Pest Megyei Hírlap, 1968. szeptember (12. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-29 / 229. szám

MA NYÍLIK AZ ABONYI ŐSZI TÁRLAT Az Abonyi Lajos Falumú­zeum és az abonyi Petőfi Mű­velődési Ház képzőművész szakköre kiállítást rendez dr. Kalotay Tibor alkotásaiból. A kiállítás ma délelőtt 11 óra­kor nyílik a tanácsháza dísz­termében és egy hónapig na­ponta délelőtt 9—12-ig, dél­után pedig 3—6 óráig tekint­hető meg. Az ünnepi megnyitót Győré Pál, a községi tanács vb-tit- kára mondja. A kiállításon plakátterveket, grafikai alko­tásokat, akvarell- és olajké­peket, linómetszeteket láthat­nak a többi közt a képzőmű­vészet barátai. PEST MEGYEI HÍBUP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 229. SZÁM 1968. SZEPTEMBER 29., VASÁRNAP EMLEKEZES egy tű&vé THALIA HÁZA ÉGETT... FOGADÓÓRA Dr. Bencsik Mihály, a Ceg­lédi Járási Tanács vb-elnökc hivatali helyiségében, a járási tanács épületében (Cegléd, Rákóczi út 14.), október 1-én, kedden reggel 8 órától déli 12 óráig fogadóórát tart. BARACK ES SZILVA UTÁN: Birsbefőttnek való készül Sok ceglédi asszonynak, munkakereső lánynak gondján enyhített a Nagykőrösi Kon­zervgyár, amikor 7-es számú telepét Ceglédre helyezte. Az őszi vasáron is elismerték PERZSASZŐNYEGBŐL KEVESEBB KELL A kötött, hímzett árut keresik Az idei Budapesti Őszi Vá­sáron feltűnést keltettek a Ceglédi Háziipari Szövetkezet ízléses, szép munkái, ami­ről azóta is beszélnek a vá­rosban. A héten ellátogattunk a szövetkezet Körösi úti köz­ponti irodájába. A falakon több mint egy tucat elismerő oklevél és kitüntetés dicséri az 1952-ben alakult szövet­kezetét. — Hány tagja van a szövet­kezetnek? — tettük fel az első kérdést Kollár Klára el­nöknőnek. — Hétszázötven. Ceglédről, Abonyból, Ceglédbercelről, Nagykőrösről és TörtelrőL — Mekkora forgalmat bo­nyolítanak le? — A múlt évben 24 millió forint volt a forgalmunk, amelyből szép kereset jutott a tagoknak. — Mi a fő munkájuk? — Jelenleg a hímzett leánykaruha, amelyből a ba­ráti országokba igen sokat exportálunk. Utána követ­kezik a horgolt gyapjú és félgyapjú férfi- és női puló­ver és gyermeksapka. Ezt a belkereskedelemnek szállítjuk. A ceglédi áruház is sokat vásárol belőle. — Nagy gyakorlattal ren­delkező ceglédbereeli tag­jaink exportra és belföldi fogyasztásra hosszú eszten­dők óta készítik a kézi cso­mózásét perzsaszőnyeget. De mivel az anyag drágulása folytán az árakat fel kel­lett emelni, a világpiaci ver­seny pedig erősen növek­szik, a kereslet megcsappant. Szépségére és tartósságára tekintettel, a tehetősebbek azért vásárolják. Négyzetmé­terenként 1450 forint az ára. — Síkkötőgépekkel, hazai fogyasztásra készítjük nagy mennyiségben a pamutpuló- •Vert. és egyéb kötöttárukat. Szövetkezetünk márkás, mi­nőségi munkájának minden­felé nagy a keletje. Körülte­kintéssel dolgozunk. Az év első felében is szép üzleti eredményt értünk el — mond­ta az elnöknő. K. L. AZ ELOKESZITOTELEPEN Az öröm megduplázódott, amikor a munkalehetőség mel­lett — különösen a többgyer­mekes anyák problémája ol­dódott meg ezzel — még azt a lehetőséget is biztosították, hogy munkájukat kötetlen idő­ben végezhetik. A gyümölcs­tisztítással, magozással foglal­kozó telepről már kigördültek a szezon végét jelző utolsó „ősziba­rackos, szilvás” teher­autók a körösi konzervgyár felé, hogy ott a „konyhakész” álla­potba hozott gyümölcsöt tar­tósan konzerválhassák. A te­lep azonban nem zárta be ka­puit, reggelenként még siető asszonyokat látunk eltűnni a nagyteremben. — Jelenleg