Pest Megyei Hírlap, 1968. szeptember (12. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-22 / 223. szám

1968. SZEPTEMBER 22.. VASÁRNAP MECYEI K^tívlap 5 ERFURT Húsz magyar aranyérem Az erfurti nemzetközi ker­tészeti kiállítás pénteki utolsó bemutatóján ismét sikert arattak a magyar áruk. Bemu­tatott gyümölcseinket összesen 84 éremmel díjazták, a leg­szebb és legjobb minőségű ter­mékek 16 aranyérmet kaptak, ötvennyolc almaféle részesült díjazásban, köztük 11 kapott „aranyat”, tíz dísznövény ér­demelt ki díjat, közöttük egy kapott aranyérmet. A rangos nemzetközi kiállítás utolsó be­mutatóján összesen húsz aranyérmet hozott össze az er­furti magyar „csapat”. Férfi kozmetika — Ilyenre kérem!... (Kertész László rajza) / „En a vármegye*’ Szépapák históriája „Hogy tudva legyenek azon csínok, mellyek miatt az Aíperes Gróf idéztetett“ EGY HÉT UTÁN MÉG A SZEMTANÜK SZAVA SEM EGÉSZEN MEG BÍZHATÓ. HÁT HOGYAN LEHETNE MÉR­GET’ VENNI SZÉPAPÁKRÓL MARADT, SZÁJRÓL-SZÁJRA SZÁLLÓ TÖRTÉNETEK IGAZÁRA? KITŰNŐ PÉLDA ERRE A EÉLEZNAY GRÓFOK HISTÓRIÁJA: Különös változat „ANGYAL“-OK Roger Moore, az „Angyal”- filmek népszerű címszereplője új film forgatását kezdte meg az angliai Elstree stúdióban. A képen: Roger Moore egy századeleji kocsiban partner- nőivel. Balról jobbra: Clau- dic Lange belga filmszínésznö és az angol Gábriellé Drake, valamint Vcronice Carlson. A híres pilisi család még hí­resebb tragédiája ez. Másfél­száz évvel ezelőtt zajlott le az esemény, óm most ismét szárnyrakelt, de mondhatni, különös változatban. íme, a mostani variáció. Kegyetlen apa és jó szívű fia került szembe egymással. Az apa ismét és ismét kínozta jobbágyaikat. Ezt sokallotta meg meleg szívű fia. A szegé­nyek védelmében tört apja éle­tére. Tehát ezért ölte volna meg az ifjú gróf Beleznay Sámuel az azonos nevű idő­sebb grófot. Apját. Már-már legendává magasz­tosuló történet. Levéltár. Vaskos köteg. Sárguló árku­sokon szép cikornyás kézírás. Kissé szemrontó. A íelzeten két — későbbi korból való — figyelmeztetés. Első per 1816, második per 1818. Alatta ismét más írással: kivégeztetett 1819. június 21-én. Lapozzunk bele az első per anyagába. „Hogy tudva legyenek azon csínok, mellyek miatt az Alpe­res Gróf ezen büntetőperben idéztetett.. Nos, lássuk. Az első gaztettek Az ifjú gróf pesti iskola di­ákja lett. Melyik évben? Az iratokból nem tudtam megál­lapítani. Ám 1810-ben már el­követte első gazemberségét. Lakása ablakából, az épület felső emeletéről, a forgalmas utcán szaladgáló kutyára lőtt. Riadalom, lárma, felháboro­dás. Nagy botrány eztán is esett minden évben. Többször is rá­lőtt tanárára, Szele Dánielre. A következő tanárával akkor tette ezt, amikor az az igazak ólmát aludta. A golyó a pap­lant lyukasztotta át. Csak is­teni szerencsével menekült meg a „pajkos” fiú csínjének esetleg szörnyű következmé­nyétől. Egy következő eset már rosz- | szabóul végződött. Akkor ugyanis puskaport szórt alvó nevelőjére. És meggyújtotta... Kővel hajigálta a gyanútlan járókelőket, lettlégyen az ko­csis, avagy pap. Gyakran fe­nyegette apját is. Egyszer meg­látogatta