Pest Megyei Hírlap, 1968. szeptember (12. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-29 / 229. szám

4 ™&Úrkm 1968. SZEPTEMBER 29., VASARNAP ,Már megint a tej ügy' A tröszt utasítása nem elég a feltételeket is meg keli teremteni! Épül a skanzen SZENTENDRE HATARABAN 80 HOLDAS TERÜ­LETEN ÉPÜL AZ ORSZÁGOS SZA­BADTÉRI NÉP­RAJZI MUZEUM. HAZANK 24 NÉPRAJZI TÁJ­EGYSÉGÉNEK JELLEGZETES ÉPÍTMÉNYEIT, BERENDEZÉ­SEIT LÁTHAT­JÁK MAJD AZ ÉRDEKLŐDÖK A NAGY KITER­JEDÉSŰ FALU­MÚZEUMBAN. A KÉPEN LÁTHA­TÓ KISPALADI HÁZ TETŐZE­TÉT 100 MÄZSA SZALMA FEDI. Metró-próbapálya — már a föld alatt i. Hosszú éveken át „utazott” a tej a termelőszövetkezetek­ből a tejipari vállalatokhoz, majd onnan vissza, a falusi boltokba. „Utazás” közben rá- zódott, melegedett, s — leg­többször késve érkezett a fo­gyasztókhoz. Ezen az áldatlan helyzeten kívánt segíteni a Tejipari Tröszt vezérigazga­tója, amikor 7. számú tröszti utasításában elrendelte, hogy a falusi lakosság tej ellátásá­nak megjavítása, valamint a tejfeldolgozó üzemek teher­mentesítése érdekében foko­zott mértékben lehetővé kell tenni a nyers tej értékesíté­sét, közvetlenül a termelőtől. Feltéve, ha a tej minősége megfelel az MSZ 3698-as, tisz­tasága pedig az MSZ 3711-es számú országos szabvány elő­írásainak. Vagyis, ha savfoka nem haladja meg a 7,5 SH-fo- kot, zsírtartalma eléri a 3,6 százalékot, fizikai tisztasága pedig I., de legalább II. osztá­lyú, s megfelelő hőfokra le­hűtött állapotban kerül forga­lomba. A fenti előírásoktól eltérő tejet értékcsökkentnek kell tekinteni, s literjét meg­határozott összeggel alacso­nyabb áron szabad csak for­galomba hozni. Így történt,' hogy a falvak­ban már nem „utazik” a tej oda-vissza, hanem a tsz-ektől egyenest a boltokba kerül. így van ez a dabasi járás­ban is. II. Kivonat a járási népi ellen­őrzési bizottság júniusban végzett vizsgálatának jegyző­könyvéből: , ......Dabas, 11-es sz. tejbolt, j únius 13. ... A tsz ezen a napon a 001 164 sz. szállítójeggyel 225 liter tejet szállított, 3,9 szá­zalékos zsírtartalom és I. tisz­tasági fokozat jelzéssel. A vett tejmintát megvizsgálva, az alábbiakat találtuk; zárt kan­nában: zsírtartalom 3,7 száza­lék, tisztaság II. oszt., savfok 6,4 SH, hőfok 26 C°(!)... A kiszállított 225 liter tejből 100 liter esti fejésű és hűtött volt; a zsírtartalmát a tejházkezelő csak ennek vizsgálata, a reggeli fejésűt nem ellenőrizte ... Ja­vasoljuk, hogy a tejházkezelő csak a valóságnak megfelelő adatokat tüntessen fel a szál­lítójegyen ... Inárcs, 25. sz. önkiszolgáló­bolt, június 22. ... A mérők feneke benyo­módott, piszkosak... Mintút vettünk, az alábbi vizsgálati eredménnyel; nyitott kanna: zsírtartalom 3 százalék (!), sav­fok 7 SH, tisztaság 111. osztá­lyú (!). A tej hűtés nélkül ér­kezett. A szállítójegyen csak a mennyiség volt feltüntetve... Kakucs, 8. sz. bolt, június 24. .... Tejkeverő nincs. A Lenin Tsz 34 582 sz. szállító- jegyének adatai szerint a ki­szállított 80 liter tej zsírtar­talma 3,7 százalék, fajsúlya 32 Ld, tisztasága I. oszt. Ezzel szemben, a nyitott kannából vett minta adatai a követke­zők: zsírtartalom 3,6 százalék, fajsúly 32 Ld, hőfok 23 C, tisztaság II. osztályú. Kakucs, 9. sz. bolt, június 24. ... A tsz 34 581. sz. szállító- jegyén