Pest Megyei Hírlap, 1968. szeptember (12. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-22 / 223. szám
rear MlCVtLl 1968. SZEPTEMBER 32., VASARXAP Folytatta tanácskozását a SZOT (Folytatás az 1. oldalról) gi és erkölcsi elismerésének néhány új vonásáról beszélt.. — Egyes vállalatok — folytatta — továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy csak a kiemelkedő ünnepnapokon jutalmazzák dolgozóikat. Ez- ellen a szakszervezeteknek nincs kifogásuk, ha több évi szorgalmas munka elismeréséről van szó. Általában azonban azt az alapelvet kell érvényesíteni, hogy a jutalom közvetlenül kövesse egy-egy feladat kiemelkedően jó elvégzését. Az elismerésnek így sokkal nagyobb az ösztönző hatása. Általános helyeslést váltott ki, hogy a „szocialista cím” adományozásának joga a vállalatok hatáskörébe került. Ugyanakkor igen sok helyről kérik, hogy a SZOT gondoskodjék a szocialista brigádok kitüntetési rendszerének továbbfejlesztéséről. A „kiváló vállalat” címért folyó versennyel kapcsolatban a SZOT-titkár megjegyezte, hogy a kitüntetés odaítélésekor ne csak a jövedelmezőséget vegyék figyelembe. A gazdasági eredményeken kívül vizsgálni kell azt. is, hogy az adott vállalatnál milyen a munka szervezettsége, mit tettek a munkahelyek kulturáltságának, a munka biztonságának javításáért, hogyan alakult a szociális és kulturális ellátottság, mennyire biztosítják a dolgozók jogait. A továbbiakban az újítómozgalom helyzetéről és néhány problémájáról szólt. Bejelentette, hogy a SZOT elnöksége a közeljövőben tárgyalni fogja az év elején életbe lépett újítási rendelet végrehajtásának tapasztalatait. Ami a jogszabályokkal kapcsolatos jogos ellenvetéseket illeti, a szakszervezetek javasolják majd a kormánynak néhány rendelkezés megváltoztatását. Harmadik napirendi pontként Blaha Béla, a SZOT elnöke az előző ülésszak óta végzett munkáról számolt be. Ezzel véget ért a Szakszervezetek Országos Tanácsának kétnapos ülése. Hallók vagy nagyothallók? Mérlegen az általános értékesítő és fogyasztási szövetkezetek Az idők szava: az új gazdasági mechanizmus. Akik meghallják, lendületes fejlődésnek indulnak, akik nem, ideig- óráig még elvegetálnak, aztán lassacskán elsorvadnak. Mostani vizsgálódásunk azt próbálja kideríteni, vajon a megye általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetei a hallók vagy a süketek közé tartoznak-e? A vállalt feladat teljesítéséhez Kerecsényi Sándor, a Szövetkezetek Pest megyei Igazgatóságának műszaki és kereskedelemfejlesztési osztály- vezetője és Szorger Sándor, a helyettese, nyújt segítséget. Irányelvek Amihez kétség nem fér: pezsgőbbé vált az élet az év eleje óta a megye 40 szövetkezetében. Az új gazdasági irányítás arra ösztökéli a veAz Omega és közönsége Msjmris Építőm unkás ok dolgoznak, hä nem is túl serényen, de elfogadható tempóban Dunakeszin, a járműjavítóban. A gyár maga is ad embereket az építkezéshez — igaz, kényszerből, máskülönben nem lett volna semmi az építkezésből, — főként az alapozáshoz, a földmunkákhoz, s mellettük az építőipari vállalat dolgozói is tevékenykednek. A fölhúzandó falak öltözőnek étteremnek adnak majd védelmet. A járműjavító tizenhárommil- liö forintot költ az építkezésre, nem kis összeget, de — amint az építkezést szemügyre véve, a gyár főmérnöke mondja — nem tehet mást. i Fogni