudniillik azt mesélték, ha nagy boríték érkezik, visszaküldik a bizonyítványt, tehát nem sikerült. Nagy borítékot kaptam és benne a — jó hír. Ezért volt meglepetés mindannyiunknak. — Hogyan képzeli az életét, ha végez? — Valahol a Dunántúlon szeretnék dolgozni, cementgyárban. Ügy gondolom, nem fejezném be a munkát a nyolc óra elteltével, nem tudnám mereven elválasztani a magánéletemet a hivatásomtól... Jakab Lajos osztálytársa volt Líviának. Azt mondja, ebben az évben minden sikerült: leérettségizett és a felvételi is eredményes volt; felsőfokú mezőgazdasági technikumba jelentkezett állattenyésztési szakra. Fárasztó volt neki az idei nyár: Nagymaroson pincérke- dett, hogy előteremtse a tanulás költségeit. Mind a három testvér tanul, s az édesapa egyedül dolgozik; a gyerekek azonban minden nyáron megkeresték a ruhára- és köny- vekrevalót. Az idősebbik fiú már szigorló állatorvos, a nővér a gyógypedagógiai főiskola hallgatója és öcsi is — ahogy otthon hívják — most már első éves. — A bátyja volt a példa? — Nem. Nagyon szeretem az állatokat, minden nyáron tartottam itthon baglyot, vércsét és más madarakat, csak az idén nem. — Ha nem sikerül a felvételi? — Akkor elmentem volna egy évre a vágóhídra, és újból próbálkozom. Kicsit indiszkrét a megjegyzés, de a bizonyítvány csak amolyan közepes volt... — Az volt a szerencsém, hogy biológiából mindig jó voltam, és a felvételire is alaposan készültem. A bátyám könyvei közül is átnéztem néhányat. Ügy éreztem, jól sikerült, de biztosra mégsem mehettem, amíg meg nem kaptam a papírt. A fiatalember szabad idejében sokat olvas, az irodalom mellett a biológiai és a kémiai szakkönyvek érdeklik legjobban. Azt is elújságolja, hogy sikerült kollégiumi helyet kapnia, így nem kell majd naponta utazni. . | — Ha letelik a három és fél év, mit csinálna legszívesebben? — Szeretnék az állatkerthez kerülni. Nagyon szeretem a madarakat, és ott alkalmam lenne foglalkozni velük. — És ha tsz-be helyeznék? — Nem esnék kétségbe, mert nagyon szeretem a falut is ... Soós Ibolya érvényesül a demokratikus centralizmus. Ennek bizonyítéka elsősorban az, hogy a IX. kongresszuson elfogadott határozatok végrehajtása gazdasági és politikai életünkben mindenütt következetesen és eredményesen folyik. Az utóbbi hónapokban különösen sokat beszéltünk a gazdaságirányítás reformjának előkészítéséről, illetve ennek zökkenőmentes bevezetéséről. Arról azonban ' már kevesebb szó ese,tt, hogy ez a nagy jelentőségű — mondhatni történelmi — esemény milyen kapcsolatban volt a demokratikus centralizmus érvényesülésével. A gazdaságirányítás reformjának bevezetését, mint ismeretes, a Központi Bizottság kezdeményezte. A kommunisták azonban minden munkahelyen, minden alapszervezetben nemcsak elfogadták, illetve aktívan állást foglaltak < mellette, hanem mindenütt tevékenyen részt vettek a reform alapgondolatainak ismertetésében, a bevezetésével, összefüggő gyakorlati feladatok végrehajtásában. Talán nem túlzás azt sem állítani, hogy az új mechanizmus sikeres megvalósításának egyik legfőbb politikai feltétele az volt, hogy az alapszervezetekben, az úgynevezett „első vonalban” dolgozó kommunisták rendkvül állhatatosan és tudatosan képviselték a reform ügyét. Vagyis a 'demokratikus centralizmus nemcsak a pártszervezetek mindennapos életében játszik nagy szerepet, hanem nélkülözhetetlen az országos, a mélyreható változások alkalmával. A tagadhatatlan eredmények és pozitív vonások azonban nem tehetnek önelégültté bennünket ezen a téren sem. Negatív jelenségek is vannak, amelyeket észre kell venni és amelyeknek tanulságait fel kell használni a demokratikus centralizmus további erősítésében. A HELYZETET VIZSGÁLVA, változatlanul az egyik j legfontosabb probléma, hogy I még mindig sok helyütt nem értik helyesen a centralizmus fogalmát. Bizonyos értelemben egyoldalúan kezelik, leszűkítik csak a központi, illetve a felsőbb szervek döntéseire. Gyakran találkozunk olyan nézettel, hogy a helyi pártszervezet álláspontját már nem sorolják a centralizmus fogalomkörébe, még akkor sem, ha az legközvetlenebbül is valamelyik központi határozat végrehajtását szolgálja. Ez a szemlélet az egyik forrása annak az eléggé elterjedt gyakorlatnak, hogy a különböző állami és gazdasági