a kiszállított 140 liter tej zsírtartalma 3,7 százalékos­nak, tisztasága I. osztályúnak volt feltüntetve. A vizsgálat­id Országos Bányagépgyártó Vállalat felvesz budapesti munkára, vidéki szerelési munkára és külföldi szerelési munkára géplakatosokat, szerkezeti lakatosokat, csőszerelőket, villanyszerelőket és betanított munkásokat. Jelentkezés az OBV. Munkaügyi Osztályán, Bp. IV., Baross u. 91—95. kor a nyitott kannában levő tej zsírtartalmát 3,4 száza- lékosnak, hőfokát 20 Ca-nak, tisztaságát II. osztályúnak ta­láltuk. A zsírtartalomban az egyes kannák között tapasz­talt eltérés az állattenyésztő állítása szerint abból ered, hogy a zsírtartalom fejőstan­donként változó, a tej viszont elegyítés és hűtés nélkül kerül kiszállításra. A tejházban ta­lált 74 liter tejet megvizsgál­tuk, s tisztaságát III. osztá­lyúnak találtuk. Javasoljuk, hogy a tejet hűtve és elegyítve szállítsák a boltokba .. III. Dabasi járás, 1968, szeptem­ber. Egy kis „maszek” ellen­őrzésre indulunk dr. Makai Judittal, a járás közegészség- ügyi felügyelőjével. Első állomásunk a dabasi 11-es számú tejbolt. Későn jöttünk, már alig egy-két li­ter tej lötyög a kanna fene­kén. De jó is, hogy elkelt, mert a hűtőszekrénybe nem férne. Mintát venni már nem tudunk, a doktornő azért kö­rülnéz az üzletben. — Mivel mosogatnak? — mutat a tejesedényekre, mér­cékre. — Hideg vízzel — hangzik a válasz. — Egyelőre! — mondja ha­tározottan a doktornő, s az ellenőrző naplóba bekerül az utasítás: Sürgősen szerezzen be az ÁFÉSZ úgynevezett va­rázsszemes bojlert, s az ebé- nyeket meleg vízben, tisztitó- és fertőtlenítőszerekkel moso­gassák. Kakucs, 8-as számú önki- szolgáló élelmiszerbolt. A naplóból kiderül, hogy meg­előztek bennünket: egy-két órával korábban járt ott dr. Szilágyi Mihály szakállatorvos, s megállapította: tejkeverő nincs, az edényeket, mérőesz­közöket csak zsíroldószerrel (Ultrával) és hideg vízzel mos­sák. Utasítja a boltvezetőt, hogy tejkeverőt és fertőtlení­tőszert szerezzen be, s a mo­sogatást három fázisban — zsíroldás, fertőtlenítés, öblí­tés — végeztesse. Maczák Pálné boltvezető panaszkodik: — A férjem már két napig keresett Pesten tejkeverőt, s nem kapott. Nem gyártják. Bizonyára ez is olyan fillé­res cikk, aminek gyártása nem kifizetődő. Éppen csak szükség lenne rá ... 9-es számú élelmiszerbolt, Kakucs. Az ellenőrzés ugyan­azt találta, amit az előző bolt­ban. A szállítójegy szerint a Lenin Tsz e napon 140 liter tejet küldött a boltba, 6 da­rab kannában, 3,8 százalékos zsírtartalommal, I. tisztasági fokozattal és 14 C°-os hőmér­séklettel. — Ellenőrizték a fentieket? A boltvezető csodálkozik: — Mivel? Nincs nekünk ah­hoz felszerelésünk! Végállomás: a Lenin Mező- gazdasági Termelőszövetkezet, Kakucs. Kuli Imre elnök a tej szóra felkapja a fejét. — Már megint a tejügy­ben? Én mindjárt a NEB-vizs- gálat után kiadtam az utasí­tásokat a tej megfelelő keze­lésére. Amit lehet, meg is te­szünk. De bennünket is értse­nek meg! Mindennap a regge­li fejésből küldünk a boltok­ba. Az esti tejet nem tudjuk tárolni, s különben is, az kell az itatásos borjúknak. Reggel viszont nincs arra időnk, hogy lehűtsük. A fejés majdnem fél hétig tart, s a nyolc hekto­litert három óráig kellene hű­teni. Akkor aztán