kell az embereket — így hangzik az érvelés lénye- I ge, s az benne az érdekes, hogy majd’ minden helyen i hasonló szavak hangzanak el napjainkban. i Fogni kell az embereket, csökKenteni a kilépők számát, megtartani a meglevő munka- , erőt, s ehhez sok mindenre j szükség van. A többi között a ’ jobb szociális ellátottságra, a kényelmesebb öltözőkre, fürdőkre — ahol nem öten-hatan szoronganak egyetlen zuhany alatt —, tágasabb ebédlőkre — ahol nem kell fél órákat várakozni az ételre —, tisztább mellékhelyiségekre, s így tovább. Az év első felében a múlt év hasonló időszakához viszonyítva, mintegy harminc százalékkal növekedett a munkahelyüket változtatók száma; elsősorban a nehéz fizikai munkát végző segédmunkások, s néhány keresett szakma dolgozói között volt érezhető a nagyobb mozgás. Fogni kell tehát az embereket — s ez helyes. Am van némi hozzátenni, toldanivaló. A jobb szociális létesítmények, a korszerűbb berendezés, a tágasság, tisztaság nem ajándék a dolgozóknak, hanem — jogos juttatás! Sajnos, hoss2ú éveken át — s most nincs mód arra, hogy az okokat fölsoroljuk — igen kevés pénz jutott az ilyen, úgynevezett nem termelő beruházásokra, s ez, valamint a lehangoló örökség, amely az üzemek nyakába szakadt a múltból, együttesen odavezetett, hogy igen sok helyen emberhez méltatlan körülmények között fürödtek, öltöztek, étkeztek a dolgozók. Az elhanyagoltság, a piszok, a zsúfoltság, a szekrények előtti veszekedések, a fürdőben kirobbant viták — legtöbbször a melegvíz hiánya miatt — az étteremben való tolongás nem áll külön a termeléstől, sőt, nagyon- is hat arra. Mégis, a kelleténél jóval kisebb figyelem jutott ezekre a feladatokra, s igen tanulságos átböngészni azokat a vaskos paksamétákat, melyek a vállalatok és a különböző szakszervezeti szervezetek közötti levélváltásokból, s jegyzőkönyvekből halmozódtak föl. Most, a gazdasági reform Kezdeti hatásaként,, amikor elsősorban nem adminisztratív rendszabályok, hanem gazdasági ösztönzők hatnak e területen is, az örvendetes élénkülés jelei tapasztalhatók, Dunakeszin éppúgy, mint a megye jónéhány más üzemében. Az, hogy nemcsak szavakban, hanem tényeken mérhetően is emelkedik a munkásellátás címszó alatt Összefoglalt teendők becsülete, a gazdasági reformnak tudható be. Mert annak idején, a reform irányelveinek megismerésekor, sok szó esett az új mechanizmus közvetlen gazdasági hatásairól, s jóval kevesebb a közvetett kisugárzásról. Annál inkább önvendetes, hogy most, kilenc hónappal a reform bevezetésének kezdete után már ilyen, közvetett jelekkel, s még inkább: eredményekkel találkozhatunk! M. O. Nemrég jártam a gyömrői kultúrházban. Fehér József, a ház megbízott igazgatója, többek között a közönség érdeklődésének hiányára is panaszkodott. És most alig tudom magam átverekedni a tömegen, mely mint egy áthatolhatatlan gyűrű veszi körül a máskor nép- telen kultúrházat. Az igazgató: — Aggódom... Csak ezt az estét megússzák... Úgyis olyan rozzant a ház, még az hiányzik, hogy szétverjék ... — Hányán férnek be? — Háromszázhuszan ...' — Hány jegyet adtak el? — Mindet. Sőt egy csomó állóhelyet is... Mindenesetre kértem a rendőrség segítségét... A közönség (Péterffy István felvétele) Meglódul a várakozó tömeg. — Jönnek! Az ott a Meki! Itt vannak az Qmegáék... / A kocsikból, a töméntelen sok