fiát, aki azonban nem engedte be. Amíg az öreg gróf verte az ajtót, kiszökött az ablakon. Fegyverrel a kezé­ben várta, amíg apjaura bele­un a hiábavaló dörömbölésbe i és megjelenik a kijáratnál. A fiú lőtt. Nem talált. És most tessék megkapasz- ! kodni. Samuka 1798. június 21-én született. Tehát, 12 éves korában lőtt ! a kutyára. Első pere idején a tizennyolcadik évét taposta. Persze a per sem zajlott le | különösebb incidens nélkül. A börtönből többször meg- ' szökött. Ilyenkor váltót hami­sított apja nevére. Elfogták, újra a vármegyeház tömlöcébe csukták. A takarító rableáriyt leteperte. Nem bírtak vele a fogságban, megkérték apját, vigye haza Pilisre. Az öreg gróf érte jött. A sza­badulás feltétele az volt, hogy apja vigyáz rá és a kastélyból, pontosabban a pilisi uradalom területéről nem engedi távoz­ni fiát. így zárult az első per, ami ezután következik, az már a második büntetőper iratanya­gából olvasható ki. Alma nem esik... Az alma nem gurult messze a fájótól. Az ifjú gróf védel­mében eljáró ügyvéd felvo­nultatott tanúkat, akik egy­hangúlag bizonyították, hogy az öreg gróf rabbiátus, kegyet­len ember volt. Bizonyára el­mebeteg. •Néhány idézet a tanúvallo­másokból : Nemes Morvay Lajos 41 éves monori tiszttartó szerint az öreg gróf: .......jobbágyait m unkára rend nélkül hajtot­ta. Heti robot után is megke­reste őket, maga és kerülője, kivel összeverette Káposztás Jánost'is ... Udvarába bevi­tette, s ott újra megverette őket.. Diber János Kőrös jágerje, azelőtt itt jáger ... „verte a jobbágyokat... Szekere előtt ki kellett térni, különben fo­kosra kelvén sorba verte.... A téglásfuvarosokat Veesésig hajtotta a lőrinci töltésen...” És így tovább. Dihai György és Borbula János, akik Pilisen mentek keresztül, huszonöt pálca büntetést kaptak, mert hívó szavára nem végezlek a munkát, amit rájuk kiszabott. Semmi köze nem volt hozzá­juk. Szállóigévé vált egy mon­data: „Én a vármegye, én a király, én az Isten”. Nos, ilyen volt az apa és olyan a fia. Tessék ^képzelni, milyen élet lehetett abban a pilisi kastélyban, ahol a fiú hazatér­te után most már két féke­vesztett ember lakott együtt. A veszekedések, verekedések napirenden voltak. A fiú un­ta magát, szökni próbált. Az apa elfogta. Ez adott okot a gyilkosságra is. Újabb szökési kísérletet kö­vető veszekedés. A fiú most már bosszút forral. Meglesi apját a folyosón. Kezében két pisztoly. Előkerül az öreg a szobájából. Lövés. Talál. Újabb durranás: most hasba- lövi. Az apa elterül, az ispán s az egyik udvaros jobbágy odarohan. A dühöngő fiatal­embert egytittésen sem tudják lefogni. Kilövi másik fegyve­rének csöveit is, aztán ráugrik halott apjának tetemére és trágár szavak kíséretébe!) megtapossa. Akkoriban ezt hitték az ügy befejező akkordjának: „Kivitetvén az akasztójá­hoz, minekutána az ellene ho­zatott bírói ítéletek előtte fel­olvastattak, és fent szóval publicitáltattak volna, a neve­zett Gróf Beleznay Sámuel fel­ső ruháit magáról maga levet­vén, s szemeit tulajdon kezé­vel elszánt bátorsággal béköt- vén, a mai alolírott napon, reg­geli 7 fél órakor