várhatnák a tejet az asszonyok! — Legalább azt a pár száz litert hűtsék le előírás szerint, amit a boltba küldenek — ve­tem közbe. — Mivel? A tízhektós hű­tőgépünk több mint másfél hónapja elromlott! A VOSZK Szövetkezeti Anyag- és ^Áru- ellátó Vállalattól csak a máso­dik levelünkre jöttek ki. Ki­szerelték a kompresszort, az­óta nem láttuk őket. Ez az öt­vennégyezer forintos gép amióta megvan, többet volt rossz, mint jó. I — A NEB-vizsgálat szerint a tej tőgymelegen kerül a bol- | tokba, néha még a nap is süti egy darabig, s fennáll a ve­szély, hogy emelkedik a sav­foka. Szabvány irja elő, meny­nyire kelL lehűteni. — Akkor írjon elő a szab­vány hozzá megbízható hűtő­gépet is! — mondja az elnök, kissé indulatosan. Tanácstalanul nézzük egy­mást. Aztán eszembe jut, hogy a népi ellenőrök a tejházban III. tisztasági fokozatú tejet találtak. — A tisztasági fokozatnak bizonyára nincs köze a hűtő­géphez. Az hogyan történhe­tett meg, hogy... — A tejet ott szűrjük, ahol a fejőgépeket mossák. A töl­csérben van egy beépített fémszűrő, arra egy réteg vat­tát teszünk, a tetejére tüllt: így szűrjük a tejet — mondja az elnök. Nem értem: akkor hogy le­het III. osztályú?! — A savfok nincs feltüntet­ve a boltok szállítójegyein. Kuli Imre széttárja a kar­ját: — Nincs erre idő. Az asszo­nyok várják a tejet, kell a gyerekeknek, reggelire. Így is csak a lakosság érdekeit néz­tük, amikor aláírtuk a szerző­dést az Alsónémedi Tejipari Vállalattal, hogy mi látjuk el nyers tejjel a környező bolto­kat. Azt hiszi, jó üzlet ez nekünk? Felkerekítve is csak 12 fillért kapunk literenként, szállítási költség címén! IV. A helyzet tehát így áll: a boltoknak nincs felszerelése ahhoz, hogy minőségileg meg­vizsgálják a szállított tejet. A tsz-ékben a reggeli fejest nincs idő elegyíteni, hűteni, az esti tejet viszont másutt sem igen tudják megfelelően tárolni reggelig. Akkor hát mindenkinek iga­za van? Szó sincs róla! Csak azoknak lehet igazuk, akik éberen őrködnek a mi­nőségi és tisztasági követel­mények betartásán, s ezzel a fogyasztók érdekeit védik. Hogy ehhez nincsenek meg a szükséges eszközök és a megfelelő körülmények? Meg kell teremteni! Száz­ezrek egészségéről van szó! Nyíri Éva A szabály alól nem kivétel Pest megye; ahogy országosam — mint azt a párt Központi Bizottsága megállapította — sikeres volt az új gazdaságirá­nyítási rendszerre való áttérés, úgy megyénkben is legfőbb vo­násaiban kedvezően ítélhetjük meg a reform első tapasztala­tait. Ipari üzemek, kereskedel­mi vállalatok, irányító szerve­zetek nehéz vizsgája volt, s az ma is a gazdaságirányítási rendszer bevezetése, kibonta­koztatása a népgazdaság — és a társadalom minden terüle­tén. A megyei pártbizottság — amint arról röviden már hírt adtunk — értékelte az év első felének tapasztalatait, s a to­vábbi teendőket meghatároz­va, megállapíthatta: a gondok ellenére is jó alapot sikerült teremteni a gazdaságirányítási rendszer működéséhez. Növekvő termelési kedv A vállalatok megítélésének legfőbb mércéje a nyereség lett, s ez a termelés bővítésé­re, a választék növelésére, a piaci igények gyorsabb kielé­gítésére serkentette az ipari üzemeket. Az év elején mutat­kozó bizonytalanságok — a rendeléshiány, az anyagellátás akadozása