szervek képviselői az alapszervezet vezetőségének vagy taggyűlésének állásfoglalását nem tekintik figyelemre méltónak; a párt véleményének csakis a pártbizottságok, vagy mégin- kább a felsőbb szervek álláspontját tartják. Ez a kérdésnek azonban csak az egyik oldala. Ahhoz, hogy az • alapszervezetek valóban nagy tekintélyű, tárgyaló- képes partnerré váljanak mindenütt, szükség van arra is, hogy az alapszervezetek élén felkészült, tapasztalt, a párt politikáját jól képviselő vezetők álljanak. A most sorra kerülő vezetőségválasztások tehát minden bizonnyal erősítik a párton belül mind a demokráciát, mind a centralizmust is. A demokráciát úgy, hogy a vezetők kiválasztásánál maradéktalanul érvényesül a párttagság akarata. A centralizmust pedig azzal, hogy a kommunista kollektíva, az alapszervezet felruházza a vezetőket a hatalommal, a döntés pártszerű jogával. így a vezetőség állásfoglalásában a párttagság megtalálja saját véleményének kifejezését. A CENTRALIZMUS értelmezésében találkozni olyan nézetekkel is, amely a központi irányítást lényegében azonosítja a bürokráciával, illetve többé-kevésbé annak i táptalajaként kezelik. Itt tulajdonképpen összekeverik a központi irányítást a túlzott központosítással. A helyesen értelmezett és megvalósított centralizmus nem erősíti a bürokráciát, hanem éppen fordítva: hatékony eszköze a bürokrácia elleni harcnak. Számtalan példa van arra, a központi bizottsági határozatok, pártvezetőségi állásfoglalások, taggyűlési döntések egész sora vált a bürokrácia felszámolásának segítőjévé. A centralizmus erősítésének feladata összhangban van a demokrácia állandó szélesítésének követelményével. Sőt, a pártdemokrácia fejlesztése részben központi útmutatások, kezdeményezések alapján történik. A' feladatok között első helyen kell említeni a rendszeres elvi, elvtársi, pártszerű vitákat. Ahol a párttagság hallgat, ahol nem vesz részt az álláspontok formálásában, ahol tudásával, tapasztalatával nem gazdagítja a tanácskozást, nem segíti a döntések megalapozottságát, ott baj van a pártdemokráciával. Követkéz^ tetésként minden pártszervezet elemi kötelessége, hogy ösztönözze a párttagságot: nyilvánítson véleményt a fontosabb politikai, gazdasági és más kérdésekben. Erről az utóbbi évtizedben, különösen a IX. pártkongresszuson nagyon sok szó esett. A PARTON BELÜLI VITÁT természetesen nem elegendő a felszólalók számán mérni, hanem azt is célszerű megvizsgálni, hogy a felszólalók mit mondtak, érdemben állást foglaltak-e, felszólalásukkal előbbre vitték-e a napirenden levő ügyet. A formális pártélet egyes helyeken nem a tagság hibája. A magvas felszólalásoknak, a színvonalas állásfoglalásoknak a feltételét a pártszervezetek vezetőségeinek, illetve a felsőbb pártszerveknek is meg kell teremteniük. Ha úgy tetszik, a vitát elő kell készíteniük. Nem „forgatókönyvre”, nem szerepkiosztásra, hanem a tárgyalt kérdésekről adott információra van szükség. Tehát előzetesen meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a párttagok a tények alapos ismeretének birtokában fejthessék ki véleményüket és alakítsák ki álláspontjukat. Nem a demokrácia szellemét bizonyítja, hogy egyes helyeken ugyan türelemmel meghallgatják az ellenvéleményt, csak éppen érdemben nem reagálnak rá. Nincs ugyan korlátozás, mindenki szabadon beszélhet — és ez jó — csak az elmondottaknak éppen foganatja nincs. Nem új jelenségek ezek. Hosszú ideje folyik ellenük a harc, sőt, van is némi javulás. Mégsem szabad velük megbé- külni, annál inkább, mert változnak a körülmények, amelyek között dolgozunk, éspedig olyan értelemben, hogy az egyes területek vezetőinek nagyobb az önállósága, szélesebb a hatásköre, s ez helyes és szükségszerű. Mindamellett ez a demokratikus folyamat is felidézhet antidemokratikus veszélyeket, amelyeknek nem utolsósorban a helyi pártellenőrzés állhatja útjukat. A DEMOKRATIKUS centralizmus erősítésének csupán néhány vonását ismertettük. De talán ennyiből is világos: a demokratikus centralizmust fejleszteni, erősíteni annyit jelent, mint védeni, erősíteni pártunk kommunista jellegét. V. I. FELVESZÜNK személyi- és teherportást 12 óra szolgálat, 24 óra szabad idő. Fizetés! kollektív szerződés szerint. HÍRADÁSTECHNIKAI ANYAGOK GYARA. Vác, Zrínyi u. 17. ' i
