Pest Megyei Hírlap, 1968. szeptember (12. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-29 / 229. szám

1968. SZEPTEMBER 39., VASÁRNAP ’“T^árfgp 5 SZAZHALOMBATTA Bitumenoxidáló reaktor Üj típusú bitumenoxidáló reaktort építtet a Magyar Ás­ványolaj- és Földgázkísérleti Intézet licence alapján a Du­nai Kőolajipari Vállalat Száz­halombattán. A vállalat és az intézet kö­zött ezzel kapcsolatban aláírt megállapodás értelmében a MÁFKI szakemberei megkezd­ték a tervek készítését. Az 1969-ben felépülő üzem évenként 50 ezer tonna olyan kiváló minőségű, speciális bi­tument ad majd az iparnak, amely bár csak magas hőmér­sékleten lágyul, alacsony hő­mérsékleten sem veszti el ru­galmasságát. Kiválóan alkal­mas lesz többek között a ve­zetékek és az épületek szigete­lésére. A TRITICALE KRITIKÁJA Kevés növény keltett mos­tanában nagyobb érdeklődést a mezőgazdászok körében, mint a Triticale. A hangza­tos elnevezés egy valóban pá­ratlan növényi kultúrát illet: a búza és a rozs keresztezésé­ből származó állandósult hib­ridet. Egy 42 kromoszóma­számú, teljesen új fajtáról van szó, amelyben Kanadában már korábban kinemesítettek egy tavaszi változatot. Ugyan­akkor a magyar kutatóknak sikerült előállítani az őszi Triticalét. A bravúros nemesítőmun- kát — többszöri kereszte­zésről és úgynevezett visz- szakeresztezésekről van szó — Kiss Árpád kecs­keméti kutató hajtotta végre. Á több éves kísérletek ered­ményét a Mezőgazdasági Faj­taminősítő Tanács előzetes el­ismerésben részesítette. A Triticale hivatalos kritikája tehát kedvező, a szakemberek jól fogadták a növényt, de bi­zonyos fenntartásokkal éltek, ami nem is csodálható, hiszen egy teljesen új növényről van szó. A termesztési értékeket minden vonatkozásban több éves vizsgálatok derítik majd ki. De vajon milyen tulajdon­ságok jellemzik tulajdonkép­pen ezt az extrakeresztezést. A Triticale általában a sekély, 4—5 centis vetést igényli, mégpedig szeptemberben. A korai vetésben ugyanis az ál­lomány sűrűbb lesz, a téli fagy sem károsítja nagyobb mértékben. Érési ideje a rozs és rendszerint a búza után esik. A jelenlegi fajták a liszt­harmattal és a gabona­rozsdával szemben rezisz- tensek, ami feltűnő előny. Általában kedvezően alakul a terméshozam is, néha 50 szá­zalékkal nagyobb termést ad a növény a rozsnál. Ami a ta­lajigényét illeti: a jobb ho­moktalajokon már a legtöbb esetben sikerrel termeszthető, a búzáénál valamivel gyen­gébb, de a rozsénál feltétlenül jobb talaj minőséget kíván a Triticale. Magyar vitorlások a Boden-tó partján A Magyar Hajó- és Darugyár első ízben mutatja be önállóan vitorlássporthajóit a szomba­ton Friedrichshafenben, a Bo­den-tó partján megnyílt 7. INTERBOOT nemzetközi csó­nakkiállításon. Mivel Európá ban már több száz magyar gyártmányú sporthajó van for­galomban, s vitorlásainkkal nemzetközi versenyeken több jelentős eredményt értek el, igen nagy az érdeklődés a Ma­gyar Hajó- és Darugyár bemu­tatója iránt. VASÁGY ÉS CSOKOLÁDÉ Vezéri szállás A Bükk déli lábánál fekvő Kacs község határában Parády Nándor, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze befejezte a honfoglaló magyarok egyik legjelentősebb nemzetsége, a Borsodban birtokos Örs-Ur székhelyének feltárását. Az ásatás során az egész kör­nyéket uraló magaslaton meg­találták az egykori vezér szál­lását. VEDETT Szűcs Ernő iparitanuló-intézeli szakoktató gyermekkora óta érdeklődik a régiségek iránt. Az évek során sok ezer érté­kes régi tárgyat gyűjtött és rendszerezett. A Nemzeti Mú­zeum szakértőbizottsága nemrégiben védetté nyilvánította gyűjteményét. A verőcei tanács illetékesei rövidesen állan­dó nyilvános kiállítást rendeznek Szűcs Ernő gyűjteményé­ből. Képünk: 1786-ból származó kenderfésű. — Írni akarsz? Rólam? Ugyan, mit? Ezzel a három kérdéssel fo­gadott két hónappal ezelőtt dr. Barcza Ildikó. — Nem érdemes — mondta. — Csak panaszkodni tudok. Nem írtam róla, mert való­ban csak panaszkodott. Ter­mészetesen a panaszokat is le lehet írni. Csak nem min­dig érdemes. Mindig más meg­írni valamit, mint leírni. Es­tébe hajló beszélgetés volt, s csak azért szakítottuk félbe, mert ment a vonatom. Elkí­sért az állomásra. Még volt időnk. Sétáltunk az üres or­szágúton. Sötét házak álltak a porosán fülledt akácok közt, senki nem' járt rajtunk kívül az úton, csak a kutyák uga­tása verte fel néha a csendet. — Esténként néha sétálok egyet, egyedül... — mondta és megállt. — Hallgass. Fi­gyeld ezt a nyugalmat. Ki le­het bírni ezt? Ereztem, hogy kétségbeesé­sében nincs semmi megját­szott. Valódi. Mégis, nem min­den ingerültség nélkül mond­tam neki: — Huszonhat éves vagy. Mit akarsz?! Nem szóltunk többet. Csak akkor, amikor felszálltam a vonatra. Nevetett. Aztán meg­igazította tömör vörös haját, amely nem hajlandó semmi­féle szabályos frizurába il­leszkedni. A szemembe nézett és azt mondta: — Mit akarok?. 11 Az a kü­lönbség köztünk, hogy te el­mész innen, én pedig itt ma­radok ebben a halálos csönd­ben ... Nagykáta és Budapest kö­zött két és fél óra alatt teszi meg a személyvonat az utat. Ennyi idő alatt ma már Moszkvába repülhet az ember. Vagy Párizsba. Nagykáta és Budapest között csak személy- vonat közlekedik. Annak, aki­nek nincs gépkocsija, ez a távolság megmásíthatatlan realitás, s annak, akinek nincs repülőgépe csak a képzelete szárnyalhat ennyi idő alatt Moszkváig. ★ — A doktornő a műtőben van, kéri, hogy addig foglal­jon helyet a szobájában. Bevezetnek a doktornő szo­bájába. Amióta nem jártam itt, egy padlóvázával gazda­godott. Egyébként meglehető­sen kopár. Fehérre mázolt kincstári bútorok, szekrény, vaságv, kerek asztal, két szék, bádog éjjeliszekrény, körül- csempézett mosdókagyló. Ha a személyi tárgyak nem adná­nak némi hangulatot a szobá­nak, rideg lenne. Színes ágy­ző években lesz mérhetővé. A Forte Fotokémiai Ipar, a Nagykőrösi Konzervgyár re­konstrukciójának megvalósítá­sa, a Dunamenti Hőerőmű Vállalat, a Dunai Kőolajipari Vállalat, a Cement- és Mész­művek váci gyára építése, bő­vítése a jövő évtől, de 1970-től \*égképp jó hatással lesz a ter­melékenység emelkedésére, a megye iparának összteljesít­ményére. A műszaki fejlesztésen belül a gazdaságirányítási rendszer igen előnyösen hatott o gyárt­mányfejlesztésre, a korsze­rűbb, munkaigényesebb ter­mékek arányának növelésére. A Mechanikai Művek olaj­kályháinak új típusait, a Forte Fotokémiai Vállalat színes fo­tópapírt, a Lenfonó és Szövő­ipari Vállalat filmnyomott anyagokat adott piacra, má­sutt, mint a Pamutfonóipari Vállalat Finompamutfonó és Cérnázógyárában, megnőtt a korszerű, szintetikus anyagok aránya, s gyorsan tért hódíta­nak az új technológiák is, mint például a gépiparban a hidegfolyatás és a precíziós öntés. E törekvések, a koráb­ban említett tényezőkkel együtt, azt eredményezték, hogy a megye iparvállalatai teljesíteni tudták nyereségter­vüket, sőt, több ágazatban az országos átlagnál is jobb ered­ményt értek el. Gyorsabb lehetne a fejlődés, ha sikerülne az évek óta tar­tó, s nem enyhülő építőipari kapacitásgondokon áltoztatni. Évről évre több száz millió forint értékű építési igény marad kielégítetlenül, s ez nemcsak a termelő ágazatban, hanem a megye kommunális fejlődésében is erősen érezteti hatását. Elsősorban a tanácsi építőiparnál van szükség na­gyobb arányú korszerűsítésre — gépesítésre —, a mélyépítő kapacitás bővítésére, s jobban kell élni a blokkos építkezés biztosította előnyökkel is. Zavartalan áruellátás A gazdaságirányítási rend­szer iránti fogyasztói érdeklő­dés — érthetően — elsősorban a kereskedelemben vált mér­hetővé. Annak ellenére, hogy az év első felében a kiskeres­kedelmi forgalom 6,7 száza­lékkal emelkedett, az áruellá­tás a főbb fogyasztási cikkek­ből zavartalan volt. Érdekes s figyelemre méltó tapasztalat, hogy jelentős mértékben meg­növekedett a kereslet a minő­ségi áruk iránt az élelmiszer- ipari termékeknél éppúgy, mint az iparcikkeknél. Külö­nösen a minőségi édesipari ké­szítmények, hús- és töltelék­áruk, illetve televízióskészülé­kek, import hűtőgépek, por­szívók, színes fürdőszoba-be­rendezések iránt növekedett a kereslet. Néhány esetben meg­történt, hogy — átmenetileg — a kereskedelem nem tudta tel­jes mértékben kielégíteni az olcsóbbá lett termékek — hű­tőgép, porszívó stb. — iránti keresletet. A kereskedelmi forgalomra, a fogyasztók jobb ellátására előnyös hatást gyakoroltak azok a lehetőségek, melyeket a reform, nyitott meg, így a nagykereskedelmen kívüli áru- beszerzés, a területi elhatáro­lás megszüntetése, az import. A kiskereskedelmi árakat te­kintve megállapítható, hogy az év első két hónapjának eltelte után lényegében nem volt pél­da megalapozatlan árváltozás­ra, s az ármegállapításokat egyre inkább az átgondoltság, a piaci kereslethez való rugal­mas alkalmazkodás jellemzi. A fogyasztók nyeresége az is, hogy 1968 első felében több mint száz új bolttal bővült a megyei kereskedelmi hálózat, s hogy az új boltok egy része az eddig ellátatlan területeken élők mindennapjait könnyíti meg. A kiskereskedelmi árak egészükben 1,2 százalékkal ala­csonyabbak voltaic, mint 1967 első felében. Fokozódó anyagi ösztönzés A reform bevezetésének elő­készítésekor igen sok szó esett az anyagi érdekeltség növelé­séről, a személyi jövedelmek és a népgazdaságilag hasznos munka összefüggéseinek erő­sítéséről. Az év első hat hónap­ja azt igazolja, hogy a reform elősegítette a jobb bérpolitika kialakulását, az ésszerű nyere­ségnövelést. A szocialista ipar­ban a munkások átlagos havi keresete 2,2 százalékkal, az építőiparban 3,8 százalékkal volt nagyobb, mint a múlt év hasonló időszakában. Néhány ágazatban, mint például a mű­szeriparban, a textilruházati iparban négy-hat százalékkal is magasabb volt az átlagos ha­vi kereset, s bár az év elején a vállalatok bérpolitikáját a túl­zott biztonságra való törekvés jellemezte, az első félévi nye­reségelszámolás után a legtöbb iparvállalatnál jelentős bér­emeléseket hajtottak végre. (A Csepel Autógyárban például 1,1 millió forint került szétosztás­ra.) A vállalatok eddigi ered­ményei alapján arra is számí­tani lehet, hogy a tervezett ré­szesedési alapot biztosítják, sőt nem egy helyen a tavalyinál nagyobb nyereséget s ezzel szétosztható részesedést érnek el. A gazdaságirányítási rend­szer másik, az életkörülmé­nyekre ugyancsak erőteljes ha­tást gyakorló intézkedése volt a rövidített munkaidő beveze­tésének megkezdése. Ma már 36 megyei iparvállalat több mint 22 ezer dolgozója élvezi a heti 44 órás munkaidő adta előnyöket, s ugyanakkor azt is tapasztalhatjuk, hogy általá­ban nagyobb gondot fordítanak a gyárak a munkakörülmények javítására, a jobb szociális fel­tételek megteremtésére. Az első mérleg természete­sen csakis gyorsmérleg, nem több. A megváltozott gazda­ságirányítási rendszer első hat hónapjának tényei messzeme­nő következtetésekhez nem elegendőek. Mégis kétségtelen, hogy az üzemek gazdasági és politikai vezetői nehéz vizsgán jutottak túl az első félévben, s nagy többségükben sikerrel. Az elért eredmények természe­tesen nem feledtetik a gondo­kat, a tennivalókat. Arra van szükség, hogy a párt- és gazda­sági vezetők az első időszak ta­pasztalatait elemezzék, s úgy határozzák meg további útjukat, hogy ahhoz ne csak formailag, hanem valójában kérjék és igényeljék az egész kollektíva alkotó hozzájárulá­sát, a gazdaságirányítás rend­szerét így téve még inkább kö­zös üggyé, közös érdekké. M. O. takaró, népi szőttes, gyékény falvédó, modern vonalú éjjeli lámpa, néhány kerámia és a fűtőtesten könyvek. Szülész­nőgyógyászati szakkönyvek, Hochut Helytartó című drá­mája, Hemingway Vándorün­nep című visszaemlékezései, egy bibliofil Tóth Árpád-kö­tet, angol és német nyelvköny­vek, a Film, Színház, Muzsi­ka különböző példányai. Amikor bejön a szobába, felkuporodik az ágy sarkába. — Miért olvasod a Film, Színház, Muzsikát? — Nem tudom. Színésznő akartam lenni, és biztos akkor szoktam rá. — Színésznő? — Még nem meséltem? — Nem. — Pedig nagyon nagy álmom volt. És azt sem meséltem, hogy mi történt azután? — Mi után? — Hát amikor kirúgtak a felvételiről. — Nem. De van most időd? — Van. Csak éjszakára vá­runk egy szülést. Délutánig bőven van időnk. Akkor át kell mennem a kollégiumba, mert közben iskolaorvos is lettem... Nevet. — Nagyon jó, hogy nem ír­tál semmit. Most minden más. Szakmai szempontból most sem változott a helyzet. Ez szülőotthon, és a szakvizs­gáimhoz az itteni munka ke­vés lesz. de úgy érzem, hogy elrendeződtek a dolgaim. Vagy elrendeződnek. Tudod, az volt nekem nagyon kelle­mes csalódás... Azoknak az embereknek a tulajdonságával, akik elszige­teltségüknél fogva csak ritkán akadnak érdeklődő partnerra, mindent egyszerre akar el­mondani, s ezért elakad. — Gyulán én forró életbe csöppentem. Megyei kórház volt, s egy megyei kórház szülészeti-nőgyógyászati osz­tálya egészen más, mint egy járási szülőotthon. Amikor idekerültem, mintha elszívták volna körülöttem a levegőt... Nem tudom, hogy éreztél-e már ilyesmit... Reggel fel­kelsz, este lefekszel, közben teszed a dolgodat, s ha éjjel felriadsz, s végiggondolod, úgy érzed, nem tettél semmit. Tel­jesen talajtalan voltam. A munkában is, az emberekkel is. — És a kellemes csalódás? — Néhány ember. Rájöt­tem, hogy bár egy szakmailag sokkal izgalmasabb helyről jöttem, Kazinczy főorvos úrtól tanulhatok. Óriási rutinja van. És mintha a gondolatai­mat találnák ki... — Kicsoda? — Tudod, amióta itt va­gyok, nem volt nagyon ked­vem a szobámmal sem foglal­kozni. Kár, hogy nem jártál Gyulán... Az is éppen ilyen kórházi szoba volt, de beren­deztem, és ha belépett valaki, akkor láthatta, hogy itt én lakom... Nem tudom mi­vel ... Kis apróságokkal. Itt meg nem volt kedvem hozzá. Még most sincs, Körülnézek. Követi a tekin­tetemet, és harsányan nevet. — Ha már nagyon tornyo- sodik a szennyesem, egyszer csak látom, hogy ott szárad kimosva az ablak előtt. Mint­ha kedvet akarnának csi­nálni. Vagy Vámosi doktornő. Ha nem érezném magam mö­gött, biztosan rosszabb lenne. Ö szerezte az iskolaorvosi ál­lást is. Irtóra szeretem csinál­ni. Nem nagy ügy, hiszen a súlyos eseteket úgysem én lá­tom el, a kevésbé súlyos ese­tekhez meg szinte egy intelli­gens ember is elég lenne, influenza, gyomorrontás, sa­többi, és mégis! Munka, ami ideköt. És például... Ismét elakad. Felhúzott lá­bakkal, szinte mozdulatlanul ül a fehér vaságy sarkába hú­zódva, mégis, mintha a nyu­galom mögött kis tűzhányók fortyognának. Árnyékban van. A bágyadt őszi nap az én sze­membe tűz. — És például? — Mondom a Vámosinak, miféle iskolaorvosi rendelő az, ahol nincs semmi felszerelés?! Egy hét múlva ott volt. Egy egész körzeti orvosi felszere­lés. És például... Magamban morogtam, hogy itt ülök ki­használatlanul ... A rendelő- | intézet igazgatója felajánlotta, J hogy kapok egy óra szakren­delést... Szóval, így. ★ Dr. Barcza Ildikó az élet ka­pujában áll, mondhatnánk, hi­szen még csak két éve orvos. Mondhatnánk ezt is, de nem mondjuk. Az élet kapujának romantikus fogalma olyan ha­tárhelyzetet feltételez, ami­lyen az ő életében nincs. Ha jellemezni akarnánk egy-két szóval az életét, inkább azt mondhatnánk, egyre tudato­suló sodrásban van. Most már nevetve tekint vissza arra az időre, amikor színésznő akart lenni. Álom volt. Aztán jött a realitás. Elment dolgozni. A Chinoin kiszerelő üzemébe. Két műszakban dolgozott. Amikor hazament, belezuhant az ágyba, s úgy érezte, telje­sen elsüllyed. El sem tudta képzelni, mit csinálna akkor, ha nem a szülői házban élne, hanem abból kellene élnie, amit megkeres. Mert a normát nem tudta teljesíteni. Pedig igyekezett. Azt mondja: „ne­vetséges és szörnyű volt”. Nem bírta. Talán, mert másra, ma­gasabb célok felé kacsintga­tott, talán azért, mert nem kényszerítették külső körülmé­nyek, hogy megszokja, amit mások is, sokszor tehetségük elaltatásával, megszoknak. Ta­karítónőnek ment az Orszá­gos Vértranszfúziós Szolgálat­hoz. — Ez az egyéves fizikai munka volt az, ami felébresz­tett engem a hülye álmaimból. KISZ-tagkönyvében még ta­valy is ez állt: „Dr. Barcza Il­dikó, takarítónő’’. Míg ki nem cserélték a tagkönyvét, csak a neve elé biggyesztették oda doktori címét. ★ Ebédeltünk. Most kávézunk. Mogyorós csokoládét eszünk. Utána egy kis konyak. — Csak az emberek hiá­nyoznak ... — Az előbb azt mondtad ... — Az más. Az egyetemen talán már a második vagy a harmadik napon összeverőd­tünk négyen. Baba, Feri, Pé­ter meg én. Együtt jártunk mindenhová, együtt tanultunk. Olyan jó barátok voltunk, hogy el sem tudtam képzelni, ez a barátság megszűnhet va­laha. — És mi lett velük? Tartja a poharat és néz. Nem rám, valahová mögém, az üres fehér falra. — Feri sebész lett Pesten. Péter nőgyógyász Hatvanban, Baba belgyógyász Tatabá­nyán. A távolság is __ De ne mcsak az. A fiúk megnő­sültek. És tudod, mi a rohadt? Az, hogy az egész olyan fe- szélyezetté vált. Orvosok let­tünk. Családjuk van. Felnőt­tek lettünk. És így egyedül na­gyon félek, hogy elkényelmes- kedem. — Mit teszel ellene? — Határozatokat hozok. Ma­gamnak. De tényleg. Most pél­dául elhatároztam, hogy be fogok járni az onkológiai ren­delésekre. És altatóorvosi tan­folyamra akarok menni... — Ez miért érdekel? A választ nem írom le. Nem is értettem. Csak azt láttam, hogy az emlékezés révedtsége alatt ismét fortyogni kezdtek a kis tűzhányók. Aztán kiisz- sza a maradék konyakot, és is­mét szomorúan lehajtja a fe­jét. — Ezek a szakmai izgalmak — mondom. — Igen. De ez kevés. Na­gyon kevés. Vámosi doktornő­ék meghívtak egyszer. Egy szép estét töltöttem a tápió- szentmártoni orvosnál... Kü­lönben légüres tér. És roha­nok Budapestre. Már ahogy ezzel a vonattal rohanni le­het. Csak az a baj, tudod, hogy már ott sem vagyok egészen otthon. Nádas Péter BALATONFEN WESEN újonnan épülő, 1970 nyarára beköltözhető üdülőtelepen társasüdülő-lakrészek előjegyezhetők Cím: Pécsi 2. sz. Üqyvédi Munkaközösség, Pécs, Kossuth u. 22. Telefon: 23 — 13. Érdeklődni lehet levélben vagy keddtől péntekig du. fél 5 és 6 között.

Next

/
Thumbnails
Contents