stb. — lényegében ma már megszűntek, s a fo­Tevék a juhok között „Filmcsillagok" az Állatkertben Ismét új látnivaló fogadja az Allatkert vendégeit. Az Egri Csillagok filmfelvételein sze­replő tevék közül hármat át­vett az Állatkert. A négylábú „filmcsillagok" már el is fog­lalták ideiglenes szállásukat a juhok között. Egyikük fehér szőre miatt a tevék népes csa­ládjában is ritkaság számba megy, az Állatkertben pedig a legelső képviselője ennek a „sivatag hajói” között szokat­lan színárnyalatnak. Hazánk alapanyagokban sze­gény, ezért fokozott figyelmet kell fordítanunk a másodlagos nyersanyagok gyűjtésére, ne­vezetesen a MÉH Tröszt mun­kájára. Tegnap délelőtt a Ma­gyar Sajtó Házában tartott tá­jékoztatót Balassa János, a MÉH Tröszt vezérigazgatója. A nemrégiben nagy sikerrel zárult vasgyűjtő hetek után ok­tóber 1-től november 9-ig ren­dezik meg a rongygyűjtő hete­ket. Az akció időtartama alatt akik öt kiló rongyot adnak át gyasztási cikkek piacán egyre jobban érezhető a verseny po­zitív hatása. Az üzemek azon­ban még napjainkban is sű­rűn kénytelenek szembenézni az új helyzet újfajta gondjai­val: a termelőeszköz-kereske­delmi vállalatok készlete nem biztosítja a kellő választékot, a kooperációs partnerek ki­sebb tételű rendelés esetén nem mindig indokoltan éltek — főként az év első negyedé­ben — az áremeléssel, a fel­árral, s az importkorlátozások is éreztetik hatásukat. Pest megye ipara több mint hetvenezer embert foglalkoz­tat, s bár ez több, mint hat százalékkal nagyobb a múlt évinél, a vállalatok jelentős ré­sze létszámgondokkal küzd, az MGM diósdi gyárától a Csepel Autógyárig. A létszámhelyze­tet nehezíti a korábbi éveknél magasabb munkaerőmozgás — harminc százalékkal volt na­gyobb a kilépők száma az egy évvel ezelőttinél —, a szak­munkásképzés elhanyagolása is. A megnőtt termelési kedvet bizonyítja, hogy a megye szo­cialista ipara 6,8 százalékkal termelt többet, mint 1967 első félévében, s különösen a ta­nácsi ipar ért el erőteljes fej­lődést. Jó eredményekkel zár­hatták az év első felét a Hír­A héten elkészültek a metró pályájának újabb szakaszával, amelynek egy része már az alagútban fut. A hivatalos vo­nalbejárás kedvező eredménye alapján hétfőtől már a Fehér úti járműteleptől a Népsta­dion állomásig „közlekedhet­nek” a metro kocsijai. Az eddigi felszíni próbapá­lya a járműteleptől a Pillangó utcáig 1300 méter hosszú volt, az újabb szakasz 1200 méter, s ebből 950 méter már a föld alatt húzódik. Hétfőtől tehát az eddiginél csaknem kétszer na­gyobb távolságot futhat be a a felvevőhelyeken, az összeg kifizetésén felül ajándéksors­jegyet is kapnak. A sorsolást december végén tartják meg, ahol többek között egy Skoda 1000—MB személygépkocsi, számos IBUSZ-utazás, televí­zió és vásárlási utalvány talál szerencsés gazdákra. A terve­zett felvásárlási mennyiség: 1500 tonna textilhulladék. A hathetes gyűjtőkampányban teljes erővel részt vesznek az úttörő- és KISZ-szervezetek. adástechnikai Anyagok Gyárá­ban, a Ganz Műszer Művek Árammérőgyárában, az Ütépí- tőgép Javító és Gyártó Válla­latnál, a Pest-vidéki Gépgyár­ban, az MHD váci gyárában Néhány üzemben, mint a Cse­pel Autógyárban, az MGM di­ósdi gyárában, ugyanakkor csökkent a termelés, s a meg­felelően dolgozó vállalatoknál is volt tapasztalható néhány, kedvezőtlen jelenség, elsősor­ban a késztermék-készletek növekedése, az export mérsék­lődése. Ez utóbbinál különösen a minőségi problémák — túl­zott anyagigényesség, nagy ön­súly, korszerűtlenség stb. — figyelmeztetnek nagy hang­súllyal a teendőkre. A termelés mennyiségi emelkedése, valamint a lét­szám növekedése nem járt együtt a termelékenység ará­nyos javulásával, sőt, több üzemnél a korábbiakhoz mérten romlott az arany. A mindössze 0,5 százalékos ter­melékenységemelkedés igen szerény fejlődés, amit azonban nagyrészt a piac megnöveke­dett igényeinek kielégítésére irányuló termelésbővítés, mű­szaki fejlesztés indokol. Külö­nösen a gépiparban van szük­ség fokozott erőfeszítésekre, mert az év első felében ebben az ágazatban a termelés 2,8 százalékkal emelkedett, a fog­metro négy motorkocsija, amely eddig az előírt üzemi próbaútnak pontosan a felét — 50 000 kilométert — tett meg. A szénhidrogén medence árvédelme Nagyszabású beruházási programot készít az Alsótisza- vidéki Vízügyi Igazgatóság az algyői olaj- és földgázmező árvédelmére. Mintegy 50 mil­lió forintos költséggel Tápétól az algyői hídig erősítik meg a szénhidrogén-medencét öve­ző gátakat. Egyidejűleg kor­szerűsítik Szeged város védel­mi vonalát: a Boszorkány szi­gettől a SZEÁC-stadionig hú­zódó töltésszakaszt. Mindenütt 6 méteres töltéskorona-széles- séget alakítanak ki. A program több évre szóló. Fény Mintegy 12 millió forintos költséggel korszerűsítették az aggteleki cseppköbarlang vilá­gítását. Leglátványosabb, leg­látogatottabb részein — töb­bek között a tigristeremben és az oszlopok csarnokában — körülbelül 1500 higanygőzlám­pát és nagy fényhatású reflek­tort szereltek fel. lalkoztatottak száma viszont 5,1 százalékkal nőtt! A gazdaságirányítási rend­szer első hat hónapja legin­kább a könnyűipari vállalatok­nál hozott észrevehető válto­zásokat. A nagyobb választé­kot nyújtó kis tételek gyártá­sa, a korszerű kikészítés — előbbi a Váci Kötöttárugyár­nál, utóbbi a Lenfonó és Szö­vőipari Vállalatnál — a na­gyobb piaci igények tükröző­dése. Ezekhez, valamint a megnövekedett kereslethez a könnyűipari üzemek nagy többsége sikerrel igazodott, s néhány helyen, mint például a Május 1. Ruhagyár ceglédi gyáregységében, a Gyapjúmosó és Szövőgyár budakalászi és pomázi gyáregységében, a ter­melés mennyiségi emelkedése mellett a termelékenység is erőteljesen javult. Sajnos, a ta­nácsi könnyűipari vállalatok­nál a termelékenység vissza­esett — mintegy 12 százalék­kal —, s a felügyeletet gyakor­ló megyei tanácsnak éppúgy mint a vállalatok vezetőinek, jóval határozottabban kell fel­tárniuk a belső tartalékokat, végrehajtaniuk a szervezési in­tézkedéseket, hogy az eszten­dő végére kedvezőbb legyen a helyzet. Nagyobb igényesség A nagyobb piaci igényesség a vállalatokat a hosszabb tá­vú fejlesztési tervek alapos kidolgozására késztette. A be­ruházások, a műszaki fejlesz­tés célkitűzései érezhetően közelebb kerültek a valóság diktálta igényekhez, gyors fej­lődés indult meg, de ezek gaz­dasági haszna csak a követke­JVehéss vizsga A gazdaságirányítási rendszer első tapasztalatai Pest megyében Rongygyűjtő hetek OKTÓBER 1-TŐL NOVEMBER 9-/G

Next

/
Thumbnails
Contents