birsalmafele­zéssel, magozással foglal­kozik a telep, és — tekintettel a jó termésre — alkalmasint eltart még né­hány hétig. Szeretnénk a meg­csappant létszámot — most úgy 110-en dolgoznak itt — október végéig, november ele­jéig megtartani. Ezekből a brigádokból szeretnénk kiala­kítani a tavasszal elsőként munkát kezdő törzsgárdát — mondta Kamocsai Sándorné műszakvezető. Az asszonyok, mint mond­ják, megtalálták számítá­sukat. A kötetlen munkaidő és a megfelelő kereseti lehetőség előnyös a számukra. A tapasz­talat azt mutatja: az előkészí­tő telep a gyárnak is jó, de az időszaki munkásoknak is. MA: Ceglédi Építők—Makó kézilabda-mérkőzés Előreláthatóan óriási harc várható a két csapat találko­zóján. Makó tartja előkelő he­lyezését a tabellán, az Építők már ném büszkélkedhet ezzel, Sőt, ha most sem tudnának nyerni, a kiésés réme még közelebbről veszélyeztetné őket. De remélhetőleg a Ros- sival kiegészült csapat magá­ra talál és itthon tartja ezt a nagyon fontos két pontot. A várható összeállítás: Sza­lisznyó, Ivanics — Szabó, Tu- kacs, Bálint, Rossi, Pánczél, Tóth, Juhász. VAROSUNK IDŐSEBB la­kói közül sokan emlékeznek még arra, hogy a századfor­duló táján a mai Batthyány utcát Színház utcának nevez­ték. Ebben az utcában állott közel negyven esztendeig a város egykori színháza. Ma­gánkezdeményezés hozta létre, sok vihar dúlt körülötte, sok tárgyalás, sok szóbeszéd — de mindez nem tudta megakadá­lyozni azt, hogy közben az évek ne rontsák, ne pusztít­sák az épület állagát. A hosz- szú, fehérre meszelt, zsindely­tetős épület a Szabadság mo­zin túl, azon a helyen állt, ahol ma a tekepálya épületét találjuk. Játszottak benne vándorszínész-társulatok — egy-két hétig voltak itt, aztán mentek tovább. Az egykori la­pok mindig részletesen beszá­moltak a bemutatókról, szinte hihetetlen, hogy szezononként 15—20 darabot is bemutatott egy társulat. A SZÍNHÁZ ÉPÜLETE 1911-ben a Népkör tulajdona volt. Ekkortájt éppen nem is használták színi előadások cél­jára, hanem abban az asztalo­sok szövetkezeti alapon bútor- raktárt rendeztek be. Szep­tember 29-én, péntekre virra­dó éjszaka a raktárban tűz ke­letkezett. De hogyan? Egy Kovács László nevű munkás, aki a raktárban levő bútorok tisz­togatásával, fényezésével volt megbízva, munka közben a ti­lalom ellenére is pipázgatott. Csütörtökön délután a raktár­ban tett-vett, de hogy pipázá- sa révén mi foghatott tüzet, azt a rendőrség már nem tud­ta megállapítani. Kovács este 7 órakor elment a raktárból. Nyolc óra tájban az utcában járkálok égő rongyszagot éreztek. A szomszédos katolikus kör néhány vendége éjféltájban észrevette, hogy a színházépü­OTT VARJAK, AHOL ritka vendég a szeretet Srafö féiítt — í»ser terv Nem fognak télen unatkozni! KISEIL31 KÉSZÜL A TSZ-ÉKRŐL Kétoldalnyi gépelt írást tart elém Katona István, a jászka- rajenői művelődési ház igaz­gatója. Az írás a művelődési ház munkatervjavaslata. Tu­lajdonképpen arra a kérdésre szerettem volna választ kap­ni: mivel töltheti szabad ide­jét ősztől a kora nyárig a köz­ség lakossága? Ismeretterjesztés — olvasom. Alatta három pontban összefoglalva, hogy mi mindennel gazdagodhat a kíváncsiak tudása Jászkaraje- nőn. A művelődési házban — a többi között — négy elő­adásból álló sorozatot indí­tunk. Az előadásokat Vonsik Gyula, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos és kul­turális osztályának helyettes vezetője tartja. Ezenkívül szá­mos színes, eleven program tervét is rögzítették. Klubve­télkedők, szervezett tv-műsor- nézés, előadások