Pest Megyei Hírlap, 1968. szeptember (12. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-19 / 220. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS É3 CECSU xii. évfolyam, 220. szám 1968. SZEPTEMBER 19., CSÜTÖRTÖK A rendelőintézetekben a zsúfoltság okozza a legtöbb gondot A követelmények nagyok, sok az Ceglédi Fifi és Buksi világhírű fehér pulik Szerencsés lottózók A ceglédi lottózók közül a 37. játékhéten ismét egy négy- találatos szelvénynek van boldog gazdája. A szerencsés lottózó 53 096 forintot nyert. A tárgynyeremény-sorsolá- son is kedvezett a szerencse a ceglédi lottózóknak. A 35. játékhét kihúzott szelvényei közül két 2500 forintos méteráru vásárlási utalványt, egy 2000 forintos vásárlási utalványt és egy közel 4 ezer forint értékű, háztartási kisgépek beszerzésére jogosító utalványt nyertek az itt vásárolt szelvények tulajdonosai. KÉZILABDA A pályán síért eredménnyel igazolták Az előző fordulóban sötétedés miatt félbeszakadt Hódmezővásárhelyi Honvéd—Ceglédi Építők NB ll-es bajnoki mérkőzést a pályán elért eredménnyel igazolták. (17:7 a hazaiak javára.) Hörömpő eltiltását 6 mérkőzésre mérsékelték. Ebbe beleszámítanak a bajnoki és MNK-találkozók is, így gyakorlatilag négy-öt bajnoki találkozón nem játszhat a játékos. A kézilabdázóknál a Férfiruha ellen Tóth erősíti a csapatot. Szükség is lesz a már visszavonult, de a nehezebb időszakban csapatán még segíteni akaró játékosra. — A múlt héten nagyobb arányokban megkezdődött a téli alma szüretelése — mondotta érdeklőd ésünkre/rfcáct Gyula, a MÉK járási vezetője. — A ceglédi Alkotmány Tsz gyümölcsösében szép, egészséges starking és egyéb alma termett. Hűtőházakban tároljuk és készítjük elő külföldi exportra. — A dánszentmiklósi Micsurinban is szedik a golden, starking és jonatán almát. Több vagonnal már elszállítottunk, szovjet megrendelésre. A kórházon túl, a Külső- Törteli út mentén, szántóföld- dek, gyümölcsösök szomszédságában új műhelycsarnok emelkedik. Az ÉVIG Villamos Kisgépgyárának dolgozói jövőre itt már törpemotorokat gyártanak. Az új műhelycsarnokot 1969 elején helyezik üzembe. Az ÉVIG Villamos Kisgépgyára városunk intenzív fejlődést mutató üzeme. 1960-ban került a Kohó- és Gépipari Minisztérium irányítása alá, és azóta rohamosan fejlődik. 1959-ben 15 millió forint termelési értéket állított elő, 1967-ben már ennek a négyszeresét. Ez alatt az idő alatt a foglalkoztatottak száma 250-ről 450- re emelkedett. A gyár jelentős eredményeket ér el a villamos kéziszer- fzámgyártás kifejlesztésében. Tevékenységének ma is jelenEzekben a napokban népi ellenőrök kerestek fel néhány körzeti orvost és a ceglédi rendelőintézet szakosztályait. Járásunk, városunk területére is kiterjedt a felnőtt járóbetegellátás helyzetének vizsgálata. Nem az orvos gyógyító munkáját ellenőrizték, hanem a gyógyítás, az ellátás körülményeit. A vizsgálatból derekasan kivették részüket az orvosok is, mint a vizsgálócsoportok tagjai. Azt már 1965-ben megállapították, hogy javult a lakosság egészségügyi helyzete, a betegeket korszerű technikával felszerelt egészségügyi intézményekben vizsgálják és gyógyítják, gyógyszereink nemzetközi vonatkozásban is elismertek. Mindezek ellenénagykőrösi telepeinken a napokban megkezdődik a Makóról érkező vöröshagyma válogatása *' 'eS csomagolása - necczsákokba. Ezt szintén külföldi exportra készítjük elő. A hagymaválogatással hosszabb időre munkát adunk sok dolgozónak. — Az új gazdasági irányítási rendszer szellemében, a helyi szükséglet fedezésére árpát és kukoricát is árusítunk. Megtettük az első előkészületeket a burgonya, káposzta, karalábé, zeller, sárgarépa és gyökér tárolására, hogy a lakosság zavartalan ellátását biztosítsuk. tős területe az új, korszerű típusok kifejlesztése. Bartus Szilárd gyárigazgató arról tájékoztatott, hogy új gyártmányaik műszaki színvonala alapján 1969—70-ben számítanak az exportigények kielégítésére is. Rendkívül hatékony a gyár műszaki fejlesztési tevékenysége. 