elektromos cucc, gitár és dobszerelés közül hat hosszú hajú fiú kászálódik ki. Elöl Meki, tisztes nevén Kóbor János, az együttes szőke sztárja. Haja lágy hullámokban omlik vállára. Amerre megy, a lányok sikítanak és tegezve köszöntik. Benkő László, az együttes vezetője — külseje döbbenetesen hasonlít a középkori oltárképek Krisztus-ábrázolására — rövid ujjú trikóban van, a trikón nagy betűkkel az együttes emblémája. (Ilyen trikót egyik vállalat több ezer példányban készített és mint hallom, egy szálig el is adott az Ómega-rajongóknak.) A fiúk egykedvűen tűrik az ovációt. Megszokták, úgy látszik kissé terhes is nekik. Egy kislány papírt tart Kóbor elé, aki szinte oda sem nézve vési rá a nevét: — Azt is írd oda, hogy. ;; Julinak, szeretettel... ban ülnek fiatalok, ök a helyi beat-együttes tagjai és mint ilyenek természetesen elsőbbségi jogban részesülnek. Az egyik zenész elhozta Ca- lipso magnóját, a színpad elé mikrofont állított, hogy az egész koncertet megörökítse. Aztán kinyitják az ajtókat. Hej, ha ezt Várkonyi Zoltán látta volna, biztos velük veszi fel a dühödt török rohamot az egri vár ellen. Olyan gyorsan telt meg a terem, mint ahogy képzeletem szerint ki kellene ürülnie, ha tűzvész van... Gyömrői Halászkert. Előadás előtt itt vacsorázik az együttes. Amikor belépünk, a söntéspult mellett egy borízű hang harsan. A hang gazdája éppenhogy megáll a lábán, arcán több napos borosta, cipőjén több hetes sár: — Nézzétek a ronda huligánokat! A személyzet az ajtóhoz settenkedik. Ezt a csudát nem lehet kihagyni. A zenekar ■ is elhallgat, utána a zongorista és a dobos alig mer játszani. Hiába, itt a nagy konkurrencia. Velük vacsorázom. Zavart vagyok. Rövid hajammal, konfekcióöltözékemmel kirívok közülük. Többen meg is néznek, gondolom, azt próbálják eltalálni, ki lehet ez az alak. A mellettem levő asztalnál egy farmeröltözékes rajongó kisüti: — Biztos a sofőr. Elmosolyodom. Az Omegáék sofőrjének is vállára göndörödik a haja, sej a haja... Mire a függöny felmegy, a teremben már elviselhetetlen a hőség. Dobhártyát repesztő sikoly fogadja az együttest, pedig még nem csináltak semmit. Egyiken borjúszájú ümög, másikon modern garbó, harmadikon pitykés lajbi, a többieken a már említett Ómega-trikó. Nem un.Iu.mi- záltak, hacsak a hosszú hajakat nem említem. Ma egy lány nem viselne ilyen hajat. Túl romantikus, korszerűtlen viselet lenne, a harmincas évek álmodozó házilányai hordták így fejdíszüket. — Tetszik ez a haj neked? — kérdezem az egyik tizenéves fiút. — Igen. — Akkor miért nem viselsz ilyet? — Otthon sem engednék, meg a suliból is kizavarnának vele. Az egyik Omegás, arra a kérdésre, hogy miért visel ilyen hajat: — Kell! Mi a fiataloknak játszunk, ez az ő zenéjük, az ő ideáljukat kell megtestesíteni. Egy lány, a helyi ifjúsági klubból: — Szeretné, ha a férjének vagy vőlegényének ilyen lenne a haja? — Nem..: — Tetszik magának a zenészek haja? — Nagyon.:: Ki érti ezt? kor, ha a rádióm hangerősítő gombját én kezelem. Itt azonban az együttes technikusa szabja meg a hangerőt, ami jóval a zajártalom felső határa felett van. De ez úgy látszik hozzátartozik. Versenyben a közönség és a zenekar: ki győzi jobban hanggal. A zenekar nyer, hiába, az elektrotechnikával nem versenyezhet a hagyományos technológiával működő teenagértorok. Egy kislány'felugrik á székr ről, leveti kardigánját és a feje felett lóbálni kezdi. Példáját sokan követik, a fejek felett csattognak a ruhadarabok. Hátul a kályha tetején áll egy fiú. Lezuhan, de még a szomszédja sem veszi észre. Baj nem történt, feltápászko- dik, de a kályha már foglalt. Egy fiú és lány kapaszkodik rajta egymásba. Az oldalajtókat kinyitották. Egyrészt, hogy a közönség némi levegőhöz jusson, másrészt mert kívülről be akarták törni. A házat széles gyűrűben veszi körül a kintrekedtek tömege. A tárt ajtóknál állnak most és éppúgy üvöltenek, mintha fizettek volna. Az egyik szomszédos házból középkorú nő rohan az ajtó felé. Hálóingére csak egy fürdőköpenyt kapott fel. Az ajtónál áttöri a tömeget: — Mi ez az éktelen lárma? Itt dolgozó emberek laknak, akiknek kell az esti pihenés... — De hangja elvész, mint a madárdal az ágyútűzben. Választ nem kap, figyeli az eseményeket, aztán ottfelejti magát és a hangverseny végén távozik. A teremben még üresek a székek. Csak az első két sorA közönség egyre jobban betüzesedik. Segít ebben az is, hogy többen tele sörösüvegeket hoztak be a terembe. Közben cigarettáznak is, de sehol egy rendező, aki szót emelne ellene. Aggódom. Egyesek felugrálnak a székről és az üres, vagy félig tele levő sörösüveggel hadonásznak. A párás, nehéz levegőt a füst elviselhetetlenül súlyossá teszi. Nem akarok a hangversenyről írni. Szeretem ezt a zenét, persze leginkább akHa már riport, illenék a végére valami tanulságféle. Dehát számomra nincs. Elítélni nem tudom őket, volt ilyen máskor is. Én nem tudok már lelkesedni — (talán tőlem kérdezte a fesztiválon Poór Péter: Miért nem tudsz te lelkesedni) — de ítéletem sincs. Laux József, az együttes dobosa azt mondta: — Elmúlik a rajongás. Hat éve játszunk. Akik az első években rajongtak értünk, ma már nem jönnek el a koncertjeinkre. A közönségünk kinő minket. Két-három év — eddig kellünk nekik. Utána szétszélednek, elmennek dolgozni és másért lelkesednek... Ez a beat-zenész sorsa ... Kiürült a terem. Néhány törött szék és üveg maradt a helyszínen. Mire a zenészekkel kiléptünk, üres és csendes volt a falu. Ősz Ferenc zetőségeket, hogy a megváltozott körülmények között, a lakosság jobb ellátása érdekében, a helyi adottságok figyelembevételével, mindent elkövessenek. A megyei központtól kapott irányelvek szerint csak ott érdemes a szövetkezeti ipart fejleszteni, ahol az növeli a helyi árualapot, bővebb választékot biztosít, helyi nyersanyagot dolgoz fel, s hozzájárul a lakosság igényeinek kielégítéséhez. Végső soron tehát a szövetkezetek úgynevezett ipari tevékenységének a hiánycikkek csökkentését és a választék gazdagítását kell szolgálnia. Sokirányú tevékenység A megyében például sok helyen nincs elég kútgyűrű, vízáteresztő cső, kerítésoszlop, járda- és mozaiklap. Egyes szövetkezetek hát ezeket gyártanak. Az állami ipar, illetve kereskedelem ellátja ugyan száraz tésztával, levestésztával az üzleteket. Egyes szövetkezetek több tojásból, házilag készítenek száraz tésztát, így bővítik a választékot. Tevékenységük egyébként igen sokirányú. Megyeszerte például 122 szikvízüzemet működtetnek, 39 szeszfőzdéjük van, melyekben bérfőzést is vállalnak, a cefre hasznosítását ezáltal jelentősen elősegítik. A 18 daráló az állattakarmányozás gondjainak enyhítését szolgálja. A sertéshizlalás lehetővé teszi — bár ez a vállalkozás nem gazdaságos —, hogy a húsellátás megjavításához hozzájáruljanak. Több szövetkezetnek van asztalosrészlege, konfekció- és gombüzeme, lakatos és építő vállalata. A környékbeli lakosság látja hasznát valamennyinek. Sőt, ma már három építőbrigád is dolgozik a lakosságnak. Új szolgáltatások A szolgáltató tevékenység úgyszintén fejlődésnek indult. Egyes boltok különböző cikkek kölcsönzésével is foglalkoznak. Különösen jól működik a ceglédi kölcsönző bolt, amelynek vezetője a használat közben megrongálódott gépek kisebb hibáit maga javítja meg. De a nagykőrösi és a váci szövetkezet kölcsönző boltja is sikeresen beváltja a hozzá fűzött reményeket. Újonnan bevezetett szolgáltatás a fűtőolaj és a gázpalackok házhoz szállítása, az úgynevezett bolti szolgáltatások közül pedig feltétlenül megemlítendő az üvegbevágás, a képkeretezés, a golyóstoll- töltés és a harisnya szemEelszedés. A gödöllői szövetkezet csömöri elektromos részlege áttekercseléssel és háztartási gépek javításával foglalkozik. Az abonyi és a dunabogdányi most létesít egy-egy ugyanilyen részleget. Több szövetkezet rádió- és tv- javítással is megpróbálkozik, sok helyen tervezik az építőanyag, tüzelő, valamint a nagyobb értékű iparcikkek házhoz szállításának megszervezését. Mindezen túl sikerrel kecsegtetnek a mezőgazdasági szövetkezetekkel és az állami vállalatokkal való közös vállalkozások. A tsz adja például a zöldárut, a szövetkezet pedig tartósítja azt; a dunabogdányi szövetkezet a Pest- környéki TÜZÉP Vállalattól fát kap, amelyből ajtókat, ablakokat készít. Hiányzik a bátorság A szövetkezetek ipari tevékenységének termelési értéke az év első felében 35 millió forint volt, 19 százalékkal haladta meg a tavalyi első félévi eredményt. Lelkende- zésre azonban semmi ok. Az adottságok, az igények és a lehetőségek sokkal nagyobbak, semhogy ezzel a többlettel bárki is elégedett lehetne. A MÉSZÖV sem tartja kielégítőnek a megye szövetkezeteinek ipari és szolgáltatási tevékenységét. Sok vezetőből hiányzik még a bátorság, a kezdeményező készség, sokan még nem vették figyelembe, nem ismerték fel az új gazdasági rendszerben előállott helyzetet. A váci szövetkezet betonáru üzeme például az előző években bármennyi pavilont, raktárt és szőlőtám- oszlopot gyártott, azt mind el tudta adni, az idén azonban már mások is készítenek ilyen cikkeket, s most körülbelül 100 panelraktár és 15 ezer támoszlop a nyakán maradt. Az év elején új, keresett termékek gyártására kellett volna áttérniük. Ha például a Dunakanyarnak közép blokk elemekből víkendházakat készített volna, korlátlan mennyiségben árusíthatná azokat. Hasonlóképpen pórul járt a taksonyi szövetkezet is más termékkel. Egyszerűen nem veszik tudomásul, hogy megszűnt a monopol helyzet. Az idők szavát tehát, erre most már elegendő bizonyítékunk van, általában meghallották a megye fogyasztási és értékesítő szövetkezetei, de, mint kiderült, nagyothallók is akadnak közöttük. Ezeknek hangosabban kell szólni, hogy — késve bár, de még nem teljesen elkésve — végre feleszméljenek! Polgár István GYÖKÉRTELEP A fővárosban a kiöregedő lt fák gyökerét a Kertészeti Vállalat rönktelepére szállítják. A rönkök nagy részét feldarabolják tűzifának, más részéből szerszám és bútorfa ké szül, vagy a szobrászok kéz formálja.