várják a kö­zönséget. Az évadban a szol­noki Szigligeti Színház, a kecs­keméti Katona József Színház Meghívjuk Önt is ! Elsejétől a Kossuth Étteremben a kitűnő, budapesti KDJ - TRIÓ játszik és a Déryné Színház társula­tai tartanak előadásokat. Tartalmas munkát ígérnek a terv alapján a szakkörök is. Az évad kezdetétől összesen hat szakkör és angol, valamint német nyelvtanfolyam műkö­dik a házban. — A tervek nagyon szépek! De teljesíthető mind? — kér­dem, amikor a lista végére ju­tok. — A község központja Jász- karajenőn a művelődési ház. Nálunk mindenki szervez és segít. A tanácstól az idén új felszerelést kaptunk. A helyi tsz-ek és az ÁFÉSZ szintén segítenek. A népművelésért sokat tesznek pedagógusaink. Ök vezetik a szakköröket. Most azt tervezik, hogy kisfilmet ké­szítenek a tsz-ek életéről. Elégedettek lehetünk azt hiszem — mondja az igaz­gató. Hogy a terv teljes le­gyen: már hírt adhatnak a tánccsoport készülődéséről, az irodalmi és a színjátszó szak­kör beindulásáról, no, és a lel­kes bélyeggyűjtőkről is. Nem hiszem, hogy a télen valaki unatkozni fog Jászkarajenőn! Gy. F. Igaz, hogy özv. Mező István­ná hivatalosan három éve tag­ja a városi nőtanácsnak, de neve azelőtt sem volt ismeret­len a gyámügynél és általában ott, ahol társadalmi megmoz­dulásra, segítségre volt szük­ség. A napokban a nőtanács irodájában találkoztunk, és mint mondotta, „most csak ép­pen benézett.. Egyedül él, és ideje is van rengeteg. De mégsem ez „iga­zolja” segíteni akarását. Ez az önzetlenség mélyről fakad: emberségnek nevezzük. Kitöltheti-e az életét? Nem kérdezzük, mert annyi jóság, szívélyesség árad a kedves hangú Erzsiké néniből, hogy a kérdés túl banálisán hangza­na. Sugárzik a boldogság ar­cáról, ha egy-egy esetet sike­rül megoldania, és őszinte szo­morúsággal beszél kudarcairól. Mert nem minden embert le­het formálni, tudja ő ezt, (még­sem adja fel a reményt. Ha kell, Sárgul a kukoricaszár Foto: Zsíros István tízszer látogat, és ha csak kevéske jelét látja munkája eredményének, ezt a tízszert szívesen megkétszere­zi. — Sok, nagyon sok szomorú életnek vagyok a tudója — mondja —, de talán a mostoha sorsú gyerekek és az elesett öregek élete bánt a legjobban. Bizony, még az erős szívűeket is megkönnyeztetné az a jele­net. amikor simogatásra eme­lem kezemet, és a gyerek et­től a mozdulattól ijedten a sa­rokba hátrál. Legszívesebben mellette maradnék örökre, hogy érezze, nem minden kéz üt. De várnak mások is, és ta­lán ez adja legtöbb értelmét munkámnak. Ahol várnak, oda menni kell, nem szabad az ajtót hiába nyitva tartani... Hát ezért járt itt ma a nő­tanácsnál. Igaz, most csak „ép­pen benézett”. — De minden­nap éppen csak benéz. Mert mindennap tele a szíve jósággal, amit szeretne elhin­teni ott, ahol ritka vendég a szeretet. (cs—i) létből füst szivárog. Azonnal jelentették a tüzőrnek. A HARANGOKAT FÉLRE­VERTÉK. Néhány perc múl­va a helyszínre érkeztek a tűzoltók, kifeszítették a lezárt ajtókat. A lappangó tűz a friss levegő hatására hatalmas erő­vel kezdett lobogni. A felhal­mozott sok-sok bútor és fá­ból készült karzat pillanatok alatt lángba borult. Egy gya- lupadnál, egy ingaóránál és két ágyvégnél egyebet nem tudtak megmenteni. A meny- nyezet egy-kettőre beszakadt. Tüzet fogott a padlástér és a zsindelytető. Az őszi estében az eget nyaldosták a lángok. Oltásra gondolni sem lehetett. Erős szél fújt, ami szintén ne­hezítette az oltást. A tűzoltók­nak se jó fecskendőjük, se vi­zük, se létrájuk nem volt. A szomszédos