a Hóhér pal­losa által egy tsapásra a világ­ból ki végeztetett. Költt Pesten, június holnap 21-kén 819.” Eddig a hiteles történet. Eloszlik a legenda Restaurálták azonban a pi­lisi templomot, s ekkor feltár­ták a kriptát is, ahová a Be­leznay grófokat temették. A szóbeszéd szerint az ifjú Be­leznay teste teljes épségben maradt meg. Mintegy jutalmul életében elkövetett számtalan jócselekrhényéért. Az igazság azonban más. Minden ottlevő holttestet rom­latlanul találtak a vállalkozó szellemű pilisi férfiak, akik bemerészkedtek. Olyasmi le­het ennek a magyarázata, hogy a talajvíz elöntötte a kriptát, a tetemeket nem érte levegő. Sőt, a vízben levő ás­ványi sók mintegy konzervál­ták, balzsamozták a holtakat. Amikor megbontották a kriptát, a víz visszahúzódott, de csak részben. Nos, így is ijesztő lehetett a látvány: a vízen úszkáló holttestek. Az ifjabb gróf históriája már-már legendává magaszto­sul. Kár lenne szentté avatni. Szántó István Sírrablók az őskorban dobóit csontok mellett csak cserépedényeket, valamint bronztárgyakat találtak — aranyékszert nem. Az értékes leleteket restau­rálják és kiállítják a miskol­ci múzeumban. 101 NAP FÖLD ALATT Emma Smith, 38 éves angol háziasszony megdöntötte az élve eltemetés világrekordját. Hatvanezer kíváncsi néző fi­zette meg egyshillinges belé­pődíját, hogy láthassa, amint Emma Smith 101 nap utón visszatér a föld felszínére, há­rom méter mélyen elásott ko­porsójából. Ezzel a teljesítmé­nyével 40 nappal túlszárnyal­ta az ír Meaney eddigi re­kordját. A háziasszony rövid orvosi vizsgálat után vissza­tért családja körébe. Nézőpont A második szombat A második szombat, azaz a kéthetenkénti szabadnap nem­csak hirdetések csábító aján­lata —1 „rövidített munkaidő, minden második szombat sza­bad” —, hanem új tényező a családok S persze, elsősorban az asszonyok időbeosztásában, s új tényező a gondokat te­kintve is. Pest megyében már 36 ipari üzem dolgozik rövi- debb munkaidővel, egy részük január elseje, másik részük július elseje óta. A január óta, tehát kilencedik hónapja rö- videbb munkaidőben dolgozó vállalatoknál — a Könnyűipa­ri Alkatrészgyártó és Ellátó Vállalat váci gyárában, a MÁV Dunakeszi Járműjavító Vál­lalatnál, a Nagykőrösi Kon­zervgyárban s a többi helyen — szerzett tapasztalatok sze­rint a termelésben nem voltak zavarok, s a dolgozók tapasz­talhatták, hogy keresetük sem csökkent. (Néhány ritka és át­meneti kivételtől eltekintve.) A második szombat azonban jó­val túlterjed a gyárak, üzemek falán; elsősorban nem ott, e falak között kapja meg teljes jelentőségét. Á kéthetenként ismétlődő szabadnapok — s mivel 1970-ig minden iparvállalatnál már 44 órában dolgoznak, aligha kell bizonygatni a jóslat jogosságát — igen lényeges és fontos vál­tozásokat fognak hozni a la­kosság szokásaiban, körülmé­nyeiben, hiszen évente 7,5 mil­lió szabadnappal növekszik a tetszés szerint fölhasználható idő. És változásokat kell hogy hozzanak a hivatali, ke­reskedelmi, egészségügyi, kul­turális szervezetek, intézmé­nyek működésében is. Az ugyanis, hogy az üzemek heti 44 órában dolgoznak, nem va­lami öncél. A rövidített mun­kaidő bevezetésével az állam célja éppen az volt, hogy a dolgozók megnövekedett sza­bad idejükkel jobban gazdál­kodhassanak. Természetesen hiba lenne szem elől téveszte­ni, hogy sokan vannak olya­nok. akiknek a rövidebb mun­kaidő semmi másra nem nyújt lehetőséget, mint — munkára, másutt. Elsősorban a több gyermekes anyák azok, akik­nek a szabad szombat az ott­honi tennivalók idegeskedés, éjszakázás nélküli elvégzésé­nek lehetőségét teremti meg, Ma zár a zágrábi vásár Sikeres magyar üzletkötések Vasárnap zárja kapuit a ha­gyományos zágrábi nemzetkö­zi vásár, amelyet valamennyi részt vevő szocialista ország si­keres üzletkötésekkel fejez be. A Szovjetunió például péntek estig mintegy nyolcmillió dol­lár értékű szállításokra kötött megállapodásokat jugoszláv külkereskedelmi szervekkel. A szovjet pavilont egyébként mintegy félmillió jugoszláv vendég látogatta meg. A magyar kereskedelem te­kintélyes értékű export-im­port üzleteket kötött Zágráb­ban. Magyar ötvösök művei Budapesti állandó munkára KIEMELT TELJESÍTMÉNYBÉRREL azonnal felveszünk kőműveseket, kubikosokat, ácsokat és férfi segédmunkásokat. Szállás, hetenként szabad szombat, étkezés, utazási jegy van. JELENTKEZÉS: Április 4. Építő Ktsz Bpest Vili., Auróra u. 23. Űtoak indult Budapestről az a kamion, amely a magyar öt­vösség történetét bemutató ki­állítás anyagát szállítja a belg­rádi Iparművészeti Múzeum­ba. A NYERGESÚJFALUI MAGYAR VISCOSAGYÁR felve sz FÉRFI BETANÍTOTT ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT különböző munka­körökbe, valamint LAKATOSOKAT ÉS VILLANYSZERELŐKET. A munkaidő heti 4C, illetve 42 óra. Munkásszállás van. ' Munkabér a kollektív- szerződés és megállapodás szerint. Napi egyszeri kedvezményes étkezés. Jelentkezés a Munkaerőgazdálkodási csoportnál, hétfőtől péntekig, 9-től 12 óráig. de nincsenek kevesen azok sem, akik különböző mellék­munkákat vállalnak a szabad szombatokra. Mégis, a jellem­ző e kivételektől eltekintve az, hogy több idejük lesz az em­bereknek, tehát igényeik is mó­dosulnak. Ezeket az igényeket fölmérni, számításba venni s főként: kielégíteni nemcsak le­hetséges, hanem szükséges. Napjainkban, sajnos, mégis az a helyzet, hogy ugyan a szabad szombatokat egyre több üzem biztosítja dolgozóinak — ma már Pest megyében 63 ezer ember élvezi —, de ezt másutt nem vagy alig veszik figye­lembe. A leginkább rugalmas­nak nevezhető kereskedelmi hálózat sem mérte fel még, a vásárlási szokásokban, idő­pontokban milyen változáso­kat hozott — és hozhat — a szabad szombat, miként kelle­ne a nyitva tartási időt, az áruterítést stb. módosítani. Még kevesebb mozgolódás ta­pasztalható a különböző hiva­talos intézményeknél — több­ségüknél például éppen szom­baton nincsen félfogadás, igaz, Nagykörösön, Szentendrén már van, a tanácsnál, az egész­ségügyi hálózatnál, a szolgál­tatásban s a kulturális tevé­kenységben. Ez a lassúság az oka annak, hogy a szabad szombat ellenére is emberek sokasága kénytelen munkaidő alatt járni a hivatalokat, s in­tézni ügyes-bajos dolgaikat, holott a szombati