1967-ben 8 új típus, 1968-ban eddig 4 új típus sorozatgyártását vezették, illetve vezetik be. 1969-re további 4 új típus sorozatgyártását tervezik. Az ezermesterek, barkácsolók részére kétfajta barkácskészletet adnak át az idén a kereskedelemnek. Cegléd a közepesen iparosodott városok második csoportjába tartozik Veszprémmel, Nagykanizsával, Gyöngyössel | egy sorban. Ahhoz, hogy a fel- szabadulás előtt semmilyen je- j lentős ipari üzem sem volt a | | városban, ez egyenletes fejlő- 1 re az egészségügyi ellátás mégsem tud lépést tartani a megnövekedett követelményekkel. Orvosaink a gyógyító munka mellett több olyan feladatot látnak el, amelytől tehermentesíteni lehetne őket: mint például a jelenlegi vényírási rendszer. A Rákóczi utca végén van a Vízkutató és Fúró Vállalat ceglédi üzemegységének a telepe. Ez a vállalat a felszabadulás után, több kisebb üzemből fokozatosan fejlődött nagy, országos vállalattá, amelynek központja Budapesten van, és Cegléd mellett Debrecenben, Kaposvárott és Győrszemerén dolgoznak üzemegységei. Mindenütt kutatnak A _ telepen_ felkerestük TTiőma Andor "főmérnököt, a ceglédi üzem vezetőjét, és megkértük, • hogy nyilatkozzék az üzem munkájáról. — Üzemünk fő munkáját a vízkutatás, az ivó-, ipari, öntöző- és termálvizek feltárása jelenti. Ezt most a kutak és vízvezetékek teljes kiépítésével bővítjük ki. Egyébként eddig is több száz kutat fúrtunk és fúrunk. Jelenleg 300 munkással dolgozunk. A többi között Cegléden, Nagykőrösön és Kecskeméten is mi fúrtuk a termálkutakat. Munkálkodádésnek mondható. De Cegléd üzemei, gyárai további lehetőségek előtt állnak. Az ÉVIG Villamos Kisgépgyárában is megvan a lehetőség a foglalkoztatottság és a gyár termelési értékének növelésére. Azonfelül ugyanis, hogy a villamos kézi szerszámok termelése gyorsan fejlődik, 1970-ben megindul a törpemotorok nagyarányú gyártása. Csak törpemotorokból közel 30 millió forint az 1970. évi előirányzat. Az említett gyártmányok kifejlesztésére a jelenleg épü- Tő és 1969 elején átadásra kerülő új műhelycsarnokban valósul meg. Itt igen nagy gondot fordítanak a gyártás és üzem- szervezés korszerűsítésére. A termelés gyors fejlődése további műhelycsarnokok építését teszi szükségessé. Ezeket a Törteli úton a kivitelezés alatt álló csarnok mellé építik fel. A gyártelep szükségessé váló bővítése érdekében nyolc hold földterületet vettek át a szomszédos Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézettől. A gyár jogos reményekkel néz a jövőbe, fejlődése biztosíték arra, hogy — elsősorban a nőknek —. bő munkalehetőséj get biztosít. Szabó Alfréd (Folytatjuk) adminisztráció A rendelőintézetben a zsúfoltság okozza a legtöbb gondot. A vizsgálat jelentősége^ közismert, ezért a NEB szívesen fogad észrevételeket, elgondolásokat bárki részéről, olyanokat, amelyek elősegítik, hogy a vizsgálatok befejezése után kész javaslatokat tehessenek az illetékesek asztalára. I (peresztegi) mongol tanítványok sunk kiterjed a Dunától keletre Pest, Bács, Szolnok és Csongrád megyék egész területére, valamint Szabolcs és Békés megyék egy részére is. Nyolc és fél ezer kilométer — Emellett 15—20 dolgozónk több, mint tíz esztendeje állandóan Ceglédtől 8500 kilométerre végzi a vízkutatást és a kútfúrást. Ezek a munkások felváltva, egy-egy évre utaznak ki Mongóliába, és az ottani dolgozók közreműködésével végzik az ivóvíz és az ipari víz kutató és feltáró munkát. Jelenleg Dudás István motorszerelő és Erényi Géza hegesztőmester vezetik a Mongóliában dolgozó ceglédi brigádot. Mongol vendégek A messzi baráti ország egymillió négyzetkilométer területen feleszik és egymillió lakosa van. A vízhiány nagy gondjuk — éghajlati adottságaik miatt. A Moszkvában tanult és a gyakorlati munkára a ceglédiek által betanított mongol szakemberek már ön- I álló vízkutató és fúró vállalatot szerveztek. Két fiatal mérnökük a napokban itt volt látogatóban, a ceglédi üzemnél. A Dózsa Népe Tsz szüretjére is- kivitték őket. Már tolmács nélkül kezdenek magyarul beszélgetni, ilyenformán: — Szeretni Madjarország... Jól érezni itt magunk... K. L. A néhány nappal ezelőtt Budapesten lezajlott nemzetközi kutyakiállítás — mint mindig — most is sok érdeklődőt vonzott. A külföldi és hazai tenyésztők között több ceglédi ebtenyésztővel lehetett találkozni, akik már a régebbi kiállításokon is elismerést szereztek szép kutyáikkal. A- nemzetközi kiállítás egyeseknek sok örömet és meglepetést hozott. Győré Gyula, az ebtenyésztők ceglédi klubjának vezetője két fehér pulival indult a kiállításra. Sokan megcsodálták hófehér bundájú védenceit és az eredmény- hirdetés után sokan gratuláltak a ceglédi fehér pulik tenyésztőjének. A hároméves Ceglédi Fifi az idén szinte „aratta a babérokat”. Eddig hatszor nyert jobbnál jobb helyezést, és most szintén a legszebbek díját kapta. Elnyerte a Budapest—1968 fajtagyőztes, az országos győztes és a nemzetközi győztes címet. A másik, a Ceglédi Buksi névre hallgató fehér puli többszörös Hungária prima junior. Nyílt osztályban most szerepelt először és itt lett derby- és országos győztes. A ritka szép jószágokért tenyésztőjüket a kaliforniai puliklub / eziistserleggel, a New York-i Kennedy puliklub ezüstkagylóval jutalmazta. Természetesen már előjegyzést is kapott, hiszen külföldön is keresettek a magyar tenyészkutyák. A nemzetközi kiállításon A régi közmondás szerint, a jó bornak nem kell cégér. Ez akkor jutott eszembe, amikor a mezőgazdasági termelőszövetkezetek borkimérői tevékenységével kapcsolatban készített népi ellenőrzési összefoglalóval találkoztam. Városunk és járásunk termelőszövetkezeteinek ugyanis szinte az ország valamennyi táján megtalálható a borkimérése — cégérrel, cégér nélkül, kamrától kezdve a melegkonyhával párosuló kimérésig. A kimérések számából arra lehet következtetni, hogy a termelőszövetkezetek élnek az új mechanizmus adta lehetőségekkel és igyekeznek az ellátás javítása mellett, az önálló bonyolítás előnyeit is kihasználni. Kereskedelmi meggondolások, termelési vonatkozású — mondhatni, kényszerítő — körülmények játszanak közre abban, hogy termelőszövetkezeteink száz kilométeren felüli távolemellett még több ebtenyésztő kutyáit díjazták. Elismerést szerzett Bogdán Benő dán dogja, Vinke Mihály hannoveri vérebe, Szabó Ferencné pulija. Táncdaldélután, belépőjegy nélkül A ceglédi ifjúsági napok keretében szeptember 22-én az Utépítőgép Javító és Gyártó Vállalat KISZ-szervezete fővárosi neves művészek felléptével táncdalműsort rendez a Dózsa Művelődési Házban, ahová belépőjegyek nélkül várják ifjú vendégeiket. A művelődési házban a táncdalműsor miatt a filmelőadás nem öt órakor, hanem hat órakor kezdődik. Hírek a Kossuth Művelődési Házból Október 3-án, csütörtökön este felnőtt társastánctanfolyam kezdődik. Tánctanár: dr. Mák Lászlóné, Tetz Hedvig. Részvételi díj 120 forint. Bővebb felvilágosítást a művelődési ház irodájában adnak. ★ A művelődési házban működő különböző szakkörök közül még a harmonika-, báb-, képzőművész- és balett-tanfolyamra várnak jelentkezőket. A felsorolt szakkörök október elején kezdik meg működésüket. Ságban tartanak fenn italméréseket. A következő években jelentős szőlőterületek fordulnak termőre. A borforgalmi vállalat a keresletnek megfelelő mennyiségre köt majd szerződést, a többlettermés elhelyezése gondot okoz. A kimérések szaporodásának oka egyrészt az új telepítések termésének értékesítési kényszerében és az életbeléptetett szabad szerződéskötési lehetőségekben található meg. A népi ellenőrzési bizottság javaslatot tesz a meglevő kisüzemi szőlők rekonstrukciójának és felülvizsgálatának ütemére, ezen belül a szükségesség kérdésének mérlegelésére, más termelési hasznosítás lehetőségére: a költségek kímélése érdekében pedig a közös feldolgozás és tárolás lehetőségének biztosítására, a már meglevők jó kihasználására. Javaslatot tett a népi ellenőrzési bizottság arra is, hogy amíg a hagyományos termőterületeket a rekonstrukció során nem számolják fel, az értékesítést kedvezőbb átvételi árkialakítással, árkiegészítéssel kell elősegíteni. A vizsgálat több kisebb- nagyobb szabálytalanságot derített fel. Ezek kiküszöböléséről a fenntartó termelőszövetkezeteknek kell gondoskodniuk, hogy jó hírnevükön csorba ne essék. _____________ (P. r.) S zamarak - nadrágban A Biscayai-öbölben van egy kis sziget, amely valamikor rengeteg szúnyogról volt „nevezetes”. A szúnyogok mérhetetlen szenvedést okoztak mind az embereknek, mind az állatoknak. Ezért a sziget állatbarát lakói megsajnálták a szamarakat, lábukat nadrágba bújtatták, hogy megkíméljék a szúnyogok csípésétől. Teltek- múltak az évek. A manapság használatos vegyszerékkel megtisztították a szigetet a szúnyogoktól, de a szamarakon megmaradt a nadrág. Még ma is illetlenségnek tartják a nadrág nélküli szamáron való „lovaglást”. SZÁNTÁS KÉT MŰSZAKBAN Befejezik hamarosan az őszi mélyszántást és a vetést a ceg- lédberceli Egyetértés Tsz-ben. A munkát a traktorosok két műszakban végzik, hogy minél előbb a földbe kerüljön a vetőmag. Foto: Zsíros (—reán) Hálóban a hagyma, hűtőben az alma — A ceglédi, abonyi és Már nem „földmíves város“ Motoroh é imillióh Fejlődik a gyár, kell a munkáskéz Ülök a pádon, nézem az utcát. Kora reggel van, jólesik ez a bátortalan őszi eleji napfény. Csak egy perc, és én is megyek munkába, öt-hatezer ember már egy órája dolgozik. Téglát szárít vagy villanymotort tekercsel, esztergályoz, vagy hegeszt. A város keresőképes lakosságásak 28 százaléka ipari munkás. Száz évvel ezelőtt Táncsics Mihály még azt állapította meg, hogy „a legszükségesebb kézműveseken kívül az egész lakosság földmívelésből él”. Még közvetlen a felszabadulás előtt sem volt érdemesebb ipari üzem Cegléden. Most 5—6 ezer dolgozót foglalkoztat az ipar. Hol dolgoznak? Mit csinálnak? Látogassuk meg őket. Jöjjenek velem gyárlátogatásra. Kincs után: víz után kututnuk Magyar mesterek, Jövőre már termőre fordulnak Mi lesz a szőlővel? Ml LEGYEN A BORRAL?