Erdős féle ház is lángra lobbant vagy tízszer, a szél a harmadik utcába is hordta a parazsat. A helyzet kritikussá vált, mert ebben az időben a lakóházak jelentős része még zsindelyes és nádas volt. Szinte emberfeletti volt a küzdelem. A kongatásra a fél város összecsődült. A katona­ság a rendet alig tudta fenn­tartani. Az önkéntes tűzoltók láncot alkotva, kézről kézre adták a vödröket és az udvari kutak vizével oltották a tüzet fogó tetőket. A Puskaporos ut­cában a Klacsmanné féle ven­déglő nádfedele is kigyulladt és a tüzet végső erőfeszítés árán tudták csak elnyomni. A KÖRNYEZŐ házak tete­jén, létrákon és a gerinceken emberek ültek, kezükben víz­zel telt vödrök, az udvarokon jajveszékelő, álomból riadt népek, gyerekek dideregtek. Mindenki arra gondolt, hogy végzetes katasztrófa követke­zik be, megismétlődik az 1834-es nagy úrnapi tűzvész, amely a város egész keleti ré­szét elhamvasztotta. A színházépület négy őrá alatt zsarátnokhalrriáírzá vált, A következő héten a vendég­szereplő színészek a fővárosi Király Színház vendégművé­szének, Parlagi Kornéliának a felléptével, már a Központi Szálloda (ma fmsz-áruház) nagytermében rendezték elő­adásukat. Állandó jellegű, kor­szerű színház építésének a gondolatát ekkor a város vet­te kézbe. Nagyszerű terv szü­letett ugyan, de a háború miatt semmi sem lett belőle, sőt lassan-lassan egészen meg­feledkeztek róla. Sz. L Véradó napok a kórházban Az október 2-i, ceglédi té­rítésmentes véradónap előtt a hét végén a kórház dolgozói tartottak előzetesen véradást. Orvosok, ápolónők, a kórház alkalmazottai és a véradó­állomás dolgozói két nap alatt mintegy tíz liter vért adomá­nyoztak az arra rászorulók­nak. Cselekedetükkel egyúttal példát mutattak a város la­kosságának is. CEGLÉDI APROHIRDETESEK Beköltözhető ház el­adó. Irinyi utca 21. Friss fejőstehén eladó. 6 éves, Varga József vasutas, Csemő, Cse- mő-dü!ő 290. Cegléd, 2/a. sz. adó Oroszlán u. alatti ház el­Akácfakarók oszlop­nak és lugashoz va­lók eladók. Béke ut- ca 5. szám alatt. Beköltözhető ház mű- út mellett eladó. Fegyver utca 16. öregszőlőben 800-n-öl szőlő beköltözhető la­kással, Árpád utca 29. sz. ház l/4-ed utcai része lakottan, egy márkás zongora el­adó. Értekezni Ár- pád utca 13 alatt. Csemő 1 járás felső járás 84. számú Do­bozi-féle tanya eladó. Orosz és angol nyel­vű korrepetálást vál­lalok válaszokat, ,.Korrekt 110453” jeli­gére kérjük a ceglédi hirdetőbe, postafiók 86.________________ Egy gumikerekű lo­va sk öcsi eladó. U. Kovács István. XII. kér. 151. szám. Vettut. Kinizsi utca 3. szám alatti ház eladó, két szoba összkomfort be­költözhet^___________ összecsukhatós szek­rény eladó. Citrom- ház 28-as ajtó. Géza utca 18 szám alatt porta eladó, Csengeribe 400 n-öl porta szintén eladó. Érdeklődni Géza ut­ca 18. alatt. __________ M enyasszonyi ruha fátyollal kölcsön kap­ható. Ságváry Endre utca 8. Kétaknás Salgótarjá­ni és cserépkáiyha el­adó. Cegléd VI., Ka­zinczy utca 25. ______ A lsótagozatosok kor­repetálását vállalom. Választ, „Szorgalom 110454” jeligére ké­rem a ceglédi hírde- tőbe postafiók 86. A Ceglédi Kereske­delmi és Vendéglátó­ipari Szakmunkás- képző Iskola felnőt­tek részére kellő számú jelentkezés esetében: vendéglá­tóipari eladói, sza­kács- és cukrászipa­ri szakmunkásképző tanfolyamot, továbbá vendéglátó üzletveze­tő és kereskedelmi boltvezető tanfolya­mot indít. Jelentke­zés: az Ipari Szak­munkásképző Intézet- ber (Cegléd Pesti u. 7. sz.) k

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents