Pest Megyei Hírlap, 1968. szeptember (12. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-24 / 224. szám

FEST M FMYEt K-ffirttm 19GS. SZEPTEMBER 24., KEDD Díszsortűz nélkül... Főpróba az Azték Stadionban Hajnali barikádcsata — lövöldözéssel Mexico vá­rosban vasár­nap megtar­tották a XIX. nyári olimpiai játékok meg­nyitójának harmadik és egyben utolsó főpróbáját. Több ezer sportoló vonult fel — de ezúttal kizárólag mexi­kóiak — s „lejátszották” az egész műsort. Tízezer néző előtt csaknem zökkenőmen­tesen zajlott le a program. Enriqueta Basilio is végig futotta a stadionban azt az utat, amelyen, majd a fák­lyát viszi, hogy meggyújtsa az olimpiai lángot. Léggöm­böket, galambokat repítettek a magasba, felvonták a zász­lót és az elvonulás is rend­ben, zökkenőmentesen zaj­lott le. Mindössze a megnyitó al­kalmával sorra kerülő be­szédek maradtak el, no és a díszsortűz, amelyet a jelen­legi, amúgy is forró mexikói napok miatt hagytak el. Vasárnapra virradó éjszaka ügyanis újabb véres diáktün­tetések harci zajától voltak hangosak a fővárosi utcák. Az ötórás küzdelem színhe­lye ismét az egyetemi város volt, amelyhez egészen közel t fekszik az impozáns Azték \ Stadion, az olimpia megnyitó j ünnepélyének színhelye. A [ diákok harminc autóbuszból állítottak fel két barikád­rendszert és kőzáport zúdítot­tak a közelítő rendőrségre, visszavonulásra kényszerítve a karhatalmat. A rendőrség könnygáztámadással válaszolt és végül távozásra kényszerí­tette a diákokat. Szirénázó A rendőrök elhurcoln ak egy tüntető diákot. mentőkocsik érkeztek a hely­színre, hogy kórházba szállít­sák a sebesülteket. A diákok felgyújtottak több autóbuszt, így a tülkölő tűz­oltókocsik érkezése is fokozta a zűrzavart. Az összecsapások később a külügyminisztérium ultramodern toronyépülete előtt folytatódtak. A szomszé­dos házak tetejéről a fiatalok gyújtópalackokat dobáltak a rohamozó rendőrökre. VARSÓ A TRYBUNA LUDU KOMMENTÁRJA . A csehszlovákiai helyzet ala­kulását a lengyel közvélemény nagy figyelemmel kíséri, és Lengyelország kiterjedt nem­zetközi kapcsolatain keresztül érzékenyén reagál arra, hogy az el nem kötelezett országok­ra milyen hatással volt az im­perialistáknak a csehszlovákiai eseményekkel kapcsolatban megindított kommunistaellenes propagandája. Ezekben az or­szágokban a nyugati sajtónak és rádiónak úgyszólván telje­sen monopolhelyzete van, még­is — mint a Trybuna Ludu megállapítja — a harmadik világ visszaszorította ezt a kommunistaellenes, szovjetel­lenes propagandát, s ezzel csa­lódást okozott a imperialisták­nak. A nyugati propagandaköz­pontok a csehszlovákiai ese­mények kapcsán megpróbálták elérni azt, hogy ezek az orszá­gok meglazítsák kapcsolataikat a szocialista tábor országaival. Ennek a célnak az érdekében teljes erővel terjesztették Pe­king és Tirana képtelen szov­jetellenes kirohanásait, illetve Belgrád és Bukarest sajátos álláspontját. Egy hónap távlatából azon­ban meg lehet állapítani — írja a Trybuna Ludu —, hogy ez az imperialista provokáció nem érte el alapvető célját. A harmadik világ országai, még azok is, amelyeket politikai vagy katonai szerződés szálai fűznek az Egyesült Államok­hoz, többségükben nem sod­ródtak a szovjetellenes kam­pányhoz, nem engedték meg­rontani kapcsolataikat a szo­cialista országokkal. A lap ezzel kapcsolatban emlékeztet arra, hogy India, Pakisztán, Algéria elhatárolta magát a nyugati hatalmaktól, már akkor, amikor azok kísér­letet tettek az úgynevezett csehszlovák kérdés felvetésére a Biztonsági Tanácsban. Az Afrikai Egységszervezet leg­utóbbi ülésszaka, amelyen 39 ország vett részt, szintén nem hallgatott a kommunistaelle­nes propagandára. India, Pa­kisztán, az Egyesült Arab Köztársaság, Algéria, Szíria, Irak, a két jemeni köztársaság, Afganisztán, Irán és egy sereg afrikai ország kormánya hatá­rozottan olyan álláspontra he­lyezkedett, amely nem felel meg az imperialista propagan­da céljainak. A mexikói kormány kereken elutasította az NSZK felhívá­sát, hogy zárja ki az olimpiá- i ról a szocialista országok spor­tolóit, s egyetlen latin-ameri­kai ország sem volt hajlandó korlátozni a szocialista orszá­gokkal fennálló kapcsolatait. Á hírügynökségi jelentések szerint több helyütt lövések is eldördültek: mintegy húsz lö­vést számoltak .meg, egy rend­őr, egy kisgyermek és egy diák került kórházba golyó okozta sérüléssel. A sebesültek pon­tos száma nem ismeretes, de a i tudósítók véleménye szerint magas lehet. A zavargások az­óta ilyen hevesek, amióta a | hét közepén az olimpiai játé- i kok lebonyolítását minden eszközzel biztosítani kívánó kormány elrendelte az egye­tem megszállását. A diákvezetők vasárnapra és hétfőre elrendelték a tün- t’eTésé£' ’ ~ m e gs züh t e t es é t~ 'a to­vábbi kormányellenes straté­gia kidolgozása céljából. Az egyetemisták szervezetei az újságíróknak isyiételten han­goztatják, hogy nem akarják megzavarni az olimpiai játé­kokat — ennek ellenére Me­xico városában aggodalmat keltenek a súlyos zavargások. Ramszesz és a gát Vasárnap avat­ták fel Abu Szim- belbén, a Nílus mentén a híres Ramszesz-templo- mok új helyét. A 36 millió dolláros program kereté­ben a háromezer éves templomo­kat, amelyeket II. Ramszes fáraó 20 méteres szob­rai díszítenek, 65 méterrel maga­sabbra emelték, hogy megmentsék a műkincset a Ní­lus vizétől, ame­lyet az asszuáni- gát megépítése je­lentősen meg­emel. Kétszáz szak­értő, archeológus, mérnök, művész és 1700 munkás négy és fél évi munkával fűré­szelte darabokra, majd rakta ismét össze az óriási szobrokat a szik­la magasabb pontján. Egyes tömbök 30 tonna súlyúak voltak: bonyolult emelő­szerkezetekkel juttatták vala­mennyit új helyé­re. A munka eredményeként a páratlan antik műremek a mo­dern technika óriásának, az asz- szuáni-gátnak az elkészülte után is változatlanul megőrzi eredeti hatását. II. Ramszesz és felesége, Nfertari templomait 150 évvel ezelőtt fe­dezték fel a min­dent elborító ho­mok alatt. * CSAK RÖVIDEN... MEGHALT az a hathóna-. pos rhodesiai csecsemő, aki­nek mellkasába Barnard pro­fesszor a múlt héten új szívet ültetett. ATHÉNBAN megszüntették Papandreu és Kanellopulosz volt miniszterelnökök háziőri­zetét. A SZOVJETUNIÓBAN Föld körüli pályára bocsátották a Kozmosz 243. jelzésű mester­séges holdat. OLASZORSZÁGBAN va­sárnap egy órával visszaállí­tották az óramutatót, véget ért a nyári időszámítás. INDIRA GANDHI, India miniszterelnöke megkezdte latin-amerikai látogatássoro­zatát. SZAŰD-ARÁBIAI látoga­tása végeztével Husszein jor- dániai király hétfőn egynapos villámlátogatást tett Kairóban. . NYUGAT-NÉMETORSZÁG- BAN letartóztatták Cohn- Bendit anarchista diákot, a tavaszi franciaországi diák- tüntetések egyik vezetőjét. ÖZÖNVÍZSZERŰ esőzés zú­dult szombaton este Svájcra. LESZAKADT egy 20 méter magas függőhíd Titográdban, hét ember meghalt. BERLINBEN Walter Ulb­richt fogadta Jakubovszkij marsallt, a Varsói Szerződés egyesített erőinek főparancs­nokát. Az ember jogai és a közjó Olaszországban óriási vissz­hangot váltott ki az az üzenet, amelyet a pápa nevében Ci- eognani bíboros vatikáni ál­lamtitkár küldött a Catania vá­rosában szeptember 21-én meg­nyílt katoiiKus szociális bet részvevőihez. „Az ember jogai és a közjó” címmel. Az üze­net, amely Cicognani szavai szerint is a pápa gondolatait összegezi, heves bírálatot vál­tott ki a legreakciósaöb pol­gári és kapitalista lapok, sőt még a szocialista—szociálde­mokrata és a köztársasági párt részéről is olyannyira, hogy a kereszténydemokrata párt lap­ja, az II Popolo, egyszerűen kihagyta a beszéd egyik legje­lentősebb részét. Cicognani bíboros üzenetén keresztül a pápa azt hangoz­tatta, hogy noha már húsz év telt el az ENSZ-alapokmány és az emberi jogok nyilatkoza­tának elfogadása óta, a világ még távol áll azok gyakorlati alkalmazásától. VI. Pál pápa a közjó fogalmát elemezve rá­mutat, hogy egy társadalom akkor tölti be szerepét az em­beri jogok védelmében, ha a köz javára cselekszik, tiszte­letben tartva ugyanakkor az. egyéni méltóságot. Ezen a pon­ton a dokumentum megjegyzi: „Nyilvánvalóan nem elég, hogy az államok alaptörvé­nyeikben leszögezzék az ember és az állampolgár bizonyos alapvető jogait, vagy hogy nemzetközileg leszögezik, hogy tiszteletben fogják tartani azo­kat. Az sem elegendő, hogy a polgári és politikai jogok mel­lett a modem államok elis­merjenek egyes társadalmi jo­gokat, ha ezeknek a jogok­nak a teljesítését tetszésük szerint változtatják. Egy ilyen rendszer, noha kétségtelen ha­ladást jelent, nem csupán bí­rálandó időnként (mivel nem tudja felszámolni az igazság­talanságokat. mivel a gazdasá­gilag gyengébb csoportokat al­sóbbrendű helyzetben tartja), hanem alkotmányosan is igaz­ságtalan és az is lesz mind­addig, amíg az ember jogait nem teszik konkrétan elérhe­tőkké az egyes egyének szá­mára, vagyis nem párosítják hatékony cselekvési hatalom­mal.” A VI. Pál pápa által inspi­rált dokumentum tehát nyíltan megmondja, hogy a polgári de­mokrata rendszerek, noha ha­ladást jelentenek a diktatóri­kus és fasiszta módszerekkel szemben. ..alkotmányosan igaz­ságtalanok”, és pontosan meg is mondja, miért. A bírálat irá­nya hasonló ahhoz, mint amellyel a marxisták illették a burzsoá társadalmat már egy évszázaddal ezelőtt is. Etethe­tő, miért hagyta ki az II Po­polo és több más burzsoá lap ezt a részt, illetve miért po­lemizáltak vele. A pápai okmány végül han­goztatja. hogy ,.egy olyan tár­sadalomban, mint a mai, amely mély és gyors átalaku­lásokon megy át, magát az al- kotmánvos rendet is, amely egv adott pillanatban elért helyzetet tükröz. módosítani lehet. És módosítani is kell, amikor a?, állam céljaként; ki­tűzött közió tartalma többé nem elégíti ki a társadalmi igazság új szükségleteit”. WASHINGTON Pásztorlevél a szószékről - gyűlés a templomlépcsőn Urániumlelőhely az NSZK és Csehszlovákia határán Egy nyugatnémet bányavál­lalat Oberflazban, az NSZK és Csehszlovákia határának közelében jelentős uránium­lelőhelyre bukkant. Radarzűrzavar Felmondta a szolgálatot a radarrendszer szombaton az Egyesült Államok északkeleti részében: az eredménye óriási zűrzavar volt a polgári légi forgalomban. A zavar, amelyet egy radarantennát mozgató motor zárlata okozott a New York-i Kennedy repülőtérén, 320 kilométeres sugarú körzetben béní­totta meg a légi forgalmat. Az induló gépek két és fél órát vá­rakoztak a hiba megjavítására, míg a levegőben leszállásra váró gépek tucatjai köröztek — fokozva a légitér zsúfoltságát az amúgy is túlterhelt légifolyosókon. amikor Patrick O’Boyle érsek a szószékről felolvasta a pász­torlevelet. Az érsek feltétlen I engedelmességet követelt a ! papoktól és a hívőktől a szü­letésszabályozóssal foglalkozó | pápai enciklikával kapcsolat* ban. A pápai enciklikával elé­gedetlen katolikusok a templom lépcsőjén gyű­lést tartottak, miközben az érsek a temp* lomban folytatta a pásztorle* vél felolvasását. A hívek kö­vetelték a pápai enciklikával szemben a „lelkiismereti sza­badságot”. HAILÉ SZELASSZIÉ etiólí császár Brioni szigetén Tito elnökkel tanácskozik. 12 Az asszony a mennyezetet bámulja. A másik arcát telje­sen eltakarja az újság. Olvas, vagy álcázza magát? Tulaj­donképpen mindegy. Mindket­tő messze van most a másik­tól. Az egyik gyanítja, hogy mit akar, á másik még azt sem, hogy mit nem akar. Júlia vágyakozva gondol a terhességre. Arra a boldog­ságra, amit a rosszullétek ellenére is érzett akkor. Béla már nem azonos azzal, aki vidéki útjairól úgy rohant a kórházba, mint a szerelmes f ’ fi haza, akf ezer apró ked­vességgel árasztotta el, aki a valóságba betonozott asszo­ny! világát megszínesítette, amíg céltudatos tétlenségre ítélve készült az anyagságra. A redőnyökön mind maka- csabbul tolakodik a fény. Bé­la elszundit megint, de aho­gyan álmában fordul, megzör- ren az újság. Amikor felül, nyújtózkodik egyet. — Azt hiszem, komolyan le­költözöm. — De nem végleg? — riad fel gondolataiból az asszony. — Mit tudja az ember, hogy mit. meddig csinál? Elkezd­tem valamit, amihez kedvem van és igenis, úgy érzem, te­hetségem is, — És velem mi lesz? Nem hagyhatom itt a munkámat? Nem is engedne el Berda. — Nem hiszem. — Szükségük van rám. Meg itt az egyelem is ... — Amit elérhettél, elérted. Mindegy, hogy hogyan ... Júlia gyanakodva kérdi: — Ezt hogy érted? A férj már megbánta, hogy ilyen nyersen célzott arra, amire sokszor gondolt, de nem szívhatta vissza. Ha úgy érezte is, hogy mór nem sze­relmes az asszonyba, annyira azért összenőtt vele. hogy ne legyen közömbös iránta. — Nem vagyok irigy rád, remélem, ezt tudod. De ne sértődj meg... A munkádat sem akarom lebecsülni, de ... — Tudom, tudom ... — Dehogy tudod. Egysze­rűen arra gondoltam, hogy ha mind a ketten lemennénk, te lehetnél ott az agronómus, így tulajdonképpen segíthet­nél nekem... — Én, agronómus? — Miért? Ha Kossuth-díjas lehettél...? Nem akarta megsérteni az asszonyt, de nem tudta meg­állni, hogy ne éreztesse vele azt, amit már annyiszor meg­fogalmazott magában. Mert meggyőződése szerint a fele­sége csak a kitüntetésének kö­szönheti pozícióját, a kitünte­tését pedig annak, hogy nő, agrórproletár származású, és mert ilyenre szükség volt, ahogy mondják: a jó statisz­tikához. Az meg sem fordul a fejében, hogy Júlia értelmes és tehetséges lenne. Az egész egyetemet nevet­séges erőlködésnek tartja fe­lesége részéről, pedig ha kis­sé odafigyelne és fenntartá­sok nélkül vizsgálná az asz- szonyt, észrevehetné, milyen hosszú utat tett meg a hat- elemis, vallásos parasztlány mostanáig, amíg önálló véle­ményt is képes alkotni. Természetesen azt sem tud­ja, hogy szegény asszony úgy igyekszik vigyázni erre a há­zasságára, mint egyetlen nagy értékére, ezért ösztönösen, ahogy sok, hozza hasonlóan értelmes feleség, nem akar mindenáron okosnak látszani ott, ahol árthat vele önmagá­nak. Akkor, amikor minden­hol igyekszik férje tehetségé­re felhívni a figyelmet, elkö­veti a szerelmes asszonyok ügyetlenségeit is: a legérzé­kenyebb pontján sérti meg vé­dencét. Az a törekvése, hogy behozza tanulásban mindazt, amit mulasztott, nem elsősor­ban hivatali tisztségének szól, hanem a férjének. Neki akar­ja megmutatni, hogy senkinél nem alávalóbb, nem kevesebb. Mostanában keveset beszél­nek egymással. Mindkettőben sok a tüske, mindkettő fél, hogy a másik megszúrja, vagy visszaszúr. Béla végig gondolja, mit és hogyan mondott az előbb, aztán úgy találja, ha nagyon igyekszik, még helyesbíteni tu d. — Az egyetemet ott is foly­tathatod később ... Levelező­ként, hiszen most is úgy ta­nulsz ... Júlia pillantása a férje'ke­zére esett, akinek csorbák és feketék voltak a körmei. Ré­gen, ha valahova készültek, előszedte az ollót, a reszelőt és mint valami manikürösnő, rendbehozta. Mostanában nem járnak együtt. Amióta a kór­házból kijött, még egvszer sem hívta Béla. hogy menje­nek kettesben vacsorázni. Az asszony fásultan hall­gatja a férjét, aki gyerekről, felelősségről. aggodalmakról beszél. Most semmi nem ér el a szívéig. Azon jár az esze, hova is tehette a körömollót. — Figyelsz? — kérdezi a férj, amikor észreveszi az asz- szony réveteg arcát. > — Persze, persze. Figyelek. — Szóval, azt akarom mon­dani. hogy azért nem örültem az egyetemnek, mert féltet­telek ... Hidd el, nem nőnek v"ló az ilyen megterhelés. Pi­henned kellene... — Értem. De meggyőződé­sem, hogy a vetélésemnek semmi köze a tanuláshoz. Megmondta az orvos, hogy ilyen másokkal is előfordul, és még mindig jobb, mintha koraszülött és életképtelen lett volna. És tévedsz, ha azt hiszed, hogy nekem nem fái... Mit tudod, mit jelent egy nő­nek a gverek ... Harminc éves vagyok ... Minden évem- é~t kár. Ott nincs szakorvos, itt meg közel van, segíthet, ha még egyszer úgy lennék... Béla jobbnak látta, ha most nem vitatkozik. — Ugye? Miért is ne ma­radhatnánk itt mind a ketten? Biztosíthatlak róla, hogy ha­marosan előléptetnek... (Folytatjuk) A katolikus egyház történe­tében szinte példátlan ese­ményre került sor vasárnap Washingtonban: több száz hivő vonult ki a St. Matthew templom­ból,

Next

/
Thumbnails
Contents