félfogadás bevezetése egy csapásra s ra­dikálisan csökkentené az így kárba vesző időt. (Ki érti pél­dául, hogy a tüzelőanyag-, épí­tőanyag-árusító telepeken miért csak 14 óráig van nyitva a pénztár?) A lassúság, a gyors reagáló­készség hiánya az oka annak, hogy kulturális intézményeink ugyanazt — vagy még azt sem — kínálják a szabad szomba­tokra, mint máskor, hogy a könyvtárak nem kapnak az al­kalmon, s tárják szélesre ajta­jai kát a kölcsönzők előtt, hogy a szakkörökben nem fedezik föl a szabad szombat előtti péntek esték „megnyújtható- ságának” lehetőségét slo., stb. Ugyanígy a tanácsoknál is él­ni lehet és kell e lehetőseggel, a tanácstagi beszámolók ide­jének okos meghatározásától a társadalmi munkák megszer­vezéséig — mert akkor a va­sárnap mégis szabad marad — a sporttevékenység bővítéséig. A szolgáltatásban is igazodni kellene — végre valahára — a megrendelőhöz, fogyasztóhoz, nevezzük bárminek, ilyenkor szállítani a tüzelőt — akár plusz járművek igénybevételé­vel is, mert ilyenkor az üze­mek nem kérnek annyi gépko­csit —, ilyenkor kiküldeni az óracserét végző villanyszerelőt, zárat javító lakatost. Az erők koncentrálásával a vállalat is jól járna, s még jobban a fo­gyasztó, aki nem szabadsága egy-egy napját vesztegetné el ügyes-bajos dolgai miatt. Foly­tathatjuk a sort a közlekedési vállalatokkal, ahol szabad szombatokon egészen más irá­nyú utasáramlással kell szá­molni, a hétvégi házak építésé­nek megkönnyítéséig; rengeteg és sok irányú tehát a tenniva­ló, s végre —' el kellene kez­deni ! Időben megtenni valamit a siker felének biztosítására. Késve cselekedni az egész ügyet rossz vagy holtvágányra juttathatja. Most még időben cselekedhetünk, ehhez azonban a tények pontos ismeretére van szükség, ám a legtöbb érintett szervezet még ezt sem kezdte el. Ezért gyors, de mégis ala­pos fölmérésre van szükség, s annak adatai alapján az in­tézkedések meghozatalára. Nem kell itt országos utasítá­sokra várni, hiszen ilyeneket nem is igen hozhatnak, éppen a dolog sajátos, helyi volta miatt. A helyi önállóság, a bá­torság, a rugalmasság vizsgája a második szombatok jó hasz­nosításának megszervezése. Kezdeményezzék tehát a téma napirendre tűzését a pártszer­vezetek, a kommunista tanács­tagok, s legyenek ugyancsal: elsők a — cselekvésben is! Dr. Kemenczey Tibor, a miskolci Hennán Ottó Mú­zeum régésze több éves ása­tással feltárta Észak-Magyar- ország eddig ismert legna­gyobb bronzkori temetőjét. Időszámításunk előtt 3400, il­letve az utánuk megtelepe­dett néptörzs 3000 éve temet­kezett ezen a helyen, ahol most 280 sír került felszínre. A legtöbb — 150 — sírt az „őslakosok” hagyták hátra, akik 3400 esztendeje zsugorí­tott helyzetben temették el halottaikat. A sírgödrök mind­egyikében találtak finoman 1 kidolgozott, úgynevezett bügy- kös díszítésű bronzékszereket. Gyűrűk, csüngök, dísztűk, fül­bevalók is előkerültek. A régészek megállapították, hogy egyes sírokat a később megtelepült törzs tagjai kira­boltak. Erre utal, hogy a meg­bolygatott sírokban az össze-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents